Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-07-12 / 40. szám

298 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1890 augusztus 10. Tattersall. (Külsö-kerepesi-ut. Budapest.) Lovak eladásra vagy tartásra felvétetnek 1 frt 30 krnyi dij mellett; ezért jár naponta 5 kilo zab. 5 kilo széna. 5 kilo szalma. A tisztogatás, jártatas vagy lovaglás szigorú felügyelet alatt történik, szép időben a nyitott, esős időben a fedett lovardában. További felvilágosítással bármikor szolgál. Budapest, 1890. január 1. Wiemann Bernát, titkár. hivatalos. Nevezési zárlatok. Budapest. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkár­ságánál. Julius. 22. II. nap. Nyári Handicap. 50(10 frt. 1600™' — Kisbánatjel. Budapesti versenynapok 1890-ben. (Nyári meeting.) Augusztus hó 10., 12., 15., 17., 20., 21. (Őszi meeting.) Szeptember hó - '25., 28., 30. Októner hó — 2., 5., 7, 9., 12. Tatai versenyek 1890-ben. Augusztus hó -- 24-én. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkársága : Dr. Magyar. TELIVÉREK ES VERSENYEK. Verseny-határnapok 1890-re. Bécs, szeptember . « október ... Sopron ... ... .. Lemberg junius __ Pardubitz október 8, 11, 14, 16. 18, 21. 16, 19. 21, 23, 26. aug. 31. szept. 1. .. ... 22, 24, 26. . . ... ... ... 30. Az osztr.-magyar birod. főbb verse­nyeinek határnapjai 1890-ben. Bpest Kétéves Omnium 3000 frt. 950"?... Auguszt.10 • Kyári-IIandltap 5000 frt. 1600«y . 12 • SZT-ISTVASf-IMJ 40,000 frt. 1800™У ... . 15 Kluüki alij 4110« frt. 2600",' ... ... .. . 17 • Budapesti ctij 5000 Irt. 2800™' ... .. . 20 Augusztusi Hdcap 3000 frt. 950™/ , 21 Tata Tóvárosi Hdcap 2000 frt. 2400™' . — Auguszt 24. Nevezési zárlatok. Bées Jockey-Club főtitkársága. Bécs, I. Augustiner- strasse 8. Julius 15. Grosses Freudenauer Han- dicap 10,000 frt Teherközlés. — — Grosses Wiener Handicap 10.000 frt « « Donovan nem eladó. Lapunk utóbbi számának megjelenésével egyidejűleg, a » «Pesti Hirlap» «Egy orszá­got egy lóért» felirattal. «Start» aláírással, sport-czikket közöl, melyre már igen helyes irányban tartott felelet jelent meg ugyancsak a nevezett lap hasábjain; mind a mellett a a közlött czikkre egyet-mást megjegyezni ki­vánunk. Egy országot egy lóért, csakugyan angol eredetű história, de nem abban az alakban s nem abból az időből való, melyre «Start» ur illeszteni kívánja, még Magyarországgal és Donovannal összeköttetésben sem. A mult évben Magyarország egyik főura kint járt Angliában s óhajtotta volna tudni, hogy a Portiandi herczeg Ayrshiret vagy Do­novant eladja-e s felkérte egyik barátját, a követség tanácsosát, hogy társalgás közben tudja meg a herczeg ez iránti nézetét. A kö­vetségi tanácsos azt a hirt hozta, hogy a lo­vak nem eladók s még tréfásan azt is hozzá tette, hogy semmi pénzért sem, sőt ha a roszabbért, Ayrsbireért. a khinai birodalmat s Donovanért Magyarországot kínálnák : akkor sem. A dolog természetében fekszik, hogy ezen mosolyoghattak, a kik hallották, de komolyan nem vehette senki s nem érezte magát meg­sértve senki, nem a khinaiak s nem a magyarok ; s igen helyesen nem csináltak beiöle casus bélit. Ez az egész dolog már a mult évben, ugy a bécsi mint a budapesti sportkörökben ismert volt : nem történhetett meg tehát most Luczenbacher úrral, a kinek ajánlatára, ha a herczeg a neheztelt feleletet adta volna, mi volnánk az elsők kijelenteni, hogy az egy izléstelen felelet lett volna. Start ur informatiói talán nem lehettek e tárgyban elég hitelesek ; mi is olvastuk azt egy bécsi lapban. A berlini szaklapok hasonlóan leírják, hogy Luczenbacher ur a magyar kormány megbízásából Angliában jár egy első osztályú apaló beszerzése végett s ösztönzik az odavaló irányadó köröket, hogy Magyarország ez ujabbi intézkedésével össz­hangzó lépéseket tegyenek, mert különben telivér-tenyésztés dolgában tulszárnyaltatnak : de nem említik fel, hogy Mgyarországra nézve sértő nyilatkozat tétetett volna, melyeket bi­zonyosan nem hallgatnak el, ha megtörténik. Így alig hiszszük, hogy Start urnák a méltó haragra s a herczeg elleni kifakadásokra elég alapos oka lett volna. Start ur ez alkalomból a telivértenyész­tés kérdésére is kiterjeszkedik s misét akar szolgáltatni, hogy Donovan nem lesz a miénk, mert az «egy nyakigláb, agárhátu, pipaszár­lábú 5 éves gaul» : — ez egyéni felfogás dolga ; — az egész angol telivértenyésztés büszke Donovanra, a külföld vágygyal, irigy­séggel néz rá s mi sajnálhatjuk, hogy nem lett a miénk, habár nagy összegért 15000 fontért is s az a lóbolond herczeg igen nagy pénzügyi tehetség lehet, hogy a 15000 fontért nem adja oda azt a rossz öéves gault. mert ha fedeztetési jegyzékét megnyitja, ez összeg­nél sokkal többet fog néhány év alatt be­venni. Start ur czikkében még ezeket is mondja : «Ki vonná kétségbe, hogy ugy Stockwell, mint Newininster, nemcsak a legpurissimusabb, legquintessencionalisabh telivér volt, hanem egyszersmind a legfashionablebb is. No és ott van ezzel ellentétben pl : Cambuscan.» Már engedelmet kérünk, de mi Cambus­canre s az ezzel elért tenyésztésre büszkék va­gyunk s nemcsak az ellentétet nem látjuk, de legmagasabb osztályú apalovunknak tartjuk s ennek igazolására ide igtatjuk Cambuscan leszármazását az apai ágon, ugy az apák anyáinak neveit. Cambuscan, apja Newminster, anyja The Arow. Touchstone —Becs Wing, Camel —Selim M., Whalebone —Penelope, Waxy­—Maria, 1800 Pot 8-os—Sportsmistress. Eclips —Spileta, Mars­ke—Blacklegs M., Squirt—Snake M., Childers В.. —Betty Leeds. 1700 Darley Arabian, import, ennél jobb pedigree nem létezik. Start ur még azt tanácsolja, hogy ve­gyünk 180 ezer forintért három lovat, jó alko­tású, individuális potentiával biró, nem rosz származású angol telivért, mert az ilyenektől is ép ugy várhatók az előbb jelzett trefferek, mint a fényes származású Derby-nyeröktől s kivált várhatók tőlük jó félvérek». Telivér-te­nyésztési szempontokról nem kivánunk esz­méket cserélni Start úrral, de már pénzügyi szempontból sem fogadhatjuk el indítványát, azért, mert ilyen lovat idehaza sokkal olcsób­bért találunk. Nem akarunk régebbi példákra hivatkozni, csak a lótenyésztési osztálynak legutolsó vá­sárlására. melyet épen az Angliában levő Luczenbacher ur, elmenetele előtti napon kötött meg : megvette Halassy Pál honvéd alezredes ő méltóságától DonPerezt 2000 frtért. Igen jó pedigree, jó alkotás, jő versenycarriere, az előirt kívánalmaknak tökéletesen megfelel, bizonyosan várhatunk tőle jó télvéreket; mért kell tehát ezért Angliába menni s adni érte 60.000 frtot? Nagy hibának tartanánk, ha az ilyen érvelésnek hatása lenne s reméljük, hogy lótenyésztési kérdésünk vezetői nem fogják magukat a kitűzött iránytól eltéríteni s mind nemzeti becsületünket, mint lótenyésztési va­lódi érdekeinket meg tudják őrizni' és rövid időn értesíthetjük a telivér-tenyésztés és ver­senyügy valódi barátait, hogy egy első osztá­lyú apaló vétetett meg. Körültekintés. Emlékeztük már lapunk utóbbi számában ama turf reformokról, melyek jelenleg az an­gol Jockey-Clubban megbeszélés tárgyát képe­zik s melyeknek egy része a hosszabb távú versenyek szaporítására vonatkozik. Közelébb a kingslerei hires idomár : Mr. .1. Porter e tárgyra vonatkozó nézeteinek a legolvasottabb szaklapokban ad kifejezést. Az idei Derby­győztes ez idomárja azt mondja a többi közt, hogy tevékenységének hosszú ideje alatt csak­nem mindig a világ legkiválóbb lovait bizták gondozása alá és ő gyakran tűzte maga elé eme kérdést, mimódon lehetne a legjobb klasz­szisu lovakat versenyczélból előállítani ? Arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a korai elle­tés ezt a törekvést nagy mértékben gátolja s állítását a következő okokkal támogatja. Az egész évben a legrosszabb három hónap, a melyben átalában elletések történnek (legalább Angliára nézve) január, február és márczius, mivelhogy a fiatal állatoknak ez időben, ta­pasztalás szerint, a legrosszabb időjárással kell megküzdeniük. Az anyakanczákat épugy mint a fiatal csikókat födél alatt kell tartani s csak ritkán jöhetnek a szabadba a verőfé­nyes időközökben. Ilyenkor, természetesen a csikó szerte futkos, ugrál, nagyon kimelegszik s aztán fázva simul anyjához, meghűl s lesz belőle roarer, vagy kap más oly betegséget, melyben egész életén át szenvednie kell. Az­tán eme három hónap alatt az auyakanczák­nak száraz takarmánynyal s némi lenmag-kor­palével kell megelégedniük s esetleg változta­tásul egy kevés répával. Lehetetlenség, hogy eme táplálék a csikó táplálására oly kedvező legyen, mintha fris füvet élvezne, melyet már áprilban. májusban kaphat. Annak bebizonyí­tására. hogy a korai elletést nem lehet termé­szetszerűnek nevezni. Mr. Porter azt hozza föl, nogy az, a künt, vadon nevelkedő lovak­nál soha sem fordul elő s igy ha mi arra törekszünk, hogy jó korai csikót neveljünk, a természet ellen küzdünk. Harminczhét évi ta­pasztalásból egyetlenegy roarert sem tud föl­említeni, mely májusban ellelett s kéri az ol­vasót, jelöljön meg neki ilyet, ha tud. Továbbá azt a tapasztalást szerezte Mr. Porter, hogy a magánménesekből viszonylag több versenygyőztes kerül ki, mint azokból, melyekben yearling-eladásra tenyésztenek, mit következőleg indokol. Az előbbiekben a vear­lingekel a paddockban futkosni engedik, rnig trainerhez kerülnek, ellenben az utóbbiakban a körülmények kényszere miatt a yearlingeket hizlalni s eladásra kell nevelni. De egészen természetesnek is látszik, hogy a yearling-ela­dásra tenyésztő, ez irányban arra ügyel, hogy egy hónappal vagy még korábban az árverés előtt, a csikók naponkint egy-két óráig körül­vezettessenek. de ritkán engedi meg nekik, hogy szabadon futkoshassanak, vagy jól ki­nyargalhassák magokat. E miatt aztán az ár­verésre telten és puhán kerülnek s néha na­gyon kövérek, a helyett hogy erős izamzattál kerülnének a trainer kezébe. Ilyenkor aztán némely tulajdonos vagy trainer tudni szeretné, vájjon kincset nyert-e a megvásárolt yearling­öen. hogy tájékoztatnák magokat amaz időpont előtt, midőn nevezni, vagy esetleg bánatjelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom