Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-01-01 / 1. szám

188!) január 19. VADÁSZ- ÉS VERSENV-LAP 9 A magyar sport-olvasó közönségnél is | nyilvánul a kétirányú igény; a «Vadász- és j Verseny-Lap» feladata ez igényeknek meg- ' lelelni ; hogy mennyiben elég erős e szaklap, feladata teljesítésére, azt az olvasóközönség kritikája és Ítélete állapíthatja meg; de hogy mind a két irány szolgálatában állt, annak illusztrácziójául szolgáljon a mint következik: Nem rég találkozik e lapok szerkesztője egyik vidéki lótenyésztővel. Kitűnő ember, szép öröklött vagyonnal bir, melyet tisztán meg is birt tartani; e vagyon alkatrésze egy ménes is, mely nem nagy culturával, de meglehetős olcsón kezeltetik; az évi felállítást egyik ezredes szokta megvenni katonai czélokra, de a tulaj­donos magasabb classisu lovakai lát tenyész­déjében. — ö luxus- és vadász-lovakat óhajt tenyészteni ; de erre nem jön a \ evő, már próbálta Budapestre felküldeni, de sokba kerül. Most azonban régi fajú apalova kimúlt, ujat kell szerezni, panaszkodik hogy a szaklapokat olvassa s nem talál bennük egy irányczikket, mely tájékozná és ismereteit szélesítené, hogy az ő fajtájú ménesre milyen apaló alkalmaz­tassék, hanem e helyett a lapokban verseny­eredményeket, betting ringeket, fogadásokat, oddsokat, valójában méter-számra olvas ; de neki ez mind nem kell, arra szüksége nincs, о nem fogad, ő nem versenyez. Kérlek, kedves barátom, irj a legköze­lebbi lapodban egy vezerczikket arról, hogy milyen apalovat alkalmazzunk többféle kan­czábul álló felvérménesre ? Szívesen, sőt kijelentem, hogy a vezerczikk kesz, s egy mozdulatot teszek kezemmel, mintha belső zsebemből akarnék valamit előhúzni ; erre barátom megijedt, visszatartja a kezemet. — Ne — — Ne — — nem mondanád el, mi van benne? — Szívesen, — ménesedre használj jó teli vért. és adj csikóidnak enni — ebből áll az egész vezérczikk, s ezzel kézszoritások kő­zött váltunk el egymástól, — a viszontlá'.ásra. E találkozás hatással volt : tehát többet kell irni tenyészlesi szempontokról; no ez kony­nyü dolog, elég jart ut. Délután belépek abba a nyilt sarok-üzletbe, hol még a mokkát hamisítatlan adják, è nem űzik a kávéhamisiíás sportját ; egy nagy, kerek asztalnál ott ül egy egész nagy turf-társaság, többnyire törökösen keszitett kávét élvez, eiga­rettet vagy bavariát füstöl — az asztal a Budapesten kapható összes sportlapukkal meg van rakva, — a versenysportról élénken tol y a társalgás, plunger mind, mindenkinek van favoritja a legközelebbi versenyre, tudják a kilók és távolságok hatását, a versenyeket szor­galmasan látogatják, majdnem minden részle­tet ismerik; a legközelebbi verseny kimenete­lére nézve azonban eltérők a nézetek, mindenik önbizalommal, melegen indokolja álláspontját s e közben a különböző sportlapokra hivatkoznak. — Ugyan, hagyd el azokat a sportlapo­kat, — szól közbe az egyik, ki ugv látszott ha­tassal van az egész társaságra — azok még néha tipeket sem hoznak, s ha van is ben­nük az is rosz: — csupa unalmas ménesuj­donsággal, keresztezéssel, ellésekkel, a lovak al­kotásai arányaival vannaü tele, — bosszú 1ère eresztett értekezések, hogy ennek az apalónak a csikói előlábaikra mind gyengék, s csak Y... vérrel való párosításnál fordulnak elő jó lá­bak : hogy melyik ló szép, és melyik hibás, azt már ma minden czigány tudja ; de hogy melyik ló nyeri meg a versenyt, azt mondja meg, ha igazi sportsman vagy szak­író; a többi csak chablon, nem ér egy fagarast. Jó tipeket hozzon, ha azt akarja, hogy kapós legyen a lap; a többit is szivesebben elolvassuk e mellett. Azok a tipek is ugy el vanaak bujtatva a lapban: végig kell olvasni, hogy rá találjon az ember; a «Le Sport» bezzeg akkora he­tükkel hozza az « Appretiationt» mint az ujjam, a legvastagabb betűk az egész lapban. Ezalatt egyik turfista a társaságból a magyar szaklapot olvassa egy ablak-mélye­désben s észrevettük, hogy zseb-ollójával va­lamit belőle kivágott, oda pillantunk s látjuk, hogy a holnapi lipeket nyirta ki; — ugyan megjárja szegény lap, ha az a másik, a vidéki lótenyésztő meg a tenyésztési vezérczikket vágja ki, — no de a miatt nyugodtan alhatunk. Mindezek átélése után alig zárkózhatik el egy szaklap amaz elhatározás elöl, hogy mind a két irányt és igényt szolgálnia kell ; ha csak azt nem akarja р. о. a «Vadász- és Verseny­Lap», hogy 6798 előfizetője pár ezerrel meg­fogyjon, — szerkesztői irodánkban ugy beszél­tünk össze, hogy egyhangúlag ez összeget fog­i juk bevallani mint előfizetőink számát, főleg I abból a szempontból, hogy nem akarjuk a | lovas magyar nemzet ambitióját megsérteni azzal, hogy kisebb mértékkel is támogathatná a sport-irodalmat, mert még eme számnál is csak egy tizedrészét teszi a külföld egyik sport-lap előfizetői számának. De ha mind a tenyésztők, mind a turlislák igényének teljes kielégítését elérhetjük, ugy teljes reményünk van, hogy a csonka előfizetési számot a 7000 előfizetőre kiegészíthetjük. Kétségtelen azoban, hogy mindaz a vidéki lótenyésztő, mindaz a kerek asztaltársaság, jó hazafiak s egész melegséggel ragaszkodnak a magyar sporthoz, ugy azok a sok ezerek, ki­ket a folyton emelkedő versenysport magával ragadott, továbbá a clubok vezérférfiai, mint barátai s nagy szolgálatokat tettek az egész ! ügynek ; de van az egész világon egy nagy 1 protectora a sportnak, mely biztosítja fejlő­j dését s ez — a totalisateur, a pari mutuel. Körültekintés. Л newmarketi deczemheri nagy telivér árverések első napján az anyakanczák közt a legborsosabb áron kelt Flower of Scotland (Scottish Chief— Acacia) fedeztetett Master Kil- dare által ; Mr. Valentine 1030 guineán vette 1 meg. Gordon fedező mén (Hermit— Sister to Adelaide) 1000 guineáért jutott Middleton lord­nak a birtokába, mig Mr. Abington Bellona akadály verseny-kanczát 900 guineáért tehette sajátjává, Lacly Iíoseberyt pedig, a Liverpool­Cup nyertesét, 1350 guineán vette meg. Az árverés második napján szintén igen jelentekeny áron keltek némely lovak. Neve­zetesen a 3éves Galore (Calopin—Lady Mora), melynek anyja, köztudomás szerint a br. Sprin­ger ménesébe került, 2000 guineáért amerikai birtokos kezébe jutott : körülbelől ily áron kelt a 2éves Ftoyal Gem (Napsbury— Royal Duchess). A 4éves Savi/e (Hampton— Lilian) 1200 — s az öreg Führten (Galopin— Lightning) 1000 guineáért cserélt gazdát. Hogy mennyire hanyatlik egy-egy lónak a becse egy év leforgása alatt, arról szembe­szökő példát mutatott föl ez alkalommal Admiral Benbow, (Victor II.— Sultana), melyért tavaly tulajdonosa 3000 font sterling ajánlatot utasí­tott vissza s ime most e mén csak 520 guineán kelt el. Voltak az árverésen egyébiránt ugyan­csak jutányos vételek, például az 5éves Giran- dole (Castlereagh—Lady Millicent) 70 guineáért cserélt tulajdonost. * * * A nizzai januári versenyek közül a «Grand Prix de Monaco» eme 20,000 frankkal donált akadályverseny-handicap 28 nevezéssel zárult, a «Prix de Montecarlo» pedig, e 10,000 fran­kos gátverseny-handicap, 25 nevezéssel. Angol részről ezúttal egyetlenegy ló sincs kötelezve, ellenben Olaszországból a br. Lazzaroni istál­lója egy lóval, a 6é Venetiá-xal (Reaudesert — Venice) van képviselve. A francziaországi nagy­akadályverseny-istállók közül csupán a Finot báróé fog hiányzani. A terhek decz. 26-án tétetvén közzé, január 2-án lesz a kisbánat­jelentés a íentnevezett versenyekre. * * * Francziaországb tn a totalisateur oly szépen jövedelmezett a közelébb mult versenyidény­ben, hogy most a clubok vezetői tetemesen fölemelik a nevezetesebb verseny-dijakat. Így a «Société des Steeplechases», Sagan herczeg indítványára, a Grand Steeplechase des Paris diját 120,000 frankra emelte föl. A világ eme legnagyobb akadályversenye junius 9-én kerül döntésre. Az auteuili nagy gátverseny dija is 50.000 frank lesz az idén. CGETÖVERSENY, TENYÉSZTÉS. Az osztrák-magyar ügető-szövetkezet január 27-én tartja közgyűlését. * * * A bécsi ügető egylet legutóbbi választmányi ülésében a tavaszi ügető meetinget 7 napban állapították meg s május hó 5, 7, 9, 12, 14, 16 és 19-re jelölték ki. Az őszi meeting öt napból fog állni s szeptember 29-töl október 13-ig tart. A bécsi versenyeken ez évben csak tökéletes dressben (dolmány, lovagló-nadrág és csizma) lehet hajtani és lovagolni. Ezt azért tudatjuk, hogy minden a versenyeken részt vevő tulajdonos idejében ellássa magát teljes dressel, mert az ügetőverseny-egylet nem köl­csönöz ki többé, a nélkül pedig a hajtó a versenyekben nem vehet részt. * * * Weissenseeben a jövő versenyidény har­mincz napból fog állani. A Matadoren-Rennent szeptember 8-án futtatják. * * * Mr. Murphy, Maud S. idomárja, nem rég fogadott, hogy ő Governor Biliéi két mért­földet 4:48 alatt beüget : azonban fogadását elvesztette. Governor Hill az első mértföldet ugyan 2:18 alatt járta be, de a második mért­földet csak 2:34$ alatt végezhette s igv 4$ másodperczczei később érkezett a czélhoz. * * * Amerikában 21 ügető ért el eddig 2:15 s azon aluli recordot, melyek a következők : Maud S. 2:8f, .lay-Eye-See 2:10, St. Julien 2:11$, Gug 2:1.2, Maxey Cobb 2:13$, Rarus 2:13$, Harry Wilkes 2:13$, Belle Hamlin 2:1 3f. Phallas 2:13f, Clingstone 2:14, Goldsmith Maid 2:14, Trinket 2:14. Patron 2:14$, Rosalinde Wilkes 2:14$, Hopful 2:14$, Prince Wilkes 2:14f, Stamboul 2:14f. Arab 2:15. Favoria 2:15, Lulu 2:15, Majolica 2:15. * * * A vér kérdése az ügetők tenyésztésénél Amerikában az utóbbi időkben gyakran kprült szőnyegre. Némelyek minden áron a telivér mének alkalmazása mellett harczolnak, az ezek állal való keresztezés által vélve az amerikai ügetöket a tökélynek még magasabb fokara emelni. Például hozzák löl ezek, hogy a J. B. Richardson, Susie S. ^Besserner, »Sanol, telivérek­től származtak. Ezeken kivül még számos mas hires ügetőt sorolnak föl, melyeknek nagyszerű eredményei a mellett tanúskodnak, hogy a telivér nagy becscsel bir az ügetőtenyésztésnél. ha az ügyesen alkalmaztatik. Igaz, hogy Ameri­kában telivér nélkül is nagy ügetőket tudtak nevelni : azonban tény, hogy az ujabb időkben a kevésbbé fashionable nevelt ügetőket háttérbe szorították azok. melyeknek telivér kering ereik­ben s igy nem csuda, ha Amerika tenyésztő köreiben nagy mozgalom keletkezett a telivér érdekében. Maud S. és Jay-Eye-See szintén telivér őssel dicsekedhetnek, melyek ép ugy mint Clingstone, Boston telivér méntől származnak le. Tagadhatatlan, hogy az erőt és kitartást s a formák nemességét csak a telivér kölcsönzi, mely az amerikai ügetők tenyésztésénél már nélkülözhetetlen alapot képez. Abban tehát a tenyésztők mindnyájan egyetértenek hogy a telivérnek alkalmazása üdvös ; csak abban van nézeteltérés, miképen kell alkalmazni a telivért az ügetőtenyésztés

Next

/
Oldalképek
Tartalom