Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-06-06 / 33. szám

253 8. Pej ménDelawarre—Nancy.Cambuscan­től, megvette gr. Sztáray János 1050 frton. 9. Sárga mén Kisbér— Tilbury, Craig Mil­larőtl megvette Bawarowski 1300 frton. 10. Pej kancza Kisbér— Baby, Virgiliustól, megvette hg Taxis Egon. 700 frton. * * * Ugyanez alkalommal ugyanott a következő' teli­vér egyévesek kerültek árverésre : Gróf Seilern Ferencztől : 11. Sarolta p к Kisbér—Pontebba, Strath­conantól, elkelt 650 frton. 12. Radovan p m Kisbér—Barége, Ver­neuiltől, elkelt 600 frton. Br. Loudon Ernától : 13. Ehrenmann pej mén Kisbér— Esther (Eros anyja) megvette Mr. Gray 5000 frton. 14. Vico p m Kisbér— Victoria, megv. br. Rothschild N. 7250 frton. 15. Löwenherz pej mén Kisbér— Lydia, Egmonttól, megv. gr. Baworowski 1500 frton. 16. Aërides p к Kisbér—Aurora, Przed­swittől. (E kancza csak bérbe ada­tott ki versenycarrierje tartamáig s átvette 50°/ o nyereségre gr. Appo­nyi Antal.) Wagner Frigye» úrtól: 17. Fej kancza Kisbér— Marie, Basnastől, megv. gr. Choloniewski E. 700 18. Sötétpej kancza Przedswit— Tug of War (Frigate testvére) megv. Mr. Brabant 1000 19. Stella stp kancza Vulcanite— Fille de Rát'and, Gabiertől, megvette Harká­nyi A. ur 1500 20. Spinne p к Blue Rock—Speedwell, Lord Lyontól, megvette Miklóssy url550 21. Sötétpej inén Martini—Belladonna. The Palmertől. 22. Pej mén ' Kisbér— Miss Betty, Clare­monttól, megv. hg Auersperg 1450 23. Pej mén Kisbér— Gift, Queen's Mes­sengertől, megv. br. Kotze 600 Sárga mén Przedswit — Novelle, megv. Mr. Reeves 77 50 24. frton. frton. frton. frton. frton. frton. frton. Birtokváltozások. Hg Szász-Coburg Fülöp kir. fensége megvette Prophet f m ell. 1882. Kalandor—Prophetie, Beauvais­től, gr. Starbemberg Ernő hadnagytól (2. drag ezr.) Gr. Baworowski Emil (6. drag, ezr.) megvette Alias sga m elletett 1887. Kisbéröcscse—Anonyma, Thunderbolttól, Mr. M. 0. Brabanttól. Gr. Bamberg Henrik ezr. (12. dzsidás ezr.) meg­vette Csin p к eil. 1887. Kisbéröcscse—Csillár, Carn­buscantől, gr. Festetics Tassilotól. Captain George megvette Gainful p m ell. 1885. Buccaneer— Gay Lady, The Duketól, Col. Antbonytól. Br. Üchtritz Zsigmond megvette Huszár Béla úrtól : Vega sga к ell. 1886. Verneuil— Violante, Bucca­neertől. Babonás p m ell. 1888. Buck-a-boo—Baba. Baj­noktól. Manilla p к ell. 1888. Vinea—Manuella, King of Trumpstól. Szebbik p к ell. 1888. Vinea— Sabaria, Cotswoldlól. Hg Auersperg Ferencz megvette Öreglak sga m ell. 1885. ap. Kisbéröcscse, Gunnersbury vagy Elemér a. lirowmaid, Ostregertől, braganzai herczeg őrnagy­tól, Jankovicli Gyula és C. Phipps uraktól. Gr. Schönborn Arthur megvette St. Wolfgang sga m eil. 1885. Verneuil —Paraibl, Buccaneertől, gr. Kinsky Zdenkótól Br. Loudon Olivér megvette Moor Lass stp к ell. 1884. Dualist— Moor Lass, Doncastertől, gr. Bom­belles Márkustól. Mr. С. Wood megvette Primas stp m ell. 1888. Purdé—Queen of the Isles, Lord of the Islestól, Blas­kovics Aladár úrtól. Blüme! A. hadn. (2. dzsidás ezr.) megvette Mihaszna sga her. ell. Ie83. Ordeal—Bimbó. Lord Alberttől, gr. Platen Miksa iőhadnagytól (2. dzsidás ezred). UGETOVERSEN Y, TENYÉSZTES. Ügető-versenyek határnapjai : 6, 23, 25, 30. 7, 9, 16. 6, 8, 11. 15. 3, 5, 8, 10. 5, 12, 19, 21. Berlin- JVeissensee junius « « julius ... ... « « augusztus... ( < « szeptember ... « « november ы.. Vincennes junius 8, julius 13 és 15, augusztus 28 szeptember 1 és 9. október 7 és november 18-án. 1, -1. Pár szó ügető-versenyeinkről. Sokan csodálkoznak azon, hogy mig a lóversenyek egyre nagyobb vonzerőt gyakorol­nak a nagy közönségre, az ügető-verseny. mely­nek fejlődéséhez méltán fűzhettük reménysé­günket, nemhogy előre haladna s fejlődnék, csak tengődik, mint az a növény, melyet oly talajba ültetnek, mely neki kellő tápot nem nyújthatván, benne erős gyökeret verni nem képes. Gondolkoztam annak okán magam is. mert engem minden érdekel, a mi a sport köréhe tartozik ; ez érdeklődés folytán kívánok kifeje­zést adni az én hiedelmemnek, és bár távol áll tőlem amaz önhittség, hogy az én igénytelen nézetem mérvadó lesz, nagy örömömre szolgálna, ha azok. kik valóban hivatva vannak ez ügy­höz hozzá szólni, átolvasva vélekedésemet, habár nem osztozva isaz én igénytelen felfogásom­ba«, eszmecserébe bocsátkozva megtalálnák majd a helyes utat, mely ügető-versenyeink­nek felvirágzásához vezetne. Pedig ha valahol, ugy nálunk méltán leheteti abban bizni, hogy az ügető-versenyek lábrakapnak, mert jó kocsi­lovak nemcsak főurainknál, de a közép osztály­nál is bőven találhatók, és meg vagyok róla győződve, hogy a versenyeknél oly lovak is szerepelhetnének, melyek nyilvános idomítás ban nem részesültek. Sok, főleg a közelebbi vidékeken lakó tulajdonos szívesen tenne lová­val a versenyen kísérletet, és talán akadna köz­tük olyan is. ki később hajlandó volna egy­egy reményteljesebb csikóját idomíttatni is. Igy, a hogy most vannak a versenyek, a közönségre vonzerővel nem bírhatnak. Többnyire kis mező­nyök indulnak s oly különböző qualitásuak, hogy nemcsak a hivatottak, de a nagy közön­ség is előre tájékozva van a verseny kimenete­léről, pedig mai napság nagy a fogadási kedv, s a közönség csak oly versenyeket kedvel, hol jó nagy mezőnyök indulnak és megvan — sport nyelven szólva — az esély, és igy esetleg jó nyere­séget hozhat a totalisateur, mostanában pedig erre számitani csak igen kivételes esetben lehet­Ma még főuraink sem igen érdeklödnek a verse­nyek iránt, könnyű volna elszámolni azoknak neveit, a kik a lelkes sportsman gr Esterházy Miklós példáját követve, ügetőket idomíttatná­nak; birtokos uraink pedig talán azért marad­nak hátra, mert talán nagyon költséges az idomítás? S a költség nem áll arányban az eshetőleges nyeremény nagyságával ? Mert külön­ben alig volna e közöny érezhető. Neketn az a meggyőződésem, hogy mig ez a sport nagyobb fejlődésnek nem indul, és mig a közönség érdek­lődését nagyobb mérvben fel nem köl Li, minde­nek előtt oda kellene igyekezni, hogy a Prog­ramm lehetőleg változatos legyen. Elismerem annak jogosultságát, hogy legyenek oly verse­nyek, hol csak nyilvánosan idomított lovak mérkőzzenek, helyeslem, hogy legyen Tenyész­verseny. Ügető-Derby, Nemzetközi-verseny stb. De fel kellene venni a programmba oly versenye ket is, hol jó sebes jukkerek párban vagy egyesben is versenyezzenek, be kellene hozni a hátas lovak ügető versenyét, mert minden a mi uj, a közönségre vonzerőt gyakorol. A főczél az volna, hogy mentül többen vennének részt a versenyekben, és mentül könnyebben vehessenek abban részt. A győzelem lelkesitő­leg hat, a győztes igyekezni fog nimbuszát fej­leszteni. ,ló befolyással lenne a tenyésztésre is, mert a ki kedvet kapna a versenyhez, biztosan elküldené egyik-másik jobb kanczáját egy-egy nevesebb ügető ménhez s lassankint előállna egy jó ügető-anyag, mely hazánkban meggyőző­désem szerint, értékesíthető is lenne. Ismétlem felszólalásomban csakis a sport iránti érdeklő­dés vezérelt, és az a reménység, hogy ha azt az illetékes körök némi figyelemre méltatják, gondolkozva a teendőkről, meg is fogják a he­lyes eszközöket arra találni, hogy az ügető­versenyek is lábra kapjanak. Mert abban az egyben igazat fognak nekem adni. hogy tenni kell valamit, hogy igy nem maradhat. Mert jelenleg e verseny hasonló ahhoz a beteghez, mely meghalni nem bir. de élni nem tud ! Balogvölgyi. Versenyföltételek. Bécs 1890. Ausztriai ügető Derby. 5000 frt. 4é (t. i. 1886-ban) Ausztria-Magyarországban elletett és neveltetett mének es kanczáknak. Heatverseny, háromból kettőt nyerni. Tav 1609 meter. Kocsis terhe, vánkost vagy takarót beleértve 75 kilo. W00 frt az elsőnek, 2000 fi ti« a tétek es banatokból a másodiknak, 1000 frt a har­madiknak. A negyedik a tételét menti A tét-és bánat­pénz-maradvány a győztest illeti. Tét 250 frt. Máso­dik tét 1889 junius 30-án 50 frt. Bécs 1891. Ausztriai ügető Derby. 5000 frt. Négyéves (t. i 1887-ben) Ausztria-Magyarországban elletett és nevelt mének és kanczáknak. Heatverseny, háromból kettőt nyerni. Táv 1609 meter. Kocsis terhe, bez. vánkos vagy takaró 75 kilo. 4000 frt az elsőnek. 2000 frtig a tétek és bánatokból a másodiknak. WO frt a har­madiknak. a negyedik tételét menti. A tétek és bána­tok maradványa a győztest illeti. Tét 250 frt. Neve­zési zárlat 1889 junius 30-án. Első tét a nevezési zárlatnál 25 frt, második tét 1889 deczember 31-én 25 frt. harmadik tét 1890 junius 30-án 50 frt, negye­dik tét 1890 deczember 31-én 50 frt, ötödik tét 1891 márczius 31-én 100 frt. Bécs 1890 őszén. Belföldi tenyészkocsizás. 2000 frt. 3éves (t. i. 1887-ben) Ausztria-Magyarországban elletett és nevelt mének és kaiwzák. Heatverseny, háromból kettőt nyerni. Táv 1100 meter. Kocsis terhe, bez. vánkos vagy takaró 75 kilo. 1200 frt az elsőnek, 500 frt a másodiknak, 300 frt a harmadiknak, 200 frt a negye­diknek a tét és bánatpénzekből. A maradvány a győz­tesé. Tét 100 frt, második tét 1889 junius 30-án 15 frt. Minden jelentett ló, melyért az illető határideig a tétek be nem fizettetnek, a nevezési lisztából kizáratnak. A lyoni ügető-meetingen Polly, a Mac Donald hires írországi kanczája, két győzelmet aratott, megnyerve a 3000 meter távú Prix de Saone-t Milton ellen s a Prix du Phone szintén 3000 meter távú ügető-lovaglást. ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Lóvásárok Magyarországon. Kolozsvár junius Alsó-Lendva « Győr « Maros-Vásárhely « Székesfehérvár « Nagyvárad « Érsekújvár « Arad « <)-Dombovár « ... 15, 17, 18, 21, 22, ... 23. 23, 24, 28, 29," 16. 17. 19. 23 24. 25. 24. 30. 30. TÁRCZA. Pár szó a nyeregről. Általánosan azt tartják, de talán történelmi vagy inkább culturalis tény is, hogy Attila seregei voltak az elsők, kik Nyugot-Európa népeivel a nyereg és kengyel használatát meg­ismertették ; ezt ama körülmény is bizonyítani látszik, hogy azok a szittya népek, melyek kevéssel az előtt mint zsoldosok vagy szövet­ségesek a keleti római birodalom seregeivel harczoltak. az akkori domborműveken dróting­ben ugyan, de puszta lovon vannak meg­örökítve. Sokan abban az éppen nem alaptalan véleményben is vannak, hogy Attila folytonos győzelmeit nagy részben a nyeregnek köszön­heti, mert szilárd és biztos ülésü lovassága, nemcsak a szőrén harczoló ellenséges lovas­ság, de a gyalogság ellen is roppant előny­ben vala. Eltekintve attól, hogy a nyereg készítésére szolgáló legtermészetesebb anyag fa és irha volt, azt, hogy az első nyergek is ebből készül­tek, onnét is gyaníthatjuk, hogy Attila a Cala launi (most chalons-i) rónán vivott világhírű döntő csata alkalmával, melynek szerencsés kimenetele fölölt maga is kételkedni látszott, a történelmi feljegyzések szerint nyergekből raka­tolt máglyát, hogy magát csatavesztés esetére azon elégesse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom