Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-01-01 / 1. szám

1889 január 1. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 13 A verseny-lovak vágtatása, pillanat alatti fényképek után, (Képekkel,) Emiitettük már e lapok 1888. 75. számában. midőn a « The Horse in Motion-»FAe nagy müvet ismertettük, hogy a ló lábainak mozgása a legsebesb vágtatás közben is nem oly egyen letesen. párosan történik, mint azi szokva vagyunk látni rajzokban, hanem ettől nagyon eltérőleg, azaz, nem párosával, hanem minden láb külön-külön érinli a földet mint lépésben vagy ügetésben, s mint az a lapunk mai számában lenyomott ph ot olitogh raphiai képekeniáth ató. «Mindenkire, de különösen a turfmanre, trainerre és jockey re nézve igen érdekes tudni ezt, mondja a könyv szerzője Stanford, miután e szokatlan és nelia veszélyes (mert egy lábon) érintése a talajnak — teszi érthetővé, hogy miért történbeinek oly gyakran letörések — egyenetlen talajon sebes vágtatás közt: — de egyúttal ennek felismerése követeli is. hogy az idomitási- és különösen a versenyzési-pályák jókarban lételére minél nagyobb gond fordittassék. Hisz e képeket látva könnyen felismerhetni mily könnyen történhetik baj, ha gödrös és egyenetlen a futtató tér, s ennek felismerésére vezetés e műnek egyik nagy érdeme. Képeinkre áttérve, az I. táblán Huttie vágtatását látjuk. Könnyebb megérihetés végett, (s ez valamennyi kép beosztására szól) — felemlítjük. hogy mind e képek már a legújabb beosztás szerint — (24 fény к épi-tükör egymásmelletti) fölvételéből származnak. Eleinte ugyanis csak 12 fényképező tükör állt egymás mellett, és 21 hüvelyknyi térközzel (központtól-közponlig értve, egymáshoz; — azt vették azonban észre, hogy a ló sebes vágtatásánál — a lábak mozgási helyzetében nincs continuitás, s hogy ezt elérjék : a térközöket 12 hüvelykre reducállák s 24 grépet állítottak fel. Igy most már egymásba folyólag — — a lábak mozgásából a vágtatás egész folyamát látjuk. Igy például az I. táblán az 1-ső képecskét) (a képecskék száma mindig lent a bal sarokban van: 1, 2, 3 stb.) Hattienek azt a silhouettejét látjuk, a mint félig kinvuladva — jobb első s bal hátsó lábával a levegőben van; s ha a lábak változását figyelemmel kisérjük a második sorban a 9, 10 és 11-dik Silhouetten legösszevontabban látjuk azokat, inig továbbtovább ismét jobban jobban kinyulódnak, s a legalsó sorban (a 19-dik silbouelten) ugyanazon helyzetbe jutnak, mint az elsőn. — Hattienek e felvételnél 19 láb 6 hüvely hosszú galoppja volt; tehát 19 képen terül el, mi megegyez a 12 hüvelyknyi távközzel, a mennyire az egyes fényképés,zeli tükrök egymástól helyezvék. A siihouettek alatti számok az egy egy lábnyi távságot jelezik, s a lovak futópályáján (mint már máskor emiiteltük) oldali lerakott léczekre irvak. Az első fényképészeti tükör elölt elsuhantában flattie a 6 és 13 láb közti lielvze ben volt; a 2-ik felvétel pillanatában a 7-ik és 14-ik láb között; a 3 diknál a 8 és 15 közt, s igy tovább. A ló lestének leghosszabb kinyuladását láthatni a 3-ik. 4-ik. 20 ik és 21. számú felvételek pillanatában, s ekkor az előláb-körömtöl a hátulsóig a test kinyúlása 8—9 láb közt váltakozik ; azonban egy galopp-ugrás befejezése alatt a ló teste 19 láb G hüvelknyi lendületet tesz. A ló testének legrövidebb összevonasa a 9., 10. és 11. sz. alatli felvételben látható. A lábakra nézve legveszelvesebb pillanatoknak látszanának (mert csak egy láb érinti a földel) a 3-ik 6., 7. és 9-ik, valamint a 13. és 14-ik sz. alatti helyzetek, lia szerencsére a lendület nem emelné a testet, s meg nem gondolnók, hogy a csuklók ruganyossága óvja a letöréstől. Azonban, ha ily helyzetben egy göröngyről lecsúszás, vagy lyukba lépés éri ! véletlenül azt a lábal : elképzelhetjük, hogy annak feszilö és hajlító izmai mily rándulást kaphatnak. A II., 111. és IV. táblán látható silbouettekről — a fenti magyarázatok után — telesleges szólnunk. Maga a helyzet magyarázza azokat. «Kétségtelenül igen bizarr és szárny-képeknek tetszenek ezek. először látva» mondja a könyv kiállítója Stanford, — «s midőn első képeinket mulattuk ismerőseinknek, nem akarlak hinni, optikai csalódásnak lartották. Nem ] tudták elképzelni, hogy ők ne láthassák — a j lólábak e szokatlan mozgási rendszerét ; — nem tudták felfogni, hogy az emberben az agy — nem fixirozhat oly gyorsan mint a fényirás, (mert hiszen nem a szem lát, hanem az ész az agyban, a szemen csak áttükröződnek a tárgyak az agyhoz) — — midőn azonban a felállított gépek magasságában elsütött puska golyójának röp-pályáját mind a 24 fényképen meglátták (a mit persze szabad szemmel nem láthattak) akkor el kezdték hinni, hogy a mi fényképészeti gépeink sokkal gyorsabban tudnak fixirozni — mint az ember szemén át az agy = a felfogás ! * * Igen tanulságos mü ez a könyv, különösen az a része, melyet hozzá Stillman lanár irt a ló lábainak mozgási rendszeréről ; azoknak a futásra előnyösb vagy hátrányosb arányban alkotottságáról : a csontvázakat összekötő izmokról, s a lábakat hajlító és kifeszítő izmok működéséről ; s mindezt szinezett képekkel magyarázza. Sajnos, hogy mindezt e lapok hasábjain be nem mutathatjuk ; de majd alkalmilag megkíséreljük leírásukat. S. J. F. ATHLETIKA,TESTGYAKORLAT A kolozsvári Athletikai Club 5. házi viadala. Kolozsvár, 1888 deczember 9-én. Ma délután, 2 órától 6-ig, tartotta a kolozs vári Athletikai Club 5. házi viadalát a tornavivóda épület nagy termében. A teremnek a közönség elhelyezésére fentartolt része szoron gásig megtelt előkelő közönséggel. A gyakorlatok sorozata áltozatos volt és kiválóan érdekes pontjai a vivő-versenyek voltak. Négyen álltak ki karddal: a döntő küzdelemben tíáU Simon nyert ezüs érmet, 3 touchéval 6 ellenében. A tőrvívásban négyen versenyeztek ; a döntő küzdelemben L Bader Ferenez nyert ezüst érmet 5 touchéval 6 ellenében. Az ökölvívásban Boherzel Sándor nyert bronz érmei 2 touchéval 9 ellenében. A vívó-versenyeknél alapos islu lázottságot és szép tesl tartást láttunk Bán ff y Kázmér báró és Nyerges Zsigmondtól. A torna- és athletikai gyakorlatokat a club miivezetője Albert Károly tornatanár nagy ügyességgel, változatosan vezette és érdekesek voltak. A tornagyakorlatok közül a nyújtón és korláton bemutatott gyakorlatok továbbá a rókadobás, ablak-ugrás, különféle gúlák a közönséget tapsokra ragadták. A súlyemelésben 34 kilós vassulyzó és vasrudakkal az atlileták szép mutatványokat csináltak. Legsűrűbb lapsot aratott a club Toldi Miklósa Amherboy A. József. A szebbnél szebb erőmulatványok végeztével Kinizsi módjára három athletát akgatott a vállán levő vasrúdra s ugy forgott velük. A gyaI korlatok zárponlja a kötélhúzás után a bizottság nevében Kuszkó István, a club titkára hirdette ki a versenyeredményeket, a dijak kiosztatt.ak. s az érdekes gyakorlatuk ezzel véget értek. Az atlileták közül a gyakorlatokban részt I vett : Ábrahám Ignácz, Albert Károly, Amberboy A. József,Anlal András, Bánffy Kázmér br. Bekesy Ferenez, L. Benke Ferenez, Bíró Sándor. Boheczel .Sándor, Borbély György bajnok. Des Bordes Gusztáv, Gáli Simon. Gidró Gergely. Grosz Viktor, Halácsy Imre, Horváth Kálmán, Illing Sándor, Kiss Ferenez, Zlalrobecz Géza, Kolosváry János bajnok jelölt, Kőrössy József, Nyerges Gábor, Nyerges Zsigmond, I'alaki S. : összesen 24-en. Az atlileták egyforma, tarka dressbe voltak öltözve. A viadal alatt a Salamon János zenekara játszott. Viadal után a Bogyó éttermében társas estélyre gyűllek össze szép számban a club tagok s kedélyesen mulattak esti 11 óráig többször felköszönlve a club nagy érdemű elnökét, br. Jósika Lajos ő nagyméltóságát s a nap hőseit a győzőket. Kuszkó István. Egy hat napig tartó gyulogverseny okozott Amerikában közelébb nagy sensatiót, mely alkalommal az angolországi G. Littlewood aratóit fényes diadalt 36 versenytársa ellenében, minden eddigi ily recordot leverve. Folyó hó j 1-én éji 11 órakor indult a 37 ellenfél, kik közül 22 en kiálltak s csak 15 maradt végig a versenyben. A hat nap alatt a győztes csak 15 órát és 19 perczet pihent, tehát 2Ц órát töltött. 6 napig minden nap a versenypályán, oly tempóban gyalogolva, hogy óránkint egy német mértföldnél nagyobb távot járt be. — A 6 nap alatt 623 angol mértíöldet és 1320 rőföt gyalogolt be, vagyis 1004 kilométert, tehát naponkint valamivel többet mint 22 német mértföldeL A győzelemdij 5000 dollár volt s 1000 dollár külön azért, hogy sikerült neki az eddig elért ily recordot kb. 2 mértfölddel leverni. Mason.angol pedestrian, ki mint favorit indult, csak 528 mértföldet járt be hat nap alatt. * * * Az ökölvívásnak eddig fenállt szabályai, melyeket egykor Quensberry marquis készitett s melyek szerint éveken át Ítéltek a birák ugy Angliában, mint Amerikában, lényeges módosításon mennek át. Különösen kiküszöbölik azl a pontot, a mely szerint győztes az. a ki ellenfelét a további versenyre képtelenné teszi. — Ezt ugy módosítják, hogy győztes az, a kit egy részrehajlatlan jury annak itél. Gróf Károlyi Pista november végén a walesi hgnél volt vadászaton, melyek a kir. hg sandringhami birtokán tartattak. A «Field» közli most e vadászatokon lőjegy zékét. s az abban részt vett urak neveit, mint alább következik. Lövetett pedig : November 27-én 10 puskás által az anmeri pagonyokban 43U fáczán, 16 fogoly, 30 nyul, 23 tengeri nyul, 6 nyirlajd kakas, 1 vadgalamb és 2 db különféle, összesen 508 drb. November 28-án 10 puskás által a Wolferton pagonyban, 1009 fáczán, 38 fogoly, 22 nyul, 844 tengeri nyul, 5 nyirfajd, 7 vadkacsa, 7 haris, 1 vadgalamb, 7 különféle, öszszesen 1940 drb. November 29-én 2 puskás a réteken 4 fáczány, 2 fogoly, 2 nyul, 2 tengeri nyul, 14 szalonka, 6 vadkacsa, 8 különféle, összesen 38 darab. November 30-án, Frankfort (alkalmasint vadaskert) 672 fáczán, 6 fogoly, 136 nyul, i 970 tengeri nyul, 13 nyirfajd, 9 vadkacsa, 3 haris. 2 különféle, összesen 1811 darab. Mind a négy nap alatt lövetett 2115 fáczán, 62 fogoly, 190 nyul. 1839 tengeri nyul, 24 fajdkakas, 14 szalonka, 122 vadkacsa, 10 1 haris. Bészlvettek a vadászatban; H. R. H. The J Prince of Wales, H. В. H. Prince Albert Victor ' of Wales, H. В. H. Prince George of Wales, j H. H. 11. The Count de Paris, H. B. H. The I Countess de Paris; H. B. H. The Duke of Cambridge, Count Stephan Károlyi, Earl of Tife, Earl Brownlow, Earl de Grey, Major General Fir Cristophle Teasdale. 3