Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-03-09 / 11. szám

100 VADÁSZ- ÉS VERSENY'-LAP 1889 márczius 9. őszszel és télen, tehát oly évszakokban fordul elő. midőn a lovak inkább istállón állanak, mehet az alacsony hőfok miatt alig szellőztetnék: az állottnak mondható istállói levegő, a rövid napok bádgyadtabb világossága pedig sokkal kevésbbé képes meggátolni a betegségi csirák kifejlődését, mint a hogy az tavaszszal és nyáron történhetik. Ha az utolsó hetegedési eset felléptétől számított 2—3 hét elmúlásával uj megbetegedés nem fordul elő, akkor az influenzát határozottan megszűntnek kell tartanunk. ügy látszik, hogy oly lovak, melyek az influenzán egyszer átestek, annak ujabbi fellépése alkalmával még néhány éven át is attól megkímélve maradnak; de hogy eme mentesség a ló egész életére érvényesül-e ? az még eddig bebizonyítva nincs. A megtörtént ragályozástól a betegség kitöréséig tartó időszak 4 - 14 nap között ingadozik. A megbetegedés tünetei mindig nagy bágyadtság,eltompulás, elkábulás-ésnagvon megcsökkent, vagy teljesen hiányzó étvágy. A közelebbi vizsgálat majd mindig kisebbnagyobb mérvű lázat mutat, az orrtakhártva sárgás színezetű, a szájtakhártya szárazon és inkább sárgásán van bevonva, a szemhéjak dagadtak és a kötszövet szintén sárgás szinü. A lélekzés gyorsitottá válik és nem ritkán köhögés járul hozzá. Némely időszakban e betegség mint tüdő- és tüdö-mellhártyagyula dás lép fel, a midőn a lovaknak kimúlása egész 15 százalékig mehet. Hogy az influenza fellépésének lehetőleg elejét vegyük, a következő rendszabályok ajánlhatók figyelembe : Idegen, jól nem ismert lovak mindig elkülönitettt istállóba és soliase a tulajdon lovak közé állíttassanak be ; de különösen arra kell ügyelni, hogy az ily lovak azonnal a ménesbe ne kerüljenek. A betegül importált vagy üdülésben lévő lovakat sohasem szabad saját kiállásainkban elhelyezni; de ha befogadásukat el nem kerülhetjük, akkor őket legczélszerübben a marhaislállóba kötjük és az ottani személyzettel ápoltatjuk. Uj istállót lehetőleg ugy kell berendezni, hogy ugy a jó levegőnek, mint a világosságnak szabad hozzáférése legyen, az istálló padozatának színe pedig körülbelül 20 centimeterrel magasabbra fektetendő, mint annak környezete. A csatornák többször tisztitandók, a padozat — lia pallókból áll — évenkint. egyszer felemelendő, minden egyes palló tompa seprűvel letakarítandó s az alatta levő, hugygyal telitett föld frissel pótolandó. Ha az istálló-talaj vert vályog, mint az minden futóistállóban szokásos, ezt - a milyen mélységig átitatva van — minden második évben fel kell szedni s fris vályoggal pótolni. Jó vályogallást akként nyerünk, ha a vályogot abban az állapotában verjük le. amint épen kiásva lett. tehát minden további vizpótlék nélkül. Az a nézet, hogy a vályog igy kezeive nem áll össze, egészen téves : csak jól kell döngölni és akkor e módon száraz, szilárd, át nem eresztő és olcsó vályogalapot nyerünk. A trágyagödröket lehetőleg ugy kell elhelyezni, hogy az uralkodó légáram kigőzölgésiiket az istállók felé ne hajtsa. Nem ritkán a kavicstalan akolnak állati ürülékkel telitett talaja nedves időjáráskor meglehetősen rossz szagú kigőzölgéssel bir. Az ilyen aklot a legjobban és legegyszerűbben akként lehet fertőtleníteni, ha azt minden évben, vagy minden második évben gyorsan fejlődő növényekkel, például törökbuza, napvirág stb. vetjük be. Huzamos tartózkodás és sok mozgás a szabadban, megfelelő tartással, jó világos istálló, jó levegővel (tüdő takarmány) a lovakat nemcsak az elpuhulástól óvják meg. hanem azoknak erélyét és ellenállási képes ségét ugy az intim nza, mint minden más betegséggel szemben is (okozzák. A különféle szellőztető készülékek közül az istállókban csak kevés vált be s az ajtó és ablaknyitás még mindenkor a legjobbnak bizonyult. A természettan törvényei szerink a hideg — fajsúly szerint nehezebb — levegő alul az ajtónál hatol be ; a meleg, — könnyebb — istállói levegő pedig fent az ablaknál lép ki. Ez az áram a mindenféle párával telt istállói levegőt nemcsak meghigitja, hanem magával is ragadja ; csakis a világosságot, levegőt kerülő sarok-állások maradnak nagy részt e folyamattól érintetlenek, de aztán ugyancsak ott lehet mindenkor a legelső betegedési eseteket észlelni. Miután azonban az ajtók nyitása nem mindig eszközölhető és kívánatos, az istállófalak alsó oldalán körülbelül 30 cm. szélesen és 40 centimeter magasan nvilást törnek és azt pléh-tolókával zárják el. E nyilasok számát az istálló nagysága szerint állapithatjuk meg. A tolóka helyett redőnyt (zsalut) alkalmazni amaz okból nem ajánlatos, mert ezek épen télen, midőn legnagyobb szükség van reájuk, könnyen befagynak és e miatt, valamint általában nehézkesebb szerkezetük miatt igen gyakran nem használhatók. Általánosan el van ismerve, hogy a hidegebb évszak alatt a lovak részére 10—12° R. a legjobb istállói hőmérsék. Nagyobb meleg elpuhítja az állatokat, előmozdítja a rothadást, valamint mindenféle istállói miazma keletkezését és még különböző betegségekre, különösen szembajokra is okot ád. Alacsony hőmérsék ellenben hosszú, borzas szőrt idéz elő' s még bőséges takarmányozás mellett is csak rossz táplálkozást enged meg. Ha az inlluenza egy bizonyos lóállományban kitört, minden előtt ajánlatos, hogy az összes lovak a fertőztetett istállókból eltávolíttassanak és ha a viszonyok és évszak engedi, vagy a szabadban, vagy vaJatni pajtában helvezendők el ; a betegeket el kell különíteni s minden lóval erős mozgást tétetni. Az istálló falait újból kell (neszelni, a netán hugygyal telitett talaj felszedendő és frissel pótolandó. A jászlakat és istállói eszközöket forró lúggal, vagy pedig 2—3%-os karbolsavoldattal kell kimosni, mely oldatot — mint már egy izhen emiitettem — ugy készítünk, hogy 200 gramm karbolsavat egy itató vedernyi vizben feloldunk. Ha a lovak jól vannak tartva, nem ritkán emez egyszerű eljárás is elégséges arra, hogy a betegek kedvezően gyógyuljanak és további betegedés ne forduljon elő. Íme egy példa : Ezelőtt 10 évvel szeptember havában történt, hogy nagyobb lóállományban, törpe, alant fekvő, a légáram által nem járt istállóban 25 ló az iníluenziát megkapta. A baj kiütése után a lovak éjjel-nappal a szabadban maradtak, mialatt az istállót gyökeresen kitakarították, majd a lovakat 8 nap múlva ismét beállították. A szabadban tartózkodás napjától kezdve nem fordult elő ujabb betegedés, de a betegek gyógyulása is kedvezően és gyorsan folyt le. lia a viszonyok nem engedik meg a lovaknak a fertőztetett istállókból való kikötését, akkor ajánlatos az istállót huzamosan szellőztetni s ha lehet, ajtót, ablakot éjszakán át nyitva tartani. A lovak minden nap sok jó mozgást tegyenek és szabadban maradjanak; ez alatt az istállót jól kitakaríttatjuk : főleg pedig a ganéjt a leggondosabban eltávolíttatjuk. A padozatnak és falaknak az emiitett karbololdattal való bepreczkelése ilyen esetben igen helyén lesz. Az állatoknak elegendő és jó takarmányt kell adni : jó zabot és jó szénát, ha lehet zöld herét vagy luczernát. Fris vizzel többször itatni igen ajánlatos. IIa a beteg nagy kábultságot mutat, czélszerü a fejélen hideg borogatást alkalmazni, valamint a dagadozó szemhéjakat hideg vizzel gyakran mcsogatni. Jóllehet a chinin az inlluenza legtöbb eseteiben igen kipróbált gyógyszer, a gyakorlatlan kéz mégis nehezen tudja azt beadni, a midőn is legnagyobb része az alomba hull. Egvátalában az influenzának a különböző kórtünetek szerinti belső gyógykezelése csakis az állatorvosnak képezheti feladatát. Itt-ott egy-egy «vén praktikus» — mint azt a mult télen több izhen láthattam — a beteg lovon genvkutacsot alkalmaz, vagy eret vág. Mindkettőnek alkalmazásától a leghatározottabban intem az érdekelteket. Rilak. Schmidt Ferencz. Az amerikai, ausztraliai és angliai főbb versenydijak arányai egymáshoz. Érdekes az az összehasonlítás mit a «»Spirit of the Times» egyik utóbbi száma az ausztráliai, amerikai cs angliai főbb nyertes lovakról és a legfőbb versenyek pénzbeli értékéről hoz. Ausztráliában a mult 1888-dik évi nyertesek élén az igen tisztelt James White 3éves Abercoomje állt (Chester-Cinnamon), mely 5 versenyben győzött, egyben pedig holt versenyt futott, s összes nyereménye 20895 dollár volt. Második volt ugyanazon gentleman 2é Valleyje (Musket —Lady Vivian), mely öt versenyből 18369 dollárt, vitt haza. A harmadik Dunlop (Neckersgat—

Etta) egy 5éves, mely 1887-ben győztes volt a Melbourne-Cupben, s mely tavaly két nyertes futamával 16860 dollárt keresett. — A negyedik a 3éves Australian Peer. a victoriai Derby-gvőztes (apja az a Darebin. melyei 1887. évvégén Amerikába vittek ki mint apaiovat 30000 dollárért s melyet az ausztráliaiak azóta sokat megsirattak : anyja Stockdowe), ez 4 versenyben győzött és 16350 dolláit. nyert. A többi hat (a legfőbb 10 nyertes közt) még a következők : Carlyon 3é, 8 verseny 15335 dollár; Cardigan 5é, őt verseny 12975 dollár; Oakleigh 5é, két verseny. 9570 dollár ; Lady Betty 2é, hat verseny es egy megosztott holtversenynyel 9110 dollár, és Ruby, idősb ló, hat verseny, 8240 dollár. Összesen tehát a tiz első ausztráliai ló nyeresége tavaly 142305 dollár volt. Ez bizonyára szép összeg, de lia az ausztráliai versenyek nagy kiterjedettségét (the immense amouont. of racing in Australia) tekintetbe veszszük, ugy azt, az amerikai lovak tavalyi nyereségeivel összehasonlítva — kicsinynek kell tartanunk. — Itt tavaly a legtöbb nyertes a 2éves Proctor Knott volt (egy herélt! Szerk.), mely hat versenyt nyert 69115 dollárral. — Emperor of Norfolk (3éves) kilencz futamban volt győztes és 35585 dollárt keresett. — Los Angeles, egy másik 3éves, 33000 dollárt. (Notabene ez a ló 2éves korában 22-szer futott —- mint tavaly már emiitettük — s nyereményeire nézve első volt kortársai közt, s im ez a sok futás nem ártott neki; jó mag lehet, érdemes volna belőle majd szerezni! Szerk.) — Mr. Belmont (a newyorki Jockey Club elnöke) 3éves Prince Royalje 11 győzelemmel 33040 d liánt ; — A Dwyer testvérek 3é Sir Dixon-ja 5 futam, 34300 dollár. — Mr. Haggin hires 5éves Firenzi kanczája (ez is olyan aczélos anyag, hogy 2, 3 és 4-éves korában mindig sokszor futott és nyereményeinek értékére nézve az első helyen állt. szintén jó tenyészanyagnak ígérkezik. Szerk.), tehát Firenzi 13-szor győzött és 34561 dollárt keresett. — M. Cassak 5éves The Bardja 7 győzelem, 19140 dollár, s ugyanannak 3éves Taragonja 6 győzelemтеГ 31460 (13460.?) dollárt vitt haza. Mr. Witther 2éves Faverdale mén csikója 5 versenyben győzött és 21340 (12340?), és a már emiitett Dwyer testvérek 3éves Bella B. kanczája 9 győzelemmel 21390 dollárt keresett. Ezek voltak a 10 legtöbbet nyert lovak Amerikában, s összes keresményük 332,121 dollárra rúgott, az ausztráliaiak 142,305 dollárja ellenében. Ez legjobban mutatja, mennyi pénz adatik Amerikában a telivér - tenyésztés ösztönzésére s egyúttal gyanitni engedi az ottani főbb dijak nagyságát. — Így például először is a Futurity (tenyészverseny) kétéveseknek