Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-11-23 / 74. szám

Jir-b'8 november 2'Л VADÁSZ ÉS VKHSENY-LAP 58$ Fiatal lovaknak vadászatra vagy akadályversenyre iskolázása. (Gr. Wolkenstein О. után.) (Folytatás.) Gentlemanek, kik magok idomítják lovaikat, ne engedjék magokat tévútra vezetni s óvakodjanak ugy a tulidomitástól, mint a sok phisic alakalmazásától. Ha mi a tulidomitást ép ugy, mint a kevés munkát hibáknak tartjuk az előkészítésnél, az előbbit nagyobb hibának tartjuk, mert a tulidomitott ló ép oly kevéssé van formájában, mint a kevés munkában részesült ló ; de a versenyben való erőfeszítés még inkább gyöngíti és hátraveti, mig a bizonyos fokig kevéssé idomított ló jobb formában futhat. A plujsic alkalmazása oly emberek állal, a kik az azzal való bánásban nem eléggé járatosak. nem ajánlatos, mivel a kísérlet végzetszerűvé válhatik. ha a ló nincs előkészítve rá vagy nagyon sokat mozog. Hat nehezéknyi physic rendes adagnak mondható. A gyomornak a physiere való előkészítése akként történik, hogy a ló két nappal előbb, zab helyett a rendes etetési órákban korpakeveréket és kevesebb szénát kap, mig vizet tetszése szerint hátik s naponkint másfél óráig lépésben és lassú ügetésben jártatjuk. Este a physic beadása előtt szájkosarat alkalmazunk, nehogy •éjen át az alomszalmát élvezze, s másnap reggel éhgyomorra adjuk lie a phisicet. Fél órával később a ló korpakeveréket kap s ha ezt megette, félóráig lépésgyakorlatot tartunk vele. E mozgás után s ahányszor később megszomjazik, állott vizzel kínáljuk meg. A magtápszert most szigorúan mellőzzük s a helyett most korpakeveréket adunk, körülhelől oly mennyiségben — s némi csekély szénát. Délután a ló ismét lépésben mozog, föltéve, hogy nem esik az eső ; mert a lónak semmi esetre nem szabad meghűlni. Huszonnégy óra múlva a szer beadása után többnyire megkezdődik a purgálás ; de ha másnap reggel a hatás nem mutatkozik, a lovat ügetésben kell jártatni ; azonban e jártatást rögtön abba kell hagyni, ha a physic működni kezd. E hatás rendesen tizenkét óráig tart s ez idő alatt a lónak nem szabad mozognia s zab helyett korpakeveréket kap. Tizenkét órai purgálás után az ürülék ismét szilárdabbá kezd válni s huszonnégy óra múlva rendes székelés áll be ; s ekkor újra a zab-tápszert alkalmazzuk. Ha a beadott physic egyáltalában nem volna hatással, másik adagot közvetlen nem szabad beadni, hanem öt-hat napig kell azzal várakoznunk. Hochwächter «Stallhaltung und Stallpflege»-jében mindez még részletesebben olvasható. A physic alkalmazása csak akkor ajánlatos, ha egy vastag, minden conditio nélkül való lótól rövid idő alatt nagy erőkifejtést követelünk s testét gyorsan kell e végett apasztanunk, mivel az idő rövidsége nem engedi, hogy fokozatos munka által hozzuk formába ; vagy olyan lónál alkalmazzuk azt, mely bőrös vérbajban szenved vagy bélférgek bántják. Ha a munkára elég időnk van s a ló vérvagy gyomorbajban nem szenved, akkor mindenesetre természetesebb és üdvösebb, egészséges lovakat hashajtó szerekkel nem izgatni. A lépésben való munka jelentékeny mellék-eleme az idomitásnak s ha ezt naponkint, az egyed szükségletéhez képest 3—4 órára terjesztjük ki, elérjük azt az eredményt, hogy a ló karcsú s a mellett edzett testalkatot nyer. Hogy egy akadálylónak e gyakorlat mellett mennyi galopmunkára van szüksége, illetőleg mennyit bir el ebbdl, az az egyedi alkatminőségtől függ; mindenesetre a lábak és gyakran már előbb a gyomor biztos barometerül szolgálnak erre nézve s megszabják a munka mértékét. A verseny-ló idomítása kétségkívül oly pacet igényel, mely a galopugrást erősen megnyújtja. A csupán vadászati czélra idomított vadászlónak nincs szüksége soha e gyorsaságra előkészítése alatt s minden körülmény közt elég egy vadászgalopp, mely egy jó cantert csak kevéssé mul felül. Naponkint harmadfél vagy három óráig többnyire lépésben, lassú ügetésben s olykor-olykor kissé canterben jártatjuk a lovat s eme napi munkát kétszer egy bélben változtatjuk, amennyiben a huntert öt-hat angol mértföld távolságra (8045 illetőleg 9654- meter) conditiójának fokozódása szerint müködtetjük. Ezt a távolságot folyvást ügetve és galopban teszi meg, eleinte ugy osztva be, hogy a galop lassúbb legyen s gyakran ügetéssel váltakozzék az. Fokozatosan aztán az ügetésbe átmenetek hovátovább ritkábbakká válnak, a galop-pacek erősbülnek, mig végre az egész távot egyfolytában középszerű vadász-galopban lovagoljuk. A közvetlenül következő nap lépés- és némi ügetési gyakorlat következik. Ha a lónak eme föladat nem látszik terhére lenni s nem izzad a habzásig, akkor jó condiczióban lehet a vadász-saisonban előállítani. A fehér habos izzadmány meglehetősen biztos tanúsága a rossz kondicziónak. A lovakat ily állapotukban az izzadmánykaparó késsel jól meg kell tisztítani s azután letörölgetni, nehogy a porusokon át az izzadmány ismét felszívódjék a bőr alá. Vadászlónak soha sem szabad a vadászsaisont könnyű kondiczióban kezdeni. Mindig némi testi teltséggel kell bírnia. Hiszen gyakran fordulnak elő vadászatok, a melyekben egy óráig s husz perczig tartott runnél nyolcz óráig tartó pihenés és etetés nélkül való mozgás próbálja meg a lovat. Ily erőfeszítések után a lovak jelentékenyen megcsappannak testben s lia valamely ló — mint az nem ritkán történik — két-három erős vadászatban vesz részt egymás után, igen könnyen tökéletesen kimerül, ha a vadász-saisont könynyü testi állapotban kezdte s igen sok nyugalomra van szükség, hogy ismét felüdülhessen. Már a munka közben szükséges a vadászlovat az időjáráshoz szoktatni, hogy vadászat alatt a hideg, szél és eső ellen lehetőleg edzve legyen, s a késő ősz szigorát könnyebben kiállhassa, a meghűléseknek nem lévén akkor annyira kitéve. Én czélszerütlennek tartom azt a szokást, hogy a lovakat őszszel pokróczok alatt készítik elő a vadászatra, mert az állat ezáltal az időjárás befolyása ellen védve van, e védelmet megszokja s a fokozott kigőzölgés a bőrt érzékenyebbé teszi Az első vadászaton, a takaró nélkül nem edzett, nyitott szőrű lovat egy erős északi szél, valamely vizén átkelés vagy egy báromnegyed óráig tartó várakozás a covernél, — mig a róka kiugrik rejtekéből, — nem csoda ha annyira megviseli, hogy ép a legalmatlanabb időben, köhögést kapnak. Ennélfogva a lovakat a vadászatra való előkészítésnél minden takaró nélkül kellene az idő befolyása ellen lehetőleg érzéketlenné tenni. Az igaz, hogy a ló szőre akkor nem oly szép, fényes, mintha takaró alatt, a hidegtől védelmeztetnék ; de ez általam ajánlott eljárás inkább megfelel a czélnak s ha a lovak megnyiratnak, a szőrkülönbözet meglehetősen ki van egyenlítve. ¥ ¥ ¥ A sportsman öröme valóban nagy, ba az ő általa jól iskolázott, jó kondiczióban levő s kellemesen lovagolható hunterjén a falka után lovagolhat ; ha sikerül neki a legtöbb esetben közvetlen a falka mögött járni, fáradságát bőven jutalmazva látja annak bizonyítékában, hogy helyes munkát végzett. A jó vadászlovasnak önállóan cselekvő férfinak kell lennie s főjeliemvonását abban találom, ha a falkával lovagol s kevésbbé ügyel arra, minő utat választanak az emberek, mint arra, hogy merre hajt a falka. Temészetesen a lovas is, egy előtte ismeretlen vidéken ama helyzetbe jut, bogv más sporlsmanek irányát kénytelen a saját tájékozásául használni ; ekkor is azonban a huntsman vagy a mezőnyben legjobb lovas után válaszsza irányát, mert a parforce-vadászatokban élvezett öröm abban áll, hogy a kopók mellett maradhatunk s azokat a finishig nem hagyjuk el. A part'orce-vadászatot rendkívül vonzóvá teszi kétoldalusága, mely a lovaglás és a vadászat sportjában rejlik. Ha szenvedélyünk s érdeklődésünk a falka működése és a lovaglás iránt egyenlően meleggé vált ; lia mi a Bluster, Forester,Gambler munkáját ismerjük; lia tudjuk, hogy a Barmaid hangja mindig a valódi nyomot jelzi s a mi hunterünk okosan a falka után iparkodik, akkor érezzük csak igazán a pompás sportot egész teljességében. Én Angolországban számos falkával, néhánynyal Francziaországban, az osztrák-magyar birodalomban pedig csaknem valamennyivel vadásztam ; de tökéletesebbel seholsem, mint gr. Hunyady Imrének, fájdalom, a már nem létező harrier-falkájával. Eme kopóknak a fegyelmezettsége oly mélyen gyökerezett, hogy részben nyulakban gazdag vidéken masternek és huntsmannek mindig sikerült, az ostorász hathatós beavatkozása nélkül is, a falkát zártan vezényelni egy-egy terepen, sőt régi nyomokon is vadászni, a midőn fölugratott nyulakösszevissza futkosnak. E kopóknak orrban, nagyságban, gyorsaságbaa s engedelmességben való összhangja bámulatos volt s a hosszú, erőfeszitő runök a vadászó falka alakzatát sohasem nyújtották ki hosszura ; mindig gombolyag-alakban maradt az, mert minden kopó vadászott s ama csaknem kikerülhetetlen állatok, melyek végre magoktól többé nem vadásznak, tökéletesen hiányzottak. Ezek a kitűnő harrierek ritkán végezték a runt kill nélkül s komikus volt a kis Relishnek állhatatossága, mely sohasem mulasztotta el, a megfogott nyúlra feküdni s azt négylábú kollegái közeledése ellen mindaddig védelmezni, mig Bridwell, a huntsman, az ő megmerevedett védenczét át nem vette. E pack engedelmességét nem csupán a sikerült kennel-management idézte elő, hanem egyszersmind a vadászat okszerű módjának az eredménye is. Elvileg egyetlenegy nyúlra sem vadásztak] à rue. Hogy ez lehetséges legyen, a lovasok egy része előrehaladt vonalt képezett, melyet a master a zárt pack-kel, hátrább, meglehetős távolságban követett. Ha az előljáró lovas vonal nyulat ugratott föl, mely a falka látköréből eltűnt, csak akkor vezette a master ezt a kellő helyre s vetette föl vele a szimatot. Természetesen ily módon vadászni csak elbocsátott szarvasokra és nyulakra lehetséges, minthogy a cover-munkát a falka nem kénytelen végezni ; ám én meg vagyok győződve, hogy ez a mód nyulfalkára nézve — melynek főerényei szelídség és nyugodtság — megbecsülhetetlen előny, mert fékezi azt a szilajságot, vadságot, melyet az à vue vadászat, különösen kezdetben, a mig a falka tökéletes friss állapotban van. okvetetlen előidéz. A kopó a szimatra nem vadászhat rohamosan, a többé-kevésbbé finom szimat kiegyenlítő tényező a gyorsaságnál ; à vue azonban minden friss kopó ugy rohan előre, a mint csak tud s miután egyiknek-másiknak a gyorsasága nem egyenlő, múlhatatlanul bekövetkezik, hogy a falka mindjárt a vadászat elején szétvonul s a szimaton átfut, mihelyt a nyul szem elől eltűnik. (Vége következik.) ATHLETIKA,TESTGYAKORLAT. A kolozsvári athletikai klub november 10 én tartotta közgyűlését a városháza nagy termében Jósika Lajos br. elnöklete alatt. À választmány felolvasott jelentése elmondja, hogy a klub nemcsak a tornagyakorlatok ügyét szolgálja sikerrel, hanem hathatósan befoly a lovagias szellem ápolására és fejlesztésére is. Ezért a