Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888
1888-10-24 / 69. szám
534 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1888 november Li. Versenyszabályok : 1. A «Biharmegyei agarász-egylet» évenkint legalább egy egy kölyök és öreg agárversenyt rendez, megjegyzendő, hogy az öreg agárversenyen kölyök agarak is futhatnak az 5—10 frt tét külön lefizetése mellett. 2. Kölyök agár versenyre az alant következő szabályok mellett a második évüket még be nem töltött agarak indithatók. 3. Versenyre általában csak az az agár bocsáttatik, melyet tulajdonosa vagy ennek megbízottja a versenyt megelőző napon az egyl- jegyzőnél nevez, s egyidejűleg értté 5 frtnyi beiratási dijt az egyleti pénztárnokhoz lefizet. Nem egyleti tagok 10 frt beiratási dijat fizetnek. A verseny-agarászat előző napján tartandó közgyűlés küldöttsége által eszközli a nevezett agarak versenyfutásra összevetését, mely páros fulás sorshúzás utján törlénik. E sorshúzás sorrendje állapítja meg a futások sorrendjét is. 5. A verseny futamok után további versenyre fenhagyott agarak összevetése az agarászat színhelyén a 4-ik pontban emiitett küldöttség által szintén sorshúzás eszközöltetik. 6. Az összevetés utján pár nélkül maradt agarak «erővesztésre» futtatandók, mely agaraknak legalább egy félóra pihenő adatik, hogy uj futást tehessenek. 7. A verseny-agarászatot előző közgyűlés a verseny-futamok megbirálására versenybírákat választ, kiknek száma a futamok várható számához képest 3—6-ig terjedhet. E birák közül minden egyes verseny-futásra előleges sorshúzás utján — egy jelöltetik ki. Az elnök minden biró mellé egy pótbirót nevez ki, ki szintén figyelemmel kiséri a versenyt és amaz esetben, ha a futamban a biró lovával elesnék, vagy más körülményeknél íogva a birói tiszseg teljesítésében akadályozva lenne, a birói tisztséget a pótbiró leijesiti. A döntő versenyeknél 3 biró itél és pedig minden agár részére egy-egy biró, a választott versenybírók közül sorshúzás utján választatik s harmadiknak, mint közös biró, az elnök vagy helyettese vesz részt a bírálatban. A versenyfutás alatt a biró elébe lovagolni tilos. 8. A biró köteles az általa bírálandó verseny-futamot szorgos figyelemmel kisérni, s ítéletét egységek alapján — melyet indokolni nem köteles — az egybegyűlt agarászok előtt érthetően kinyilvánítani. Az egységek a következőképen állapittatnak meg: Az első megvágás 2 egység, minden további megvágás 1 egység; kivéve ha egyik agár a másikat egyenes sinórban megelőzi s a nyulat megvágja, mely 2 egységnek számíttatik. Sinórba előmenetel vágás nélkül számításba nem vétetik. A nyul megfogása egy egység. 9. Minden versenyfutáson ítélni kell ; kivéve amaz esetet, ha a nyul felugrási nelyétől számított 1000 meter távolon belül vágás nélkül menedékhelyre jut és ha a futamban a 12. d) pontja szerint egy harmadik agár is reszt vesz. Ez esetekben uj futásnak van helye. 10 feltétlenül elejtendő az az agár a) mely a nyulat menedékhelyéig be nem éri, kivéte]t csak a 9-ik pont alatti eset képez ; b) mely a nyul után oldalt indult az u. n. «puskás» vagy «kertező» agár; c) mely hajtás közben megáll ; d) mely egy vagy több «vágás» után a nyulat nyilt mezőnyös «sinórban» menekülni engedi, a nélkül, hogy menedékhelyéig teljes erejéből futva kisérné; e) mely az elnök által verseny-futásra kitűzött időn és helyen jelen nincsen ; 11. A dijra fenmaradt agár tulajdonosának, ha agara az nap két nyúlon versenyt futott, joga van a döntő futást másnapra halasztani. 12. Birságul az egylet pénztárába 5 trtot fizet. a) a ki a birót Ítélete kimondása iránt informálni megkísérli ; b) a ki a kinyilvánított birói itélet ellen nyíltan fellép, s azt nyilvánosan kárhoztatólag birálgatja ; c) a ki az agarászat alatt a hivatottak által megállapított rendet zavarja; d) a kinek agara soron kivül a versenyfutásban szalad, s abban tetlleg részt vesz s a nyúlon egy vagy több vágást ejt. 13. A versenyfutásra eresztendőpár agár, ugyanazon egyén által angol pórászon vezetendő. Ez alul kivételt — a netáni kivételes körülmény tekintetbe vételével — csak az egyl. elnök engedélyezhet. 14. Az agarakat a versenyre pórászon vezető egyén azokat a nyul után csak a kijelölt biró «ereszd», «hajrá» kiáltására bocsáthatja szabadon. 15. A verseny-agarászat előtti napon tartandó közgyűlés a verseny-agarászat tartamára egy lehetőleg helyismerő «gyepvezért» választ, ki az agarászó csapatot a nyulkeresésre vezeti és vezényli. — Ennek vezényletét az agarásztársaság követni tartozik. 16. Az agarászat alatti rend fentartása az egyl. elnök joga és kötelessége; az ő rendelkezésének tiszteletben tartását és követését minden agarászó tag lovagias kötelességének ismerje. Nagyvárad, 1888 okt. 8-án. a választmány nevében : Weinyärtner Andor, Szúnyog Szabolcs, egyl- jegyző. egyleti elnök. VEGYES. A pardubitzi nagy díjért, bir szerint, Straightfog indnlni. * ¥ ¥ Hamilton berezegné, az ismert angol sportsman és gr. Festetics Taszilóné szül. Hamilton herczegné édes anyja, a napokban Badenbadenben meghalt. ¥ * ¥ A lótenyésztési társulat igazgatóságának köszönetét fejezte ki a földmivelésügyi miniszter az állami lóárverések megtartása alatt tanúsított magatartásáért, mely lehetségessé tette, hogy az árverés a legcsekélyebb zavar nélkül folyt le ; különösen dicsérőleg emeltetett ki Richter Sándor titkár — kinek ( folytonos ébersége és buzgóságának köszönhető, hogy az ily alkalmakkor támasztani szokott sok oldalú követelményeknek megfelelni lehetett. *** Az idei aganeskiállitáson az I-ső helyet ő fensége Coburg Fülöp hg 12-ese, a II-dik helyet gróf Nádasdy Ferencz 18-asa s a 111-dik helyet gróf Erdődy György 10-ese nyerték el. Laptulajdonos: SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ. Felelős szerkesztő: PULAY KORNÉL. ж ж ж хз ж т ж ш ж? к . -'••I)/""' R G 2Г 6 П 6 Г a. t О Y l i bedörzsölés a lovak (és más állatok) minden külső betegpll -L / Д . " ^o 47 ^ w sége ellen, mint izületi merevség, ingyengeség és índaganat, csúz, bénaság, csontkinövés, pók, torokgyuladás, görcsköhögés, szemgyuladás, sebek, daganatok, fekélyek, nyereg- és szerszámtörés, mirigydaganat, hátsó csánk, úgyszintén erősítésül nagyobb hajtások előtt és után, csömör, rüh stb. ellen. Vizálló bőrkenőcs, használata minden bőrnemü tartósságát háromszorosan fokozza, a bőrnemüekbe igen gyorsan behatol és azonnal puhává, liajlékonynyá és vizállóvá teszi. Régi bőrnemü, ha még oly penészes vagy kérges, szép szinii és puha lesz. Igen fontos mindenkinek, ki lábbeliben takarékoskodni óhajt, ki drága pénzen vásárolt lószerszáinj it megőrizni kívánja. —Katonaság, ga/.daközönség, vadászok, gyárosok, bőrkereskedők és bőrgyárak, tímárok, szíjgyártók, mérnökök, touristák stb. részére, mindenre, a mi bőrből van, női czipő, vadász vagy lovar-csizma, lószerszám, kocsibőr, talpbőr stb. Alkalmaztatik használatban levő bőrnernüre minden 8 napban, használaton kivülire minden (i hétben Kézzel a bőrre kenve, lábbelinél nemcsak a talp ós felsőbőr, hanem a sarkak és varrások is jól bekenendök. Továbbá börlakk, börszappan, lószerszámfénymáz stb. gyártmány!. — Kapható minden jelentékenyebb füszerüzletben. — Részletes árjegyzék kívánatra ingyen. Hudapest, IV., Mária-Valéria-utcza 4/c. SZÁVOSZT EMIL Vegyészeti-gyár: Erzsébetfalva. ШШШЖ Alapíttatott 1860-ban. Cs. kir. szab. nyerges-, szíjgyártó- és hadseregfölszerelési г т Л MICHAEL RACHLER "Wisn, ^TXX es. kir. hadseregi szállító -«ä.rbertg'cisse m ХТхо 23. Csakis saját gyártmányú katonai és polgári nyergek, szijgyártmányok. lószerszámok, különféle istálló-, lovaglási- és kocsizási szerelvények s mindenféle katonai fölszerelési tárgyak. Tiszti szolgálali táskák, rnálha-böröndök, Gyulai-táskák a legfinomabb minőségben. Kíilölll• k"'- ruganyos angol nyergek. Talap törhetetlen. Minden lóra alkalI\lllUIUCgC»3Cg . mazható. Semmi feltörést nem idéz elő. Minden ülephez. A bécsi cs. kir. lovaglástanitó-intézet bizonyítványa szerint kitűnőnek ismertelett el. — A cs. kir. katonai fölszerelési igazgatóságok különös pártolásával. jJC^T" Árjegyzékek kívánatra bérmentre ós ingyen. Pallas részvénytársaság nyomdája. Budapest, IV., Kecskeméti-utcza 6.
