Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-01-01 / 1. szám

18 ORSZÁGOS LOTENYESZTES. Kimutatás a kisbéri törzs ménekhez bejelen tett telivér kanczákrál az 1888-diki fedeztetésé idényre. N S m a; N ; A kancza tulajdonosának •л M 7Z N О "7i IS с S' О neve О с о >-• с S a t. о 3 S B* 7л N "Л -Л я '57 — <2 "G > ci 2 и Horvajthy Demeter. 1 Grabovsky Ala jos (Orosz.) 2 — 2 — — — Egyedi Arthur •— 1 — — — — — Dreher Antal 3 2 2 2 t — — — — Gr. Kinsky /denk» 1 1 2 2 4 1 — — — Hg Fürstenberg M. E. — 1 1 — 1 — — Hg Pá Iffy 1 — Blaskovics Miklós 6 4 — — 2 — — — 4 Br. Springer Gusztáv. 6 4 — 1 2 — — — 1 Gr Esterházy Miklós 1 1 — — — — — Mr. G. Wood — — — 3 5 — — 1 — Gr. Esterházy Autal — — — 1 — — — — — Gr. Wenckheirn Ferencz 1 1 — 1 1 — — — 1 Söllinger Rezső 1 1 — — — — — 1 — Schossbergev Nándor. ... — — — 2 — — 1 Jankovich Gyula ... 1 1 — — 3 4 — — — Gr. Festetics Tassilo 4 3 — 2 — — — — Br. Sternbach Lipót 1 1 — — — — — Frohner János 1 1 — — — 1 — 3 — Gr. Esterházy Béla — — — — — — 3 1 — Gr. Szápáry Iván 1 1 — 1 — — — — — Blaskovics Ernő 4 3 2 — — — — 2 Br. Rothschild Nathan 3 2 1 4 — — — 1 Hg Kinsky Nándor \ о 9 i Hg Auersperg Ferencz i — a X Gr. Degenfeld Gusztáv ... — — — 2 — — — — Gr. Festetics Pál. — — 1 — 1 1 — — Gr. Stubenberg József 1 1 1 — 1 — — — 1 Gr. Hunyady Imre . 2 2 2 Gr. Zichy Béla 3 2 1 — — — — — — Losonczy István — — — 1 2 3 2 5 — Gr. Forgách Sándor 3 1 3 — — Br. Űchtritz Zsigmond 3 2 _ 2 3 — _ 2 Pécliy A. és Kec'zer M. — — _ 1 Harkányi János ... 2 2 — — 1 1 Gr. Esterházy Móricz ... 5 3 — 3 _ 2 Hg Auersperg Engelbert — — 1 — — — _ Gr. Andrássy Géza... 1 J 1 — 1 — — Bejelentett magánkanczák száma 58 43 14 34 32 11 6 12 15 Ehhez a kisbéri ménestől 6 4 5 5 4 — Összesen tehát .9 18 39 37 15 6 12 15 Budapest, 1887. deczember 15. A f'ôldmivelês-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minisztérium. A kisbéri magy. kir. államménes telirérkanceáinalc párosítása az 1888-diki fedeztetésé idényre. Doncasterhez : Verbena, Nova, Marie Galante, L'Éclair, Scythian Princess és Chilham. Verneuilhez

: Ára, Themis, Csillag, Mineral. Craig Millarhez : First Lady. Miss Ellis, Altona, Clare! Wine és Pefl'ar. Ruperrához : Cataclysm, Orange Lily, Villám, Bimbó és Bub a-Dub. Kisbér-öcscséhez : Duchess of Edinburgh, Apollinaris. Babér és Maria Theresa. A katonai lóvásárok. Nem csekély megelégedést érezhet lótenyésztésünknek minden hive amaz állandó és évről-évre fokozatos haladás felett, melyet a katonai lóvásárok ügye felmutat. Több "mint egy évtizeden át kardoskodtunk amaz elv mellett, miszerint a tenyésztőknek- alkalom nyujtassék arra, hogy eladó lovaikat, minden közvetítés elkerülésével, egyenesen a hadsereg részére felajánlhassák, illetőleg, hogy országszerte számos helyen tartassanak minden év tavaszán és őszén rendes katonai lóvásárok, hol a mozgó katonai bizottságok minden alkalmas lovat a teljes remonda-áron közvetlenül a tenyésztőtől megvegyenek. Olvasóink emlékezhetnek, hogy évről évre többször ismételtük «Carthaginem ergo delendam esse censeo» szózatunkat, azaz újra és újra ostoroztuk ama fennállott rendszert, mely szerint a hadsereg lószükséglete csupán egyes szállítók utján fedeztetett, kiknek már csak az által is majdnem monopoliumok volt a tenyésztőkkel szemben, hogy a lóavatás csupán Budapesten, Szegeden és Kanizsán a laktanya udvarán ejtetett meg, hová a tenyésztő nem hozhatta el lovát az ország minden részéből. További gátló nehézsége volt a direkt vásárlásnak a felelősség ama rendszere, melynél fogva minden lóvásárló tiszt saját zsebével szavatolni volt kénytelen azért, hogy az általa vásárolt minden egyes ló nemcsak hogy teljesen megfelel rendeltetésének, de tetszeni is fog az illető ezredparancsnoknak — felülvizsgáló tábornoknak és lovassági főfelügyelőnek, mert ha eme felsőbb katonai forumok tetszését meg nem nyerte, az illető ló a vásárló tisztnek visszaadatott, s ő tartozott árát zsebéből megfizetni. Természetes, hogy eme visszás rendszer még azokat a vásárló biztosokat is elriasztotta volt a direkt vásárlástól, kik ennek előnyeit belátták ; mert a rendes nagy lószáililó czégek a visszadobott lovakat egyszerűen visszavéve, más lóval cserélték azt ki ; mil a közvetlen vásárlásnál a számtalan egyes tenyésztőkkel szemben kikötni természetesen nem lehetett volna. «A remonda árak felemelése, nyilvános katonai lóvásárok szervezése az ország min den vidékén, s az ott működő katonai bizottságok anyagi felelősségének megszüntetése!» Ez volt a jelszó, mely alatt sok éven át folyt a harcz a fennálló lóavatási rendszer bástyái ellen, s most három éve annak, hogy a kitartás sikerre vezetett; a mennyiben 1885 őszén a fent jelzett elvek érvényesítése mellett kisérletképen s igen szerény keretben ugyan, de tényleg mégis megkezdettek a katonai nyilvános lóvásárok. Eme lóvásárokat az illető lotenyészbizottmányok és megyei hatóságok közreműködésével földmivelési minisztériumunk rendezte, s a hadügyi kormányzat azzal a határozott utasítással küldött ki évenkint négy vásárló biztost e vásárokra, hogy az intézmény meggyökerezése érdekében mindent elkövessenek, mi a hadsereg érdekeivel nem ellenkezik. Lássuk már most a lefolyt bárom év eredményét. 1885-ben csak 16 helyen tartatott katonai lóvásár, és vétetett összesen mintegy 300 ló egyenesen a tenyésztőktől ; 1886 -ban 22 helyen már mintegy 500 ló vétetett meg. Miután pedig ezzel nemcsak amaz eredmény éretett el, bogy a 250 írtról 325 frlra átlagosan felemelt remonda-ár az első évben 300, a másodikban pedig 500 lóért teljes értékben a tenyésztők zsebébe került ; hanem egyszersmind az illető ezredeknél az tapasz taltatott, hogy a katonai lóvásárokon vett lovak átlagosan jobb minőségűek, mint a szállítók utján beszerzett remondák ; annál fogva ez idén már nagyobb kiterjedést nyert a jónak bizonyult uj intézmény, ugy hogy ez évben már az ország minden vidékén összesen 64 helyen rendeztetett ily nyilvános katonai lóvásár. Eme szeptember és október hóban tartott 64 vásár eredménye általában igen kielégítő volt, a mennyiben összesen 903 ló vétetett meg. A baladás tehát igazán állandó és fokozatos. Első évben 300, másodikban 500, most pedig 900 ló. Miután pedig békeidőben mintegy 4000 lóra rug a közös hadsereg pótló szükséglete, ez évben már majdnem negyed része e szükséglelnek direkt vásárlás utján szereztetett be. A honvédségnek összes lószükséglete pedig szintén majdnem teljesen direkte a tenyésztőktől szereztetik be, s igy már majdnem fél millió forintra rug az az összeg, mely a katonasághoz beadott lovakért egyenesen és minden közvetítési veszteség nélkül tenyésztőink zsebébe folyt. Közérdekűnek tartjuk még az egyes vásárok eredményének közlését, melyet illetékes helyről legnagyobb részt megszereztünk azért, hogy olvasóinknak részletes tájékozást nyújtsunk. Az összes 64 lóvásár négy csoportra volt felosztva, melyek mindegyikén külön vásárló biztos végezte feladatát 2—4 hét lefolyása alatt. I. csoport. Vásárló bizlos : Gyömörey Antal tábornok. 1. Hatvanban vásároltatott 11 ló 2. Eüzes-Abonyban « 42 « 3. Miskolczon « 52 « 4. Forrón « 27 « 5. Tornallján « 24 « 6. Szerencsen « 7 « 7. Tőke-Terebesen « 47 « 8. Kis-Várdán « 15 « 9. Nyíregyházán « — « 10. Hajdu-Nánáson « 10 « 11. Debreczenben « 20 « 12. Nagy Károlyban « 37 « 13. Nagyváradon « 8 « 14. Török-Sz t- M iklóson « 8 « 15. Jász-Apáthin « 28 « 16. Czeglédeh « 22 « Összesen vett tehát Gyömörey tábornok ur 358 lovat. II. csoport. Vásárló biztos : Holbein Ferencz tábornok. 1. Párkányban vásároltatott 5 ló 2. ipolysaghon « 19 « 3. Léván « 11 « 4. Érsekújváron « 14 « 5. Szempczen « 3 « 6. Duna-Szerdahelven « 5 « 7. Magyar-Ó váron « 15 « 8. Győrött a 37 « 9. Kapuváron « 4 « 10. Szombathelyen « 10 « 11. Kis-Czellben « 13 « 12. Pápán « 25 « 13. Tatán « 5 « 14. Nagy-Igmándon « 12 « 15. Fehérvárott « 39 « 16. Sárbogárdon « 11 « Vett tehát Holbein tábornok ur összesen 228 lovat. III. csoport. Vásárló biztos : br. Normann ezredes. vásároltatott 9 ló « 10 « 5 « 4 « 18 « 6 « 10 « 8 « 11 « 5 « 13 « 1 « 1. Igaion 2. Kaposváron « 3. Csurgón « 4. Szigetváron « 5. Pécsett « 6. Baranyaváron . « 7. Dombováron « 8. Högyészen .« 9. üzorán « 10. Enyingen « 11. Keszthelyen « 12. Zala-Egerszegen « Összesen vásároltatott 100 ló. A IV. csoportot az alföldi megyék: Arad, Békés, Temes, Torontál, Csanád, Bácska stb. képezték. E területen Károly alezredes ur összesen 194 lovat vett a hadsereg számára. A részletes kimutatások azonban e csoportról nem állanak rendelkezésünkre, s igy csak az összeget közölhetjük. Végre Erdély területén is ez idén először tétetett kisérlet a katonai lóvásárokkal, hat helyen, de a kezdet nehézségei s az ott fenforgó helyi viszonyok folytán gyenge eredménynyel, a mennyiben Keönczöl alezredes ur legnagyobb iparkodása daczára is csak 26 lovat volt képes megvenni. Az egész országban ez idén tartott 64 lóvásár eredményeként, tehát 903 megvett ló áll előttünk. Jelentékeny és szép eredmény az intézmény meghonosulásának harmadik évében ! A mint értesülünk, még sokkal több és-