Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-04-05 / 15. szám

1888 április 5 159 teség nélkül keljen át. Ha egyébiránt a ló tökéletesen be van ugratva, akkor a gyors ugrást hamar betanulja, ha párszor gyors ug­rónak a társaságában, esetleg sarkantyúval, akadályokkal ellátott sikpályan lovagoljuk. A jó vérmérsékletű lovak nagyon okosak, csakhogy az emberek nem mindig képesek magukat ezékkel megértetni. Emlékezőtehetség és tájékozódás a lovaknál rendkívül nagy, meg­találja az utat hazafelé, ha azon még csupán első ízben járt is, midőn a lovas már nem emlékezik többé, melyik irányt válaszsza. A lovak hamar észre szokták venni, vájjon az akadály szilárd-e vagy áttörhelő ; öreg va­dászlovak tudják, vájjon a sövény tövises-e s messziről megismerik, vájjon az utjokba eső növény tüskés-e vagy nem. Minden ló csak­hamar megtudja, vájjon rátermett-e lovasa vagy nem ; a hires Eclipset csupán egyetlen egy ember, John Oakley, tudta jól lovagolni. A magas ugrásban való gyakorlatokat, a mennyire lehetséges, mindig, különösen pedig kezdetben, szilárd tárgyak fölött kellene végezni, nehogy a ló a surlás rossz szokását elsajá­títsa s ez által lovasát és magát az ugrásnál, melynek gyors paceből kell történnie, a bukás veszélyének tegye ki. A leendő steeplechasernek sokat kell ug­rania és pedig nemcsak azért, hogy routinet nyerhe-sen hivatásában, hanem azért is, mert izmait és csuklóit e munkára külön erősiienie s ehhez szoknia kell, mert megszokás nélkül az ugrások az • oly lovakat is kifárasztják, melyek jó conditióban vannak. A mily veszélyes, szilárd korlátokat sebes paeeben súrolni, amennyiben ez esetben a bukás csaknem kikerülhetetlen, ép oly veszély­leien, lépésből vagy ügetésből a szilárd korlátok átugrása, mert még akkor is, ha ezek maga­sak s a ló mind a négy lábával beléütközik is s megbotolva éri el a talajt, ritkán bukik el s csaknem mindig képes a föltápászkodni, ha a lovas csupán annyira tarthatja magát, hogy a saját súlyával a ló előrészére ne nehézkedjék. A lovas, a ki a fiatal ló beugratásával meg van bizva. az iskolázáskor a szilárd aka­dályokon való ugrásnál nagyon csekély ve­szélynek van kitéve, minthogy elég ideje van az állatot először lassú tempóban gyakorolni s az akadályok minőségével megismertetni, mielőtt a gyors paeeben való gyakorlatokra menne át. A jockey azonban, kinek az aka­dályversenyben ép oly gyorsaságot kell kifej­tenie, mint a vele versenyzők, nem veheti figyelembe, vájjon lova iskoláztatott-e szilárd akadályokon, hanem lovagolnia kell,ha a versenyt és jó hirét kérdésessé tenni nein akarja. Az akadálynak túlságosan gyors nekivág­tatása nagyon zavarba ejti a lovat, kihozza stridejéből, fölizgatja s lényegesen megnehezíti az akadályon való átkelést. Ha a gyorsaság, melylyel a lovat nekilovagoljuk, oly nagy, hogy az a nyugodt galopugrásnak kárára látszik lenni, ennek az a következése, hogy a lónak sebessége az ugrásraemelkedésnél csökken, a ló az elugrás rendkívül fontos pillanatát n ­hezebben számithatja ki s könnyebben elbukik. A magas ugrásnál az akadályok nagyon gyors nekilovagolásának hátrányos hatása gyakran mutatkozik : azonban téves az a nézet is, hogy a nagyon széles árkokat a legsebesebb paeeben kell ugrani ; elegendő arra a jó va­dász-pace, sől ez a legalkalmasabbnak látszik a lóra nézve, hogy minden akadályt átugor­hasson, a melyet ló átalában átugorhat. Oly lovakat, melyek biztosan szaladnak az akadálynak, természetesen legjobb bátran nekilovagolni, ha a lovas nem tesz egyebet, mint nyugodtan ül s csak arra ügyel, hogy az ugrás után a lovat, botlás esetében, az elbukástól;megóvja; a midőn ezt teszi, egy­szersmind kész a lovat idejekorán kézben tartani, ha ez kitörni akarna. A magas ugrásoknál az úgynevezett «emelés» csak nagyon kitűnő lovasoknál vezethet sikerre ; a lovasok nagyobb része nem fogja elérni czélját ama kísérlettel, hogy a ló ugrását kezének э segélyével hatványozza ; sőt inkább zavarja a lovat kombinációjában s előidézi az elbukás lehetőségét, a helyett, hogy azt el­hárítaná. Akadályversenylónak avagy vadászlónak a tulajdonos gentleman által való idomítása nagyon tanulságos a lovasra nézve, mert az állattal való gyakoribb közlekedés, ennek beható megfigyelése gondolkozásra készti, az Ítéletet élesbiti s az általános lóismeretet fokozza; azonban ez többnyire, csekély kivétellel, csak oly idősb lovakra nézve ajánlható, melyeknek igényei a vadászversenyek s eféle sportok határait tul nem szárnyalják. Gentlemanek, kiknek a versenyistálló nem kizárólag hivatásuk s kik csupán későbbi éveikben szentelték magu­kat időnkint a lóidomitásra, nem remélhetik azt, hogy sikeresen versenyezhessenek e tekin­tetben oly férfiakkal, a kik kezdettől fogva idomitással foglalkoztak, a versenylovak elő­készítését életczélul tűzték ki maguknak s nem csak folytonosan versenylovakkal bánnak, de képzelt szakemberek mellett serdülnek föl. A mint a jó orvos felismeri a betegséget s a szerint, a beteg konstituciójához képest alkalmazza gyógyszereit, ép ugy alkalmazza az idomár is a diagnosist a ló konstituciójára s e szerint veszi munkába a lovat. Ama mód­nak helyes fölismerése, a mely szerint külön­böző lovakkal bánni s munkába venni kell, jellemzi a jó idomárt s rendesen bizonyságot is tesz erről az a siker, a melyet kevésbbé képzett kollegáival szemben elér. Valamennyi lónak ugyanegy minta szerint való idomításának káros következése elkerül­hetetlen. Azok a lovak, melyek azt kibírják, jól kerülnek ki a munkából, ellenben azok, melyek azt nem birják ki, szükségtelenül mennek tönkre. Az idomítás czélja abban áll, bogy a lélzést, az izmokat, az erőbeli állapotot a lónál fokozatosan emeljük a lehető legnagyobb képességre s ez csak akkor érhető el, ha a munkánál való eljárás a ló konstituciójának megfelel ; ellenkező esetben a czél egészen el van tévesztve s a tulidomitásnál a hanyat­lás kimaradhatatlan s különösen a lábak és a gyomor veszélveztetvék. A régibb időkben a versenyló testsúlyá­nak a csönkkentésére mindenféle erőszakos módhoz folyamodtak ; lényegesen többet al­kalmazták az izzasztást meg a physic-et mint mai napság, sőt az érvágást is igénybe­vették, hogy czélt érhessenek ; igaz, hogy a husapasztás gyorsan történt, de ugyanakkor az erő megrablását is elkövették. Szerencsére, az ujabb kor a túlságos izzasztást és purgálást csökkentette, beérve azzal, hogy kevésbbé rohamosan intézzék a hus leapasztását. (Folytatása következik.) MÉNES- ÉS GYEPUJDONSAGOK. Birtokváltozások. Br. Berg megvette br. Ulm Ferencz főhadnagytól (7. husz. ezr.) : Ilonka sga к ell. 1877. ap North­country man any Purchase, Vedettetől (О. G. В. Vol. III. pag. 200.) Ugyanaz megvette gr. Esterházy Miklóstól p к ell. 1883. ap Roland Graeme a Baccarat. Buccaneer­től (0. G. B. Vol. III. pag. 380.) Ugyanaz megvette br. Springer Gusztávtól : Fye Devil sga m ell. 1884. ap Robert the Devil a Wea­therbeaten. Y. Melbournetól (О. G. В. Vol. HI. pag. 243. - Suppl. I. pag. 133.) Fáy Béla ur megvette Krigbammer E. altábor­nagy úrtól : Pamatka p к ell. 1871. ap Wissehrad a Lobelia, West Australiantől (О. G. В. Vol. III. pag. 186. — Suppl. H. pag. 66.) Fáy-Halász Gida ur megvette Fáy Béla úrtól : Lady Florence sga к ell. 1862. ap Newminster any Lady Melbourne. Melbournetól (0. G. B. Vol. III. pag. 140. — Suppl. I. pag. 49.) A cs. k. cislajthai kormány megvette Eisenstein Rikhard lovag ezredestől (16. husz. ezr.) : Zerline p к ell. 1874. ap Palestro a Vesta, Au­gurtól (0. G. B. Vol. II. pag. 188.) Margot sga к ell. 1875. ap Palestro a Mildred, Rataplantól (0. G. B. Vol. II. pag. 128) Ugyanaz megvette Hypolit sga m ell. 1879. apja Grand Cup a Hipnona. Marsyastól (0. G. B. Vol. III. pag. 117. és 321.) lig Taxis Sándortól. Br. Bán ff y György megvette a br. BáníTy Ádám örököseitől : Vampyr p m ell. 1873. ap Carnival any Valetla, Stockwelltől (0. G. B. Vol: 111. pag. 355.1 Vibis p к ell. 1878. ap Kettledrum any Erzsébet, Forbidden Fruittől (0. G. В. Vol. III. pag. 80.) P к ell. 1884. ар Vampyr a Tündér, Virgiliustól (О. G. В. Vol. III. pag. 230.) Kiss Elemér ur megvette Duchess sz к ell. 1878. ap Przedswit a Queen of the Glen, Chanticleerlől (О. G. В. Vol. 111. pag. 73.— Suppl. 1. pag. 26.) Máriássy László századostól (1. husz. ezr.) Hg Auersperg Ferencz megvette Troja stp m ell. 1884. ap Prince Paris a Banilla. Bois Rousseltől (О G. В. Vol. III. pag. 22. és 403.) Pollinger J. В. úrtól. Von der Lühe Imre hadnagy (16. huszár ez.) meg­vette Lictor p h ell. 1882. ap Amaranthus a Lucrezia, Voltigeurtől (0. G. B. Vol. III. pag. 155.) Kozma fő­hadnagytól. Haase Alajos ur megvette Knight's Fee stp p ell. 1880. ap Knight of the Gai ter a Miss Dayrell. Wild Dayrelltől (0. G. В. Vol. III. pag. 377.) Roston J. Vik­tor úrtól. Jékey Albert százados megvette Schosberger Nán­dor úrtól : Hanno p m ell. 1882. ap Hastings a Honey, Ivett­ledrumtől (0. G. B. Vol. III. pag. 118.) Humorist V m ell. 1883. ap Hastings a Honey, Kettledrumtől (О. G. В. Vol. III. pag. 119.) Cumberland p m eil. 1884. ap Cognac a Kedveucz, Cambuscantől (0. G В. Vol. III. pag. 134.) Adoma p m ell. 1884. ap Hastings a Adelma, Cots­vvoldtól (0. G. В. Vol. III. pag. 2.) Albertim sga к ell. 1885. ap Picklock a Alraune, Lanerettől. (0. G. В. Vol. 111. Supl. I. Pag. 117.) Bonne Margherita p k. ell. 1886. ap Hastings a Donna Christine. Wilberforcetól (О. G. В. Vol. III. Suppl. I. pag. 26.) Előre p к eil. 1886. ap Hastings a Epiphany. Ostregertől (0. G. В. Vol. 111. Suppl. I. pag. 29.) Gr. Potocki Oszkár megvette a br. Heydel Ádám hagyatékából : Merry Bells p к ell. 1870. ap Cathedral a Aslauga, Rataplantól (0. G. В. Vol. III. pag. 166. — Suppl. I. pag, 59.) Fornarina p к ell. 1879. ap Marschall a Protec­tion. Verbum Nobiletől (0. G. В. Vol. 111. pag. 199. — Suppl. I. pag. 95.) Romaszowka sga к ell. 1885. ap Verneuil a Fair Star, Thormanbytől (О. G. В. Vol. III. pag. 85.) Cetnerski K. lovag ur megvette Dalipan sga m eil. 1883. ap Boomerang a Pamiatka. The Reivertől (0. G. В. Vol. III. pag. i87.) az Ochocki Calixt lovag hagyatékából. Marghiloman A. ur (Romania) megvette Dalipan sga m ell. 1883. ap Boomerang a Pamiatka, The Rei­vertől (0. G. B. Vol. III. pag. 187.) Cetnerski К. lovag úrtól. Kimúltak. Gr. Festetics Tassilo Heroine p к ell. 1878. apja Hermit a Salamanca, Studenttől (0. G. В. Vol. lib pag. 115. — Suppl. I. pag. 41.) Ugyanannak p к ell. 1886. apja Doncaster any Heroine, Hermíttől (0. G. В. Vol. III. Suppl. I. pag. 41.) Ugyanannak p m ell. 1887. ap Craig Millar any Fregatte, Buccaneertő). Bethlen ménes Paulina p к ell. 1864. ap Rata­plan a Carlotta, Orlandotól (0. G. B. Vol. III. pag. 190. — Suppl. I. pag. 68.) Ugyanannak Carnation p к ell. 1869. ap Knight of Kars a Meta, Jagotól. (О. G. В. Vol. III. pag. 42. — Suppl I. pag. 16.) Ugyanannak Shenandoah p к ell. 1872. ap Zet­land a Abbess, Robert de Gorhamlől (О. G. В. Vol. 111. pag. 209. — Suppl. 1. pag. 74.) Hg Taxis Egon Bizalom p rn ell. 1885. ap Triurpph a Bouquetière. Blinkhoolietől (0. G. В. Vol. III. pag. 34.) Gr. Károlyi László Hopeless p к eil. 1865. apja Vedette a Hope, Touchstonetól (О. G. В. Vol. III. pag. 120. — Suppl I. pag. 42.) Fáy-Halász Gida ur Lady Florence sga к ell. 1862. ap Newminster a Lady Melbourne, Melbourne- tól (О. G. B :. Vol. III. pag. 140. — Suppl. I. pag. 49.) Jármy Ödön ur Campanula p к ell. 1870. apja Caractacus a Campanile, Stockwelltől (0. G. B. Vol. III. pag. 39. — Suppl. 1. pag. 15.) Jankovich Gyula ur Broten Maid p к ell. 1878. ap Ostreger a Flytrap, Flying Dutchmantől (0. G. В. Vol. III. pag. 36. — Suppl. I. pag. 14.) Ugyanannak Bizza reám sga к ell. 1879. ap Cam­buscan any Sophia Lawrence, Stockwelltől (0. G. В. Vol. III. pag. 212. — Suppl. I. pag. 11.) Bernrieder József ur Legszebb sga к ell. 1880. ap Great Estern a Love to Pau. Daniel O'Rourketől (0. G. В. Vol. III. pag. 154. — Suppl. I. pag. 98.) Br. Bánffy Ádám örökösei Erzsébet sga к eil. 1881. ap Kettledrum a Erzsi, Ostregertől (О. G. В. Vol. 111. pag. 81. — Suppl. I. pag. 94.) Hg Áuersperg Ferencz Poli/carpe sga m ell. 1883. ap Wild Oats a Polly Carew, ' Carnivaltól (О. G. В. Vol. III. pag. 194.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom