Vadász- és Versenylap 32. évfolyam, 1888

1888-03-22 / 13. szám

132 VADÁSZ- BS VERSENY-LAP 1888 márczius 22. és Firefly ápril, Fidget május hóban lógnak Ruperrától elleni : l'aisy deczemberben elvelélt Old England után, Aunt Judy pedig meddő maradt, szintén Old England után. — A ménesben levő telivér évesek közül a legszebb a Ruperra—

Elsa sga kancza, mely már is 15 markon leiül áll, s a Sürgöny nevü ErcildouneHcnown mén mely leginkább csontozatánál s szélességénél fogva tűnik ki. Ausztráliai versenyek. (Folytatás.) Felületesen olvasó, vagy csak a napi business híreket kedvelő olvasók — azt mondhatnák : miért foglalkozunk oly hosszasan Amerika és Ausztrália versenyei és telivér tenyésztésével ; nem érdekel az minket. — Az ilyent semmi más nent érdekli — csak a bookmakerek által kiirt rövidebb vagy hosszabb «kínálatok». Sajnáljuk, — lia egy két business-man más tanulságost nent találna e czikksorozatban, de a figyelmes olvasóban (azt Itiszszük) épp oly gondolatok támadnak, — lia olvassa az amerikai telivér anyag roppant kitartását - mint bennünk, midőn azt lüzliik ki czélul, ltogy a figyelmet arra a lehetőségre irányozzuk, hogy mind az Egyesült-Államokban, mind különösen Ausztráliában a: Angliából származott telivér — egy-két generation át ott nevelve s idomítva — Sukkal szívósabb és kitartóbb anyag tesz mint az anyaországban ; legalább e véleményt mind a «Spirit of Times»ban, mind a «

Eield» ausztráliai leveleiben — szétszórva többször olvastuk, s e nézetet a közölt statisztikai adatok valószínűvé teszik... Azt Itiszszük. ltogy az igazi lótenyésztő és versenyző előtt (nem oly versenyzőket értünk — kik e nemes passiói csupán azért űzik, hogy ezzel a fogadások kimenetelére esetleg hathassanak), mondjuk ismételve : hogy az igazi tenyésztő előtt, ki inaga versenyez : nein lehel közönbösdolog,— hogy minő anyagból származik versenylova, s hogy 5—

G évig kitart-e a pályán — vagy egy-két év alatt tönkre megy? . . . Mert vannak ám versenyzők — kik csak addig tartják lovaikat — inig tehetségük nagyon kiismerve nincs — azaz : hogy játszhassanak velők — a fogadási piaezokon. Mit bánják az ily «átmeneti emberek» —hogy alkalmas lesz-e az ő versenyanyagjuk a továbbtenyésztésre vagy nem. Azt látjuk az amerikai verseny-statistikai adatukból, hogy ott nem az Angliából importólt apatorak (pedig van átn odaát vagy 30 «first Class») állnak első sorban ivadékaik nyereményeivel : hanem már az ott nevelt belföldi apák, mint Glenelg, Hindoo, Longfellow stb.. s azt látjuk, hogy e mének ivadékai épp oly magas összegeket keresnek össze évenkint, — mint az angliai első rendű apalovak ivadékai, csak azzal a különbséggel — hogy Amerikában nem lévén oly számos 1000. 2000, 3000 fontos handicapek, s az 5000— GOOO font értékű classikus versenyek — a legjobb lovaknak is kétszer annyit kell futni, mint angliai versenytársaiknak, — hogy hasonló nagyságú évi összegeket kerehessenek össze ; példákat már statisztikai kimutatásainkban adtunk, s alkalmilag ismét hozunk. — S a mi csodálatos, hogy bár az amerikai lovaknak sokkal többet kell futni s hosszú utakat tenni hőségben és hidegben — még is átlag több évig kitartanak a versenypályákon — mint az angliaiak : ép igy beszél a Field ausztraliai levelezője az ottani anyagról. — Mi lehet ennek oka ? . . . Csakugyan szilárdabb lesz e a ló anyag az ottani éghajlat alatt ?... Vagy talán az ausztráliai versenyek nem oly megerőltető sebességűek, mint az angliaiak ... s igy természetesen — nem is használják ugy el a lovakat ? . . . Ámde a «Field» levelezője — miután előbb : a kis provinczialis meetingek könnyű versenyeit , vázolta, áttér a nagy legitim pályák (Melbourne. Sidney és Adelheit mellett) futtatásaira is. s szórói-szóra ezeket mondja az 1888. évi febr. 4iki számában: «English racegoers would probably remark the great pace at wich races are run in Australia. Not only are four or live furlong scurries, .much rarer than in England, run for «from the jump», but the long weight-for-age races and handicap, of which the Australians are so fond, are run through front start the finish as bard as horses can lay legs to the ground. (Azaz; «Angoloknak, kik a versenyeket látogatni szokták : bizonyára feltűnt a sebes iram (great pace), inelylyel a versenyeket Ausztráliában lefuttatni szokták; nemcsak az öt-hat furlongosokat, — melyek sokkal kevesebbek mint Angliában — száguldják sebesen az «elugrástól» végig, hanem a hosszú «kor-teher» versenyeket és liandicapeket is, — mellyekkel az ausztráliaiak annyira el vannak látva — elejétől végig oly sebesen futtatják, a hogy csak a lovaik lábai bírják.» A «várásra» lovaglás olt szokatlan (folytatja tovább), s ha valamelyik jockey megkisérlené a «leselkedést» (lying oil'), a gyarmati népség télre értené indokát, s az esetben ha nem nyerne — rögtón éreztetné vele ellenszenvét. — Szinte képzeljük, hogy mily szánalmasan Ítélnek — némely üzleti versenyző urak e «gyarmati» népség felett, kik, nézetük szerint, nem értik a «magasabb» jujement. Az az egyszerit «gyarmatos» nép azonban azt is tudja — mit ezek az urak sokszor nem látnak át : hogy с futtatási modor által — a «fogadási» chanceokat többnyire jockeyk kezébe adják,

s a gyarmatosnak nincs kedve.hogy pénzét ily biztos módon veszítse. — Sajnos hogy az igazi «versenyzés» helyett egy idő óta divatba jött a «csellel élés» ; — a tisztességes emberek ezt perhorrescálják ugyan — de a fiatalabb nemzedék minden utat megengedhetőnek tart — inelylyel pénzhez juthatni ... s nem arra gondol — ltogy lova jobb-e mint másé. — Nagyon kérdéses, hogy egy elsőrendű angol jockey minő eredménynyel tudna lovagolni ausztráliai társa ellenében — miután hosszú távolságú versenyek vannak olt; vagy ellenkezőleg a rundviki vagy llemingtoni jockey hogyan lovagolhatna tinisht—gyarmati taclikdjával — Newimrkelen. Hogy pedig az iram sebességérc nézve iroll bizonyítékot is hozzon, a «Field» levelezője azt mondja : «Nem lehet e mellett kételkedni, hogy a gyarmati «idők» (időtnérelek — times, records) igen jók. Például a Victoria Racing Club Legerjét, mely a mult februáriusban futtatott a llemingtoni pályán, s melynek hossza 1 mtfd. 6 furlong és 135 yard volt (kb. 2800 meter) — White ur Trident-je 3 p 38 mp alatt Jutotta he ; ugyan e versenyt 1881-ben Grand flaneur 3 p 16 mp alatt lette meg: a legjobb record. A Canterbury I

Malet (3 mfd) ugyanez a Trident 5 p 25£ mp alatt végezte. Ez időméréseket a hivatalos időmérő végezte, ki az ausztráliai versenytereken épp oly rendes tisztség, mint a biró vagy az inditó. A gyarmati trainerek és versenyző urak igen nagy fontosságot helyeznek az óra bizonyítékára. (Vége következik.) Tenyésztési eredmények. Az 1887-dik évi angol Racing-Calendar kimutatása szerint Angliában volt 1887-ben telivér anyakancza 3259 Elletett mén-csikó 853 « kancza csikó 860=1713 Meddőn maradt kancza 775 Elvetélte csikaját 142 Nem fedeztetett előző évben 236 Félvér mén állal fedezve 85 Kimúlt csíkozás előtt 186 Küllőidre vitetett csíkozás elölt 122 3259 * * * Ugyanott 317 oly apaló van felsorolva, melyek után e csikók származtak, s melyek közül azokat, melyek szaporaságuk s magas fedezési áraikból következtetve — a legkitűnőbbek, itt alább közöljük : volt 1887-ben 1888-rn Albert Victor után 20csikó led. ár 30guin. Arbitrator (Irland) 19 « « « 50 • Beaudesert 7 « « « 25 « Bendigo (by Galopin) — « « « 100 « Rarcaldine 23 « « « — < Bend'Or 25 « « « 100 « Ben-ltaltle (Irland) 15 « « « — « Ca tu hallo 14 « « « 50 « Charibert 16 « « « 30 < Chippendale 23 « « « 30 « Coeruleus 19 « « « 20 « Foxhall (American) 23 « « « 50 « Georg Frederic 3 « « « 50 « Galliard (by Galopin) 24 « « « 50 • Galopin 10 « « и 100 « Geologist 24 « « « — « Hampton 12 « « « — « Hermit 21 « « « 250 « Isonotnv 11 « « « — (. Lord Lyon 14 « « « — « Lowland Chief 19 « « « — « Mask (Carnival) 9 « « « 50 « Marden 18 « « « 20 « Master Kildare 19 « « « 50 « Melton (Derby és StLeger nyertes) — « « « 50 « Muncaster 32 « « « 50 « Paradox (American) — « « « 30 « Peter 26 « « « 50 « Petrarch 24 « « « 150 « Peregrine 12 « « « — « Philamon (Irland) 5 « « « 50 « Plebeian 21 « « » — « Prestonpans (Pr. Charlie) 2 « « « — « Retreat (by Hermit) 6 « « « 30 « Robert the Devil 12 « « « 100 « Bosicrucian. 15 « « « — « Boval Hampton — « « « 25 « Saraband (by Muncaster)

— « « « 25 « St-Simon (by Galopin) 14 « « « >00 « St-Gatien — « « « 50 « Sir Bevys 22 « « « 25 « Southampton 20 « « « — « Sweetbread 10 « « « 50 « Springfield 15 « « « 100 « Sterling 17 « « « — « Thuringian Prince 21 « « « — « Thurio 9 « « « 50 « Touchet 25 « « « — « Trappist 23 « « « 50 « Uncas 14 « « « — « Wen lockt Kisbér f'éltestv.) 8 « « « 50 « Wisdom 16 « « « 50 « Xenophon 9 « « « 20 « Zealot (by H- rmit) 27 « « « 40 « A hol a csikók még nincsenek kitéve — azoknak még tavaly nem voltak csikaik; -némely apalovaknál a fedezést ár nincs kitéve, valószínűleg a tulajdonossal külön kedvezmény és jó pénz árán lehet csak megalkudni, hogy egy pár idegen kanczát is fedeztessen. Fiatal lovaknak vadászatra vagy akadályversenyre iskolázása. (Gr. Wolkenstein О. után.) (Folytatás.) A fiatal lovakat, a szónak szoros értelmében, tüskén-bokron keresztül lovagolni kell ; az is jó. ha hegynek fölfelé s hegyről lefele engedjük őket menni : úgyszintén nem árt, a mennyire lehetséges, vízfolyásokon és mély árkokon stb. vezényelni át, mert ez által ügyességet szereznek s a lefelé mászásnál önmaguktól is természet szerint a hátsó részre kell nehézkedniük s a csüdökel hajlítani megtanulják. Árkokat és kapaszkodókat eleget találhatni többnyire mindenütt ; magas akadályok azonban, sajnos, majd minden vidéken hiányoznak. Hogy mi a huntert helyi viszonyainkhoz iskolázzuk,