Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-11-24 / 54. szám

500 mérlegelni és kifejteni. Mellette azonban az ily pályára alkalmas actióval biró telivéreket is próbára adnám ; de én az angol telivér méneket és kanczákat 8-4 év között idomíttatnám az ügetésben ; ezek számára adnék egy vagy két nagy dijat, és ezekkel futtatnám meg azt a rövid sebes pályát ; ez lenne a critérium a telivérek számára, melyek aztán mint apalovak candidáltathatnának — ha sebes jó trabjuk van — a tenyésztésre, s igy a sebes, de ki­tartó félvér ügetők előállítására. Nekünk lehető sebes, de főleg kitartó félvér lovakra van szükségünk ; ez a mi leg­első export-czikkünk, ez a mit a külföld ná­lunk keres; és a melynek párját Európában nem találja. Állitásom nem túlzott, sem nem a légből kapott magyar Chauvinismus, hanem tapasz­talatból merített való ; ezt bizonyítja ama tény, hogy ma is Franczia-, Olasz-, Görög- és Törökországok innét fedezik pótló-szükségle­teiket, és a berlini, prágai és olasz ló-keres­kedők innét viszik ki a legjobb és, sebes ki­tartó jukkereket. Midőn évekkel ezelőtt a kis Erdélyben ügetőversenyeket rendeztünk félvér fogatokkal, nem rövid, hanem távversenyeket rendeztünk, négyes fogatokkal 6—8 mértföldet, kettes fogatokkal 4—6 mértföldet futtattunk, ille­tőleg ügettünk át a lehető legrövidebb idő alatt. — Igy, emlékszem Tisza Lászlónak egy saját méneséből összeállított sárga négyes fo­gatára : ezzel Kolozsvártól Apahidáig és vissza, 4 német mértföld távolságot 1 óra 4 p alatt ügetett át, nyerve az első dijat ; és ékkor kifogva a két első lovát, a két rudassal ügette át a kettős fogatoknak kitűzött távot, és el­nyerte ezt a dijat is, — ez az, a mi practicus és a mi nekünk kell ! Távverseng az, a mire nekünk szükségünk van ; a mi gazdáink, főuraink sebes, de ki­tartó lovakon szeretnek és kell hogy járjanak, és ezt csak távversenyek által érhetjük el ; fussa azt a pár perczet tartó versenyt a teli­vér, de a félvér menjen hosszat, sebesen és kitartással. Szerény, teljességgel nem mérvadó véle­ményem tehát az lenne, hogy az intézők pro­poziciójukat ugy állítanák föl, hogy egy, vagy (ha van pénz,) két nagy dijat tűznének ki angol telivér mén és kanezák számára rövid sebes távra, egyes és kettős fogatuaknak félvér, fogatoknak pedig (ugy kettes, mint négyes fo­gatoknak) távversenyt Írjanak ki. és pedig né­gyessel 8—10 német mértföldet, kettessel 6—8 mértföldet kellene átügetni. Igy a sebesség mellett a kitartás is versenyezne, -—• és szerény nézetem szerint — ez a praktikus, ez az, mi nekünk kell ; mert mit ér az, ha az Andrássy­és Stefania-utat egy pár perez alatt leügeti a híres méregdrága két muszka, aztán Gö­döllőig kidül. Nekünk szívós, kitartó, győző ló kell, mert ez biztosítja az exportot és igy a gazdá­nak fáradsága jutalmát. B. M. A legjobb lèves ügetö-record. •— Lexing­tonban mult bó 15-én egy lèves amerikai kancza Sudie I), (ap Sherman's Hambletonian any American Clay) egy angol mérföldet 2 p 35f mp alatt ügetett be. E tüneményszerű kancza egy negyedmérföldet 41f mp alatt vég­zett, félmérföldet 1 p 19f — s háromnegyed mérföldet 1 p 58 mp alatt, megverve az eddigi yearling-recordot £ mperczczei. 1881-ben Hindu Rose 1 mérföldet 2 p 36$ mp alatt ügetett be, s eddig ez volt a legjobb ily record. Maud S., az ügetők királynője, mult hó 15-én egy magán kísérlet alkalmával a tarrytowni versenypályán az 1 angol mért­földet 2:10$ alatt ügette be. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Távlovaglás Zimonytól Milánóig. Belgrád, 1887 november 15. Tisztelt Szerkesztő ur! — Utolsó levelem kapcsán van szerencsém még a következőkről értesíteni, a mi kiegészítésül szolgálhat a Hur­ter ur távlovaglását illetőleg. 1. Október 22-én Zimonyból Mitroviczára, 75 kilometer, idő derült, ut meglehetős. 2. Október 23-án Vinkovczera, 83 kilometer, idő lanyha esős nap, ut mély sáros, rész­ben pedig frissen kavicsolva. 3. Október 24-én Bródba. 76 kilometer, idő ködös és tartós eső, ut reggel fagyva és csak az árokban lehetett ügetésben ha­ladni. 4. Október 25-én Kutinába, 109 kilometer, idő induláskor eső, d. e. 11-től hó esés estig, ut igen rosz, lágy és részben újból kavicsolva. 5. Október 26-án Zágrábba, 86 kilóm, lenne, de eltévedt és 7 kilometerel többet tett, tehát 93 kilometer, idő erős eső egész nap, ut igen rosz, mint a i-dik napon. 6. Október 27-én pihenés. 7. Október 28-án Rudolfswerthba, 83 kilo­meter, idő esős, az ut fele begyes. 8. Október 29-én Laibachba, 76 kilometer, idő lassú tartós hideg eső, háromnegyede az útnak hegyes, frisen kavicsolva. 9. Október 30-án Görczbe, 79 kilometer, idő 11 órától kezdve havas eső, ut 18 kilo­méterre jó, a többi igen hegyes, kezdet­ben puha, később fagyott hó. 10. Október 31-én Pordenoneba, 87 kilometer, idő esős, ut jó. 11. November 1-én Trevisoba, 62 kilometer, idő szakadó eső egész nap, ut jó. 12. November 2-án St. Bonifacioba, 97 kilo­meter, idő szakadó eső egész nap, ut jó. 13. November 3-án Bresciába, 95 kilometer, idő eső nélkül, ut jó. 14. November 4-én Milanóba, 93 kilometer. idő szakadó eső, rosz ut, minden vára­kozáson felül rossz, különösen Treviglio­ból Milánóig. Összesen 1108 kilometer, 13 lovaglási napot számítva átlag naponkint 85 kilometer és 232 meter. A lovas súlya 67$ kilo Nyereg, podgyász és pokrócz 21 kilo Összesen: 88$ kilo A ló minden reggel 6—7 liter, délben 3—4 liter és este 6—8 liter zabot evett. A 9-dik napon este ratiójának csak felét ette meg a ló, de reggel teljes étvágynál volt. Az utolsó előtti napon délben Treviglio­ban nem evett, de este Milanóban újra jól evett. Most teljesen ép és egészséges, inai szá­razak mint az elinduláskor és menő kedve olyan, mint az elindulás előtt. A ló működése mindenesetre csak elis­meréssel említendő, a mennyiben : a) a napok igen rövidek voltak, t. i. reg­gel $7-től este $6-ig, azaz 11 óra állott ren­delkezésére. b) hogy az idő oly rossz volt, hogy a ló alig száradhatott meg; c) hogy kivéve Bród, Zágráb, Laibach, Görcz, Treviso és Bresciát, az elhelyezés a lehető legrosszabb volt ; d) hogy a nap rövidsége miatt alig lehe­tett délben a lónak 2 óránál többet pihenni, sőt Laibach és Görz között egy perczet sem. ugy bogy 12 órán át folyton ment, ; é) hogy a ló este nedvesen érkezve meg, csakis 9 felé nyugodhatott le. Teljes tisztelettel Bárczay, őrnagy. AGARÁSZAT ÉS IÍOPÁSZAT. Rákosi falkavadászat. November 14-én a Paskal-malomnál 11 órakor volt a találkozás. Gyönyörű idő volt s király ő felsége és Gizela főherczegnő is meg­jelentek, hg Liechtenstein Rudolf, gr. Paar fő­hadsegéd s Freund őrnagy kíséretében. Részt vettek e vadászatban : a master gr. Esterházy Miklós, a braganzai herczeg, Rovston lord, * Gagern tábornok, Berzeviczy ezredes, gróf Sztáray János, gr. Károlyi István, gr. Cseko­nics Endre, ifj. gr. Esterházy Móricz, gr. Nádasdy Ferencz. fiával, gr. Teleki, gr. Széchenyi Aladár, gr. Andrássy Aladár, br. Üchtritz Zs., Harkányi ur, Reitzenstein hadnagy és két tiszt a har­madik huszár ezredből. A kiugratott róka az erdő felé iramodott el, majd a kis-szentmihályi puszta irányában kereste menekülését, hol balra fordult s vissztért a paskali kis cover­hez. Ezt azonban csakhamar kénytelen volt odahagynia s most a palotai régi szőllőskerten vágva át, visszatért a palotai malom mellett levő nádashoz. Itt azonban szintén nem talált nyugalmat, minthogy a falka a fris nyomon gyors paceben követte. Most a patak mellett iparkodott menekülni s a palotai második rejt felé lomolt el ; de onnan visszafordulva, a pa­lotai patakon átkelt s a paskali erdő felé fu­tott. Ebből azonban a falka nemsokára kiszorí­totta s még egyszer visszatért a palotai malom mellett terülő rejtbe, de a melyet ismét oda kellett hagynia. Ekkor Sikátor felé menekült, hol, közvetlen a puszta közelében, tökéletesen verve futkosott ide-oda a falka előtt s csak­hamar aztán a Sikátor pusztán 1 óra 30 perczig tartott sebes run után kill következett be. A fényes vadásztársaság egészen zárt cso­móban érkezett meg a kill színhelyére és Gizela főherczegnő ő fensége, ki a brusht elfogadni kegyeskedett, teljes megelégedését fejezte ki a mai vadászat sikere fölött. Kedden (15-én) nyul-vadászat volt k'.tüzve, de az erős eső miatt Megyeren senki nem je­lenvén meg, a vadászat nem tartatott meg. November 16-án a 8. sz. rejtnél volt a találkozás. Daczára a barátságtalan időnek, Gizela főherczegnő ő fensége is megjelent s kívüle Valeria főherczegnő kocsin két udvar­hölgy kíséretében, a vadászat megszemlélésére. Király ő felsége ma hiányzott a meetnél. Jó runre azonban nem igen lehetett vérmes ki­látás, mert az erős, hideg északi szél éjen át fagyot hozott magával. Két rókát üldözőbe vett ugyan a falka, de ezeknek a közeli akáczos­ban csakhamar nyomuk veszett A fagyos szél folyvást uralgott, a talaj nem engedett, ki s e miatt a scent hiányozván, a vadászat­tal föl kellelt hagyni. November 17-én a fagy miatt a kitűzött nyul-vadászat elmaradt. * * * A mult hét egyik vadásznapján, sajnos, komoly accidens is fordult elő. Ugyanis a braganzai herczeg paripája a legsebesebb galop közben megbotolván, a herczeg átbukott lová­nak a fején. Midőn a vadásztársaság néhány tagja oda sietett, a herczeget eszméletlen álla­potban találták a földön elterülve, több sebből vérezve. Nagy nehezen sikerült a herczeget eszméletre hozni s miután sebeit, a mint lehetett, bekötözték s meggyőződtek, hogy súlyosabb belső sérülést nem szenvedett, a herczeg, néhány ur kíséretében hazatért. Mint értesültünk, most már annyira javult állapota, hogy pár nappal ezelőtt Bécsbe utazhatott el. Arad-mácsai falka-vadászat. Arad-Mácsa, november 20-án. A mult héten csupán egyetlenegy vadá­szatot lehetett tartani. Erre azonban öly rossz időjárás volt, hogy sikert nem lehetett elér nünk. Mult keddtől máig, a beállott erős hideg miatt akadályozva voltunk a vadászatban. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom