Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887
1887-12-15 / 57. szám
VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 535 Shallow telivér fedező mén (ap Master Fen ton a Antelope) telivér kanczát 100 frtért. Gróf Andrássy Dénes hosszuréti uradalmán, vasút állomás Rozsnyó. Levelek Ónody tisztlartónak per Rozsnyó, Krasznahorka-Várallya czimezendők. ÜGETŐ VERSENY, TENYÉSZTES. Nevezési zárlatok. Budapest. 1889. Ügetó'-Derby. 2000 frt. Deczember 31, (Propositióját 1. lapunk 54. számában.) Bécs. 1889. Ausztriai ügető-Derhj. 5000 frt. Decz. 31. (Propositióját 1. lapunk 56. számában.) Harry Wilkes, a világhirü amerikai ügető mén legközelébb Texasban a dallasi pályán egy Ő000 dollár értékű heat-versenyben könynyen győzött egyetlen ellenfele Rosalind ellen. Harry Wilkes az első három beatet 2:18$, 2 19$ és 2:17$ alatt nyerte meg. Amerikai recordok. A közelebb mult idényben a kétévesek legjobb recordja 1 p 26 mp volt, melyet Bell Boy (apja Electioneer any Beaulifull Reils) csinált. A Hevesek közül Sable Wilkes (ap Gay Wilkes a Sable) az 1 angol mértföldet 2:18 alatt végezte s ezzel évjárata legjobb recordját állapitá meg. — A 4évesek közül a legjobb record 2:21$ volt, melyet Tempest (ap Hawthorne any Chiftain-kancza) •ért el. TÁRCZA. Lótenyésztés, lovaglás, idomítás, istállókezelés. (Vége.) Rendkívüli vérmérsékletű lovakon nem közönséges zablával nélia kellemesebb vagyis inkább kevésbbé kellemetlen lovagolni; az ily temperamentumu állatok vagy igen érzékeny, ingerlékeny, ijedős, gyakran elrontott lovak, melyek nagyon hajlandók a felbőszülésre, vagy pedig lomba természetűek, közönyösek a lovas vezénylésével szemben, száraz, érzéketlen a szájuk s különsen nehéz vele bánni gyorsabb tempóban s mély talajban. Az ily temperamentumokat rosszaknak kell tartanunk s igen bajos felelni ama kérdésre,miképzaboláztassanak ezek, még akkor is, ha fejlődésük véget ért s gyorsabb menetnemben való szolgálatot kövelelhetünk tőlük, pl. a vadászaton. Csak a gyorsabb tempó tesz határozott bizonyságot a felől, vájjon a ló zablázása kielégitő-e, mert a lassúbb menetnemben a czomb működése főszerepet játszik, s a száj érzékenységét fokozza, mig gyors tempóban ez inkább csökken és a temperamentum nyomul előtérbe. Oly lovaknál azonban, melyek az oktatási időszakban vannak, még nem fejlődtek ki, s olyanoknál, melyek normális vérmérséklettel birnak, — eltekintve a divattól és izlésirányzattól, — előttem csak kétféle zablázás látszik czélszerünek, t. i. a tanfék ( Wischzaum) e feszzabla nélkül használt tört-zabla — vagy az úgynevezett fél-éles feszitő-zabla (halbscharfe Stange) oly zabla, mely ellenmondó elnevezése daczára is még mindig a könnyebb-fajta zabiák közé sorozható. Könnyű kezű lovas mindenesetre használhatna éles zablát, a nélkül hogy ez a lovak ártalmára válnék, mert keze megérzi, mikor kell engednie s mily erősen kell a kantárt megvonnia. Nyereg alá idomitásnál azonban az éles zabla ép oly kevéssé szükséges, mint a sarkantyú, mely a farkcsóválás előmozdítója ; de meg, a lovast szenvedélye pillanatra elragadhatja s ilyenkor az éles zabla az ö kezében is veszedelmessé válhatik. Természetesen, e kifejezés alatt : jó kéz, általánosságban a lovas érzékét értem, mely kézen és lábon s ülő részen egyaránt átvonul. Jó kezet, jó, önálló ülés nélkül én teljességgel nem is képzelhetek. Weyrother főlovász és Oehnhausen alezredes tanulságos méreteket lettek közzé a zabiának a ló szájához való viszonyáról. A zabla viszonya helyes, ha a felső zablaszár a kapocsszem beszámítása nélkül felényi bosszú, mint az alsó zablaszár. Oehnhausen szerint, a felső zablaszárnak 1£ hüvelyknek (4 3/ 6 cm), az alsó zablaszárnak 8$ hüvelyknek (9 1/,, cm) hossz.unak kell lennie. Én a fél-éles zablát — melyet a legtöbb esetben legczélszerübbnek tartom, — ugy óhajtom, hogy a zablarud körfogata 6$—7 centimeter vastagságú legyen, 5 centimeter széles és 2 cm. magas nyelvszabadsággal, ö£ cm hosszú felső-zablaszárral s 11$ ein hosszú alsó-zablaszárral s csak azért térek el az Oehnhausen méreteitől a felső és alsó zablaszár hosszmértékénél, mert ugy tapasztaltam, hogy az én zablarudam erősebb lóra nézve czélszerübb, a nélkül, hogy ez a helyes viszonyt észrevehetőleg megváltoztatná. A felső zablaszárnak sennniesetre sem szabad az Oehnhausen méretén alul lenni, mert akkor ez rövidebb lenne, mint a legtöbb lónak az állkapcsa s a zablarud átesnék ; ha pedig az alsó zablaszár hosszabb, akkor a helyesen alkalmazott álladzónál fokozódik az emeltyüszerű hatás és a zablarud élesebbé válik. Mostanában oly feszítő zabla van használatban Angliában, melynek az eléggé erős zabla mellett nevetségesen rövidnek látszó felső és alsó zablaszára van. Az ily készítményeket inkább a divat kinövéseinek, semmint czélszerüeknek lehet tekinteni, minélfogva ép oly gyorsan fognak eltűnni, mint a divatok változni szoktak. Ezek a feszitőzablák a mellett ruták is ; de hát a divat rendesen elrontja az izlést, megtetszik még ha rut is a divat s utánzásra talál. Ha mégis sok ló jól megy abban, ez mit sem bizonyít egyebet, mint azt, hogy a lovak, jó temperamentum mellett mindent eltűrnek, a mi nekik fájdalmat nem okoz. Az angolok legtöbbnyire oly hosszan teszik be az álladzót, hogy a zabla felső szára annyira előre, alsó szára pedig annyira hátrafelé mozog, hogy a felső és alsó szár a fékszárakkal egy vonalba esnek. Ez a szokás ily gyakorlatias nemzetnél, elég okot ad a gondolkozásra : de meg kell vallanom, bármennyire bámulom is Angliának a lovak körül való ügyes bánásmódját, csakis ama végeredményre jutok, hogy a kettős csikófék (Trense) jobb szolgálatot tesz, lia a feszzablát a lónak csak mint második zablát, nem pedig mint emeltyűt akarjuk a szájába helyezni. Nagyon széles feszzablák félrecsúsznak a kantár megvonásánál s gyakran megsértik az állkapcsot, a nagyon szűk feszzabla pedig folyvást terhére van a lónak, mert az ajk az álladzókapocs és a zablaszár közé szorul s minden kantár-meghuzásnál odacsipödik. a honnan a nagyon sziik feszzabla a legnagyobb baj. Ha egyszer feszzablát alkalmazunk, rendesen kantározzunk s gondoskodjunk arról, hogy a zabiának a szájjal arányban levő szélessége legyen, a horog fogbusát ne dörzsölje s az álladzó akkép legyen helyezve, hogy a feszzabla a czélját, mint emeltyű, elérje. Az álladzónak egyedül képzelhető rendeltetése abban áll, hogy a feszzabla átesését akadályozza s az emeltyű hatását pótolja; e czélból tökéletesen elég egy bőr-álladzó s az az előnye is van, hogy a lovat sem nein szorítja, sem meg nem sérti s minthogy végei karikákba vannak varrva, a tágabbra vagy szűkebbre vonás lehetővé válik s az aczélgyürükből alkotott álladzónak ez irányban sem áll mögötte. Csudálni lehet, hogy az aczélálladzót a bőr-álladzó a cs. k. lovasságnál még háttérbe nem szorította, mert habár utóbbi nem oly tartós, olcsóbban álli ható ki s lia a ló szájától kérnénk tanácsot, bizonynyal az ac-zélálladzó rovására történnék ez. Rendes lovaknál a kantározásnak mindig könnyűnek kell lenni s lia a lovas elég önismerettel bir s belátja, hogy nincs könnyű keze, azt tanácsolom neki. liogy soha élesebi) zablát ne alkalmazzon. Mi azon iparkodunk a kantározásnál, hogy a ló száját kezünkre nézve kellemessé tehessük : de nem a feszzabla hatásában fekszik ez, hanem a kezünkben, hogy a feszzablát ugy működtessük, mikép a szájnak kényelmetlenséget ne okozzunk. Ha a kéz erre nem képes, akkor a világnak semmiféle zabiája nem fogja a kéznek hiányos befolyását pótolni. Igaz, hogy a ló, a meddig a zabla előtte idegen, irtózik arra támaszkodni s az érzéketlen lovasnak egy ideig puhaszájunak tetszik a ló , de az éles zabla nehéz kézben a fájdalmat még inkább fokozza. Meg vagyok győződve, hogy könnyű zablázással jobban boldogulhatunk, mint éles, ugy nevezett gyilkoló szerszámmal s kínzó mellékkantárral, melyeket én teljesen el.iltanék ; mert hiszen ezeknek a sikere rövid ideig tartó szemfényvesztés s alkalmazása még inkább elrontja a temperamentumot, mert fájdalmat és fokozódó félelmet idéz elő. Csak a lusta természetű, érzéketlen szájú lovaknak, melyek bivalyként feküsznek a kézbe, kevés vérök van s kiváltkép mély talajban ugy elnyúlnak a paceben akár a rétestészta s nehezen lehet összetartani, nem árt, lia éles zabIával és éles sarkantyúval lovagoljuk. Én részemről a zablázás kérdését minden rendes lónál tört-zabla (Wischzaum) vagy félig éles zabla alkalmazásával megoldottnak tartom : ha azonban ama helyzetben vagyunk, hogy nehéz temperamentumu lovakkal kell vesződnünk, akkor nem marad bátra egyéb, mint a kísérlet, mezéjére lépni s mindenféle zablát addig változtatni, mig végre talán megtaláljuk azt, melybe az állat kevésbbé fekszik belé, ki'inynyebben tartható féken : mindenesetre azonban a társaságban való gyorsabb pace szolgáltat valódi mértéket a rendkívül rossz temperamentumu ló fékezésének czélszerüsége felől. A pelham kétszeresen tört zablával, a gyürüs zabla az orron átcsatolt szíjjal, melyet mint az orrféket (Kappzaum) keskeny tartóvassal lehet bélelni s mely a zablával egyidejűleg az orra hat, lia a kantárt megvonjuk, a legalkalmasabb fékezés oly desperátus állatoknál, melyek kétségbeesésükben eszeveszetten a zablába feküsznek. hogy valamely fájdalomtól meneküljenek. Vadászterepen nem ritkán találkozunk oly lovakkal, melyek egyszerű tört-zablával biztosan és nyugodtan mennek, mig ellenben feszilőzablával ellátva, kijönnek sodrukból és alig fékezhetők. Eme gyakran ismétlődő jelenség megerősíti azt az állítást, hogy némely lovak azt a fájdalmat, melyet az élesebb zablázás érzékeny állatoknál okoz, nehezen tűrik s attól tova futás által törekednek menekülni. Azt hiszem, e tény az én nézetem mellett szól, a «könnyű zablázás» mellett, mely tekintetben azonban én erőteljes használati lovaknál nemcsak a tört-zablát értem, melynek én általán véve a fél-éles zablát eléje helyezem. Karácsony előtt Budapesten. Az a sok szép asszony ma nem a séta kedvéért, hanem éppenséggel, de éppenséggel bevásárlás végett, még pedig karácsonyi és újévi ajándékokra szánt csecsebecsék és egyéb tárgyak vásárlása végett jár-kel a váczi-utczában. Egészen illatossá teszik a levegőt. Vértessy parfumkereskedésének sokat köszönhet a szaglászó, mert az uri dámák legtöbb része, dehogy mulasztaná el, hogy útjában ne venne magának egy kis illatszert, egy kis parfümöt meg egy kis szépítő szappant, mely a muff alól is kisugározza kedves illatát. Annyi a szép
