Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-03-10 / 10. szám

1887 márczius 10. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 91 léghajó: kitöltve. Felszállott : kitöltve a hely. év. nap. óra és perez által. Időjárás : kitöltve. Megjegyzések : kitöltve. Légmérő állása : kitöltve. (E kitöltéseket a légha­llívmérö állása : kitöltve. jóban irjuk. közvetlenül Szélerő: kitöltve. a levelezőlap ledobása Keltezés ideje : kitöltve. | előtt.) A megtaláló kéretik az alábbi kérdéseket pontosan kitölteni, e posta-levelezőlapot postán föladni és annak mellékletét, a ezukorkát. készséges viszontszolgálat fejében elfogadni. Időpont a megtaláláskor : Időjárás : Megjegyzések : Légmérő: Hévmér ö : Szélirány : Szélerő: E posta-levelezőlapok egyik sarkára finom minőségű, súlyosabb ezukorkát erősítek fonal­lal, melyet oly papirhüvely borit, a melyre csinoskivitelü kis léghajók vannak nyomtatva ; e su Ív azért szükséges, mert különben csak kissé erösebb szél alkalmával is a levelezőla­pok negyed-, sőt félmértfoldnyi távolra is esnek le (a ferdén álló sikok természettani törvénye folytán) ama ponttól, a mely fölött a légha­jóból. ha ez 500 méternél magasabban fekvő irányban röpül, kidobattak. Persze ! vajmi gyakorta történik, hogy a megtalált levelezőlapok hibás adatokkal lesznek kitöltve; azonban eddig még mindenkor kül­döttek be nekem olyanokat is. melyeknek adatai megbízhatók és pontosak voltak : s igy ez újításom máris szép gyümölcsöket termett. Ugyanis, a léghajózási sport annyira uj, hogy tapasztalatai még csak rendkivül kis tért ölel­nek föl : s igy vajmi előnyös, ha a föntebb fölsorolt kérdésekre kapott feleletek által is tájékoztatva leszünk aziránt : 500 méternyi magasságban ezt meg ezt észleltük, ugyanakkor, vagy később odalenn pedig ezt meg ezt észlelték. A léghajózási sport fejlődésének nagy aka­dálya (eltekintve e nagyszerű sporl költséges voltától), hogy eddig csupán oly léghajóka bírtak készíteni, melyeknek légzsákjából (gömb-, vagy szivaralaku. az mindegy) a töltelék (köneny, légszesz, vagy inelegitett-levegö) kiszirárog : a melegitett-lég pedig abban rendkivül gyorsan kihűl. Bármily nagy gondot fordítsanak is a selyem tafota, vagy pedig a perkalin köneny­áthatlanná-tételére. az csupán részben sikerül; ugyanez áll. noha ez esetben a szövet ellenlál­lása jelentékenyebb, ha légszeszl alkalmazunk légzsák-tölteléknek. E hátrány arra kényszeríti a léghajósokat, hogy az emiitett szöveteknél áthatlanabb anyagot keressenek. Pár év előtt haj/itható-iiveggel tőnek kísérleteket : a minta- I léghajó, melynek ily anyagból készült légzsákja, éppen csak arra volt képes, hogy kissé föl­emelkedjék, lia teljes töltelékéi beléje vezették ; ámde hordképessége önsúlyának fölemelésén lui nem terjedt. Kár. mert a hajlitható-üvegnéi alkalmasabb anyagot mégcsak nem is kívánnánk. Két év előtt kisebb mintái készítettem, melynek légzsákja oly papíranyagból készült, minőből számos versenycsónak : e mintám légzsákja könnyebb, mint ha selyemből varrták volna, s ennek daczára kevésbbé szivárog ki rajta a köneny. mint a legjobban itatott-selymen át. Kérdés, nagy-léghajónál nem változnának-e meg az emiitett nagy előnyök — hátrányokra. Tehát a léghajózó-sportmannek szakszerű, alapos műveltséggel kell birnia. melyet már elméletileg meg kellett szereznie, mielőtt alkalma nyílt volna gyakorlati téren áldozni e nagy­szerű sport oltárán. Ez vajmi természetes ; mert «autodidaktának lenni más léren is óriási idöpazarlásba került az illetőnek, fokozva áll ez a léghajózási sportról. Aki nem otthonos á léghajózás elméletében, valódi Hübele-Balázs­inódjára vezeti léghajóját: mit első sorban az által árul el. hogy a szelepei derüre-borura használja és nem ügyekszik szándékolt ut­jának vízszintes irányától legkevésbbé ellérő képzelt vonalban (ennek a nem-irányitliató­légbajóknál, ba jól vannak vezetve, csak kis szög alatt szabad elhajolnia,) baladni : hanem majd fölemelkedik, majd meg csaknem a földig bocsátkozik alá : persze ! ilyenkor a dicsőség csak vajmi rövid ideig tart : meri a légzsák mihamarabb kiürül. Az irányitható-léghajókkal, melyek siiri­tett-könenyt (illetőleg légszeszt) visznek ma­gukkal, lehetség oly tökéletesen vízszintes irány­ban röpülni, a minőben a léghajó vezetője akar ; föltéve, hogy a neláni ellenkező szél nem erősebb a léghajó csavarhajló-erejénél. A léghajó a már Archimedes által föl­állított légtani-törvénv alapján emelkedik föl a levegőbe, s igy a léghajó által kiszorított körlégnek jóval kevesebbet szabad nyomnia, mint a léghajó összes súlyának ; ez áll a lég­zsák köpenyéből és kötélzetébők a gondolából és annak szereiből, a léghajósokból és a lég­zsák töltelékéből s a fenéksulvból. Mikor a léghajó fölemelkedő-féle mozgásokat tesz. akkor annak össz-sulya körülbelül egyenlő a kiszorí­tott körlég súlyával : ezl a léghajós egyensulyo­zásnak nevezi. Mielőtt fölszáll a leghajós sportsman, el kell határoznia, minő magasság­ban akar baladni ; eine vonalból kitérnie csakis a fenlebegés időtartaméinak rovására lehetséges. A fölszállás miként való eszközlése mái­erős próbája a léghajózó sportsman szakértelmé­nek : mert már a fölszállásnál kezdődhetik a fölemelő-erö (köneny, vagy légszesz) szükség­telen pazarlása. A fölszállás ugyanis a tol­emelő-erő s a közvetlenül a föld szine fölött esetleg fújó szél közös hatásának következ­ménye, s igy a vezetőnek csakis annyi fenék­sulyl szabad légbajója fölszállásának esz­közlésére a gondolából kidobnia, bogv fölszál­lás közben a léghajó a netáni magasabb tár­gyakhoz : épületek, torony és magas fákhoz, hoz á ne ütődjék ; lia többet dob ki. pazarolt. A hosszú légutak lehetősége kizárólag a fölemelő-erö minél hosszabb időn át eszközölt megtartásában rejlik. E föíemelő-erő által elő- ' idézett egyensulv-háboritások oka többféle ; a köneny (illetőleg a légszesz) a körlég nyomása, a légmérséklet változása és a nedvesség ha­tása folytán térfogatában kiterjed, vagy össze­húzódik. A légzsáktól származó egvensuly-bá­boritások oka kétféle: 1. a légzsák szöveté­nek könenyáthatlansága annál inkább gyöngül, minél magasabbra emelkedünk : 2. e szövet súlya rögtön változik a légmérséklel-emelke­dés. vagy esés, úgyszintén a nedvesség, illető­leg a kiszáradás által. A gondola, annak föl­szerelvényei. fenéksulya és a léghajósok súlya is változásnak vannak alávetve: a nedvesség hatása folytán sulyuk gyarapszik, ha pedig száradnak, sulyuk fogy. Minthogy pedig a lég­hajó folyton egyensúlyban történő tartása egyik legtöbb feladata a léghajóvezetőnek, a laikus is láthatja, mily megfeszített folytonos figye­lemmel kell a léghajós sportsmannek kisérnie : a légsulymérőt. a hévmérői, a szélerőmérőt stb., bogv kellő időben gátolhassa meg, a neui­irányitható-léghajóknal egyedül a fenéksuly bi­zonyos részének kidobása által, á kitűzött út­vonal irányától való jelentékeny eltereltetést. a mi a léghajó egyensúlya megzavartatásának félelmes következménye. Az a vezető, a ki ily alkalomkor a szelepet kinyitja s ez által segit a dolgon, milsein ért a léghajózási sport­hoz. Hiszen a legfőbb szabály, hogy a léghajó légzsákjának folyton duzzadtnak kell lennie, tehál annak töltelékével nagyon kell gazdál­kodni. Tuvalevő, minél magasabbra emelkedünk, a körlég annál kisebb nyomást gyakorol ; pél­dául. a rendes légnyomást a tengerszinen 760 nun.-ben határozva meg. 1000 köbméter lég­szesz 759 mm.-nvi légnyomás mellett 1001.3 köbméterre terjed ki : 750:1013.3: 740: 1027 ; 700: 1085.7; 600:1266.7; 500:1520 köbmé­terre. Hogy a gyors fölfelé-szállásnál a kisebb­foku körlégnyomás miatt kiterjedő légszesz szét ne repeszsze a légzsákot, a biztonsági-sze­lepnek folyton nyitva kell maradnia; ezen azután, ha oly magasra emelkedtünk, misze­rint a légnyomás 500 mm., minden 1000 köbméter légszeszünkböl 342 (a képlet szám­tani levezetését itt elbagyom) köbméternyi illant ei : való! ily esetben azután meg kell szakita­nunk légulunkat és le kell bocsátkoznunk a földre, mielőtt a szükségelt légszesz hiánya miatt leszállásunk ránk nézve vajmi veszé­lyessé válnék. Az elmondottakból is kitűnik, hogy minél ügyesebb a léghajó vezetője, annál kisebb szög alatt tér el a folyton jölebb-főlebb emel­kedő léghajó az előre kiszemelt, útvonal irá­nyában képzelt vizszintes vonaltól : kitűnik, bogv a föntebb elősorolt külokok miatt beálló egyensúly-zavarokat egyedül fenékteher-kido­bás által kell és szaluid meggátolni ; kitűnik, hogy a fölemelő-érővel gazdálkodni kell : s végül kitűnik, hogy minél magasabbra emel­kedett a léghajó, annál tetemesebb fenéksuly­lyal kell rendelkezhetnie a vezetőnek, miszerint a leszállás baleset, sőt szerencsétlenség nélkül legyen eszközölhető. Mindez a nem-irányit­ható-léghajókkal üzölt sportra vonatkozik; az irányitható-léghajókra ellenben csak részben. Azoknál jelentékenyebből nagyobb hata­lommal bir a léghajós sportsman az időjárás-, szél- s" a léghajó töltelékévél szemben. Spectator. I R О PALO M. — Királynéid: keleti utazása. Királynénk ő felség« — az 1885. év őszével a «Miramar» nevű gőzhajón néhány hétre terjedő kirándulási lett a görög és levantei partokon. Ez utazásról niosl Almstein kapi­tány egy kis könyvel adoll ki, mely «Hohenembs grófné» (királynénk inkognitója) keleti útját vázolja. Á kirándulás 25 napig larlotl : a hajó érintette a görög félsziget löbb pontját és több szigelet. felke­reste a trójai síkságot, Smyrnál és a kis-ázsiai ten­gerpartot. Rhodust és .Cyprusl. Alexandriát. E kirán­dulások alkalmával a királynő bámulatra méltó ki­tartást tanusitolt : mikor a nap legforróbban sütött, még akkor is lelt gyalog kirándulásokat, a rnelyekel a kíséretében levő férfiak is nehezen birlak ki. Néha olyan vidékeket kereseti fel, a hol meg voll fosztva minden kényelemtől és nem retteni vissza a legfá­rasztóbb touroktól sem. A trójai sikság megtekinté­sét a következőkben Írja le Almstein könyve: .lani­kőinél szállt partra s itt a kis hegység kávéháza előtl várta be, mig számára és a kiséret számára lovakai és öszvérekel hoztak. Kis török őrség kör­nyezte a királynéi, s az őrségnek elég dolga voll, hogy a kíváncsi népei a királynétól lávol lartsa. A legnagyobb napban délelőtt 10 órakor indull el a királyné, a lovak mellett menve s egy halomra éri, a honnan a síkságot áttekinteni lehetett. Lovon ment át a Skamander folyón s a Hissarlik dombhoz ért, a hol megtekintő a Schliemann által kiásott épülel­mavadékokal. Azután északnyugatra fordult s megte­kinté Achilles sirdombját — a nyugat felső fejedelem­nője, ki e klasszikus földön időzött. Forró napban, nagv szél mellett folytatta gyalog az ulal : egy pohár tejei sem lehelell kapni a szomj csilapitására. mig ismét átkelve a Skamanderen. hatalmas lölgyek alall forrásra akadtak, melyből, csilapithalIák a forró szomja!. (Hogv felséges asszonyunk erős akaratára az időnek semmi befolyása: azt volt alkalmunk mull augusztus elején Gasteinban személyesen tapasztalni, hol reggelenkint a fürdő után többnyire a llelenenburg és Zanetti villa előtt vezető és a sétányok közt leg­magasbban fekvő uton voll ő felsége már 6 óra. leg­később 6} órakor látható. Ez magában véve nem tel­szik terhesnek, csak hogy meg kell említenem, miszerint augusztus első hetében — a gasleini Alpesek közi egymásután 5—fi napig folytonosan havazott, esett, és oly hideg volt. hogy a hévmérő reggelenkint 3—4 fokra síilyedl s csak délfelé emelkedetl 7—8 fokig, hogy d. п. 5 óra felé már ismét 4 fokra szállott le. Ö felségét, akármily erős, szeles, hideg idő voll is — már a mondott időben láttuk ablakunkból — arninl röviden és könnyen öltözve — az erdőn keresztül a jó s/ 4 órányira esií Köíschach-völgybe sietett, ruganyos, könnyű leplekkel.Gyakran csodálkoztak alólirt és neje. (ki betegségének enyhítéséi kereste e csoda-fürdőbe^ — hogy midőn még egy lélek sem meri vállalkozni a kedvezőtlen időben ily kirándulásra: a felséges asszony naponkint megtette azt egyedül, csak ritkán kisérle ől MajTálh comtesse, vagy távolról egy cseléd. Szerb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom