Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-03-03 / 9. szám

1887 márczius 3. 77 és galambok közt tapasztalható a legnagyobb fajtakülönbség. Hasonlítsuk össze pl. csak a mopszot az ujfundlandival ! Ha mi kora ifjúságunk óta nem «eb» nevezet alatt tanultuk volna ismerni mind a kettőt, kísértetbe jöhetnénk, ezeket két különböző állatnak tartani. S mily változatos a galambnak a külseje ! — Melyik értelmes tenyésztő nem vállalkoznék rá, hogy minden kivánt alak és jelleg szerint, utasítás szerint tenyészszen ? De nemcsak az alak, hanem bizonyos sajátságok és képességek is jellemzenek minden fajtát. Hiszen a gondolkozó ember minden meghatározott czélra egy-egy fajtát teremtett. Á lótenyésztésben, a képességet illetőleg, két egymással ellentétes elvet ismerünk föl ; egyfelől a lehető legnagyobb gyorsaságét, másfelől egy óriási tömegben a lehető legnagyobb erő kifejtéseét a terhek tovább szállítására. Anglia itt mind a két tekintetben mintaszerűt teremtett; az angol telivér meg a clydesdali, felülmúlhatatlanok maradnak. Joggal állitható : hogy az, a mi mind a kél tekintetben lovaktól megkívánható, eme két képiseletben el van érve. Hasonlítsuk össze a kettőt, az olyannyira különböző képességükben. Ép ugy, a mint az öreg Nagy Frigyes mondta a háborúról : «A háboruviseléshez először is pénz kell, másodszor pénz s harmadszor nagyon sok pénz», ugy a futáshoz mindenelőtt tüdő s ismét mindig csak tüdő szükséges ! Hiszen fiatalságában mindenki észlelhette saját magán hosszasabb futása közben, hogy nem a lábizmok, hanem a lélegzethiány meg a szivszorulás okozzák végre a léptek meglassitását. A tüdő, a lábak szárnya. Tudományosan meghatározva, az élenyhiány meg a vérnek szénsavval túlterheltsége az, mely túlfeszített mozgásnál végre minden állatot megállásra kényszerit. Tüdő és sziv ama két szerv, mely a nélkülözhetetlen élenyt a levegőből fölveszi s azt a testben szétosztja. A tüdőire sötét vér áramlik, melytől a test az élenyt elvonta, a véredények szétágaznak a tüdőnek szivacsszerű szövedékében mikroskopikus ágazatokra s igy a vér lehető legnagyobb érintkezésbe jő a tüdőhólyagocskákban veszteglő levegővel s a vértestecskék élenynyel telnek meg. Ez által szép pirosra festve jut à vér a szívnek balosztályába s ez által az ülőerek közvetítésével az egész testen áthajtatnak. Végtelen parányi bajszál - edényekben fóloszolva szövik át a véredények valamennyi testrészt s miután itt a vér az élenyt s a különböző tápanyagrészeket letette, élenyszegénven s szénsavval terhelve tér vissza a szívnek jobb felébe s* onnan ismét a tüdőbe, hogy ott ujabb tisztítási processzus alá kerüljön. A testben mindenelőtt az izmok azok, melyek a vér élenyét elhasználják ; hiszen munkájok, a kontrakczió, nem egyéb, mint az élenynek erőnyilvánulásba átment vegytani egyesülése az izomban fölhalmozott tápanyaggal. Mennél gyorsabban dolgozik az izom, annál több élenyt kíván s annál inkább kell a tüdőnek és szivnek működnie, hogy azt megszerezhesse. S mily rendkívüli e működés egy futó telivérnél ! Mily csodálatosan kell itt mind a két szervnek működnie! Mert a telivér képessége a pályán az összes izomzat megfeszített tevékenységétől függ, az élenynek a legvégsőig fölhasználásával ; küzdelem ez, az utolsó lélegzetvételig! Vegyük figyelembe ellenben a clydesdalit munkája közben ! Ez óriási állat teljes életében arra van kárhoztatva, hogy nehéz terhet vonszolva, csigaszerü életet éljen. Nyugodt lépésben tüdeje kielégitő, de rövid ügetés után e lovak oly fokozott respiratiót mutatnak, hogy szinte hajlandók vagyunk ezeket keheseknek tartani. Tüdő- és szivtevékenységök éppen nem elegendő, a roppant izomtömegeket erősebb menetnemnél kellő élenynyel látni el; és ez rendes jelenség minden nehéz alkatú lónál. A mells ervezet tevékenysége tehát az mindenelőtt, a mi a telivért versenylóvá képesíti. «Jó tüdő» vagy «jó lélzés», a mint rendesen szokás mondani, egy versenyló conditio sine qua non-ja. S ennek megfelelőleg képződött az évek során a telivér alkata. Átalában hosszan kiterjeszkedő mély mellkast találunk nála, mely lehetőleg tért enged a tüdő kiterjeszkedésének s kellő mozgást a lélzési izmoknak. A mellett a sziv érdekes kapcsolati pontot nyújt nekünk. A telivérek szivének súlya 10—13 fontot nyom, mig a közönséges fajtáké rendszerint csak 8—9 font súlyú. Eme tényt tudományosan odamagyarázzák, hogy a fokozott igény, melyet a telivér szívizmához kötünk, növekedési baladásra ösztönzi azt, a sziv hypertrophikus lesz, a mint mütanilag mondani szoktuk ; ez ugyanaz a haladás, mely a tánczosnőknek az annyira csodált lábikraizomzatot s az erőmüvésznek az erős karizomzatot kölcsönzi. Hogy tehát az ily terjedelmesebbé vált sziv erősebben működik, önként érthető. — Ennélfogva a telivérlovaknak lassabb is a szívverése. Mig a közönséges lovaknál rendesen 36—40-re megy a szivverés egy perez alatt, a telivéreknél csak 28—-32-re. A megnagyobbodott sziv minden kontrakcziónál több vért és nagyobb erővel vet a vérpályába, a vérkeringés a tüdőben tetemesebb s az élenyfölvétel kedvezőbb ; ebez képest aztán az összes testizomzat jobban el van látva vérrel s tevékenysége ez által fokozódik. A hippológoknak a ménesekben igen érdekes thema volna megállapítani, hogy ez a megnagyobbodott sziv vájjon az idomítás által növekszik-e avagy pedig már a születésnél nyeri-e azt örökség gyanánt? Tudomásom szerint a részletes adatok hiányoznak erre nézve az irodalomban. A többire nézve röviden fejezhetem ki magamat. A mi mértani pedanssággal kidolgozott tanunkkal, a küllemet illetőleg, nem messze jutunk az angol telivérnél, hogy annak képessége felől magunknak fölvilágosítást szerezzünk. A külalak, arányaival, korántsem jelezi a mellszervezetnek részben láthatatlan működését. Annálfogva a legkülönbözőbb alakok érvényesítették magokat a versenypályákon. Am a jól kifejlődött testizmok a képességnek második tényezőjéül tekintendők s egy jó telivérnél rendesen szépen fejlődött izomzatot is találunk. Ez, és amaz erély, mely a benső erő öntudatából származik s a ragyogó szemben s egész föllépésében visszatükröződik, adják a versenylónak azt a küllemet, mely bátorságban és erűben egyetemlegesen nyilvánul. Z. Versenyföltételek. Soproni versenyek 1887. (Tavaszi versenyek.) Szombat, ápril hó 23-án. I. Akadály-verseny. Tisztelet-dij. Adva ő cs. és kir. fensége, József főherczeg lovassági tábornok ur által. A cs. és kir. hadsereg, a cs. kir. és magyar kir. honvédség tényleges szolgálatban álló tisztjei, hadapródjai és önkéntesei oly lovainak, melyek a folyó évi február 1-je óta idomár keze alatt nem voltak, s azok által lovagolva. Legkisebb teher 70 kilo. Telivér és sik- vagy akadályverseny gyó'ztesei, — tiszti versenyt sem véve ki, — szintúgy lovasok, kik nyilvános vagy tiszti versenyt nyertek, kizárvák. Lovasok, kik már nyilvános versenyben indultak, 5 kilo többet. Táv kb. 3200 meter. Tét 10 frt, f. v. f. A tétek és bánatok felét a második lónak. II. Gátverseny. 300 frt egyleti dij és tiszteletdíj, adva főméltóságu berezeg Croy Lipót, altábornagy ur által. A cs. és kir. hadsereg, a cs. kir. és magyar kir. honvédség tisztjei, hadapródjai és önkéntesei oly lovainak, melyek e f. évi február 1-je óta idomár keze alatt nem voltak s azok által lovagolva. Rendes teher 75 kilo. Telivér 3 kiloval többel. 800 frt vagy nagyobb értékű nyilvános sik- vagy akadályverseny győztese 3 kilo, 1000 frt vagy nagyobb értékű verseny győztese 5 kilo, 2000 frt vagy ennél nagyobb értékű verseny győztese 10 kiloval többet visz, de nem halmozva, 4é lovak 5 kilo, lovak, melyek még nem indultak versenypályán 2 kilo leengedésben részesülnek. Táv kb. 2000 meter. Tét 15 frt, bánat 5 frt. A tét és bánatokat a második lónak. III. Akadályverseny. 200 frt és tiszteletdíj, adva ő cs. és kir. fensége Lajos Victor főlierczeg altábornagy ur által. A cs. és kir. hadsereg, a cs. kir. és magyar kir. honvédség tényleges szolgálatban álló tisztjei, hadapródjai és önkéntesei lovainak és azok által lovagolva. Legkisebb teher 75 kilo. Telivér 5, Angolországból importált félvérlovak 3 kiloval többet. Nyilvános sik- vagy akadályverseny győztesei, — tiszti versenyt kivéve — kizárvák. Lovasok, kik egynél több nyilvános akadályversenyt nyertek, kizárvák. Lovak, melyek még nyilvános pályán nem indultak 5 kilo, szintúgy lovasok, kik még nyilvános pályán nem indultak. 5 kiloval kevesebbet ; de nem halmozva. Táv kb. 3200 meter. Tél 10 frt, fele bánat. A tét és bánatokat a második lónak. IV. Akadályverseny. 400 frt, adva ő cs. és kir. fenségei Albrecht főherczeg tábornagy és Vilmos főherczeg táborszernagy urak által. A cs. és kir. hadsereg, a cs. kir. és magyar kir. honvédség tényleges szolgálatban álló tisztjei, hadapródjai és önkéntesei lovainak, s azok által lovagolva. Rendes teher 80 kilo. Telivér 5 kiloval többet. A bécsi hadseregi akadályverseny győztese kizárva. A győztes 1000 frtért eladó. Ha 800 frtért, 2) kilo, ha 600 frtért eladó, 5 kilo leengedés. A netáni többlet a versenypénztáré. Táv. kb. 3200 meter. Tét 10 frt, fele bánat. A lét és bánatokat a második lónak. V. Sikverseny. Tiszteletdíj, adva ő kir. fensége Bragança Miguel berezeg ur által. A cs. és kir. hadsereg, a cs. kir. és magyar kir. honvédség tisztjei, hadapródjai és önkéntesei oly lovainak, melyek a f. évi február 1-je óta, idomár keze alatt nem voltak, s azok által lovagolva. Táv 1200 meler. Teher 4é 70 kilo, 5é 72) kilo, 6é és idősb 75 kilo. Telivér 5 kilo, Ángolországból importált félvér lovak 3 kilo külön. Tét 10 frt, fele bánat. A tét és bánatok felét a második lónak. VI. Akadályverseny. 800 frt. adja Ö felsége a császár és király. 4é és idősb lovak számára, melyek cs. és kir. hadseregi, cs. kir. és magyar királyi honvédségi tisztek, hadapródok és önkéntesek tulajdona, — a f. évi február 1-je óta idomár keze alatt nem voltak — és azok által lovagoltatnak. Teher 4é 68 kilo, 5é 75 kilo, 6é és idősb lovak 78 kilo. Telivér 3 kilo többet. Belföldön nevelt félvér lovaknak 2 kilo leengedés. 500 frt vagy nagyobb értékű verseny győztese 3 kilo, 800 frt vagy nagyobb értékű verseny győztese 5 kilo, 1400 frt vagy ennél nagyobb értékű verseny győztese 10 kilo többet visz, de nem halmozva. Táv kb. 4000 meter. Tét 20 frt, f. v. f. A tét és bánatpénz a második lóé; 10 nevezés és 4 pályázó esetében, a harmadik ló számára levonandó a kétszeres tétel. VII. Vadászverseny. Tiszteletdíj a győztesnek. Lovaglandó a soproni dandártiszti tanoda tagjai által. Jegyzék. Nevezési zárlat minden tavaszi versenyekre a f. évi ápril hó 12-ke. Valamennyi nevezés (a lovak szine, neve, származása és a terhek, szintúgy a lovasok szinei), Szalay Imre, ny. százados, mint az egylet titkárához (Sopronba, Szt-György-utcza 24. sz. alatt) intézendő, és pedig csak Írásban, vagy táviratilag. Valamennyi tét- és bánatpénzek befizetendők a versenyek előtt, ellenkező esetben oly lovak, a melyekért ezek az emiitett időig be nem fizettettek, a pályázatra nem eresztetnek. Lovaglandó egyenruhában vagy «dress»-ben. (Oszi versenyek.) Első nap. Szombat, szeptember hó 3-án. I. Esterházy-dij. 1000 frt. Handicap. Futhat minden 3é és idősb belföldi és német ló. Táv 1600 meter. Tét 50 frt, bánat 20 frt, de csak 10 frt, ha augusztus 28-ig bejelentetett. 2000 frt vagy nagyobb értékű verseny nyerője, a terhek közzététele után (augusztus 24) 2} kilo 3000 frt, vagy nagyobb értékű verseny nyerője 5 kilo többet visz. A második lónak 400 frtig a tét- és bánatpénzekből, a maradó összeg felét a győztesnek. Nevezendő augusztus 16-ig. II. Bolgárok dija. 10000 franc aranyban. Futhat minden 2é belföldi és német ló. Táv 1200 meler. Teber 56 kilo, kanczáknak 1) kilo leeng. Két 1000 frt értékű verseny nyertese, vagy egy 2000 forint értékű verseny nyertese 1) kilo, két 2000 frt értékű vagy egy 3000 Irt értékű verseny nyertese 2) kilo és két 3000 frt értékű vagy egy 4000 forint értékű verseny nyertese 4 kilo többet visz. Tét 400 franc, bánat 200 franc, de csak 50 franc, ha a futtatást megelőző június l-ig bejelentetik. A második lónak 3000 francot, a tétek és bánatokból. A harmadik lónak a kétszeres tételt. A maradó tétek és nagybánatok felét a győztesnek, felét a versenypénztárnak. A kisbánatok a versenypénztárba folynak. Elzárva az 1886-ik évi november hó 1-én, 82 aláírással. III. Iloiia-dij. 1000 forint. Adva báró Springer Gusztáv ur által. 2é és idősb continentalis lovak számára, melyek még versenyt nem nyertek. Franczia lovak kizárvák. Táv 1000 meter. Teber 55 kilo. Kanczára fél kilo leengedés. Tét 50 frt, bánat 15 frl. A győztes számára levont egyszerű tét után maradó tét- és bánatok a második lónak. Nevezendő augusztus 16-ig. IV. Állam-dij. 2000 franc aranyban. Minden 3é continentalis mén és kancza számára, franczia lovak kivételével. Táv 2000 meter. Teher 55) kilo, kanczára 54 kilo. Belföldi mén vagy belföldi próbálatlan kancza ivadékára 2) kilo, mindkettő ivadékára 4 kilo kevesebb (lásd a versenyszabályok 25. g-át). Egy 1000 frt értékű verseny nyerőjére 2) kilo, két vagy több ilyen, vagy egy 2000 frt értékűre 4 kilo, kél ilyen vagy *