Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-12-08 / 56. szám

1887 deczember 526. nevezés, és mentül több startoló legyen, ez pedig az 1800 meterre! lesz a legjobban elérve — és mert 1800 meteres versenynél legnehezebb lesz papiroson kiszámítani előlegesen a verseny nyerőjét, tehát a verseny nyíltabb lesz. mig 2000, de különösen 1600 meternél, vannak lovak mintha csak nekik volna ez a distantia csinálva, ugy reá áll a lábuk, s azon 200 meter még nagy különbözetet tesz. A «Magyar l,ovaregylet» az által, hogy az augusztus 19-ki versenynapra a Nyári Handicapet 5000 írtra emelte fel (ez a legnagyobb magyar handicap) — egy gondolatot támasztott fejünkben, hogy nem lesz-e ez a handicap az összes nevező közönség igen kellemes meglepetésére 1889-dik évre egy nagyobb összegre felemelve, s általában ez a nyári handicap nem lesz-e egy kiegészítő pendantja a Szt-István nagy díjnak, mely egymásra kölcsönösen előnyösen fog hatni, egy nagy korteher-verseny, s mellette egy nagy Handicap : a kettő több mindent ide fog vonzani s hasonló körültekintéssel kiirva. egyik sem fog pénzébe kerülni a Lovaregvlelnek. s csak nagyobb elterjedést és dicsőséget szerezhet a magyar versenysportnak. mert ma már a versenysportot olyan anyagból szövik, hogy minden kikerül a maga kelméjéből. * * * Versenyügy gyei szoros összeköttetésben van, s pedig mentül nagyobb s mentül internationalisabb természetű a verseny, annál inkább, a fogadási kérdés, s emez ügynek kellemetlen részéi egy olyan « Köziemén ynyel» mely november 27-ről a Lovaregylet részéről megjelent : elintézni nem lehet ; eme közleményben egyszerűn az foglaltatik, hogy «az, a ki nem fizet, a pálya fogadási köréből mint defaulter ki lesz zárva» s azonnal hozzá teszi az igazgatóság, hogy fogadási «viták elbírálásába az igazgatóság nem bocsátkozik». — De éppen azért nem fizetett egyik vagy másik fél. mert vitás a kérdés, — s igy azért nem lehet majd kizárni a legnagyobb defaulted sem, mert nincs forum,mely kimondja, hogy ez vagy az nem fizetett ; a sima esetek a légritkábbak ; — lehetetlen hogy meg ne halgattassanak a felek; ekkor már bele kell bocsátkozni a vitás kérdésbe. — Mi teljesen átértjük azt a álláspontot, melyet a lovaregylet igazgatós-;ga elfoglalni akarna ebben a nem kellemetes és kényes kérdésben : de ebben az alakban a megoldás nem elégséges. Eme közlemény kiegészítés nélküli fentarlásával egy külföldi, egy idegen itt nem fogadhat, ha még forumot sem talált, sőt az előre hivatalosan ki van mondva, hogy nem is létezik, olyan forum, mely az adott viszonyok között a lehető támaszt neki megadja. A fogadási viszonyok ily rendezetlensége a külföldi istállókat vissza fogja riasztani. Alig hiszem, hogy valaki kételkedjék a felett, hogy ha egy angol versenyló-tulajdonos megkérdeztetnék : melyik versenyben ereszti lovát egyforma esélylyel. otthon egy 1000 fontba fogadásokkal vagy Budapesten 2500 fontba fogadások nélkül ; gondolkodás nélkül azt fogja mondani — otthon ; s angol szempontból és felfogással ezzel letörpült a budapesti nagy dij egy 1000 fontos angol dij niveauxjára. igen sok lényeges és elintézetlen része van még e kérdésnek, melyet megoldani nehéz, de megoldatlan hagyni még nagyobb baj : mi hiszszük, hogy meg iehel ehhez a zárhoz is találni a kulcsot — ha komolyan akarjuk, hogy a czél eléressék. ^Hk Alulírott bizottság vesz, ^—^MÊK nagyobb szükségletek fedezésére 3 l/

2éves, ménesP^sL ben nevelt jó csikókat aleglX - -ад magasabb árért. Ajánlatok az 1-ső számú cs. és kir. ló-bizottsághoz intézendők, Budapest, Károly laktanya. ÜGETŐVERSENY, TENYÉSZTÉS. Nevezési zárlatok. Budapest. 1889. Ügető-Derby. 2000 frt. Deczeinber 31. (Propositióját 1. lapunk 54. számában.) Bécs. 1889. Ausztriai ügetS-Derby. 5000 frt. Derz. 31. (Propositióját 1. lapunk 56. számában.) Versenyföltételek. Bécsi ttgetö-versenyek 1889. Ausztriai ügető-Derby. 5000 frl 4é (azaz 1885-ben) Ausztria Magyarországban elletett és nevelt mének és kanczáknak. Táv 2400 meter. (Kocsis és kocsi.) 100 kilo. Ménekre 3 kilo több. Tét 100 frt, bánat 50 frt, de csak 10 frt. ha 1889 márezius 31-ig, déli 12 óráig jelentetik. A győztesnek 4000 frt. a második lónak a tétek és bánatok 2000 frtig. a harmadik lónak 1000 frtig, a negyedik ló tételét menti. Nevezés 1887. deczember 31-én déli 12 órakor. (Első befizetés 1887 deczember 31-én 10 frttal. második befizetés 1889 márezius 31-én, 40 frttal.) Jegyzet. Az 1888-dik évi ügetó'-Derbyre nevezett lovakért a 40 frt 1888. évi márezius 31-ig fizetendő be, a bécsi íigető-verseny-egylet titkárságánál. (Bécs. I. Niebelungetigasse.) Arrow jelenleg az amerikai ügetőpályák hőse : a melyik versenytéren megjelen, rögtön favoritül választják s meg is veri, sorba valamennyi ellenfelét. Igy legközelebb Stocktonban nagy stylben győzte le L. C. Leet és Killerneyt. egy heat-versenvben. Recordjai voltak : 2:16$, 2:14 és 2:19$. ' Amerikában közelébb oly két ügétő tünt föl, mely hivatva van a kétfogaluak világrecordját (2:15f) megverni, melyet eddig Maxey Cobb és Neta Medium mulathatlak föl. Buffalóban Mr. Hamlin mult hó 7-dikén falragaszokon hirdette, hogy ő kétfogatujával megkísérli a mértföldet 2:28 vagy rövidebb idő alatt bejárni. Roppant közönség jelent meg a versenytéren e kisériet megszemlélésére. — A kitűzött időben megjelent Mr. Hamlin, két saját nevelésű és általa idomított lovával : Belle Hamlin-nel és Justinával. — Eleinte a fogat vezénylésére Brown idomár volt kisze melve, de az agg tulajdonos végre rászánta magát, hogy sajátmaga hajtja lovait. Miután minden előkészület meg volt téve s busz verseny-órát tettek ki a számos tagból álló birák. a fogat megindult. .ló tempóban ment a fogat s az első negyed mértföldet 34f mp alatt végezte, a félmértföldet l:8f, a háromnegyed mértföldet 1:44 s az egy mértföldet 2:18 alatt. Roppant lelkesültség zaja harsant föl a közönségben, mikor az eredményt közzé tették s élénken megéljenezték Mr. Hamlint. az egyedüli embert a világon, ki ily sebes fogatot maga nevelt, idomított és hajtott. Reméli, hogy a jövő évben sikerül neki a kétfogatuak világrecordját legyőzni ; de abban a nézetben van. hogy sokkal könnyebb lesz valamely egyfogatunak a Maud S. 2 p 8f mp recordját megverni, mintázőkétfogatujának most felmutatott recordját túlszárnyalni, valamely ügető ló-tulajdonosnak sajátmaga nevelte kétfogatujával. AGARÁSZAT ES KOPÁSZAT. Nagy-mihályi és parnói parforce vadászatok. Parnó 1887. deczeinber 1. Tisztelt Szerkesztő ur ! Köszvény, delegatio. ló-rugás, földülés, rheuma, orbáncz stb. mastereink házában ; tehát senki vendéget nem hívhatott, de azért október elejétől majd minden nap, hetenkint 5—6-szor vadásztunk. A parnói róka- és nyul-kopók után nehánv pompás órát töltöttünk, de minden sportsmant sajnálok, ki nem vadászott a nagy-mihátyi karrierek után 1887-ben. 14$ párból áll az idén a Sztáray Antal gróf tálkája, melyben egy roszabb és egy jobb kutya nincsen, egyenlő sebesek és teli hanggal oly tempóban mennek, mely valóban bámulatos. Ködös idő, vagy jég. hideg északi szél semmi hatással nincs orrukra, a cheekek a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak velők. Igen jók a parnói róka-kopók is, de nagyon meglátszott rajtok, hogy masterjök csak november végével jött haza és kitűnő huntmanjök május óta beteg ágyon fekszik, ugy hogy pár hétig meglehetős sok bajunk volt velők. Az 1887-diki vadásztársaság állott : Andrássy Ella és Irma grófnők. Andrássy Gyula, Tivadar. Géza, Dussi és Sándor. Kaunitz Albrecht grófokból. s I 'olko alezredes is 8—4-szer jelent meg a meeteken. A kutyákat 10 nap óta masterök vezeti : azelőtt Andrássy Sándor gróf s néhányszor Andrássy Tivadar gróf vitte a falkanagy szerepét. Most röviden a három utolsó vadászatot irom le, hogy azok, kik e szép vidékei ismerik, tudjanak valamit qualitásukról. 28. Nagy-Mihály. 12$ pár kopó Egy a vörös majornál felugrasztott nyul egyenesen a megyéi pusztának tartott, hol a kutyák a Laborcz partján elfogták, check nem volt, pace igen sebes és igen sok árok. Innen egy rókát inen! tünk keresni a megyói remisekbe, de egy tarlón ( nyul ugorván fel, utána galoppoztunk. Igen sebes I iramban tömérdek árkon mentünk i'álöcz felé. [ egyenes irányban, mig e faluhoz kerültünk, hol egy kuvasz megfordította a nyulat, mely visszairamodolt Nagy-Mihály telé ; ebben az iranvban. sajnos, nem tudott soká menni, mert a kutyák csakhamar elfogták. Ez a run is check nélkül volt. Egy harmadik nyulat is fogtunk. szintén check nélküli runban. mely Megyó és Csecsehó között igen sok 8-ast és erős kanyarulatokat csinált : az utolsó run 20 per*czig tarthatott. 29. Nagy -Mihály.Bóka. A vasút melletti remisebői kiugrasztottunk egyet, mely eg yenesen Retrócznak tartott, onnan a Laborcz partjára és ennek mentén föl Nátaf'alvának,honnan a petróczi major felé vette útját, a vasútnál megfordult, vissza a Laborcznak, ezen utóbbi darabon már folyton szemre hajtottuk, de a kutyák még nem látták, sajnos, mert a magát közelről követve érző róka egy oly helyen ment neki a megáradt folyónak, íiol a másik parton nem tudott kimászni : a szél ellenkező irányban vivén a scentet, mint a merre a vad sodortatott, a kutyák nem vették azonnal észre; mikorra meglátták, egy szakadáshoz ért, hol kimászhatott. A viz hidege azonban erősen fölfrisitette a rókát, jó hideg volt, arról kezeskedhetünk. mert oly mély volt a folyó, hogy minden lábfelhuzás daczára, megfürödtek alsó végtagjaink. A túlsó parton ismét felvettük a nyomot és száguldoztunk a csúnya mély földben a tarnai hegyeknek ; végig az izbugyai szántásokon, de már a rókát nem láthattuk. Egy ritkás erdőn keresztül, egy rét és az egész falka be a rengetegekbe, checkek leszámításával 1 ó 25 p. run. Sajnos, de nem lehetett a rókát tovább üznünk. mert már elérkeztünk volt a Vihorlet hegységbe, hol csak medve, szarvas és disznókra szoktunk vadászni ; gr. Andrássy Géza díjnyertes szarvasa is eme hegységből került ki. 80. Vásárhely. Az első nyul jó ideig igen sebes paceben hajtatta magát, kisebb-nagyobb köröket irva le, mig végre elvesztettük. Egy másik, mely a majornál ugrott fel. zsinórban átvitt a vasúton, a Lavonyi molyvákra, ott sok szép árkon keresztül, mig végre 80 p. run után elfogtuk. Még egy szép futamot adott egy nyul. de folyton a Topja töltés mentén futván, igen monoton galopp volt ; ezt is a inolyván vesztettük el. A talaj, mely november 15-ig igen jó volt. most igen mély, oly annyira, hogy mindig félünk lovainkat letörni. Nem is tréfa nekik ezen átázott, csürkön felül érő sárga agyagban többnyire igen sebes paceben. óra számra menni ! E három vadászaton részt vettek : Andrássy Ella és Irina grófnők, Andrássy Géza. Tivadar és Sándor. Sztáray Vilmos grófok. G. A. S.