Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-02-03 / 5. szám

1887 február H. Ugyanannak il//ss Grcipeskin sga к ell. 1865. ар Midliope a Black Grapeskin. John Bulitól (0. G. B. Vol. 111. pag. 172Л Ugyanannak Miss Madji sga к ell. 1866. ap Midliope a Madji, John Bulitól (О. G. Ii. Vol. III. pag. 173.) ' . 1 gyanannak Valois p к ell. 1866. ар Valois any Margarélh. John Bulitól (0 G. В. Vol. III. pag. 233.) Gr. Teleki Károly Fron-Fron sga к ell. 1869. ap The Duke a Purchase. Vedettetcil ((). G. B. Vol. 111. pag. 97.) Ugyanannak The Witch p к ell. 1870. ap Caractacus a Eleonora. Wild Dayrelltől (0. G. В. Vol. III. pag. z44.) Br. Edelsheini-Gyulav Lipót Yorkshire Lass p к ell 1863. a|i Cotswokl any egy King Charles-kancza (D. G. II Vol. Ill pag. 2-16.) C./.ajkovski László lovag Traoiata p к ell. 186-1. ap Dagobert a Morlanda, Orlandotól (0. G. В. Vol. 111.-pag. 228.) Gr. Széchenyi Géza Primula p к ell. 1865. ар Gladiolus a Toleda, Master Greenlől (0. G. Ii. Vol. Ili. pag. 196.) Gr. Wenckheim Károly Camera p к ell. 1869. ap Ephesus a Zeben. C.olsterdalelől (0. G. B. Vol. III. pag. 38.) Wagner Frigyes ur Bent Auat vp к ell. 1881. ap Admiral a C.astalda, Wild Dayrelltől (0. G. В. Vol. pag. 44.) Gr. Wenckheim Károly Tiff p к ell. 1862. ар Cotswokl a Miss Tiff, Gaineboytól (0. G. В. Vol. III. pàg. 224.) KÜLFÖLDI GYEPEK. Lóverseny-napok 1887-ben. April lióban : 1 lutri burg 24, 25. 1 lutri burg Május lióban : Berlin 1. 'J, 15, 22. Lipcse Junius lióban : 30, 31. Berlin 9 . il, 12, 14, 15. Hamburg Julius hóban : 24. 26. 27. Hannovera 2 3, 4. Berlin 24. Boroszló 17. 18. Augusztus lióban : Majna-Frankfürt Augusztus lióban : 14. 15. Be (ten-Bade ii 21, 23. 25, 28. Szeptember hóban : 25, Lipcse 18. Berlin Október lióban : 25. 26. Fa len-Baden 5, 7. В -rlin 9. 10. Franczia ország. Nizzai versenyek. Harmadik nap. Január 23-án. Prix de Monte Carlo. Nagy gátverseny. Handicap. 10000 frank. Táv 2700 meler. (40 aláírás.) Comte J. Tyszkiewitz öé p к Statuette ap SI. Christophe vagy Thurio a Star 64} к. Gray 1 Möns. I'ougel 4é p in Peccari 61} kilo Benson 2 Mous. С. Blanc id p m Azur 66} kilo Ilatchett 3 Mous. C. Liniart'4é sz к Arethuse 6J k. Buckley 4 Nem helyezve : Ardente. North Pole, Newmarket. Tamaris. Serenade, Metropole. Fogadások: 4:1 Statuette. 4:1 Azur, 9:2 Newmarket." 5:1 Nprth Pole, 10:1 Ardenle. 14:1 Serenade. Tamaris. 20:1 Peccari, 30:1 Arethuse, 50:1 Metropole. Egy hoszszal nyerve ; három hossz a második és harmadik közt. Idő: 3 p. 17 mdp. Érték: 11850 frank. • Negyedik nap. Január 25-én. Grand Prix de Nice. Szabad Haudicap-akadályverseny. 10000 frank. 4200 meter. Möns. С. Blanc id p ni Azur ap Westminster any Ariane 63} kilo Seakins 1 Mous. E. Adam 4é sga к Prudence 11. 60} kilo Gray 2 Br. .1. Finot 6é p m Sorili Pole 75 kilo Bishop 3 Nem helyezve: Ardenle. Patachon. Mentor, Duc, Y. Mandrake. Fogadások: 3:1 Azur és North Pole. 4:1 Ardente. 6:1 Prudence П.. 10:1 Patachon és Mentor, 12:1 Duc. 20:1 Y. Mandrake ellen. Kél, hoszszal nyerve : ugyanily táv a második és harmadik közt. Y. Mandrake és Árdente elbuktak. (TETŐVERSENY, TENYÉSZTÉS. Versenynapok 1887-ben. Bécs (tavaszi meeting) május 5, 8. 10, 12, 15Bécs (őszi meeting) szeptember 20-án és október 2 4, 6 ós 9-én. Californiában legközelébb egy Dawn nevű kancza (Nutwood-ivadék) egy negyedmértföldet 31 mp alatt ügetett meg. fel mértföldet 1 p. 5 mp. alall. Oly record, mely a kanczát az első rendű csillagok közé sorozza. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Arabs lovaink képessége. Mindnyájan emlékszünk még ama 10—12 év előtt az arabs vér ellen folytatott erős hadjáratra, melynek jelszava az volt : «Bábolnám delendam esse censeo!» — A kik e jelszót ugy a tenyésztők körében, mint a sajtó utján hangoztatták, azzal indokolták a keleti vér ellen folytatott szenvedélyes támadásukat, hogy az arabs ló semmiféle használati czél tekintetében nem mérkőzhetik ma már az angol vérrel, sőt nemcsak relative, Iranern absolute véve is a mai igényeknek semmiképen meg nem felelő állat, hogy ennélfogva állítólag teljesen feleslegessé vált a keleti vér az országos lótenyésztésben . s igy a bábolnai ménes, mint annak alapforrása feloszlatandó. Ezzel szemben az arabs vér józan pártolói beismerték ugyan, hogy az angol ló kedvező viszonyok között nevelve és tartva a legtöbb használati czél tekintetében értékesebb az arabs lónál, de azt hangsulyo :ták, hogy hazánknak igen sok vidékén még oly extensive űzetik a lótenyésztés és nevelés s oly alacsonyabb fokon áll még a meglevő túlnyomóan keleti származású kanczaanyag, hogy erre előnyösebben alkalmazható a keleti vér, mint az angol s igy Bábolna f'eloszlatasa az országos lótenyésztésre nézve csapás volna. Országos lótenyésztésünk vezetője ez utóbbi álláspontot foglalta el; s igy a leghevesebb támadások daczára is fentartatolt, sőt minőség tekintetében jelentékenyen fejlészLetett mai napig is a bábolnai ménes, mely a maga 20—25 eredeti és telivér, és 120 félvér arabs kanczájával ma egyedül képviseli Európában a tisztit keleti jelleg számbavehető alapforrását. A 10 év előtti nagy vita alatt az anglöman elfogultság, — mely egyoldalúan csalt az angol lónak ismerte el létjogál — nem egyszer ama merész állítást koezkáztaUa. hogy az arabs ló csupán tetszetős játékszer, mely cserben hagyja gazdáját annyiszor, a hányszor igazán komoly szolgálatot igényel tőle, akár hámban, akár nyereg alatt, nem is szólva arról, hogy falka utáni vadászaton meg könnyű teher alatt is egyszerűen nevetséges volna arabs lóval csak kísérletet is tenni. Hogy nemcsak tetszetős játékszer a keleti ló, liánom sanyarú tartás és roszabb gondozás mellett sokszor még az angol lónál is kitartóbb szolgálatot tesz. — lia könnyebb testének megfelelő teher előtt vagy alatt használtatik — azt az akkori vita alatt felhozott számos adat bizonvitá : de bizonyilotta ezt különösen ama nagyobb mérvű tapaszialat. midőn az utolsó angol - egyptomi háború erős viszontagságai alatt az angol lovas ezredek pompás lóállománya majdnem megsemmisült, kivéve ama két huszárszázadot, mely Magyarországból szállított kisebb keleti jellegű remontákkal volt ellátva, s mely aránylag alig számbavehető veszteséget szenvedett. Mindez meggyőzhette már eddig az arabs vér ellen küzdött tábor elfogulatlan részét arról, hogy a támadás tulzoll volt. s Bábolna feloszlatása pőtolhallan veszedelem lett volna lótenyésztésünkre; de az utolsó évek folyamán oly irányban is fényes jeléi adta használhatóságának a keleti vér, mely irányban azelőtt vajmi ritkán tétetett vele kisérlel : s ez a falka után való használat. A bécsi katonai lovarintezetbe (ReitlehrerInstitut) már egy évtized óta adatik fel kipróbálás végeit évenkint 8—10 meddő-kaneza az állami ménesekből. Ezek között az utolsó években Bábolnáról és Bogarasról felküldött arabs és lippiczai származású lovak is voltak ; s im?, mit tapasztalunk? Azt. hogy a lovarintézet nem egy keleti lóról azt jegyezte fel az e lapokban is évről-évre közlött bírálatban : «A gödingi és holicsi falka-vadászatokon közép teher alatt kitűnő vadászlónak bizonyult». Eme bírálatok, melyek a keleti származású lovaknak falka után való jó használhatóságát bizonyítják, legközelebb oly oldalról nyerlek megerősítést, melyet bizonyára még a legelfogultabb anglomanok is illetékesnek fognak elösmerni. Gróf Forgách László a mándoki falka ura s az angol vadászlónak talán egyik legpasszionatusabb liive és szakavatott tenyésztője, ama köszönetre érdemes feladatra vállalkozott ugyanis, hogy az arabs lovaknak használhatóságát falka után kipróbálja s e czélból a mult évi vadászidényben 5 db Bábolnán nevelt s a debreezoni méntelep turia-1 emetei osztályában levő arabs fedező mént vadászatra átvéve, tett tapasztalatairól a következő bírálatot volt szives a debreczeni méntelep parancsnokságának megküldeni. * * * 1. Jnssuf, 473. sz. Az egész vadászidény alatt a legjobb egészségnek örvendett és semmi baja sem volt, kivéve egy csekély hevedernyomást, mely pár napig gátolta őt a vadászatra kijönni ; mindig jól evett s ámbár a legerősebb vadászatokat ő kapta, soha sem fáradt, ujrókepessége. kitűnő sebessége egészen kielégítő és győzőssége nem hagy semmi kívánni valót hátra. A vadászatok kezdetén a felilléskor rendesen és sok ideig rúgott, de később ezt egészen elhagyván, temperamentuma egészen jó lett. Egészben véve nem nehéz teher alá egv igen jő vadászlónak bizonyult. 2. Amurat. Bajralctar 30. sz. Többször volt kisebb bajok miatt kénytelen itthon maradni. de azért az/m vadászatokon, a melyeken részt vett. jó lónak bizonyult ; ugróképessége és győzőssége egészen kielégítettek, de több sebességet kívántam volna tőle. 3. Siglavi, 271. sz. Temperamentuma a lehető legkellemesebb, s mind a mellett, bogv lovagolva nem volt, oly kellemesen ment, mint egy hölgy-paripa, sebessége ugyan hiányzót de még nagyobb teher alatt is ezen hiányt felűlmulhatlan győzőssége ál'al teljesen kipótolta. Ugró képessége nagyszerű. Többször a vadászatról hazajövet egyik hátsó lábát kissé sajnálta, de egy-két nap múlva ismét tökéletesen egészséges volt. 4. Gazlan. 470. sz. Nagyobb terhet is elég jé>l vitt a vadászatokon, melyek kezdetével kissé tánczolt s a többi lovaktól elmenni nem akart, de később szája rendbe .jővén, egészen kellemesen ment. Ezen lónál a sebesség egészen hiányzik, de győzőssége conditiójával naprólnapra javult s mind amellett,, hogy az ugrások és mászásoknál eleintén kevés kedvet és ügyességet tanúsított, belőle a jövő idény alatt, ha több gyakorlatot kap, egy bár nagyon lassú, de gvőzős és nem ügyetlen középszerűen ugró vadászlovat lehetne idomítani. 5. Gazlan. 105. sz. Ostorászom kedvencz lova volt, annak daczára, hogy eleintén a felillésnél nagyon rúgott, de ezen rosz tulajdonság — midőn pár jó vadászatot ment volt és nyugodtabb lett, megadta magát. Könnyű teher alatt, mert rosz kötésű bosszú dereka csak ilyet bir - - egyike a lcgtch"tsrgesebb vadászlovaknak. melyek falle ím után vadásztak. — Nem lehetett oly erős vadászat, hogy ezen ló frissen, elejétől végig az első sorban ne legyen. sebessége, nézetem szerint, mind az öt mén közt a legnagyobb volt ; győzőssége, fárads ígot soha nem észlelvén rajta, kitűnőnek bizonyult. s ámbár eleinte az ugrásoknál kissé ügyetlenkedett, később ebben is oly gyakorlatot kapott s oly kedvvel vette az akadályokat, mint azt csak egy gyakorlott öreg vadászlónál szoktuk tapasztalni. — Könnyű teher alatt ment, de ez alatt fényesen bizonvitá be. hogy a mi