Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-10-05 / 44. szám

408 kanczája, Cintra, — mely valóban nagyszerű conditióban volt — lett a fogadási piacz ke­gyeltje, s mellette még csak a lilaskovics-istálló kanczája képezte olt a melegebb érdeklődés tárgyát, mi annál érthetőbb volt, mert Olycm­nincs, eléggé kedvező terhével, esélylyel kecseg­tethette magát, annyival is inkább, mert a bu­dapesti őszi versenyeken jó formát mutatott. Ma azonban ezt nem igazolhatta, mint a ver­seny lefolyásából látni fogjuk. Mikor az inditó lebocsátotia zászlaját, Buzgó állt legott az élre s a mezőnyt — az egymás után következeti Tannhiiuser, At. Last, Cintra, Si és Olyan-nincs előtt pokoli paceben vezet el a tribünök előtl. Ezektől száz meterrel tovább Tannhiiuser és At Last Buzgóval derékfutást kezdett s csak Cintra maradhatott még e lovak közelében, mig Sit és Olyan-nincsel több hossz választotta el n vezető lovaktól. Az 1600 meter startnál At Last megelégelte a versenyt, maradozott s he­lyet adotl a közeledő Cintrának s Si és Olyan­nincs is megközelítették az elsőket. Az egye­nes vonalra bekanyarodva, Tannhäusernek is sok volt a jóból s szintén maradozva, Cintrât volt kénytelen maga elé bocsátani, mely Buzgó­val ereszkedett harczba : ám az egykori Derby­gyöztes már nem birt a kanczával szemben elég ellenállást kifejteni s a mint ezt maga mögött hagyta, már kezében volt a győzelem. Olyan-nincs e közben fölment a hátvédből, a távoszlopnál elcsípte Buzgót s habár Cintrára nézve veszélyessé már nem válhatott, a má­sodik helye biztosnak látszott. Ekkor azonban Si. 49 kilo könnyű terhével, az utolsó száz meteren oslor és sarkantyú alatl felszökkenve az elsőkhöz, ütközetbe ereszkedett, s Olvan­nincset sikerüli a második pénztől elütni. — Cintrának könnyű győzelme volt s annálfogva még dicsőségesebb, mert mindama lovaknak, melyeket rövid vagy hosszú távra ellene állí­tanak. he kell vonniok előtte vitorláikat. Olyan­nincs mögött Buzgó érkezett be . a többi már föltartva. Hét lóból álló mezőny jelentkezett az in­dulóoszlopnál. az öéves Busch ni iil 1er, 4é. Rape of the Lock és öt kétéves, u. m. Vigleány, az Aida II. mén, Üreg-lalt. Wallada és Bosco. Az Aida ll.-mén lovasál a távnak vagy három negyedéig magával ragadván, időbe került, mig a mezőny elindulhatott. A favorit, gr. Esterházy Miklós kanczája ugrott el a ve­zetéssel, nyomában Wallada, aztán Buschmüller, Bosco és a többi. A távoszlopnál Rape of the Lock két hosszal járt a többi ló előtt s csak Bosco látszott olyannak, mintha veszélyes lehetne a vezető kanczának : azonban ez. lo­vasának a fölhívására kiadta magából a mit tudott, ugy hogy három hoszszal előzhette meg a czélnál a Söllinger-istálló ménjét ; Buschmüller, mely a czélhoz közel még a harmadik helyen futott, az utolsó pillanatban Öreglak rohama elől hátrálnia kellett, mely egy hoszszal Bosco mögött, mint harmadik lett felvéve, aztán Buschmüller, Wallada. Vigleány és az Aida II­mén. A Welter-Handicaphan nyolcz ló mérkő­zött egymással s ezek közt volt egy kétéves is, a br. Springer Badar-ja. Noha e ménes ötszöri futása után is csupán egy győzelmet vívhatott ki, ez mindenesetre becsületére vált, mert a bécsi nyári versenyek ötödik napján futott Handicapban a Badar mögött beérkezett liz ló közt volt Viadal is, s habár ettől és Aliétól 13 fontot kapott, olyanok is voltak a mezőnyben szám szerint öten, melyeknek Badar fontokat cédáit. Azonkívül istállója jól kipró­bálta e mént s immár eléggé jónak tartotta arra, hogy a Verneuil-Handicapet megnyerje. Ha mindezt tekintetbe veszszük, akkor aWelter­Handicap lefolyása után ama következtetésre kell jutnunk, hogy kevés kivétellel, a mi idei kétéveseink klasszisa nagyon csekély, mert Badar a most versenyben volt ellenfeleivel — melyek pedig épen nem tartoznak a kiválóbb elassishoz — nem galoppozhatott, mindamel­lett,hogy pl. Crescancetól 28 fontot kapott. Az VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP induláskor Kanász, Despottal kapott lábra legha­marabb. Erlaueht, Sabával, Proportion és Pat­riával szorosan nyomukban, aztán Badar és Crescance. Az utolsó sarokig Kanásznak még elöl volt az orra. de aztán Sabának engedte át a helyét, mely Despothoz ment föl s elhaladva e mellett, átvette a vezetési. De nem soká részesülhetett ez élvezetben, mert Patria, mely addig lesben állt, roppant szökkenésekkel nyo­mult föl. Erlaueht minden erőfeszítése hasz­talan volt s Péchy ur kanczája három hoszszal előzte meg a czélnál ; Despot a harmadik volt. aztán sorban Proportion, Saba, Kanász, Crescance és Badar. E győzelem volt a nap első meglepetése s a kancza pártolói a to­talisateurön ő frtra 83 frt osztalékot kaptak. A nap záradékát a yáteerseny-Handicap ké­pelte, melyre öt lovat nyergeltek föl. Lord Boyston személyesen lovagolta lovát Anisettet Manfrednek Appleton, Beauty /J-пак Mitchell, Terápián­nek Hansi, s Babámnak Wyatt volt a lovasa. Nagyon lassú paceban vezetett Man­fred, aztán nyomában Babám, s hátrább Hansi a külső oldalon, mig Teraphin és Beauty 11. közvetlen mögötte. Így haladtak el a tribünök előtt. Ekkor Appleton jelentékenyen erősbilette a pacet, de a sorrend ugyanaz ma­radt egész a harmadik sövényig, hol Anisette az utolsó helyre hanyatlott. Mafffred. Babám­mal még folyvást az élen járt, mig az 1600 meter startnál a Capt. Violet kanczájának meleg volt a pace s helyét Teraphinnek engedte át, mely azlán Manfred mellett kanyarodott be az utolsó saroknál. Az utolsó gátat a két ló ! csaknem egyszerre ugrotta s ekkor Hansi Man­fredhez föltolva lovát, a kél ló fej-fej mellett vágtatott a czél felé. melyet azonban Manfred egy fejhoszszal előbb ért el. Érdekes és emotiót keltő finish volt ez. Hansi által mesterileg lova­golva. Beauty II. az utolsó 200 meteren még Anisette és Babám mellett elhaladhatott, hogy mint harmadik ló legyen helyezve. Második nap. Kedd, október hó 4-én. Noha ősziesen komor, hűvös volt az idő. — hol derült, hol borult — de a futamokra s a közönségre nézve egyaránt kedvező volt. mert a fenyegető fellegeket a szél tovaüzte s a délutáni órákban kiderült a láthatár. A mi a versenytér látogatottságát illeti, az a nagy közönség részéről nagyobbmérvii is lehetett volna, mivel érdekes és gazdagon díjazott ver­senyekben lehetett gyönyörködni. de e helyett ott voltak a turf zöld virányán mindazok, a kik a sportsmen névre igényt tartanak ; Bécs­ből is szép szánni sportkedvelő rándult le, s nem is bánhatták meg. meri sportszempontból a versenyek többet nyújtottak, mint a mennyit a legsangvinikusabb emberek várhattak, ugy hogy a mai napol arany hetükkel Írhatjuk lie sportközleményeink annalisába. A notabilitások és főuraink közül ott lát­tuk ismét Dom Miguel braganzai herczeget, Esterházy Pál herczeget. gr. Batthyány Ele­mért, gr. Sztáray Jánost, ifj. gr. Almássy Kál­mánt. gr. Szápáry Ivánt, gr. Szápáry István pestmegyei, ifj gr. Esterházy Móricz veszprém­megyei főispánokat, gr. Pejachevics főhad­parancsnokot, Ghyczy, Horváth és Henneberg altábornagyokat, Apponyi A. és Dessewffy A. grófokat, Üchtritz Zs. és Fiáth Miklós bárókat. Blaskovics és Harkányi urakat s számos más előkelő urat. Maga a Nemzetközi dij-ért való verseny elég lett volna arra, hogy e nap az érdeklődést magára vonja, a mennyiben a turf négy kori­feusának kellett ebben találkoznia, hogy egy­mással szemben fölényüket megállapíthassák. Midőn ennélfogva mindjárt a nap eme legvon­zóbb pontjáról beszélünk, igen természetes. — Részt vettek pedig ebben heten, u. m. Cintra, Olyan-nincs, Pajzán, She, Abonnent. Fidelity és Metallist. Miután Abonnent bécsi accidense óta még kevés munkát végezhetett s ránézve a Nemzet­1887 szeptember 22. közi dij napja még legalább is egy héttel korai voll, az általános vélemény abban pontosait, hogy Cintra és Melallist közt fog eldőlni. Utóbbi ma jobb volt. mint bármikor, Cintra pedig az utóbbi hetekben a sikerek egész sorozatát csa­tolhatta szineihez. ugy hogy a benne helyezett bizalom teljesen jogosult volt s habár a verseny lefolyása « intrát illetőleg e nagy bizalmat nem is igazolta egészen, mind a mellett a kancza, mely a harmadik helyen végezte, oly hiven futott, hogy ily társak közt többet kívánni teljességgel nem lehetett tőle, tekintetbe véve azt, hogy ő. leg" utóbbi hetekben a pályán nagyon is igénybe volt véve. Olyan-nincs, mely istállótársának a támogatására volt ezúttal hivatva, mindjárt kezdetben gondoskodott arról, hogy a versenyt rendkivül sebessé tegye s a mezőnyt e sor­ban : Abonnent, Metallist, Cintra, Fidelity, Paj­zán és She, vezette el a tribünök előtt. A ve­zető kancza ment, a hogy csak tudott, ugy, hogy a tribünökkel szemközt legalább hat. hossz volt közte és Abböiment közt, melyet a többi meglehetős csomósán követett. A felső rövid korlátnál Olyan-nincs megelégelte a játé­kot, a mezőny tömörült, de Abonnent még folyvást elől volt az orrával, mikor a nyerő­oldalra befordult. Itt azonban először Cintra, aztán Metallist erélyesen fölment a Söllinger­istálló ménjéhez s csakhamar lehetett ezt e kettő mögött eltűnni látni, mig a háttérből a külső oldalon Pajzán ment föl, hogy a most keletke­zett küzdelemben szintén részt vegyen. Azonban hin kisérlet volt ez, — Metallist, eme vasszerü ló prototypje — volt hivatva újra s már harmadszor egymásután vinni haza istállójának e gazdag dijat. A távoszloptól tova is galoppozott ellenfeleitől a czél-felé, melyet négy hoszszal ért el Pajzán előtt, me­lyet hat hoszszal hátrább Cintra követett, az­tán Abonnent. She, Fidelity és Olyan-nincs. Zajos éljenzéssel fogadták a lovat és lovasát midőn a hü Metallist a mázsálóhoz visszatért. Pajzán is megérdemli a meleg elismerés hang­ját, meri tavaly is, az idén is csak erős és becsületes küzdelem után engedte magái Metallist előtt a második helyre utasíttatni. Még csak néhány szót Abonnentről. Az előzmények után e mén mai futását nagyon kielégítőnek lehet mondani, annyival inkább, mert ezáltal a letöréséről keringett hírek megezáfolvák. S ha egy ló, mint ma Abonnent, mely szeptem­beri accidense óta oly kevés munkát végez­hetett. l 3/ 4 mértföldre oly borzasztó pace mellett, csaknem a távoszlopig a mezőny élén marad­hatott. az arra a reményre jogosít fel, hogy né­hány nap elég lesz a mént conditiójában odáig vinni, mikép a St.-Leger-napon ismét a régi formájában jöhessen ki, mint aminőben Szenl­István napján láttuk a starthoz menni, s akkor meglátjuk, melyik ló bírja majd kinyújtani. Miután a meeting eme legjelentékenyebb versenye felől mindjárt bevezetésképen beha­tólag beszéltünk, áttérünk az egyes itemekre azoknak programmszerü sorrendben való lefo­lyása szerint. A Pásztor-dijért való versenyért ma a ieggyöngébb mezőny alakult, csupán három lóból. — Buzgónak kellett a belföldi tenyész­tést két angol lő — a Collingham-kancza és Chaucer ellen védelmezni. Sajnos azonban, a mén a kívánalomnak nem felelhetett meg s az utolsó helyen végezte, miután az ut kéthar­madán a másik két lovat vezette. Chaucer nyerte a versenyt biztosan egy nyakkal a Ha­milton herczeg névtelen kanczája ellen. Ha mi itt megemlítjük, hogy Buzgó két évvel ez­előtt istállójának oly roppant sikereket aratott, most már jó megérdemelt nyugalomba térhetne s habár pedalja nem jogosítja is föl arra, hogy mint reproductor fölállittassék, mindamellett nagy formáját tekintetbe véve. bármely ménes kapui is megnyílhatnának előtte. A programm második száma a 3000 frttal jutalmazott Hatcani-dij volt, melyért hét I kétévest nyergeltek föl. köztük Talpra Magyart, I Kincsem fiát, mely ma lépett ki először a

Next

/
Oldalképek
Tartalom