Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-09-08 / 39. szám

1887 szeptember 8 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP pálya-vonalon Almom erősen szorította .lolántát, mely kisietett a versenypályáról ; a siófoki versenyuszány közelében pedig már egészen ráhajtott Almom Jolántára. Az erős szél iránija kényszeritette a versenyzőket, hogy ne forduljanak közvetlenül a siófoki-versenyuszány körül a czélpont felé, hanem jó-messzire vitorlázzanak észak irányában; igy biztosítván magoknak a lehetőséget : a czélpont két vörös zászlója között keresztüljuthatni. Todesco Ödön ur bátran vitte keresztül eme szükséges «pá!yahosszabbitás»-t ; a fiatal Nádasdy Tamás gróf szintén nein vonakodott e — látszólagos időpazarlástól ; Almom vezetője azonban nem futott messzebbre vachtjával, hanem csakhamar a siófoki versenyuszány elhagyása után, MihalkovitsTivadar ur belges tanácsa ellenére, gyorsan befordult a versenypálya harmadik vonalára : persze! az erős szél azután nem hagyta Almomat a két vörös zászló között átsiklani; annak a czélpont közvetlen közelében vissza kellelt fordulnia ; és csak «take»-lés után nyerték el a szükséges irányt. Ekkor pedig Alma már messze a tihanyi versenyuszány felé vitorlázott már 4—5 perczczel előzvén meg Álmomat. Nádasdy Tamás gróf szintén rövidre szabta a szükségelt «pályahosszabbilás»-t, mert ő is ugy járt Hableánynyal, mint Baener ur Álmommal. Inkey István ur azonban, noha neki kellett a leghosszabb «pályahosszabbitás»-t végeznie, mert volt erélye s nyugalma e látszólagos idővesztegetéshez, pompásan vezette át Jolántát a két vörös zászló között. Az első kört Alma 58 perez, Álmom 1:2:30, Hableány 1:6:10, Jolánta pedig 1:10 alatt vitorlázlák he; s igy ekkor Hableány (az időtéritmények alapján) volt utóisónak várható. A tihanyi versenyuszány körül Alma 10:15:30-kor, 'Álmom pedig 10:21:20-kor fordult ; s ezzel már most el volt döntve az érdekes verseny kimenetele. Alma gyönyörűen vezetve ll:50-kor érkezett a czélponthoz ; Álmom 12:8:40-kor ; Jolánta 12:21:20-kor ; Hableány pedig 12:22:10-kor ;— s igy Jolánta nemcsak időtéritménye alapján, hanem tényleg is legyőzte Hableányt. Hogy Alma ily fényesen : 18 perez 40 másodperczczel győzte le Álmomat, részben Todesco Ödön ur nagy főlényiségének, jórészt azonban az Álmomon elkövetett hibáknak kell tulajdonítanunk. Esterházy Mihály gróf, az egylet ügybuzgó elnöke ma este érkezik meg ; Nádasdy Ferencz gróf pedig 25-ikén. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET. Zergevadászatok a Retyezáton. Tisztelt Szerkesztőség ! — Mult hó 22-től 31-ig tartott retyezáti zergevadászatokról, küldöm e rövid tudósítást. Megjelentek a vadász társulat tagjai teljes számmal valamint két vendég ur is. Időnk, az-első két nap viharos vala, úgyannyira, hogy vadászni sem lehetett, azután szép, sőt olykor kellemetlenül hevesen sütött nap. Az eredmény nem felelt meg a várakozásnak, ennek oka : a havason a hosszan tartó szárazság elperzselve a legelőt, a zergék az északnak fekvő hasadékokat keresték föl, s nem a magos havas, hanem az alsóbb erdős részeket lakták. 1. nap. Felmenet, meghalás az aragyesi stinánál ; este vihar, eső. 2. nap. Vonulás a Zenoga tóhoz, (ez a főhadi szállás, itten van a vadászház); viharos esős idő, pisztráng-halászattal etc. telt el a nap. 3. nap. Viharos, esős idő, kedélyek elkomorulása. 4. nap. Szép idő. Meghajtatott délelőtt az Aragyes, volt 3 zerge s egy medve, de kitörtek ; délután a Nyegru, volt 5 zerge egyet-egyet lőttek : Br. Bornemissza Tivadar és br. Jósika Samu főispán. 5. nap. Szekér s kuru grunuluy hajtások nnnden eredmény nélkül. Nagy fáradság, orroknak szemmel látható megnyúlása, kedélyes káromkodás, ez volt az eredmény. 6. nap. Bukura-hajtás : volt 3 zerge; a rossz hajtás miatt kitörtek. 7. nap. Zseminye hajtás : még a hajtás kezdete előtt kiszöktek a zergék a vadászok háta mögött és a sziklák által fedezve, menekültek, okát nem tudjuk ; egy zergére történt 2 lövés nem talált, a megugrottak száma 10—15-re tehető. 8. nap. Birla - hajtás : lőttek : gr. Teleki Árpád 4 darabot : egyet-egyet. Br. Jósika Samu, Mackenzie Claud ós Tornya Gyula; ugyan ő rendezte a hajtást, kitűnően ; mintegy 50 drbot láttunk, egy része visszatört, a többi a sürü futó fenyő által fedve menekült. 9. nap. Retyezát-hajtás : volt 11 darab; egyik vadász ur állásán mozgolódva, a zergék neszet fogtak, s visszatörve a lényők közé, el s kimenekedtek. Ezzel végződlek a szép napok. A két legsúlyosabb cáp kizsigerelve nyomott 35 és 39 kilót, élősúlyban 32 és 48 kiíot. Vadászüdvvel Mic. TÁRCZA. Touristica és bányászat. Távgyaloglás a föld alatt. (Eredeti tárcza.) Maros-Ujvár. Egy szenvedélyes touristának a legnagyobb szélsőségekre is el kell készülni és jó conditióban álló tüdejének a havasi régiók dermesztő viharait ép ugy ki kell állani, mint a legmélyebb bányák sötét világának minden rejtelmét. Ily ellentétes és változatos touristieai örömökön estem én át rövid időköz alatt. Alig hogy szép sikerrel befejeztem Brassó, Predeál, Sinaia és Rucsecs közti 8700 lábig tartott magas lovaglásomat * — 2 napra rá már a maros-ujvári sóaknák mélyén folytattam nemes czélomat, bérezés hazám fenséges vidékeinek bejárását. A maros-ujvári sóakna, boldog emlékű gr. Mikó Imre ősi kastélya alatt kies völgyben fekszik. A müvelés alatt álló ó- és uj-aknák sótelepe a Maros folyótól a Bancza-hegy vonaláig 500 öl hossz és 300 öl szélességben elipticus alakban tárult elénk. A bányatelep Juhó Ferencz bányatanácsos genialis terve szerint a Maros vizének beömlései ellen egy roppant körtárnával van elbarricadozva és az ebben felfogott só és vastartalmú vizet a nagyszámú bányatisztség egy kitűnő hatású gőzfürdőben használja fel. E fürdő gyógyereje már is nagy hirre vergődött, — felkeresését egyetlen tourista se mulaszsza el ! Hát, kérem, még sem vagyunk ám mi erdélyiek oly szegények, mint bennünket ellenségeink elhíreszteltek! — mert még a 200-dik dédunokánk levese sem marad sózatlan. Ki van számitva, hogy ha 200 évig évenként 1 millió mázsa só kiemeltetnék, még akkor sem lehetne megállapítani, mily megmérhetetlen sómennyiség maradna benn? Az uj bánya páratlan technikával ásatik ; áll ez a 130 ölnyi főbányából, melyből 4- oldalcsarnok 50—50 öllel bir, tetőzeteik szélessége 8 öl. Az egyes oldalcsarnokokat 24 öl széles só-oszlopok választják el egymástól, melyeket mindkét oldalukon 45 foknyira «aláhajlitván», eme csarnokok is 24 ölre szélesednek ki A leszállító kosárba teljes nyugalommal ültem belé, jól tudván, hogy ha elszakadna is * Lásd lapunk 31-ik számát, «8700 lábig lovaglás» B. P. Gy.-tól. a kötél, a budai sikló szerkezetéhez hasonló felfogó készülékkel mentve lennék. A kéjes és csiklandós mélyre utazás véget ért, «Glückauf!» üdvözöltek a «csilléreket» toló bányászok. Magam is zsák zubbonyban voltam, szinte illetlen toilette e fényes szalonokhoz ! akár lakk topánban is megjelenhettem volna ! De ha már bányásznak jöttem, próbáljuk meg a hires «pad - felverést», de hiába volt hozzá nyers erőm, fél testén fedetlen 10 éves oláh bányász kifogott rajtam, nem tudtam a pálezavékony nyelű kalapácsot; ütegben lezuhintani. Hanem gyönyörű szép volt, a mint 12 erős padverő ráállott az előkészített só-padra, és lankadatlan erővel, egyesült suhintással addig verték azt, mig az éles ütések egyszerre tompábbakká lettek, s a hosszú sópadozat alattuk hasadt el egy szabályos rétegzetté. Ezt a hosszú padot azután nagy türelemmel a szokolt 50 kilo kisebb darabokban a Csilléken 16 vámmázsányit összegyűjtve felszállították. Az ily bányában naponkint 200 bányász 2000 ily követ vág. A résvágásból jön az apróbb só, ezt zsákokba teszik, s havonkint 3000 mázsa a malmokba jut. A legnehezebb munka azonban a csarnok falainak gyönyörű «aláhajtása», ezt a munkát a kényelmes karzatokról nézni elbűvölő ! A sok száz bányamécs pislogó világa, a fehéren felcsillámló rétegek között nyüsgő gnomok, Dante poklának jég közé fagyott alakjaira emlékeztettek. Mellettem sustorgott a bányaviz, mécsemmel a mint hozzá értem, lobot vetett és égett, elborzadtam ; a szénkönenygáz égett benne, s nem az alvilág tüze ! Kis bányász fiuk vertek fel bámulatomból, szépen kivésett só-gyűrűket, kristály templomocskákat ajándékozva, az uj bányából szerencsésen a napvilágra jutva, kedves kisérőim Gelei és Harmancsok bányatiszt urak, biztattak, csak most jő a java : az ó bánya rémes aknái és a pár ezer lépcsőn át tartó távgyaloglás ! Az ó-bánya 1792-ben nyittatott meg s 7 óriási bányából áll, de ezenkívül csak a 4-ik szárny-csarnok van műveletben; a budapesti tűzoltók jól ismerik az 1870-i nagy égésből ; azóta az az akna is folytonos omlásnak van kitéve, s a ki e rémes csarnokokat be akarja járni, jól meggondolja sok veszteni valója van-e a föld felett? Engem a nemes vetélykedési kedv vezetett a 80 ölnyi mélybe ; szállító kosarunk utunk fele részén egy perezre megállott, hogy láthassam «Urs aritont» a szegény rumuny ördögöt, ki havi 15 frtért már 30 éce ugyanegy helyen áll és kiáltja : fel ! le ! a kosárral. Lenn a hires felőr, Asenben Miklós fogadoLt, vasizmai már 40 éve daczolnak a sóomlások rémeivel ! 40 érig ily helyen szolgálni az államot! Kalapot előtte, uraim! Ha a mi fiatalságunknak csak egy ügyhöz is ily kitartása volna ! mit producálhatnánk ? A mélyben előre siettünk, hogy még jókor érjünk az aknák kivilágításához ; képzeljünk a budapesti vigarda terménél vagy 5-szörte nagyobb csarnokot, melynek felső karzatairól a lenn állók csak kis gyermekeknek látszanak; most a szerte felgyújtott tüzek fellobbannak s néhány perez alatt lelkünkbe vésődnek e felséges csarnok borzalmas szép részei ! — — a csillogó sórétegek. a phantasticus tömbökben alázuhant gerendák, a félelmes tónak felvillantó fénye, a bámulat önkéntelen kiáltásait csalják ajkunkra ; messze ujabb szalma-csomókat gyújtottak, azok jelzik utunk irányát; máritt, mint az Alpeseken szikláról-sziklára ugrottunk, hogy a legveszélyesebb és legcsábítóbb helyre, a visszhanghoz elérhessünk. Egy félig betemetett aknába értünk, minden pillanatban várhatunk ujabb omlásokat, vezetőim egyszerre rá gyújtottak a jó székelynótákra. melyeket a sóormok ezerszeresen zengtek vissza.