Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-01-27 / 4. szám

• MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. VADÁSZ- ÉS VERSEHT-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYESZTES LAPJA. A «MAGY. LOVAREGYLET », A VIDÉKI VERSENYEGYLE­TEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 forint, FÉLÉVRE 6 FORINT ? A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. 4. szám. Budapest, 1887. január 27. XXXI. évfolyam. HIVATALOS. Uj tagokul ajánltatnak gr. Andrássy Sándor ajánlják : gr. Esterházy Miklós és gr. Sztáray János : br. Kévay Gyula ajánlják : br. Üohtritz Zsigmond és gr. Batthyány Elemér: id. gr. Zichy Nándor ajánlják: gr. Károlyi Gyula és br. Üchtritz Zsigmond. TELIVÉREK ÉS VERSENYEK. Nevezési zárlatok. Bécs, Jockey-Club főtitkársága. Bécs, I. AUgusliner­strasse 8. (Nevezési zárlat Bécsre nézve esti 10 órakor.) Februári. Bécsi Critérium, 10000 frt. Nevezés. Lóverseny-napok 1887-ben. Ápril hóban: 11, 14. 17. 21, 24. 28. 26. Május hóban : 1, 3, 5. 8. 10. 12, 15. 1, 19. 22'. 24. 26, 30, 31. Junius hóban : 2, 5. Augusztus hóban : Budapesten 20, 21, 23. Szeptember lióban : Bécsben 8, 11, 15, 18. 20. 22, 25 Október hóban : 2, 4. 6, 9, 11. 13. 16. 16. 20. 23. 27. 30. Bécsben Pozsonyban Budapesten Bécsben Bécsben Budapesten Bécsben A budapesti 1887-diki összes versenyfeltételekel lásd lapunk 1-ső számában. Л pozsonyi 1887-diki versenyféltétélt lásd lapunk 4-dik számában. A bécsi 1887-diki bécsi (tavaszi) versenyfeltétel! lásd lapunk 3-dik számában. Körültekintés. Harcz és háboru-hirek mindenfelől; had­sereg mozgósítások, lóbevásárlások és kiviteli tilalmak zavarják lel a világot; s meglehet, hogy mielőtt a telivér-tenyésztés megkezdené idei csatározásait, a határszélen az ágyuk dö­rögnek, s rohamra vágtató ezredek lovainak patkói alatt reng messze a fotó. ilyen for ni a dörgedelmes hang — rezgi át most a laicus publicumot ezzel ijeszlgető napi­lapokat, — kik már két bét óta nagyban vá­sároltatják a lovakat a vidéki nagyobb váro­sokban a hadseregek számára, — melyről azonban se lókereskedő'k, se lótenyésztők nem tudnak semmit : kivéve azi a csekély és min­den tavaszi remonda-vásárra szükséges anya­got. melyet a lókereskedök szokás szerint előre Ét vásárolni szoknak, hogy — mielőtt az assen­láló bizottság elé állitnák: kissé gömbölyűbb formába felhizlalhassák őket. Apropos felhizlalás és lókivitel! — F tárgyra nézve, s vonatkozólag a német császár ama lókiviteli tilalmára, melyet csak a napokban bocsátott ki : igen érdekes és e tilalom előoko­zásál felvilágosító czikkel olvasunk az «Ost­preuss. Fandwirtsch. Xeitung»-ban, mit alább részletesen közlünk. Kitűnik ebből, hogy keleti Poroszország hires lótenyésztése, mely különö­sen az aczélos katona-lófaj tenyésztésében (kő­szenei érte az ott már 50—60 év óta igen elterjedi telivér-tenyésztés befolyásának, a leg­híresebb vidék volt Európában), az utolsó év­lized óla nagy változás és hanyatlás álll be: — ennek fő oka az, hogy a csikók szabad-me­zőn felnevelése mindinkább kiszorul és a lovak az istállóban neveltetnek fél, mi által a kelet­poroszországi katonaló-faj elveszti előbbi ke­mény és SZÍVÓS természetét és csak igába valók lesznek. — Így érthető, hogy a német fő hadúr a még jó és megfizethetetlen anyag­nak kivitelét eltiltja. — Ebből folyólag az állam által eddig szokásos — egyszerű lókiállitások díjazásának elvetése és a ménesbeli félvér anyag képességének versenyeken kimutatása is inditványoztatik. — Nagy elégtételül szolgál­hat ez a mi állami lótenyésztésünk fő intézőjé­nek. ki ezt már rég belátta : — s az állami félvér törzsek tenyészanyagának versenyeken kipróbálását már rég idő óta applicálja. — De hagyjuk magát a porosz gazdasági lapot beszélni, s ajánljuk azt hazai gazdasági lap­jainknak is, kik a telivér-tenyésztés és verse­nyek értékét nem ismerve, arról csak mint nagyszerű költséges mulatságról beszélnek. «Valamely országnak előhaladó kulturája megdrágítja a ló tenyésztését. Kevésbbé kulti­vált ország, mint pl. Oroszország, egyenlő minőségű lovat olcsóbban tenyészthet, mint Némelország. A lótenyésztés állami támoga­tásának az a czélja, hogy a belföldi tenyész­tésnek a külfölddel való sok nehézséggel járó konkurrencziáját lehetővé tegye. F ezét nemzet­gazdasági jogosultságát igazolni kell. Miért tá­mogasson az állam egy pénzügyileg nem jutal­mazó ügyet ? Miért fedezze Németország ló­szükségletét saját tenyésztéséből, holott azi a külföldről olcsóbban fedezheti ? Л lótenyésztés állami támogatásának czélja az. hogy a lovas­ság és tüzérség pótlovazását a külföldtől füg­getlenné tegye. Eme katonai czél az egyedüli, a mi amaz állami támogatást nemzetgazda­ságilag igazolja. Minthogy a lótenyésztés a mezőgazdaságnak egyik ága. kellő támogatás­ban kell részesíteni a mezőgazdaságot, katonai lovak tenyésztése végett. Fz okból áll a ló­tenyésztés a földmivelési minisztérium s nem a belügyminisztérium felügyelete alatt. A ló­tenyésztés más ágának állami támogatása nemzetgazdaságilag nem indokolható. Ha pl. ' Németországi IUI I az igáslajta lovaknak a Le­Lapunk mai száma 12 oldal. nyésztése állami segélyezés nélkül nem jutal­mazó, akkor pazarlás ily tenyésztés segélyezése, a mennyiben a külföldtől való függetlenségnek nincs meg az a becse, mint a hadsereg pót­lovazásánái: mindenesetre itta védvámjogosull lehetne. Ugyanez áll más házi állatok, mint tehenek, juhok, sertések stb. netalán állami segélyezésre nézve is. Jelenleg Németországban nemcsak a ka­tona-lovaknak, hanem a tisztán mezőgazdasági lovaknak a tenyésztése is állami támogatásban részesül. Ez által a katonalovak tenyésztésétől évről-évre jelentékenyebb eszköz vonat ik el. Másrészt, a katonaló tenyésztése évrel-évre többe kerül. A tenyésztő iparkodik valamely módon költségeit megtéríteni s ennek a követ­kezése aztán a lóanyag rosszal ibnlása. Az anyagnak eme selejtesebbé válta, a pótlova­zási bizottság részéről külsőleg nem ismerhető föl Ám a pótlovakat betanító tisztek annál inkább megtalálják ama példányokat, melyek­nek hasznavehetetlenségét a póllovazó-bizotl­ság szeme elöl a gondos táplálás által kelet­kezett zsírpárna eltakarta. Áz anyag rosszab­bulásának főoka a gyakran kizárólagos istálló­nevelésben és istállóban táplálásban rejlik. El nem vitatható tény, hogy még Kelet­Poroszországban is, a kizárólagos istállóte­nyésztés hová tovább átalánosabbá válik s — a mint egy kelet-poroszországi tenyésztő állítja a legtöbb tenyésztőnél már szokásos. — Ekkép neveli lovaknak, katonai szempontból tekintve, semmi becsök sincs. E tenyésztési mód elharapózása egyértelmű lovasságunk ha­nyatlásával. A dolog bibéje abban rejlik, hogy az is­tállóban minden legeltetés és az állatnak a szabadban való járatása nélkül való tenyész­tés olcsóbb. Továbbá az istálló tenyésztmé­nyei, közel fekvő okoknál fogva, jobb árakon kelnek. Különösen előnyös és ennélfogva gya­kori e tenyésztési mód az orszcigos fedező­mének tenyésztésénél. — A mesterségesen nyert puhaságot, erőtlenséget, vagy röviden szólva használhatatlanságot az ily országos fedezőmének továbblerjesztik. Ez pedig koránt­sem czélja az állami segélyezésnek s a ló­tenyésztés előmozdításának. Eme rosz állapotokon máskép segíteni lehetetlen, mint lia az állami segélyezés meg­lehetősen korlátok közé lesz szorítva. A kato­naló-fajokon kivül minden más lólaj tenyész­tése segélyezésének meg kell szűnnie. Továbbá szükséges, hogy a földmivelési és hadügymi­nisztérium közt egyetértés jöjjön létre, ily egyetértés csak használhat, lia ez permanens. Az országos lótenyésztés • vezető közegeinek okvetlen ismerniük kell a pótlovazási bizottság i óhajait és igényeit. Hallomásból való tudomás nem elég. Az ezredeknek az évenkint besorolt pótlovak jósága és használhatósága felől telt jelentéseikből csak akkor vonhatunk hasznot, ha ezekkel a földmivelési minisztérium is meg­ismerkedhetik. Szóval, az országos lótenyész­tés állami segélyezésének mindaddig nem le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom