Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887
1887-01-20 / 3. szám
• 1887 január 20. Franczia ország, Cnniiesi versenyek. Első nap. Január 10-kén. Prix (le la Société des Steeplechase de France. 2600 frank. 3000 meter. Möns. P. Vincent id p m Fanal ap Consul any Faribole 71} kilo Haker 1 Comte J. Tyszkiewitz 5é p m Anç/lomane 69 к. Gray 2 Fogadások : 8:1 Anglomae. 6:2 Fanal ellen. Biztosan háromnegyed hoszszal nyerve. Prix des Bains de Mer. (Gálverseny-Handicap.) 4000 frank. Táv 2600 meter. Möns. P. Vincent 4é p к Sérénade ap Kingcraft a Sleeping Beauty 62 kilo Skinner 1 Möns. С. Blanc 6é p m Sourire 62} kilo Seakins 2 Möns. P. Vincent 5é p m Tamaris 64 kilo Baker 3 Nein helyezve : Statuette, Peccari. Fogadások : 9:4 Sourire, 3:1 Statuette, 4:1 Tamaris, 9:2 Peccari, 6:1 Sérénade ellen. Harmadfél hoszszal könnyen nyerve ; ugyanily láv a második és harmadik közt. Peccari elbukott. Távirat. Nizzai versenyek. Első nap. Csütörtök, január 13. Grand Prix de Monaco. Akadályversen» . Handicap. 20000 frank. Táv 4200 meter. Comte J. Tyskiewitz 5é p in Anglománé ap Idus a Anecdote 72 kilo 1 Mous. С. Lienart id sga h General Sruthus 67 k. 2 Möns. P. Vincent id p h Fanal 61} kilo 3 Harmadfél hoszszal könnyen nyerve. Tiz. ló futott. ÜGETÖVERSENY, TENYÉSZTÉS. Versenynapok 1887-ben. Bécs (tavaszi meeling) május 5, 8. 10, 12, 15, Bécs (őszi meeting) szeptember 20-án és október 2. 4, 6 és 9-én. VADÁSZAT ÉS LÖVÉSZET. - J,. . . . : - -" — Gr. Csekonics Endre zsombolyi uradalmában e hó 7, 8 és 10-én tartattak meg a nagy vadászatok. Összesen hat pásztás hajtás történt s 1491 nyul és 28 róka hozatott teritékre. — Részt vettek a háziuron kivül : gróf Cziráky Béla, gr. Almásy Dénes, gr. Leiningen Ármin, br. Liptay Frigyes, Wiszkidenszky ügyvéd, Beek aljárásbiró, Crettier Adolf, Strass orvos, l'ufferting ny. főhadnagy, Babies jogigazgató, Tabak és Czerni tanár urak. * * * A mult számunkban a Coburg Fülöp lig ő fensége által a baloghvári uradalomban tartott vadászatok — mint utólag értesülünk — a vadaskertben tartattak. ATHLETIKA,TESTGYAKORLAT. A jégre! Végre valahára .... Vigan leng már a «Budapesti Korcsolyázó Egylet» zászlaja és a városligeti jégpályának immár tizennégy eentimeternyi vastagsága biztosítja a halandó korcsolyázókat, hogy szép és tartós saisonnak nézünk elébe. . . . Bizony rosz napjai voltak ez egyletnek, e télen. A legszebb bevételi napjaik, a karácsony és sylvester ünnepélyek, elvesztek reájuk nézve. Az enyhe időjárás semmivé tett minden gondos gyalulást és takarítást. Az egylet vezér fér fi ai Bohonczy, Püspöky és .lankovich urak aggodalommal néztek a jövőnek elébe és komolyan szóba hozták egy mesterséges jégpálya felállítását a városligetben. Ki is szemelték e czélra a városligeti arena melletti nagy mulató gyepet. Tervben volt a mostani jégpályát а с arnokkal együtt egészen abba hagyni és nevezett helyen egy díszes stvlszerü csarnokot felépíteni. Az összes költségek hatvanezer forintra rúgnának. Ez a pénz részvények kibocsátása utján folyna he. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LÁP De az egylet tervez és a bölcs városi atyusok végeznek. A város nem hajlandó átengedni a szép rétet, «miután aesthetikai tekintetben csorbítaná a városligetet, — mely amúgy is a kiállítás által szenvedett nagy kárt». De a «Budapesti Korcsolyázó Egylet» megmaradt a tervénél és igy a mesterséges jégpálya csak hely és idő kérdése. A fővárosi közönségnek ez nagy örömet fog okozni, mert ezrekre megy azoknak száma, kik szívesen járnának a jégre deczember elejétől márczius közepéig, csak lehetne korcsolyázni . . . A türelmetlen pestiek ezrivel tódultak a városligeti jégpályára, mindjárt a vasárnap január 17-kén megtartott próba-megnyitásra. A jég még kissé gyenge volt és épp azért a katonazene és villamvilágitás elmaradtak. De azért a szűzi jégpálya csak ugy hemzsegett a sok édes és «könnyű» tehertől, melyek közt nemcsak a közép uri osztály és polgári elemek báli szépségei, de a főúri osztály nőtagjai (különösen az ifjabb nemzedék isj szépen voltak képviselve. Már másnap szép és kemény száraz fagy következtében történt meg a jégpálya ünnepies, hivatalos megnyitása, katonazene mellett, de világítás nélkül. A jégpálya pont három órakor nyilt meg a zenekar által játszott «Wiener Fiakerlied» népszerű melódiájával. És innen perczenkint nőtt meg a közönség, ugy, hogy négy óra után mozogni sem lehetett, sem a pályán, sem a csarnok kényelmes helyiségeiben. Majdnem teljes számban volt itt az a kis boldog világ, mely a lóversenyeken, bálokon, színházakban és mindenütt első, hol szépen élni és élvezni lehet. . . . Mind a két napon ott láttuk a sok közül : hg Odescalchi Gézáné szül. Audrássy grófkisasszonyt, br. Edelsheim-Gyulayriét, br. Budichné született Andrássy úrhölgyet, az Andrássy, Zichy grófkisasszonyokat, báró Sennyeynét és bájos leányát, Beniczky-Bajza Lenke, Ola yné, továbbá Horváth Gizella. Kotzó Nelly, Nyiry nővérek, Olay Leona, Degen Ilona, Sütő nővérek, Mikovinyi Gizella, Wagner Jolán, Bartoss Lujza, Vadnay Margit, Hódy Lenke, Hirsch nővérek, Komlódy Erzsike, Arany Lászlóné, slb. úrhölgyeket. A férfiak közül a főúri ifjabb nemzedék és a közélet számos jeles tagját. Szépen csak kevesen korcsolyáztak, sőt inkább a «kezdet nehézségei» folytán számos bukás volt constatálható, de szerencsére inkább mulatságos természetűek valának, mint veszedelmesek. A megnyitási napon a jó «uram bátyám», a hold bácsi még késő este mosolyogva nézett le egy sürgő-forgó, kaczagó, korcsolyázó tömegre. Vigan korcsolyáznak még a budai polgári kör, a budai lövész-egylet, az állatkerti, az Orczy-kerti és a nemzeti tornacsarnok jégpályáin. melyekről egyet-mást legközelebb. S. 0. TÁRCZA. Lótenyésztés, lovaglás, idomítás, istállókezelés. (Folytatás.) A viszálkodások csaknem minden lónak a belovagolásánál, kezdetben, többé-kevésbbé előfordulnak ; ha azonban a természet nem engedi meg a lónak, hogy önmagát hordozhassa, akkor a viszály a tartás fölött soha sem szűnik meg s az ily lovak nem alkalmasak arra, hogy kellemes lovaglásban részesítsenek minket. A jó kéz nyugodtan és lágyan kitart, de ki kell tartania, ha a ló feszíti is magát ; ösztönszerűleg megtalálja a jó kéz a helyes pillanatot, lia a ló enged s a viszonyokhoz képest 23 alkalmazkodik, a szerint, a mint a ló testében és szájában jelenkezőt lágyság vagy keménység mutatkozik. Ez a lovas érzékének, de nem megfontolásának a vívmánya, mert ha a ló hálán esetről esetre azt kérdeznők magunktól, hogy mit legyünk, mindig elkésnénk. Ez az érzék velünk született tulajdonság, mely sok gyakorlat által képződik ki, mi csak lovaglási szenvedély mellett érhető el. A kivel nem születik együtt az öntudatlan lovagérzék és szenvedély, megtanulhat ugyan lovagolni, de a mindennapi középszerűségen alig fog túlemelkedhetni. A lovas mindenesetre okosan cselekszik, ha csak olyanokat választ, melyek már a természettől ugy alkotvák. hogy az állat a művészet kevés járulékával ama tartásba juthat, mely a hippologiai izlésirányzathoz közel áll. Ebben az esetben kisebb nyultetemek, kissé erősebben alkotott csánkok, kívülről a szárcsontokon nyugvó holttetem, kissé lógó fülek s kevésbbé szépen tartott fark, könnyen megengedhetők, mert eme hiányok többnyire sem a ló használhatóságának, sem a kellemes lovaglásnak nem szolgálnak akadályul. Kegyetlen követelés az, midőn azt akarjuk, hogy a lovakra, alkatuk ellenére, valamely általunk kigondolt állás kényszeríttessék. A jó lovas és kocsis ezt többnyire elérheti bizonyos fokig. Ehez helyes értelem kívántatik; az ösztönző, kitartó és engedékeny gyámolitáshoz a mellett türelem is, mert az állás, a természet ellenére, semmi esetre sem sikerül gyorsan : inkább gimnasztikai gyakorlat az, melyet a ló testének végeznie kell, hogy lassankint oly tartást érhessen el, melyben egy ideig megmaradhasson. Olyan lovak, melyeket jó lovasok és kocsisok által vezényelve, gyakran gyönyörű tartásukért megbámulunk, gazdát cserélve, kevés hét múlva már csak alig ismerhetők föl, mert az állat természetes tartásába csakhamar visszaesik, mihelyt azt az ügyesen alkalmazott kényszert nem érzi, mely őt oly tartásba hozza, mely jól áll, de csak mesterkélt volt. De veszedelmes is, lovakat a nekik a természet által meg nem adott állásba gyorsabban erőszakolunk, semmint ezt a gimnasztikai gyakorlat lehetővé teszi ; erőszakolt eljárás a lónak fájdalmat okoz s e fájdalom természetes következménye a csökönyösség. Ha a ló erősebh. mint a lovas, makacscsá válik ; ha pedig a lovas erősebo, mini a ló, a csontok szenvednek eltekintve attól, hogy a constitutió, sem egyik sem másik esetben, mit sem nyer. Ama törekvésnek, hogy a lovakat gyorsan a lehető legelőnyösebb jelenségében mutassuk, gyakran az eladási szándék az alapja s a helovaglás e módjának semmi köze sincs a ló kíméléséhez s a legközelebbi szerencsés tulajdonos iránt való figyelemhez, mert a helovaglás alatt esett károk többnyire nem mindjárt mutatkoznak, de bizonyos idő múlva, az uj gazda nagy csodálkozására, annál bizonyosabban előtűnnek, habár ő talán a legnagyobb kíméletet tanúsította is a ló iránt. Az is tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy erőltetett állással a lótól nagyobb képességet követelhet; mert a kényszer többet szivattyúz ki a lóból, mint a távolság. A ki valamely sétányon s látványosságot nyújtó helyeken lovagol vagy kocsizik, jól teszi, ha magát és lovát a legelőnyösebb világításban mutatja ; ily helyeken csúnya is a hiúság mellőzése ; a ki azonban messze akar kocsizni vagy lovagolni, az csak engedje lovait oly természetesen menni, a mint csak lehet. Én mindenkor ugy tapasztaltam, hogy legjobban érezzük magunkat a nyeregben, ha a lónak : 1. vére van, 2. oly alkata van, mely a jó tartás gyorsan megtanulását lehetővé teszi, 3. jól be van lovagolva, 4. lia a jól alkotolt s jól belovagolt lovat természetesen engedjük menni. I