Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887
1887-04-28 / 17. szám
1887 április 28. Bécsi galamb-lövészet. (Tavaszi idény.) Első nap. Szerda, ápril 13-án. I. Tétverseny. 1 galamb. Tét 10 frt. 28 Trauttmansdorff hg lm sztv a. 27 Trauttmansdorff F. gr. 8 Lőttek meg : Mecklenburg br. és Auersperg E. bg. Versenyérték : 36 frt megosztva. II. Tétverseny. 1 galamb. Tét 10 frt. Trauttmansdorff gr. 1 ' m eg° sztv aLőttek még : Trauttmansdorff hg és Auersperg E. hg. Verseny érték : 36 frt megosztva. III. Tétverseny. 1 galamb. Tét 10 frt. Trauttmansdorff hg 1111/ , , Trauttmansdorff F. gr. Ulli ' m eg° sztv aLőttek még: Mecklenburg br. és Auersperg E. hg. Versenyérték : 36 frt megosztva IV. Tiszteletdíj körülbelül 200 frt értékben az első és másodiknak. 7 galamb. Tét 25 frt. Az elsőnek a tétekből 50%, a másodikés harmadik megosztják a maradékot. 26 Auersperg E. hg 1111111 I 27 Trauttmansdorff F. gr. 11101111111111 III 28 Trauttmansdorff hg 10111111111110 27 Mecklenburg br. 101110 26 Auersperg E. hg 1111111 II 28 Trauttmansdorff hg 011111110 27 Trauttmansdorff gr. 01111110 27 Mecklenburg br. 0110 Versenyérték : tiszteletdíj és 78 frt az elsőnek, tiszteletdíj és 40 frt a másodiknak, 40 frt a harmadiknak. V. Tétverseny. 1 galamb. Tét 10 frt. Mecklenburg br. 11/ , , Trauttmansdorff gr. ll( 1 ^gosztva. 7 Lőttek még: Auersperghg és Trauttmansdorff hg Versenyérték : 36 frt megosztva. VI. Tétverseny. 1 galamb. Tét 10 frt. Trauttmansdorff hg 1111111 I Trauttmansdorff gr. 1111110 Lőttek még: Auersperg hg és Mecklenburg br. Versenyérték : 36 frt az elsőnek. Második nap. Péntek, ápril 15-én. I. Tétverseny. 25 galamb. Tét 25 frt. 28 Trauttmansdorff hg 111011ШШШ10Ш101111 27jTrauttmansdorff gr. 1011110111110110 26}Auersperg bg 1101111110110110 26}Mecklenburg br. 100100 Versenyérték : 90 frt az elsőnek. II. Tiszteletdíj körülbelől 200 frt értékben az első és másodiknak. 9 galamb. Tét 30 frt. Auersperg E. hg 1111011101111111 II Trauttmansdorff hg 0111111101111110 III Trauttmansdorff gr. OllOllllO Mecklenburg br. 001110 Trauttmansdorff bg 111101111 1 Mecklenburg br. 110011111111110 Trauttmansdorff gr. 0111011110 Auersperg E. hg 11111000 Versenyérték : Tiszteletdíj és 96 frt az elsőnek, tiszteletdíj és 46 frt a másodiknak, 54 frt a harmadiknak, III. Tétverseny. 20 galamb. Tét 25 frt. Trauttmansdorff gr. 11001110111111111 Auersperg E. hg 1001111011110100 Mecklenburg br. 00100111101100 Versenyérték : 67 frt 50 kr az elsőnek. IV. Double-rise. Tét 10 frt. Trauttmansdorff gr. 10 11 10 10 Auersperg E. hg 10 11 10 00 Versenyérték : 18 frt az elsőnek. I ATHLETIKA,TESTGYAKORLAT. Az «Achiles Sport-Egylet» tavaszi viadalait 1887. ápril 24-ikén Zenta és Szabadka között az országúton tartotta meg. A versenybizottság következőleg alakult meg: Elnök: Beltéri Rezső; versenybírák: Lederer Pál, Duties Á. Jenő, Szárics Géza, Hubay Árpád, Mihályi Vincze, Takácsi Géza. Időmérők: Mátkovics János, Vida János, Szathmáry Jenő. Intézők: Faragó Gergely és Szabó Andor. Indító: Popovits Jáczint. A versenyek következőleg folytak le. I. Bajnoki vasparipa-verseny. Táv 25 km. Zárt verseny. Nyilt küzdelem. 1. Vermes Lajos 1:0?:12 1 2. Balogh Gerő 1:10:29 2 3. Adler Gyula 1:11:30 3 4. Barthos Ágoston 4 5. Jakabfalvi Gábor 0 6. Mátkovics Miklós 0 II. Akadály vasparipa- (bieycle) verseny. Táv 2 km. Akadályok 4 repülő híd és 2 vizes árok, mely utóbbi előtt a gépről le kell szállani, az árkot átugrani és a gépet átemelni. Nyilt verseny. 1. Mátkovics Miklós 4:38 1 2. Jakabfalvi Gábor 5:2 2 3. Adler Gyula 5:29 3 4. Kovácz Zakariás 0 5. Varray Árpád 0 Öten indultak ; kezdetben Adler Gyula vezetett, kit Kovács és Varray A. szorítottak. A négy repülő hídon Adler Gyula kivételével — ki gépéről egy szép fejest csinált a leereszkedésnél — mindnyájan elég szépen általjöttek; az első vizes árokba a géppel együtt Kovács Z. beleesett — a versenyt feladta. Varray Árpád pedig gépjét az első és második vizes árok között eltörte és kiáltott. A czél előtt Mátkovics Miklós és Jakabfalvi Gábor között erős verseny fejlődött ki, melyből Mátkovics M. szép hajtásával és biztos ugrásaival mint első került ki zajos éljenzések közepett. III. Kezdők versenye. Táv 1 km. Nyilt verseny. Szecsőy László 1 Varray Árpád 2 Kovács Zakariás 3 IV. «Achilles dij.» Táv 250 meter. Második küzdelem. Védj : Mátkovics Miklós. Nyill verseny. Nyitva minden zzerkezetü velocipéd részére. Gortvay Samu 29:% 1 Adler Gyula 30:% 2 Balogh Gerő 31:% 3 Kovács Zakariás 0 Jakabfalvi Gábor 0 Mátkovics Miklós 0 V. «Hölgyek dija-» Távolság 1609 meter. Zárt verseny. Rostonyi Kálmán 3:28 1 Balogh Gerő 3:40 2 Adler Gyula 3:41 3 Szecsőy László 0 Varray Árpád 0 Kovács Zakariás 0 Vermes Lajos 0 Mátkovics Miklós 0 Jakabfalvi Gábor 0 Minden versenynél a tiszteletdíjon kivül (az «Aehilles-dij» egy művészi kivitelű arany serleg, az «A. S. E.» által kitűzve) az első ezüst, a második bronz-érmet nyert. A délutáni órákban, nagy esőben, kis közönség jelenlétében a nyári gyakorló helyiség és versenypálya lett megnyitva. Az átázott és sikamlós pályán középszerű recordokat értek el. Versenybizottság tagjai : Bajsai Vojnich Imre, Vojnich Oszkár, Szabó N.. Farkas Zsigm., Vermes Gábor, Vermes Béla. Időmérők : Didics Máté, Furher Gyula, Valter Emil, Virágh ( lerő : Az ünnepely szertornászással lett megnyitva ; az ökölviadalban Peils János lett első. jó második Czirok Béla. A nyillövészetben Vermes Nándor országos viador, a korongvetésben Mátkovics Miklós, 3 meter 50 ctm. magasság és 15 meter távolsággal győzött. A gerelyhajítás és sulydobásban Kalovszky Mátyás jó eredményt mutatott fel, és zajos tapsokat aratott. A tavaszi viadalok a közönség folytonos lelkesedése között ugróversenyekkel és versenyfutásokkal lettek befejezve. — A társas vacsora után az alhlélák ama kölcsönös fogadalommal váltak el egymástól, hogy az egyesület nyári viadalain (Pality, 1887 jul. 17-énJ ismét találkozni fognak. Matkovich Miklós, vers. b. titkár. TÁRCZA. Lótenyésztés, lovaglás, idomitás, istállókezelés. (Folytatás.) Gyógyszerek használatéinál, akár belsőleg, akár külsőleg alkalmazzuk ezeket, arra kell főleg ügyelnünk, hogy azokat lehetőleg jó minőségben kaphassuk, mert a szerek helyes elkészítésétől függ, természetesen, a gyógyítás sikere is. Az angol blisterek stb. használatánál annál inkább a közvetlen szállítmányból kell szereznünk, mert minden jobb szíjgyártó czégnél kapható az eredeti áruezikk. Átalában ajánlatos, hogy a gyógyszereket mindig az elsőrendű czégektől szerezzük be. A hasonszenvi gyógyszerek használata lovaknál nem részesül kellő méltánylásban, minek egyedüli oka az, hogy viszonylag kevesen tettek azokkal kísérleteket a lótartó gazdák közül: Ha átalában a hasonszenvi gyógymódnak hatást tulajdonítanak, e mód már annál is inkább alkalmasnak l ;tszik, mert az ember az ahhoz szükséges étrendet a lovaknál ellenőrizheti. Ha e kitűnő gyógymóddal több lótulajdonos foglalkoznék, annak sikeres eredménye következtében kétségkívül átalánossá válnék az. Teriink nem engedi, hogy felsoroljam itt ama számtalan sikerl, melyek engem örömmel töltöttek el s károktól mentettek meg ; azonban a homöopathia érdemeld megemlékezem itt egy ritka kúráról, mely alá egy 4éves telivér mént fogtam. Én e mént a vidéken kiheréltettem s néliány nap múlva a sebtől inmeredtség állt lie. A nyak mereven előre nyúlt, a hortyok szögletesek, a fülek kemények lettek, a fark ferdén állt, a szem felfordítva, ugy hogy alig látszott egyéb a fehérjénél. Én táviratilag hívtam egy szakértő, jeles állatorvost, ki midőn a lovat megnézte, kinyilatkoztatta, hogy az ő tudománva nem képes a lovat életben megtartani. Én ekkor hasonszenvi gyógyszertáramhoz folyamodtam s az áliatnak először Hepar sulphurist, később Nux nomicéit adtam be s örömmel vettem észre, hogy a merevség lassankint tünedezik s a szenvedő ló fél év alatt tökéletesen meggyógyult. Oly lovaknak, melyek meghűléseknek ki voltak téve, lázas állapotot vagy éppen hideglelést mutatnak, tehát a lob emez előpostáit. adjunk rövid időközönkint néhány adag Aconitot és soha sem fogunk kárt vallani, ellenben gyakran komoly betegségeknek vehetjük elejét. Néhai Cseh altábornagy, ki sok éven keresztül alkalmazta lovaknál a hasonszenvi gyógymódot, nagyszerű eredményeket ért el, sőt takonykórt is gyógyított volna ki. Mind a mellett is, hogy én egész tisztelettel hajlok meg tapasztalatai előtt, be kell vallanom kételyemet a fölött, hogy eme legborzasztóbb lóbetegséget meg lehessen gyógyitani.. Én nem hiszem, hogy eddig találtak volna föl akár hasonszenvi, akár más gyógyszert, mely képes lenne e betegséget meggyógyítani. De azért nem kételkedem, hogy a jövő, — talán a Pasteur beoltásai vagy más gyógymód által —- oly szert állit elő, mely a vérfölbomlással sikeresen fog megküzdeni, mert tény, hogy némely esetekben csak nagyon lassan történik az. Egyébiránt Träger is fölhívja a figyelmet a Kali bichromicum-ra a takonykór és bélférgek ellen. A takonykór ragálya kiszámíthatatlan s a hol befészkelte magát, csak nagy szakismeret, erély és áldozatkészséggel lehet legyőzni ; minthogy azonban e tulajdonságok nem mindig találhatók egyesülve, vannak oly ménesek és vidékek, melyek e betegség tűzhelyei s ott soha sem szűnik ez meg kisérteni; gyakran évekig szendereg s egyszerre csak annál hevesebben ragadja el áldozatát. E titokszerü betegség által meglepett lovakról a közvetlen szomszédságukban levő lovakra gyakran nem ragad el a kór, ellenben a sokkal távolabb helyen álló, e kórra nagyobb hajlammal levő istállótársra igen hamar. Istállókat rombolnak le s építenek újra, a lovakat mind eltávolítják, takarókat., szerszámokat s egyéb használati eszközöket égetnek el; ám egy darabka fa vagy bőr, mely a szemet kikerülte avagy egy már éveken át nem használt legelő elég arra, hogy érzékeny egyedekre a kór ismét ráragadjon s azt tovább terjeszsze. A mi e kórt oly borzasztóvá teszi, főleg az, hogy gyakran két évig is ellappang csirája az állatban, mielőtt észre venni lehetne, mert
