Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887
1887-03-17 / 11. szám
1887 márczius 17. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 101 múlva odahagyva, a gödingi erdőt választotta irányul, hol miután egy 40 darabból álló szarvas - csapathoz futott, a falkát föl kellett tartóztatni. A vadászat teljes 2 óráig tartott, s az állat alig volt száz lépésnyire a falkától, midőn a szarvas-csapathoz ért. * * * Csütörtökön (márcz. 10.) volt az első hivatalos vadászat. A meet Neudorfhoz 10 óra 45 perezre volt kitűzve. Különvonat nem közlekedett, mert aznap a master Gödingben volt s Dreher ur is még szerdán éjjel Gödingbe érkezett s ezeken kivül még két ur jelent meg. Bécsből senki sem rándult ki. mert eddig még csak a herczeg Kinsky lovai vannak itt. A meet színhelyén megjelenlek: a toskanai herczeg ő kir. fensége s adjutánsa br. Lederer. gr. Auersberg őrnagy, Polko alezredes s az állomáson levő dragonyos ezred több tisztje. Egy csapost ereszlettek szabadon Neudorf mellett s 25 pereznyi térelőnyt engedve neki, a 15V2 párból állt falkát a nyomára vezetve, ez igen jó scent mellett .losefdorf felé gyors iramot vett, e falutól aztán balra letérvén Luschitz felé, egyenesen a gödingi majorságnak vette irányát, a főárkon át az erdőbe, hol 1 óra 45 peresig tartott run után, egészen verve, 7 db szarvashoz menekült. Megkísérelték ugyan a csapost elterelni ezektől, de siker nélkül s igy a szép vadászat nem végződhetett hallalival. — A talaj helyenkint nagyon mély volt s itt-ott még fagy is mutatkozott, mely miatt néhány — szerencsére jellentéktelen — bukás is fordult elő. — A legközelebbi vadászat f. hó 16-ára lett kitűzve ; az első udvari vadászat pedig alkalmasint szombaton (19-én) lesz. TÁRCZA. Léghajózási-sport és a háború. A nemes sport leghívebb szövetségese a katonai kiképeztetésnek — számos esetben ; a nemes lovaglási-sport üzése leghathatósabb előmozdítója a valódi lovas-tiszti-szellemnek; az athletika minden fegyvernem katonáit jól készíti elő fáradságos hivatásuk eredményes bel öltésére ; a lő-sport virágzása oly nagyszerű eredményben nyilvánul, minőt a tiroli vadászezred lőgyakorlatai és lövései a csatákban fölmutatnak ; az uszás-sport és az evezési sport gyakorlása pedig a hidász-csapatok és a tengerészeti hadcsapatok megbízhatóságát és alkalmazhatását emeli, fokozza. A hírlapok érdekes hirt közöltek : a szentpétervári-léghajós-egylet egyik gépészmérnöke találmányait — irányitható-léghajót, fékezett hadiléghajót és jeladó-léghajót — és azok szabadalmát megvásárlásra fogja kínálni a közöshadügyérnek. Nem azon csodálkozunk, hogy a mosonyi születésü, hazafias magyarérzelmü, kitűnő gépészmérnök est akarja tenni, hanem, hogy némely hírlapunk megütközik ezen. Hát nem tudják az illetők, miszerint az osztrák-magyar monarchián kivül az összes nagyhatalmak, sőt Belgium. Dánia és még Szerbia is rendelkeznek fékezett hadiléghajók és jeladó-léghajók fölött ; a franczia és az orosz hadsereg pedig iránvitható-hadléghajók fölött is. Hírlapjaink legtöbbjének állítása szerint küszöbünk előtt áll a véres háború ; s struezféle okoskodással : készakarva nem venni észre, hogy a többi nagyhatalom hadserege hadfelszerelés — értjük a hadi léghajókat — tekintetében mily magasan fölötte áll az osztrák-magyar hadseregnek, hát bünt követünk el önmagunk ellen. Mikor 1881-ben Berlinben megalakult a német léghajós-egvlel (hivatalos-közlönye az 1882-ben alapított «Zeitschrift des deutschen Vereins zur Förderung der Luft-schifffahrt»), egyéb kitűnő tábornokok között évszázadunk legelső hadásza Moltke gróf is rendkívül melegen üdvözölte az egyletet; mert az ő meggyőződése szerint is a korszerű háborúban a léghajók rendkívül fontos szerepet játszanak. Mily nagyfontosságúak a léghajók a korszerű hadseregre, csattanósan bizonyítja az is, hogy az orosz katonai léghajó-bizottság elnöke Ш. Sándor czár legidősebb fivére Vladimir nagyherczeg ; az orosz léghajós-társulat évenkint 40 ezer rubelnyi államsegélyben részesül ; eme társulat hivatalos közlönyének, a «Vozduhoplavateb) -nek, felelős szerkesztője Klinder utászkari ezredes ; s az orosz hadügyérség az emiitett kitűnő gépészmérnök találmányainak megvizsgálására : Pauker altábornagyot (volt mérnökkari ezredest), Gadolin altábornagyot (volt tüzérezredest), és Petrov vezérőrnagyot (volt mérnökkari ezredest) vezényelte, akik teljes nyo/ezhónapnyi kísérletezés után tökéletesen meg voltak elégedve az emiitett találmányokkal, melyeknek gyakorlati hasznát felülmulhatatlanoknak állítják a hadügyérséghez beterjesztett hivatalos-jelentésökben. Az orosz hadügyérség hadiléghajó-gyára Szentpétervár közelében fekszik : az ohlai katonai hadihajógyár. Mindez olvasható az orosz hivatalos lapban és az emiitett hivatalos közlöny ben a «Vozduhoplavatel»-ben és más orosz hírlapokban is. Mily nagy figyelemben részesiti a franczia kormány a hadiléghajókat, az kitűnik abból is, hogy a «Société française de navigation aérie ne» (hivatalos közlönye a 20-ik évfolyamú «L'Aéronaute», a mely, tudtommal, egész Magyarországon csak két példányban található), rendes évi államsegélyben részesül, a mely jelentékenyösszegű ; továbbá, a katonai léghaj ózó-osztál y és a chalais-i (Meudon mellett) hadiléghajógyár el lettek választva a katonai távirdaosztálytól és önállósitva lőnek ; parancsnokká Renard Károly mérnökkari-őrnagy (a méltán hires léghajós) lett kinevezve. A franczia köztársaság elnöke Jules Grévy Baulanger tábornok hadügyér előterjesztésére 1886 május 19-ikén kiadott rendelete folytán fölállittatván — 3 milliónyi frank költségen — a már emiitett hadléghajózási-telepek, a «L'Avenir militaire» (a franczia hadügyérség hivatalosközlönye) 1097-ik számában közli a hadügyéri rendeletet, a mely a léghajózási bizottság szervezését tárgyalja. E bizottság következő tagokból lőn egybeállítva : elnök : Lavin de Larclause tábornok a hadügyér vezérkari-főnöke ; bizottsági-tagok : Peigné alezredes alfőnöke a hadügyér irodájának ; Penel őrnagy a vezérkar műszaki osztálya Il-ik szakaszának főnöke ; Alphen őrnagy az «Institut» (franczia tudóstársaság) tagja ; Renard őrnagy a chalaisi katonai-léghajó-telep parancsnoka ; Fissandier léghajós és Brelet százados, mint a bizottság jegyzője. Л léghajózási-bizottság kiadásai nem lesznek korlátolva : s igy, ha kell, milliókat is fölhasználhat. Mindez olvasható a franczia hivataloslapban, továbbá, az emiitett «L'Aéronaute»ban és más szakközlönyökben, ugy szintén vajmi számos napilapban is. Bármily elfogult legyen valaki a léghajózás terén mostanig elért sikerek iránt és bármily hihetetlen legyen azokkal szemben, hacsak nem buta. el kell ösmernie, hogy kell a dologban valaminek lenni: hiszen a franczia kormány semmire nem dobálna ki milliókat. Már pedig a pénz beszél ! Egyébiránt, korunkban minden általános műveltséggel biró egyén tudja, hogy a «L'institut de France» földünk legelsőrangu tudományos intézete ; ámde ez már ismételve tárgyalta nyilvános ülésein az irányitható léghajókat s ismételve mondotta ki. hogy e probléma meg van oldva : s igy nálunk kizárólag ostoba emberek kételkedhetnek azon, miszerint a léghajóra nézve kedvező körülmények között, sőt oly esetekben is, ha az ellenkező szél ereje kisebb mint az irányitható léghajó gépezetének ereje, föltétlenül kormányozható. A «La France» (Renard-Krebs-féle találmány) nevü irányitható léghajó rövidebb-hoszszabb útjairól Renard hivatalos jelentésekel tőn a «L'institut»-nek is ; azok tehát e nagytekintélyű tudományos intézet által mintegy bizonyítva lőnek. Mikor tavaly julius 29-ikén Lhoste Ferencz «Le Torpilleur» nevü irányozható-léghajójával 6 3/ 4 órai időtartam alatt éjjel Cherbourgból Londonba röpült négyes-erejü (másodperczenkint 4 meternyi gyorsaságú) ellenkező-szél fujt. A ki nem vak, annak elég, ha ezt olvassa. Korszerű háborút hadi léghajók nélkül viselni valódi vérpazarlás, sőt istenkísértés, ha ellenségünk bir azokkal. Az előőrsi kémszemle-szolgálatnál jelenleg már merőben elkerülhetetlenek a fékezett-hadléghajók; természetes, • nagyfontosságú hadszolgálatot irányitható-léghajókkal (és hacsak 3—4 meternyi gyorsak is !) akkor is elvégezhetni (például, a 4-es szélben már ritka fékezett-hadléghajót vagyunk képesek hatalmunkban megtartani), mikor a fékezetthadléghajók már nem használhatók. Jelenleg, a katonai szaklapok legkiválóbbjainak irói jogosult szemrehányásokat tesznek az olasz hadügyérségnek, hogy fékezett-hadléghajókat nem bocsátott a maszovai hadosztály rendelkezésére ; ha ezzel birtak volna Maszovában, nem történhetet volna, miszerint az olaszok 500 emberét a belföldi kalauzok csapdába csalják. Ha a szerbeknek csak egyetlenegy fékezett-hadléghajójok lett volna, nem szenvedik a szlivniczai vereséget. Ha Plevna mögött délnek az orosz lovasság csak egy fékezett-hadléghajóval birt volna, Krylov és Loskarev tábornokok nem vallanak oly, párját ritkító kudarezot (1877) augusztus végén 15 lovas ezredökkel. A jeladó-léghajók merőben pótolhatatlan előnyeiről fölösleges volna egyetlenegy bizonyító szót is irni; az kézzelfogható. Az irányitható-hadléghajók szerepe a korszerű háborúban iszonyatos lesz. Merőben fölösleges, hogy azok 10—12-es fokú szél ellen is képesek legyenek haladni (persze! ez annál előnyösebb volna !) ; hiszen az összes romboló szereknél pusztitóbb légtorpedóikkal akkor fognak az ellenség vára, erőde, hadállása, ütegtelepe, sánczai, tábora, vagy vértes-fregattja fölé szállani, mikor szélcsönd, vagy oly erejű ellenkező-szél fuj, a mely az ő gyorsaságuknál kisebb fokú : merőben mindegy, hogy ez utjokat 20, vagy pedig 40 perez alatt teszik meg. Mily hasonlíthatatlanul borzasztó rettegést okoz pedig az, ha egy hadállásba fölvonult ezred, dandár, vagy hadosztály feje fölött 20—25 irányitható-hadléghajó jelenik meg, arról mindenki fogalmat alkothat magának. Hiszen az, a mitől nem oltalmazhatjuk magunkat (például, a földrengés is), még a legbátrabb emberre is nagy rettegést okozó benyomást gyakorol! Már pedig az irányitható hadléghajókat kizárólag akkor lőhetni le tábori ágyukkal, ha a léghajó parancsnoka engedi: azaz lőtávolba ereszkedik le, a mi 450 méternél kezdődik. A Nagy Frigyes ellen harczolt háborúban a poroszok vastöltővesszője, a mely töltés közben nem tört el, mint az osztrákok fatöltővesszője, 1859-ben a francziák vontcsövüágyuja, mely sokkal tovább és biztosabban hordott, mint az osztrák simacsövü-ágyu, 1866-ban pedig a porosz gyutüs-puska miatt folyt el hasztalanul, az ellenség jobb hadfölszerelése következtében, vajmi sok magyar vér ; követelnünk kell, az osztrák-magyar közös-hadügyér okuljon az egykori «Wiener-Hof-Kriegsrath» és az egykori osztrák-birodalmi-hadügyér gyászos következményű vétkes mulasztásain és ne küldje az osztrák-magyar hadsereget иду háborúba (mely pedig fontosabb lesz a monarchiára, mint összes eddigi hadjáratai voltak), hogy ellenségei hadfölszerelés dolgában (ezúttal a hadléghajók) fölötte álljanak. 2*
