Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-03-11 / 10. szám

94 Vadász- és Verseny-Lap. Márczius 11. 1886. zik. Tiszta lábakkal. Lovardában igen alkalmas. Általában igen jó vadászló. 194 tksz. Eredmény - Nonius, gezztenyepej. Nagy teher alá való vadászló, jó ugró, Még sebes és kitartó, jól táplálkozik, tiszta lábú Lovardában igen alkalmas. Tiszta lábâkkul 289 iksz. Machbeth—

Nonius, szög-sárga. Nehézségénél fogva kevésbbé alkalmas vadász ló, lassú és lusta, rosz ugró. Igen jól táplálkozik. Lovardában kevésbbé alkalmas. Tiszta lábakkal. 200 tksz. Nonius—Nonius, setét gesztenye pej. Kevés menő képességgel, de kitartó; »vepgén ugrik, jól táplálkozik. Lábai tiszták. Lovardában nehéz eleje végett nem használható. 101 tksz. Ostreger—Palestro, világos pej. Az idei mének között a legjobb vadászló. Sebes, igen sok kitartással, kitűnő ugró, szenvedélylyel vadászik. A vadász-versenyben hibáján kivül másodiknak érkezett. Lábai tiszták. Lovardában kitűnően alkalmas, kiváló szép ügetéssel. 515 tksz. Remény —Diophantus,?ilágos pej. Az előleges munka alkalmával inkitágulást kapott, — ennek következtében a vadászaton részt nem vett. Közönséges használatra igen jó. Lovardában jól megy. 185 tksz. Tápió I.—Revolver, gesztenyepej. Könnyű teher alá való, kitűnő vadászló, sebes és kitartó, kitűnő ugró. Jó társaságban megnyerte a vadász-akadály-versenyt. Lovardában kissé ideges, de jól megy. Lábai tiszták, jól táplálkozik. 181 tksz. Vikar—

Nordstar,setét gesztenye pej. Teber'alá való, kitartó, elég sebes vadászló szívvel és biztos ugró. Tiszta lábú, jól táplálkozik Lovardában jól megy. 619 tksz.

Nonius—Revolver, setét gesztenye pej. Egyenlítő szalagok vastagodása miatt az edzést ki nem állotta. Vadászaton nem vett részt. Lovardában jól megy. ügetése jó. 432 tksz. Ortreger—Polmoody, világos meggy-pej. Előleges munka alkalmával jobb első lábán kis mérvű intágulást kapott, csak négy vadászaton vett részt. Lovardában alkalmas. 169 tksz. Ostreger—

Nonius, világos pej. Edzésnél kitartást elég sebességgel tanúsított. Hülés következtében csak három vadászaton vett részt. Kevésbbé jól táplálkozik. Lovardában jól megy. 414 tksz. Ostreger— Furioso, világos pej. Kitűnő sebes és kitartó vadászló, igen jól ugrik. Jól táplálkozik, tiszta lábú. Lovardában igen alkalmas, igen szép ügetéssel bir. 366 tksz. Diophantus—

Nonius, világos ércz-sárga. Könnyű teher alá való igen biztos, kényelmes vadászló, biztosan és jól ugrik és SZÍVÓS. Tiszta lábú. Lovardában igen alkalmas. 688 tksz. Nonius—Revolver, világos pej. Minden teher alá való, kitűnő SZÍVÓS, sebes vadászló. Biztos igen jó ugró. Lábai tiszták. Lovardában igen jól megy, igen jól táplálkozik. Kelt Jászberény, 1886. Február bó 24-én. Robory alezr. magyar kir. állami lótenyészintézetek tiszti karába — a próbaszolgálat fentartásával — a következő lovas tisztek vétettek át a hadseregből szolgálattétel végett : A 9. sz. huszár ezredből Pachner Oskár főhadnagy Turia Remetére beosztva. A 4. sz. huszár ezredből Vécsey Albin főhadnagy Székesfehérvárra beosztva. A 10. sz. huszár ezredből Rónay Lajos főhadnagy Bábolnára beosztva. A 13. sz. huszár ezredből Gaisiu Görgy főhadnagy Verseezre beosztva. A 2. sz. huszár ezredből Visegrády Béla főhadnagy Székesfehérvárra beosztva. A 15. sz. huszár ezredből Dezső Ferencz főhadnagy Kisbérre beosztva. A 3. sz. huszár ezredből Ilosvay Sándor főhadnagy Ozorára beosztva. A 10. sz. busz. ezredből Lipthay Guidó (tart.) Uebreczenbe beosztva. A 13. sz. huszár ezredből König Antal hadnagy S.-Szt.-Györgyre beosztva. Az 5. dzidás ezredből Strauss Mór hadnsgy Mezőhegyesre beosztva. A 2. sz. husz ezrből Zambler Domokos badn. (tart.) Deésre beosztva. VA D A SZ AT és L Ö V ESZET. A Colloredo-Mannsfeld herczeg uradalmaibau tavaly a következő vadak kerültek teritékre: 104 fővad, 74 dámvad, 242 özbak, 10 muffiou, 8687 nyul, 17 siketfajd, 107 nyirfajd, 2 császármadár, 2179 fáczány, 6693 fogoly, 11 fürj, 114 erdei szalonka, 817 vadrécze, összesen 18,557 darab hasznos vad. Kártékony vadakból 7912 szőrmés és 4406 repülő vadat ejtettek el. TÁRCZA. Napló : vér-ebek dolgoztatásáról a gödölői k. erdőkben. (Folytatás. ) November 25-én, délután a kir. vadászatok intézője (Pettera Hubert ur) egy vén suta első lábát lőtte el, s Lunával, ő felsége vérebével, mely néhányszor utána is eresztetett, de vezetőjéhez mindig azonnal viszatért, Valkóig csapáztatott. Alkonyodván, e munkát végre be kelle szüntetnie. Másnap ismét Solo-nak jutott nehéz feladatául, hogy a sebzett vadat kezünkre keritse. Okosságába s biztosságába erősen bizva, reggeli 8 órakor a sebzett vad ősapájára vezetém. Solo kitűnően dolgozott, s daczára annak, hogy a csapa régi vala s a kevés vérnyomok majd egészben elvesztek, a csapát egyszer sem téveszté el. Mintegy két órai nehéz munka után, a sebzett vad első, de régi, nemsokára második és harmadik fekhelyére akadáuk. Ettől mintegy 500 lépésnyire az eb emelt fővel kezdvén szimatolni, azt a pillanatot véltem elérkezettnek, hogy szabadon bocsássam. Solo néhány perez múlva csakugyan hangot is adott és sutánkat a mező széle közelében levő szálas erdőben megállitá. A most gyorsan eleresztett Luna is hamar nála termett. Miután sebes futás után a kiizdbelyre érve s lőtávolba jutva, azt vártam, hogy előttem, ha csak egy másodperczig is, a kegyelem-lövésre alkalmas helyzetben legyen, — észrevett vagy szelemet kapta, elugrott, s a bajsza nyilt mezőn folytattatott

; Érdekes vala látni, a bátor eb mit követett el, hogy a megiraraodott vadat ismét megállitsa. Csánkjaiba, nyakába vagy szája szélébe kapaszkodva, burczoltatta, vagy vitette magát. A megrémült vad, egy hosszú vízmosásból, melynek a mezőre szolgáló nyilt végét észrevevé, ismét szabadba jutni törekedett; de a mint lábait az emelkedő martra belyezé, Solo oly erélyesen nekiment, hogy támadása alatt összerogyott. Sutánk még egyszer felkerekedett ugyan, s a vízmosásnak mellékágába menekült, vagy oda inkább az ebek által szoríttatott bele. Három oldalról magas, majdnem lüggélyes fallal környezett eme helyből, csak a nyilasán lehetett volna menekülnie, ezt azonban a két eb oly dühvel védé, hogy menekülése nem vala. Körülbelől 8 perez alatt oda érve, a sutát leterithetém. A királyi vadászatok intézőjének golyója a suta jobb szárát fükörmén fölül zúzta össze. November 26-án. Nedves hideg s igen ködös reggel volt, midőn Schmerbowszky úrral cserkészetre indultam. 9 óra tájban vadra bukkantunk, de minthogy ez már távozó félben vala. csak farra lehetett lőni. Schmerbowszky ur lőtt s láttam, hogy vadjának jobb ezombját, de kissé mélyen találta. Ebeinket bokorhoz kötve, a sebzés helyére sieténk. Sok sebvér között kisebb-nagyobb csont darabocskákat, sőt bélhártya részeket is találván, biztosan remélhettük, hogy a sebzett vad nem sokára lefekszik. Két óra múlva ebeinket csapára vezetvén, a véres csapa után „Fogjad"dal— vagy 50 lépéssel előre mentem. A fiatal, gyakorlatlan szuka eleiute tétovázott, de néni sokára a csapát biztosan és határozottan követé. Vagy ezer lépésnyire baladbatánk, midőn a sebzett vadat lőtávolban, fektében megláttam, de ugyanazon pillanatban fel is szökött és elszáguldott. Fogjad-ot azonnal utána eresztvén, alkalma nyilt, hogy kitűnő fajának s indulatának fényes bizonyságát adja. Fejét egyszer sem emelte fel, hanem a véres csapát folyton letartott orral követve, 2 perez múlva már a megállított vadat ugatá. E pillanatban Luua is elsurrant mellettem s egy perez múlva mindkettő élénk helyhangot adott, s miután a sutát jó ideig ugatva tartották, ezt leteritém, s az ebeket ismét pórázra szedém. November 27 és 28-án teritékre semmi sem hozatott November 29-én nem cserkésztünk. November 30-án Szoller főerdőőr egy vén sutát lőtt keresztül. Miután 20 lépésnyire már összerogyott, a munka Selmának csekély lett volna, tehát meglehetős bosszú vouszát csináltam. Selma csendesen, de biztosan dolgozott, s a kimúlt vadat ugatta. Deczember 1-én. November 30-án a kir. vadászatok intézője*) közié velem, hogy Szt.Királyon egy hátsó lábát fájlaló sutát láttak, s felkért, hogy másnap reggel fél hétkor Soloval a vadászat-intézőségbez jöjjek, honnan Szt.-Királyra együtt kocsizauduuk át. Reggeli féltízkor a hely színére értünk. Minthogy az eső egész éjjel csak ugy szakadt, s arról, hogy az eb a csapát követhesse, szó sem lehetett : a legközelebbi pagonyok átkutatását határoztuk el. Fél órai haladás után jobb szomszédom, — egy erdész, e'kiáltá magát : Halloh ! ide az ebbel, — a sebzett suta most kelt fel, bal hátsó lába forgó alatt van ellőve ! Az erdész felhívásának eleget teendő, oda siettem, ез Solot a csapára vezetém, s minthogy a jelen idény alatt biztos hajszaebnek már 4-szer bizonyult, azonnal szabadon bocsátám. Solo, Gödöllő valameuyi vadászterületén elismert jó hírnevét ez alkalommal is fényesen bebizouyitá. Szabadra alig bocsájtva, a csapát uyilsebességgel követé. 3 perez múlva bekövetkezett első csabintása jelzé, hogy a sebzett vadat elérte, s mindjárt utána erős helyhaugot adva, tudtam, hogy a sutát megále litá. Midőn csekély várat múlva, erőltetett futástól kimerülve, lőtávolba értem, a megállított vadat leguagyobb boszuságomra elhibáztam. Ez azonban rajtam részint sebes lélekzésem, részint a miatt, mert a vadnak csak fejét láttam : igen könnyen megeshetett. Lövésem eldördültével a suta ismét elszáguldott ugyan, de már nem menekülhetett, mert közel létem tudtával, a még bátrabbá vált Solo, erélyes támadás által, néhány száz lépésnyire ismét megállitá. Most Scbmerhowszky is elereszté Lunát, — a kis szuka mint golyó surrant el mellettem. — Miután mindkettő még egy ideig hely-baugot adott volna, a hajszát kegyelemlövéssel fejeztem be. Y E G Y E S. Kisbéren „Themis" tv. kancza márczius hó 4-én egy sga méncsikót ellett Verneuil után. Ugyanott Peffar tv. k.-nak Buccaneer után m. hó 27-én ellett (idétlen) csikaja márcz. 5-én elhullott. *) Pettera Hubert. Szerk.