Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-03-11 / 10. szám

Vadász- és Verseny-Lap. Márczius 11. 1886. tisztjét, s nem sokára egyes szimatoló kopók hangjait az egész falka követte. — Réka helyett azonban egy vékony dongájú sakál mutatkozott, melynek nyomáról a kópékat csak nagv nehezen lehetett elverni. — Ehhez hasonló több, kísérlet után végre pompás rókára akadtak, mely az egész mezőnyt majdnem három óráig foglalkoztatta. Egyik check a másikat éri, széles, vizzel telt árkok, roppant hideg, s több eféle akadályok kemény próbára teszik az arab telivéreket. Végre, anélkül hogy a róka csak egy perezre is egészen elveszett volna, délelőtti 10 órabor "bekövetkezett a kill, melynél az egész társaságból senki sem hiányzott. Az első. ily módon kitűnően sikerült kisérlet után, az angol tisztek remélik, hogy az egyiptomi jeunesse dorée mely eddigelé pompás paripáit csakis arra szokta felhasználni, hogy délutánonkint a „Subra" sétányon őrült tempóban végig vagtatva a sétáló közönséget széjjel riaszsza: ezentúl inkább e férfias mulatságban veend részt. * * * Amaz alkalomból hogy a braganzai hg Chantilly-beu Aumale berezegnél időzött, ki vendégének tiszteletére több rendbeli ünnepélyeket s egy fényes lő-vadászatot is rendezett a 3500 hectár terjedelmű szép erdőségben, mely utakkal és fasorokkal keresztülkasul van szelve, s mely körülbtdől 500 őznek és 300 szarvasnak ad helyet : egy szemtanú, ki érdekesen irja le a „Monde illustré'ben a chantilly-i falkát, azt a következőkben ismerteti : A chantilly-i szarvasf'alka 72 kopóból áll, melyek 22—22V

2 hüvelyk magasságúak s angol fajuak, kivéve a vezér-ebeket, melyek nyolez korcs, inkább franczia vérű kopóból és két vérebből állnak; utóbbiak egyike tiszta franczia vér. A falka álalában bámulatos látványt nyújt. Negyven köziilök tökéletesen be van tanítva s valódi tipusza a jó szarvaskopónak. Az északvidék nagy rókapopéja ez, erős, izmos termetű, kissé rövid, de bámulatos alkatú, mély szügyü, véknyában erős, lábszárai rendkívül izmosak, tagjai hatalmasak, feje s orra a legmagasabb stilüek,^ s a vérébekre emlékeztetnek, melyekkel Észak rékakopóit több izben keresztezték ; orrának a hossza ugyanolyan, fejének is ugyanaz az alakja van, melyet azonban a rókakopó stíljében hord. Eme negyven kopó, melyeket piqueurjöknek az ostora vezényel, páratlanok a maguk nemében. Húsz kopó otrombább és közönségesebb, melyeket egyszer-máskor, a nemesebbek helyett alkalmaznak. Minden évben Angliából pótolják a hiányt, nagy gonddal válogatva meg az onnan beszállitottakat, melyeknek párját egyre-másra 300 frankjával veszik. Mintegy nyolez eb poitoui korcs, háromnegyed részben franczia vér, noha Angliából kerültek ; ezek sokkal hosszabbak s látszólag kevésbbé izmosak ; de szügyök rendkívül mély, fejők értelmet árul el, az arányok tökéletes öszhangbau állnak, nyakuk uagyszerü és roppant erős. — A két vérebnek egyike korcs kan, melyben egy negyed rész angol vér sincs ; a másik véreb, Royale, tiszta vérű poitoui szuka. É tiz eb vezeti a falkát, s mindig az első sorban járnak. Meg kell itt jegyeznünk, hogy Royale és fia, Verbalo, e két véreb, Fanfaro-vaí (ez huszonkét százalék poitoui vér) soha sem térnek le a felvett csapáról. Royale erőteljes, franczia testalkatú kopó ; fia Verbalo szintén derék korcs, azonban Fanfaro viszonylat finom és karcsú állat, noha mély szügyü és vékonyában szép alkaté. E három, határozottan franczia formájú eb, de sokkal jobban dolgoznak, mint az angol kopók. Royale, e hét éves szuka, egyetlenegy vadászatról és vadszimatolásról sem marad el ; kitűnő szívósságé ; ugyanezt mondhatni Faufaroról, mely amazzal köriilbelől egykorú. Verbalo még nem több négyévesnél. Chantillyben rendszerint kétszer van betenkint vadászat, hétfőn és pénteken, a mikor a berezeg Chantillyben időzik, s ha távol vau. akkor a hétnek többi öt napján. A bekerítés hajnali három órakor történik, s a támadás tizenegykor. Nagyon kényes munka ez s nagy ügyességet igényel. A chantilly-i vadászatokban, melyeket oly kitünőleg intéznek, az érdem oroszlánrésze mindenesetre a franczia vérebeket és az ezeket támogató korcsokat illeti. A cbantilly-i vadászatban résztvevők tetszésök szerint gyalog, lóháton, vagy kocsin követhetik a vadászatot. E nagyszerű erdő, melyben minden áldozatot meghoztak a vadászat él vezhetésének, mint már emiitők. át van szeldelve kényelmes utakkal és ösvényekkel, s a vadászat minden mozzanatát kocsin is figyelemmel kisérhetni, éjjel ugy mint nappal. Köztudomás szeriut, az utolsó Condéuak fáklyafény mellett való vadászatai híresek és páratlanok voltak a világon. A kennelek a nagy ólaknak egész balszárnyát elfoglalják ; nagy egyszerűséggel épitvék ezek, de oly gonddal és czélszerűen, hogy semmi kívánni valót nem hagynak fönn. E kenneleket napjában háromszor öblitgetik le vizzel ; az ebeket három órakor bocsátják ki és négy órakor terelik vissza. Ez az ebek étkezésének az ideje. Minden egyes kopó tápszere naponkint negyedfél font kenyér, s vadászat napjáu az egész falkának 160 kilo kenyérleves és 250 font bus. A vadász-egyenruha világos kék. ezüst paszománttal és az orleansi berezegi jelvénynyel. — Az ebeket uégy lovas piqueur, egy gyalog és egy lovas peczér goudozza. A chautilly-i kennelekben összesen kb. hetven szarvaskopó s 20 őzkopó van ; azonkívül Joinville berezegnek vagy 130 ebe, melyekkel sörtevadra és farkasra vadásznak. Összesen 220 eb a kennelek lakója. Akadály- és gátversenylovakidomitása. (Folytatás.) Az akadályversenylovak idomítása. A versenylovaknak akadálypályákra való előkészítése hosszasabb időt igényel s némileg eltérő elvek mellett törtéuik, mint a sikversenyre idomított lovaké. Sok függ itt a vértől, hogy t. i. telivért vagy félvért idomitunk-e s egyszersmind az alkattól, melynek erősebb vagy gyöngébb voltát tekintetbe kell vennünk. Telivér. A telivér akadályversenyló, az idomitásbau némi eltéréssel, általánosságban mégis ugy készítendő elő, mint azt a szabad pályára előkészítendő lovaknál leírtuk. Szükséges föltétel a lónál a rendithetetlen alkat, mely az akadályversenyhez való munkát kibírja. Gyöngébb lovaknál, alább irt eljárás szerint, az erejöknek megfelelő módosítást veszsziik tekintetbe. Az izzasztásnak, melynél általában csak a nagyon biztos lovaknál kell a közönséges takarónál többet alkalmazni, 6—8000 méternyire kell terjedni. Ha a nyak, váll-lapok vagy egyéb részek nagyon kövéreknek látszanának, akkor e részekre külön több takarót alkalmazunk. Főszabály itt a huzamosan tartó lassú munka, mely nagyrészt lépésben való mozgásból áll s csak éppen annyi izzasztógalopból a mennyi múlhatatlan, szükséges a felesleges hus eltávolítására s a ló lélzésének szabadon tartására. Minthogy a gyorsaságot a tartósság végett bizonyos fokig áldozatul hozzuk, a lépésben való munkát auuyira terjesztjük ki, a menuyire ezt a lehető kitartás elérése, — még ha ez némi részben a gyorsaság rovására történik is — követeli. Rövid, gyors galopok — kivéve ott, a hol hibás lábak ily muukát és pedig lejtőnek föl, kivannak — rendszerint nem szükségesek, mert az akadályversenyló, a verseny folyamában, a nyerő oldalra befordulás előtt, ritkán bivatik föl a kiuyulásra s még ama pillanatban is rendesen többet nyer kitartása, mint gyorsasága által. E szempontból indulva ki, mindama munkák, a melyek rövid távokra a gyorsaság legmagasabb fokát követelik, háttérbe szorulnak az általános izomrendszernek a kiképzésénél. Oly telivér lónak az idomitásához, mely egy használati lónak a kondicziójábau van s jó szilárd hússal egy hatezer méter távolságú akadályversenyre akarjuk előkészíteni, legalább három hónap szükséges. A munka rendesen izzasztással kezdődik, a körülmények szerint takaróval vagy a nélkül s mely után egy adag plúsic és néhány napi nyugalom következik. Aztáu a naponkinti lépésben való három-négy órai mozgás, két izben, mely reggelre és délutánra osztandó be, naponkint vagy minden második nap egy rövid canterrel. Igy foly a munka öt-hat hétig kétszeri, háromszori izzasztással, a szerint, a mint a lónál több-kevesebb zsirképződés mutatkozik, s az idomitás első időszaka újra egy phisic beadásával végződik, miután elébb a szükséges mashsel előkészítettük és kipihentettük a lovat. A második időszakban, mely kb. bárom hetet vesz igénybe, kissé több galop-muukát adunk s ennélfogva a lépésben való mozgást naponkint egy órával megrövidítjük. Ez idő alatt a ló conditiója szerint egy vagy két izzasztásban részesül hat vagy nyolezezer meterig, melynél a kettős takarók többnyire mellőztethetnek. Egy phisic, a kellő nyugvási napokkal, választja el a második időszakot a harmadiktól s ez utóbbinál aztán további 3—4 heti munka szükséges. Ez utolsó időszakban a tizedik és huszonegyedik nap közt történő izzasztásnál a legkevesebb lónak van még takarókra szüksége. Az utolsó izzasztás és a verseny közt 8—10 napi időköz van. Az idomitás egész tartama, vagy legalább a két utóbbi időszak alatt, minden héten engedjük a lovat öt-hatezer meter távolságban futtatni, még pedig az akadályversenypályához hasonló terepen. — A lónak azonban ilyenkor nem szabad erejét kimerítő akadályokat ugrania, de meglehetős számú kisebb akadályokat kell vennie, hogy amaz izmokat a felsőkaron, váll-lapon és csülökben edzhesse, melyek az ugrásnál igénybe vannak véve. Megjegyzendő, hogy az élőláb izmai akadályversenyben sokkal hamarább kifáradnak, mint a hátsó lábaké, melyek a közönséges galopban már folyvást erős gyakorlatban vannak. E tény az akadályversenyre idomitók között már eléggé ismeretes s a győzelmet nem ritkán lehet annak tulajdonítani, hogy a kellő technikai ügyelet alatt idomított lovaknak váll- és felsőkar-izniai a sok ugrás által jobbau kifejlődtek és megaczélosodtak. A lovak előlábaiuak lehetőleg kevés ugrás által való kímélése ennélfogva nem ajánlható. A nem nagyon jelentékeny akadályok ugrása, ha a lovagló ugy tud ülni, hogy terhét a ló nem érzi nagyon meg, nem erőlteti meg annyira a lovat, mint azt némelyek elhitetni akarják. Kétségkívül az ugrási kedvnek soha sem szabad hiányoznia, sem pedig oly rossz vagy durva lovast nem szabad a lóra ültetni, a ki a lóban a csökönyösségre való hajlamot éleszti. Roulett lord, a liverpooli kétszeres győztesnek The Lamb-мак amateur-idomárja, számos akadályversenylóval telt istállója mellett Droxfordban, Hanpskireben saját idomitópályával rendelkezett, melyen az ismert an-