Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-02-18 / 7. szám

Február 18. 1886. Vadász- és Verseny-Lap. 59 valamely nem túlságosan vastag lónál az izzadás egészen megszűnik s ilyenkor az a kérdés merül föl, vájjon az ekkor megkívántató gyors galopot kibirják-e a lábak. Minthogy azonban a gyakorlatban bebizonyult, hogy az oly gyors munka, mely ebben az esetben.szükséges, a lábakat megerőlteti, megnehezíti : lassabb lépésnemben több takaróval kell azt elérni, a mit különben a gyorsított menetnem, erősebb galopozásuál eszközölhetne. Azért szabályul tekintendő, hogy az utolsó időszakbaD a hosszú és sebes (izzasztó) galop, takaróval vagy a nélkül, minden 8 — 10 nap szükséges s a zsir-fölöslege ekkép elhárítható, a nélkül hogy a lábak rovására túlságosan sokat követelnénk. A galopok. A galop az utolsó idomitási időszakban főkép arra való, bogy a lovat a legnagyobb gyorsaság kifejtésére szükséges távokban folytonosan nyugodt modorhoz szoktassuk, a nélkül, hogy heveskedésnek, indulatoskodásnak nyoma is lássék nála. A végczélt, a ló erejét a neki a versenyben előirt táv megtételében fokozni, e mellett mindig szem előtt kell tartanunk. — A czélnak lehetőleg elérhetése az állat vérmérsékletétől, korától és vérétől föltételezhető s ama távtól, a melyen a ló, leggyorsabb menetnemének a fokán menni képes. Vannak oly lovak, melyek galopban kitartóbbak, mint mások, melyek tehát nagyobb távokra, eleitől fogva a legjobb paceben mehetnek. Ellenben vannak olyanok, melyek 500 vagy 1000 meterre igen gyorsak és igy más lovakkal szemben fölényben állnak, 2000 meternyire oly ló, mely rövid távban azokat meg sem közelitheti, könnyen megverheti. Épp ugy találhatunk oly lovakat, melyek az idomitást egyáltalán nem tudják kiállani, melyeket soha sem leszünk képesek mindvégig erős menetnemben galopoztatni, a nélkül, hogy bennük kár ne essék, még kevésbbé lehet pedig ama távolságra, melyet kötelezettségük folytán meg kell futniok, a végsőig kilovagolnunk. Ily lovakat nagyon bajos „fif-té tenni, nagyon csínján kell velők bánnunk s csupán annyit kell tőlök követelnünk, a mennyitől étvágyát nem veszti. Nyilvános versenyek az ilyenek idegeit rendszerint annyira fölizgatják, hogy egy-két hónapig egy második versenyben nem indulhatnak. Az ily lovak a legtöbb esetben, ba őket a legvégső erőfeszítésre ösztönözzük, vagy ha megengedjük, hogy a saját ösztönükből mindent kiadjanak magukból, néhány napig étvágyukat elvesztik, alig érintik a zabot, megvetik a ruash-t és szénát s rövid idő alatt annyira hanyatlanak conditiójukbau, hogy betek és hónapok kellenek arra, mig a munkában a már elért fokhoz juthatnak ismét. Minthogy az ily lovak, melyeknél a túlságos idegességet az idomitásban legyőzni nem lehet, ritkán birnak esélylyel a pályán, legjobban cselekszünk, ha ezeket a versenyistállóból száműzzük, még ha az állat más tekintetben oly kitűnő sajátságokkal lenne is megáldva, melyek a tulajdonost arra buzdítanák, hogy a lovat minden idegessége mellett is az idomitástól nem vonná el. Ily esetben azonban a szükséges munkában oly óvatosan kell azt részesítenünk, hogy minden oly megerőltetéstől, mely étvágyhiányt idézhetne elő, gondosan kíméljük. Rendesen az ily kiállhatatlan sajátságokat versenylovaknál, sajnos, csak az idomítás utolsó stádiumában ismerhetjük föl, mikor a baj már ftnegvan. Végre, vannak még oly állatok, melyek az idomitásban, istállótársaikkal szemben, látható fölényben vannak s a kísérletek nyomán kitűnő klassziséi lovaknak mutatkoznak s mégis soha sem nyernek versenyt, mert a nyilvános pályán sem a közönséget, sem ennek a beérkezéskor való lármáját nem tűrhetik. Pompásan futnak mindaddig, mig az embertömeget a nyerő oldal hosszában meg nem pillantják s az ezek által okozott zajt nem hallják. Ama pillanatban azonban, mikor a lárma fülökbe hat, megrövidítik galopjokat, elvesztik a szivöket s nem határozzák el magokat a küzdelemre. Rendesen a távoszlopuál mutatkozik szivhiáuyuk, sőt az utolsó galopugrásokbau a czél előtt, mikor ugy látszik, hogy a győzelem már a kezökben van. „

Seemann" az ily lovak példányképe volt, úgyszintén egy „Родоп" nevű németországi mén, mely néhány év előtt Boroszlóban a Handicapet biztosan megnyerni látszott, mignem a távoszlopná'l teljesen elvesztette a szivét s futásában megállt, ügy hogy valamennyi ló elhaladt melette. Pogon nem rosszul galopozott, kitűnően ugrott, birta a terhet is, de oly szivtelenuek mutatkozott, hogy még az akadálypályán is, ba küzdelem nélkül, vezetve érkezett be, nem akart a győzelemoszlop előtt elhaladni. Ideges lovaknál csupán egy kisérletet tehetünk, t. i. hogy ezeket többszöri futtatás által a versenypályán emberekhez és lármához szoktatjuk, minthogy az idomítás alatt megközelithetőleg hasonló embertömeget és a versenypályákon keletkező lármát nem idézhetjük elő. Némely lovak elszoknak e hibájuktól, ha lehetőleg gyakran viszszük őket a versenypályára. — De gyakran mcghiusul eme kísérletünk is. Némely lovaknál a hiba az idegrendszerben rejlik, némelyeknél abban, hogy fiatal koruktól fogva nem szoktak emberekhez és zajhoz, néha pedig az a körülmény is felmerül, hogy ellenszenvvel vannak a lovas iránt, he ez színekben lovagolja. Némelykor nagyon értékes állatokat, a miatt való félelemből,. hogy valamely szerencsétlenség eshetik rajtok, teljes elzártságban nevelik föl, ugy hogy később, más lovaknak társaságában, izgatottakká válnak s igy a nevelés, hivatásukra használhatatlanná teszi őket. Megkísérelték az ily lovakat könnyű takaró alatt indítani versenyben, hogy a szokatlanságtól való félelmet nála a versenypályán eloszlassák s a galopot a nyilvánosság előtt ugy tüntessék föl előtte, mint rendes munkát. Kedvező sikert azonban ily módon csak oly lovaknál érhettek el, melyek inkább erős biztatás által a verseny kimenetelénél idegesekké és c-ökönyösökké tétettek. Az elrontott ló lovasának, ki igy takaró alatt futott, nem szabad sarkantyút kötnie, nehogy azáltal a korábbi kemény bánásmódra emlékeztesse. Oly lovaknál azonban, melyek az embertömegtől és ennek zajától félnek, e kísérlettől is nagyon kevés sikert várhatunk. A napi galopok hossza rendesen a megfutandó verseny hosszától függ. Az egész távolságot azonban nem minden nap, csak hetenkint kétszer-háromszor, a lónak vérmérséklete és ereje szerint, kell megkövetelnünk. Ha a ló erős alkatú s a verseny távja melyre kötelezve van, nem nagyon nagy, akkor a bosszú galop távját kissé hosszabbra nyujtjuk, mint a minő a verseny távja. Rövidebb, 1200 — 1800 meterig terjedő galopokat (az izzasztási nap kivételével) naponkint egyszer-kétszer igénybe vehetünk, a körülmények szerint való gyorsaságban. Olykor, a galopok vége felé, a hátul menő lovaknak meg van engedve, bogy a vezetőhöz föl menjenek, sőt meg is előzzék. Az idomár ugy a vezető ló lovasának, mint a többi lovászfiúnak, a kik galopot lovagolnak, megadja a szükséges utasításokat, tudatva velük, mely pontról szabad feljönniök ; liogy a vezető lovat megelőzzék-e vagy csak a derekáig vonuljanak föl s hogy a vezető ló lovasa előre bocsássa-e azokat, avagy a vége felé iramát gyorsitsa-e. Ez eljárás okait és czélját itt felesleges bővebben fejtegetnünk, mert az ngyis önkint, érthető. (Folyt, köv.) Ve rsenyíöltételek. Bécsi versenyek 1886. (Nyári meeting,) Első nap. Kedd, május 18-án. I. Megnyitó versewy. Handicap. 950 frt. 3é és id cont. lovaknak, francziák kizárásával. 1600 m. Tét 40 frt, bánat 10 frt, de csak 5 frt, ha május 16-ig jelentetik. Verseny nyertesei teherközlés után (május 15) 4 kiloval többet visznek. Legkisebb teher 45 kilo. A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva azokból a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezés május 14-ig. II. Tartar-verseny 1200 frt. 3é és id contin. mének és kanczáknak, francziák kizárásával. 2000 meter. Tét 50 frt, bánat 15 frt. Teher 3é 54 kilo, 4é 62% kilo, 5éves és id 64% kilo. Kanczáknak 1% kilo leengedés. 2000 forint s a fölötti értékű verseny nyertesei 3 kilo több A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva azokból a győztes részöre ennek egyszerű tételét. Nevezés május 14-ig. III. Kísérleti verseny. 1500 forint. 2éves continentális lovaknak, francziák kizárásával. Táv 1000 meter. Tét 40 frt. bánat 10 frt. Teher 56 k. Kanczáknak l'/

2 kilo leeng. Egy verseny nyertese 2'/

2 kilo, két vagy több versony nyertese 4 kilo több. A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva azokból a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezés május 14-ig. IV. Handicap. 950 frt. 3é continent, lovaknak melyek miut kétévesek nem indultak, francziák kizárásával. 1200 meter. Tét 40 frt, bánat 10 frt, de csak 5 frt, ha május 16-ig jelentetik. Verseny nyertesei, teherközlés után (május 15) 4 kiloval többet visznek. Legkisebb teher 45 kilo. A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva azokból a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezés május 14-ig. V. Eladóverseny. 950 frt. 3é és id continent, lovaknak, francziák kizárásával. 1400 meter. Tét 40 frt, bánat 10 frt. Teher 3é 60 kilo, 4é 68 kilo, 5é és id 69'/

2 kilo. Kanczáknak és herélteknek l'/

2 kilo leeng. Ä győztes 2000 frton eladó, ba 100Ö frton 4 kilo, ba 500 frton 9 kilo leeng. Nem-nyertes lovak azon kivül 2% kilo leeng. Az árverésből befolyó többlet fele reszben a második lóé, fele részben a segélyalapé. A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva azokból a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezés május 16-ig. VI. Gátverseny. 1000 frt a győztesnek, 100 frt a másodiknak. Continent, lovak, francziák kizárásával. 2400 meter. Tét 40 frt, bánat 10 frt. Teher 4é 65 kilo, 5é 69% kilo, 6é és id 71 kilo. Nemnyertes lovaknak 2

l/

2 kilo leeng. 1885 vagy 1886ban legalább 1000 frt értékű verseny nyertese 2'/

2 kilo, több ily vagy egy legalább 1500 frt értékűé 4 kilo, több ily vagy egy 2000 frt s a fölötti értékűé 6 kilo több. A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva azokból a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezés május 14-ig. VII. Májusi akadályverseny. Handicap. 1000 frt a győztesnek, 200 frt a második lónak. Cont. lovaknak, francziák kizárásával. Táv kb. 4800 m. Tét 40 frt, bánat 10 frt, de csak 5 frt, ha május 16-ig jelentetik. Verseny nyertesei teherközlés után (május 15) 4 kiloval többet visznek. A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva azokból a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezés május 14-ig. Második nap. Csütörtök, május 20. I. Stadlau-verseny. 1000 frt. 3é belf. és német lovaknak, melyek mint kétévesek nem indultak. 2400 meter. Tét 40 frt, bánat 10 frt. Teher 56 kilo. Kanczáknak 1% kilo leeng. 1886-ban egy legalább 1000 frt értékű verseny nyertese J.% kilo, több ily vagy egy legalább 2000 frt értékűé 3 kilo, több ily vagy egy 3000 frt s a lölötti értékűé 5 kilo több. Nemnyertes lovaknak 2 kilo leeng. A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva azokból a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezés május 14-éig. II. Vinea-verseny. 3000 frt. 2é continent, mének és kanczáknak, francziák kizárásával. 1100 m, Tét 50 frt, bánat 15 frt. Teher 56 kilo. Kanczáknak 1 % kilo leeng. Egy verseny nyertese 2% kilo. két vagy több verseny nyertese 4 kilo több. A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva ezekből a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezés május 14-ig. III. Handicap. 1000 frt. 2é continent, lovaknak, francziák kizárásával. 1600 meter, Tét 40 frt, bánat 10 frt, de csak 5 frt, ha május 18-ig jelentetik. Verseny nyertesei teherközlés után (május 17) 2% kiloval többet. A tétek és bánatok a második lovai illetik, levonva azokból a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezés május 14-ig.