Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-02-11 / 6. szám

46 Február 11. 1886 ben másodikul futott be istállótársa Ormonde mögött; továbbá Mr. I'Anson Bread Knifeja, mely csupán a St. Legerre van nevezve; Mr. Man ton Gay Hermit-je, The Davil to Payje s végűi Mr. Peek Murdoch-ja, mely tavaly egyetlen egyszer lépve föl, harmadik lett, ürmön de és White Friar után ; de csülökben sérülést kapván, tavaly többé nem lehetett kihozni. A mi a nyilvános formát illeti, a négy először emiitett ló, valamennyit lényegesen felülmúlja s ezek — The Bárdon kivül, mely csak az epsomi Derbyre vau kötelezve — mindannyian nevezvék a 2000 guineára, Derbyre és St. Legerre. Összes vívmányuk mindenesetre nagyon kitűnő, mert tavaly összesen barmincz versenyt nyertek s e négy közül csak egyetlenegy szenvedett vereséget s ez Saraband. —Ezt, mely nyolcz indulásból hatszor vált ki nyertesként, Sunrise egy fejjel verte meg, de 13 font teherkönnyebbséggel, majd a Middle Park Plateben Minting és Braw Lass után mint harmadik érkezett be. Saraband féltestvére Superbának s Mr. Peck és Mr. Childwick közös tulajdona. Ritkán fordul elő, hogy két oly Derby-jelölt, miut Sara- band és Tbe Bard, egy istállóhoz tartozók legyenek. Utóbbi, mely Mr. Peck és General Owen Williams köztulajdona, oly sikereket mutatott föl, a minőket az angol turf évkönyveiben hasztalan keresünk ; 16 versenyt nyert, a nélkül, hogy egyetlenegyszer is vereséget szenvedett volna, noha a lincolni versenyektől fogva egész szeptemberig csaknem szünet nélkül szerepelt. — Győzelmeit egyáltalában nem lehet kicsinyleni, mert oly kétéveseken kivül, meljek magokat később kitüntették, Bread Knifenak is háttérbe kellett melette szorulnia ; a mellett The Bard a legszilárdabb, legkitartóbb ló, mely valaha idomitás alatt volt, mi jelentékenyen fokozza Derby-esélyét. Minting, Tbe Lambkinnek féltestvére, első nyilvános versenyét csak juniusban futotta, azonban elébb, idomárja által annyira ki volt próbálva, hogy első versenyében mindjárt kiváló kedvenezként futott. Newcastleban volt ez, hol játszva verte meg ellenfeleit s aztán Goodwodban egy értékes Sweepstakest s a doncasteri Cbampagne-Stakest egyformán könnyen nyerte s a Middle Park Plateben jobb favorit volt mint Sara- band, melylyel még nem volt, akalma mérkőzni. E verseny érdekes finish-sel végződött, melyben Minting csak egy nyakkal előzte meg Braw Lasst, mely után Saraband egy fejjel hátrább következett. Az egyetlen ok, melyből következtetni lehetne, bogy e verseny nem egészen volt megbízható, az, hogy Braw Lass ez időpontig nagyon rosszul futott. Persze aznap a talaj olyan volt, mely e futamban a lovak változékonyságára befolyással lehetett s e körülménynek róható föl ugyanaznap Modwena veresége is Ormonde által. Ormonde Bend Or-ivadék, s ha netalán valamely accidens érné, Whitefriar, e Hermitivadék, — mely csak egyszer és pedig Or- monde után másodiknak futott be — mindig hasznos helyettesitője lehet ennek. A mint a körülmények e pillanatban mutatkoznak, Minting, Ormonde, Tbe Bard és Saraband egészségi állapota végett semmi aggály sem merülhet föl. Hogy e négy mén közül melyiket illeti az első hely, nagyon bajos volna meghatározni, mert ha veszszük, hogy Minting Sarabanddal elbánt a Middle Park Plateben, másfelől nincs mértékünk, a melylyel Mintinget The Barcidal és Ormondeval szemben megitélhetnők. E bárom még soha le nem győzött ló nem csekély figyelmet érdemel s ugy a 2000 guineás versenyben, mint a Derbyben rendkívül érdekfeszitővé teszik a küzdelmet. Az előbb emiitett kanczák közül csak Braw Lass az egyedüli, mely a Derbyre kötelezve vau. de niucs az 1000 guineában, a mely versenyben ismét Mr. Peck Philosophy- ja, portiandi bg Modwena-ja, Calthorp lord Ste Alvere-je, Hamilton bg Miss Jummy-ya és Mr. Hou Ids worth Sunrise-ja fogják az általános érdeklődést tokozni. — Mind eme kanczák neveit, mint szintén a Braw Lasset is, megtaláljuk az Oaksban, mig a St Legerben Braw Lass, Philosophy, Modwena, Miss Jummy és Suurise kötelezvék. A párisi Grand Prix nem igér oly nagy érdekességet, a menynyiben az angol crackek közül csak Minting egyedül van nevezve benne, melylyel szemben az angol jobb klasszisnak közül csak Gay Hermit, Murdoch és Miss Jummy állanak, mig franczia részéről jelentékenyebb ló egy sincs nevezve. A gyors futásra idomitás követelményei. (Folytatás.) Az idomitás második időszaka. Az első időszakban való munka a lovak izmait ruegaczélozván, az idegeket és csuklókat szilárdakká, zártakká, hajlékonyakká tévén, most már óvatosan át lehet menni egy mérsékelt távolságú jó galopra. A tápszert nagyobb adagokban szolgáltatjuk ki. Minden egyes ló különböző mennyiségű tápszert igényelvén, lehetetlenség annak mértékét pontosan megállapitanunk. Általában véve az első időszakban elegendő hat kilo zabot most bét és fél kilóra fokozhatjuk, a nélkül hogy a szénaadagot kevesbitenők. Az órák beosztása és a napi munka tartama ugyanaz marad, mint az első munkaidőszakban. A különbség csak a galopok gyorsaságában nyilvánul, ezeknek gyakrabban való ismétlésében s az izzasztások időtartamában. Az izzasztás. A most már minden 8 —10 nap szükségesnek mutatkozó izzasztások, idősb lovaknál, a melyekkel mi itt foglalkozunk, mindig hat-két kilometerre terjesztendők ki. — Ezeket most jó pacebau kell lovagolni, különösen a vége felé s lia attól tartanánk, hogy a lónak erősebb menetre nincs hajlama, ezt az utolsó kilometeren sarkantyúval is ösztönöznünk kell arra. Arról van szó, hogy a ló a galopban kinyújtózkodjék s a vége felé (a finish-nél, a mint az angol mondja) annyi gyorsaságot fejtsen ki, hogy derekasan lélzésre hozzuk, oda kényszerítve, hogy kortyait (Nüster) és légcsövét eléggé megnyissa. Az első időszakban a hosszabb galop, illetőleg izzasztás, csak a felesleges zsír eltávolítása végett történik; most a galopban való munka által azonkívül még a légzést is javítanunk kell. Izzasztás végett oly lovászt kell a lóra ültetnünk, a ki Ítéletet tudjon vonni a galop gyorsaságáról, a mihez közönséges lovászfiuk nem igen érthetnek. A sok izzasztó takaró alatt a ló pace-je egészen más, mint takarók nélkül. Azért ueui lehet az izzasztásnál egyszerre több lovat galopoztatni amaz aggály nélkül, hogy az izzasztásra szánt lovat nagyon meg találjuk erőltetni. A lovak rendes munkájánál a legtapasztaltabb lovászfiú vezet az adott utasítás s a napi gyakorlatból szerzett tapasztalás szerint s a többi fiu követi őt lovain, egyik a másik után, ugy hogy ezeknek önálló iteletre nincs szükségök. TT • Ha annyi személy fölött rendelkezhetünk, bogy egyszerre több lovat foghatunk izzasztás alá, akkor azt a szerint végezzük, mint a naponkinti galopokat, a leginkább megbízható és leggyakorlottabb lovászfiú vezetése alatt. Ha azonban alkalmas embereink nincsenek, leghelyesebben cselekszünk, lia a fiuk közt mindig a legjobban lovagló fiút ültetjük ama lóra, melyet izzasztás alá veszünk. Csupán a lovon ülő Ítélheti meg a pacet, melyben az izzasztandó lóval mennie kell s ennek értelmességében kell megbíznunk, mert különben a lónak könnyen árthatunk. Az izzasztó galopnak, mihelyt a vizes veritek a bőrön arról tesz bizonyságot, hogy a fölösleges belső és külső zsir el van távolitva, nem kell többé nehéz takarók alatt történnie. Midőn a ló idáig jutott, egy könnyű takaróval, sőt e nélkül is izzasztható, a szerint, a mint ezt a ló külleme, a nyaktaraj és gerinczek magtapogatása után, az állatnak vérmérséklete s végre a légzés minősége szerint szükségesnek találjuk. Az öröklött vér jellege, egyéb irányadó körülmények mellett, utmutatásul szolgai az ügyes idomárnak, ki a különböző családok sajátságait a méneskönyvből ismeri s azok szerint méri ki a munka naponkinti pensumát. Az izzasztási müveletet s az az után következő munkát a inár előbb leirt módon kell eszközölnünk, csakhogy ebben az időszakban mindjárt az izzasztás után egy végig kitartott galop nagyon előnyös. •A galop-munka. Most következik, függetlenül az izzasztó-galoptól, a galopnimika. Itt főleg arra kell ügyelnünk, hogy a távokat és a paceket nagyon hirtelen ne fokozzuk, mert ezáltal a ló lábait erőltetjük meg s ártunk a ló egészségi állapotának. Az első időszak rövid galopja és lassú izzasztásának a hatása után kell megszabnunk a gyorsabb galopokat s a lovat jobban megerőltető izzasztó galopok hoszszát. Mind a bárom időszak egész folyamában, egyik ugy foly a másikból, hogy a további munkát mindig az előbb vetett alap nyomán kell meghatározni. Ha például a ló egyik hét munkáját nem birta ki kellően, akkor a következő héten valamivel kevesebbet kell az állattól követelnünk. Ha ellenben a ló a munka alatt conditiójában gyarapodik s minden tekintetben javulás észlelhető nála, akkor ugy a galop távolságát, mint gyorsa^gát viszonylagosan és folyvást fokozni keil. Határozott szabályul, természetesen, csak azt vehetjük, hogy valamely lovat, a mig az egészséges és élénk, sima szőrű s minden tekintetben üdének mutatkozik, jól eszik s igy a neki szánt munkára alkalmasnak látszik, ily körülmények közt óvatosan a lehető legnagyobb képességének kifejtésére szoríthatjuk a munkában. Az izzasztó-galop és a rendes munkagalop lényegesen különböznek egymástól. Az előbbi munka, átalakítási művelet, melynek minden fölösleges és ártalmas anyagot el kell távolítani a testből ; a második pedig nevelési eljárás, a melylyel a szükseges izomrendszert képezzük ki s a lovat arra tanítjuk, hogy erejét a legelőnyösebben és a legnagyobb takarékossaggal használja ki. E különbséget mindig szem előtt kell tartanunk s folyvást meg kell gondoluuuk, hogy nem csak a nélkülözhető külső és belső zsirt kell eltávolitanuuk, hanem egyszersmind drótszerű, ruganyos izomzatot is akarunk előállítani, hogy a ló megszokbassa a rendelkezése alatt álló erőt a leggyorsabb és legsikeresebb módon érvényesíteni. Ez az elmélete mind a két eljárásnak, melyeknek a gyakorlatban való alkalmazására ismét vissza fogunk térni. A galopoknál váló eljárás. A galopoknál való eljárás uagyobbára ama lovak számától függ, melyek ugyanegy időben munkában vannak s aztán minden egyes lónak természete és tulajdonságai szerint határozzuk azt meg. Némely lovak a vezetésben legjobban mennek, mások ellenben tempót tartanak, ha galopban elől kell menniök s az egyenes vonalból kitörni iparkodnak. Az ily lovakat a sorban második vagy harmadik helyen kell tartanunk.