Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-09-16 / 40. szám

368 lenzövel ellátott Wurst-kocsikon, a puska agya ehhez való való tokban állt, csövei pedig a sárellenzőhöz csatoltattak. — Minden kocsin egy külön táska: éles balta, néhány tartalék-kötél, istráng, szeg, sróf, a rugókhoz mért srófos pánt és patkolószerszám elhelyzésére szolgált, mihez havas időben egy kurta nvelü vaslapat is hozzájárult. Mindamellett, hogy a paraszt szekér, kivált a téli és tavaszi rósz utak miatt, nélkülözhetlennek tartatott, a 30-as évek végén s 40-esek elején már druckfederes könnyű kocsik készültek; ezek között az úgynevezett Neutitsanka legkedveltebb lévén, a nemsokára általánossá vált különféle alakií hajtó kocsikat közvetlenül megelőzte. A 40-es évek második felében itt-ott már nyujtő nélküli olló-ruganyos hajtó-kocsikkal találkoztunk ; ezek első példányai Bécsből kerülvén vidékre, kocsigyártóink által csakhamar utánoztattak s az 50-es években már általánossá váltak ; szerkezetük a félfüdeles a régieknél sokkal könnyebb szerű utazó kocsikra is alkalmaztotott. A vasúti hálózatok rohamos terjeszkedése végre oda hatott, hogy a sok ló és nehéz utazó kocsi feleslegessé válván, ezek legnagyobb része az útirányi egyes összeköttetéseket fentartó bérkocsisok {Lohnkutscherek) kezébe került. Rozzant, piszkos utolsó példányai ezelőtt vagy husz évvel Sopron és Szombathely között közlekedtek. Öregeink, kikhez atyáink nemzedékét is hozzáértem, a mostani fiatalság leguagyobb részénél sokkal többet és szívesebben lovagoltak. Ámbár régen volt, t. i. a mult század végén s ennek első tizedében, midőn ugy, mint sok más, nagyatyám, Inkey Boldizsár, Zala megyének bosszú éveken át mindig újból megválasztott alispánja is, juratusával, az utközbeu vele csatlakozott szolgabiróval, esküdttel s karokkal és rendekkel, Kanizsa vidékén fekvő birtokairól a megyei gyűlésre lóháton járván he, az aktákat bő tarsolyukban vagy csizmaszárba dugva vitték magukkal ; az utáuuk következett nemzedékek is sokat lovagoltak, s a hátas lovat nem csak sétalovaglásra, gazdaság körül, agaraszatra, hanem kisebb-nagyobb kirándulásokra is használták ; szóval lovagoltak, mert nyeregben lenni szerettek. A lovaglás e század első felében, sőt még az 50-es években is oly általános vala, hogy bármerre járva, uton - útfélen egyes uri lovasokkal s lovas társaságokkal, köztük sok bájos fiatal nővel, lehetett találkozni. A lovaglási hajlamot 1848 előtt a birtokossag és vidéken állomásolt lovassági tisztek között fennállott szívélyes viszony s akkor divott élénk csere-bere is nö-velé, s a fiatalság gyakori versenyzésére alkalmat szolgáltatott. Az 50-es évek végétől kezdve a lovaglás általánossága mindinkább hanyatlott s rendes hátas lovak leginkább agarász-vidékeken tartattak, mig végre a kenyérkereseti komoly munka ezt is nagyon szük korlátok közé szoritá. A falka-vadászatok újra szervezése, nemkülönben a polgári és katonai osztály fokozatos összesimulása, a lovagló sportnak is némi lendületet adott, de ez csak a vagyonosabb s öuálló eletet viselő osztályra terjedétt. — Különlegesség gyanánt azonban megjegyezhető, hogy a íalka-vadászok nagyobb része csak a vadászat, nem pedig a lovaglás kedvéért lovagolván, a vadász - idényen kivül nyeregbe aliu kerül. (Folyt, köv.) VADÁSZAT és LÖVÉSZÉT. Cr. Csekouics Eudre hallstatti és obertrauui vadászterületein ez évben 74 zerge lövetett, közölük a gr. 57-et hozott teritékre. Vadász- és Verseny-Lap. Lőjegyzék a berzenczei és keszthelyi uradalmakban 1886-ban cserkészve lőtt őzbakokról. Azelejlett Erdészőz-bakok A vadász neve Erdészőz-bakok A vadász neve kerület c3 — Л -o í в CB = * К Ü April 2f Gr. Festetics Tassilo Kétnyár 1 19 rt S( » rt rt 18 rt 3( , rt 11 n 2 17 Május 2: я 11 n Tarany 1 18 n 2t я n n Kétnyár — 19 rt 26 я 11 и rt — 18 n 2 » rt rt Tarany — 19 i1 26 я 11 и 57 4 17 rt 27 77 rt n Kétnyár — 24 )•> 27 11 rt 11 Л 2 23: n 28 п rt n Tarany — 20 n 28 п n 11 57 2 18 rt 29 11 11 11 77 — 17 11 29 11 rt 11 — 18 77 29 п 11 11 3 17 n 30 п 11 11 Kétnyár — 19 rt 30 11 rt 11 77 2 16 11 31 11 11 rt 77 1 18 Junius 2 11 11 11 77 — 24 rt 2 11 rt rt Tarany 2 17 rt 7 11 11 rt Kétnyár Tarany — 16 rt 7 11 11 11 Kétnyár Tarany 2 16; rt 8 п rt S zen ta — 21 8 19 rt 8 11 11 11 77 В 20 и 8 10 Вг. Mecklenburg К. Csurgó 1 23

1 rt 8 10 п rt n Tarany — 15 11 10 11 11 11 77 2 14' rt 10 Gr. Festetics Vilmos 1 23 rt 10 Gr. Festetics Tassilo Agarév — 18 10 19 10 3 18 rt 11 Gr. Larisch 3 en ri к 1 18 rt 11 Gr. Festetics Tassilo Kétnyár 1 16 n 11 Gr. Festetics Vilmos Tarany 1 22 rt 12 Gr. Larisch Henrik — 18 и 12 11 и и 77 2 18 77 12 Br. Mecklenburg K. Szenta — 16 77 12 и a а 77 2 18 n 14 Gr. Festetics Vilmos Kétnyár 1 20 rt 14 Gr. Festetics Tassilo Agarév — 18 11 14 11 и и 77 2 18 11 14 Br. Mecklenburg К. Tarany 1 15 77 15 Gr. Festetics Vilmos Agarév 1 16 11 16 Gr. Festetics Tassilo Tarany 1 19 rt 17 11 т? а Kétnyár — 21 rt 17 rt 11 и 77 — 16 rt 17 11 и 77 — 18 11 17 rt 11 rt 77 — 19 11 17 11 11 rt 77 5 22 11 il 11 11 rt Agarév — 16 rt il 11 n 11 Tarany 2 17 n 22 11 rt 11 Kétnyár — 18 11 22 11 11 rt 77 2 19 77 27 „ rt 11 Keszthely 1 20 ulius 3 n rt n Vállus — 18 n В и 11 11 я 2 17 Erdészeti személyzet Szenta 1 17 n f) Csurgó 1 19 11 11 я 1 1 18 Hány darab lövetett s Ici Mely erdész-lcerületben? által ? Kétnyár 21 Gr. Festetics Tassilo 44 Tarany 19 Gr. Larisch Henrik 3 Agarév 8 Gr. Festetics Vilmos 4 Szenta 6 Br. Mecklenburg К. 6 Csurgó 3 Erdészeti személyzet 3 Vállus 2 Összesen «Г Keszthely 1 Összesen 60 Legnagyobb súly : 24kgr. Legkisebb súly : 14 „ Átlagos súly : 18 „ Cserkészetek száma 23 Kelt Csurgón, 1886. augusztus hó 10-én. Hám Ferencz, ' főerdész és az összes vadászatok vezetője. AGARÁSZAT és KOPÁSZAT. Gr. Esterházy Miklós az idén ismét vásárolt Angliában 15 pár rókakopót, a kimustráltak helyett, s az egész vadász-equipaget szeptember végére küldi le Tatáról K.-Megyerre, ugy hogy a Cubhuntingek október elején megkezdethetnek. Augusztus 19. 1886. ATHLETIKA és TESTGYAKORLATOK. Az „Achilles-Egylet*' viadalai. Palics, 1886. augusztus 8-án. Az „Achilles-egyesület" f. évi augusztus 8-áu tartotta harmadik uyári viadalát szép számú közöuség jelenlétében. Az idő szép derült és kellemes volt, a mi mindenesetre léDyeges szerepet játszik a versenyeknél. A mi azonban a pálya miuemüségét illeti, itt határozottan elégedetlenségünket kell kifejeznünk. Különösen méltatlan dolognak tartjuk ama ténykedését a városi hatóságnak, hogy az augusztusi versenyek után a pálya javításával mit, sem törődött, és csakis az utolsó perczbeu, mondhatni, tették meg a szükséges előkészületeket. Igy tehát a pálya porhanyó volt. A versenyek mindazonáltal sokkal sikerültebbek voltak, mint a tornaegylet versenyei. A nagyobb számú nevezések már magukban véve megragadták a közönség figyelmét, és miudenki iparkodott magának meutől jobb helyet kiszemelni, ugyaunynyira, hogy már 8-áu délbeu jegyet is alig lehetett kapui. De térjüuk a dolog velejére. Délután 3 órakor a pályaudvarba berobogó vonatot mozsár-lövések fogadták. A közöuség egész tengere hullámzott végig a széles uton, a mely a pálya felé vezetett. Pontbau 4 órakor megadatott a jel, hogy a versenyek kezdetöket veszik * * * A programúi 1-ső pontja a gyorsfutás volt. Részt vettek e versenyben 27-ni. Három külön csoportban indították a versenyzőket. Az első csoportban 9-en voltak ; ezek közül Vermes Lajos nyerte el az elsőséget, a melyet mindvégig meg is tartott. Mivel azonban a kitűzött időn belül (11 mp. belül) nem tette meg az utat, hanem 12 mp alatt, igy az aranyéremtől elesett, e helyett pedig kapta a „Club" kis ezüst érmét és a dr. Kanyurszky György egyetemi tanár ur által íelajáulott tiszteletdijat nyerte el. A tiszteletdij egy igen értékes, belül aranyozott és brouz labakan álló gyümölcstartó volt. * * * A második pont alatti Kerékpár-verseny „küzdelem az „Áchilles" ezimért" volt. Táv 10 km., győztes az első vetélkedésben egyleti ezüst érmet és tiszteletdijat, a második vetélkedésben pedig egyleti arany érmet, pajzsot és „Achilles" czimet nyer. E versenyre neveztek 13-au, közülök indult 4. Az indításnál a sors Rémyt helyezte a pálya belső részére, a mely helyet iparkodott is megtartani, mert 5 körön át folyton vezetett. Ekkor azonban Kaszás helyet cserél vele, és elsőségét mindvégig meg is tartotta. Kaszás Rémytől 2 kör előnyben volt, Temesvárytól pedig 3-ban. Kaszás István a pályát megtette 28 p. és 20 mp. alatt. Ez ugyan nem valami jó eredmény. De tekintetbe véve a pálya porhanyóságát, meglehetős. Pedig Kaszás jobb eredményt is tudna felmutatni, ba volna elég trainirozottsága és ha a Noé által táplált nedvet annyira nem szeretné. Második lőa tehát Rémy Róbert, ki a pályát 29 p. 55 mp. alatt futotta be. Harmadik lett Temesváry Andor. * * * , Következett a /yaloglás. Táv 3 kim. Első lett Krausz Mihály, kinek jt, ">glása hasonlított az egér и'.чп loselkiuo емка járásához. Az idő r eiy alatt megtette az utat : 16 p. 55 mp. (Rossz eredmény.) Második lett Peits János 17 p. 24 mp. alatt. E lengenád alakhoz képest az eredmény sokkal jobban felülmúlja az elsőét. *