Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-09-16 / 40. szám

Sze ptem ber 16. 1886. Versenyföltételek. Budapesti iigetö-verseny 1886. (Őszi meeting.) Első nap. Vasárnap, október bó 24-én d u. 2 órakor. I. Megnyitó verseny. Államdij. Egyfogatuak. Dij 300 frt az elsőnek. 150 frt a másodiknak. Tá­volság 2400 meter. Nyitva minden magyarországi mén és kanczának, mely magyar állampolgár tulaj­dona. 3éves 100 meter térelőnyt nyer. 4éves az in­dulási ponttól, 5éves 50 meterrel, idősebbek 100 meterrel hátrább állnak fel. Tét 20 frt, fele bánat. Utónevezes kettős tétpénz mellett. Nevezés október 10-ig, déli 12 órakor. II. Handicap, egy fogatuaknak. Dij 800 frt az elsőnek, 200 frt a másodiknak. Nyitva minden bel­és külföldi mén és kanczának. Távolság 2400 meter. Nevezés október 10-ig. A handicap csak távolságok­ban adatik, s október 15 én tétetik közzé. Tét 50 frt, fele bánat, a handicapot el nem fogadónak kis bánat, október 20 ig jelentve, csak 5 frt. III. Belföldi keltos-fogatok versenye, melyek még nyilvános versenyt nem nyertek. Tiszteletdij, gróf Esterházy Miklóstól. 4000 meter. Uri-kocsisok. Tét 20 frt. A második ló a tételeket nyeri. Neve­zés október 10-ig és kettős tétellel az oszlopnál. IV. Eladó verseny. Egyes mén vagy kanczával, pálya nég} szer körül; minden indított ló követel­hető, az első dij hozzászámitásával a benevezési árért ; a nyerő ló 1000 frtért eladó ; minden 100 frt árkülönbözet : 25 meter térelőny vagy térhát­rány ; tét 20 fl't ; utónevezhetni e verseny előtt fél órával kettős téttel a birói páholynál. — 1 dij 300 frt. 2. dij 50 frt. Nevezés október 10-ig. V. Fiaker verseny. Budapesti rendes állomás­helylyel bíró fiakerf'ogatoknak, pálya 3-szor kö­rül. Uy dijat egyszer nyertes lovak 50 meter tér­bátránym a), két izben nyertesek 100 meter térbát­ránynial indulnak. Tét 5 frt. Nevezés október 10-én, déli 12 óráig. — Hat indul vagy nincs verseny. I. dij tO frt. II. dij, 15 frt. III. dij, 10 frt. IV.' dij, 5 forint. Második nap. Vasárnap, október 31-én d. u 2 órakor. I. Heat-kocsizás, belföldi 3éves és idősb mé­nek vagy kanczáknak egyes fogatokban. Távolság 1609 meter minden egyes izben. A győztesnek két izben kell elsőül beérkeznie ; ha a harmadik beat után a győzelem még nincs eldöntve, akkor ama lovak, melyek a három heatban elsőkül érkeztek be, még negyedszer is futnak. Indulás negyedórai közönkint. Tét 10 frt. F. v. f. — Dij az elsőnek 400 frt, a másodiknak 100 frt. Nevezés október 10-én. II. Budapest fővárosi dij, nemzetközi han­dicap, minden bel- és külföldi mén vagy kanczá­nak. Dij 1500 frank az elsőnek, 500 frank a máso­diknak. Egyes fogatok. Távolság 3600 meter. Ne­vezés október 10-ig. A handicap távolságok és ter­bekben adatik s október 20 án tétetik közzé. Tét 50 frt, fele bánat, kis bánat október 25-én déli 12 óráig jelentve 10 frt. III. Ifjúsági dij-verseny, egyfogatú, minden belföldi mén vagy kanczának 6éves koráig, pálya négyszer körül, tét 20 frt, handicap térelőny és tér­hátrányokban. Tiszteletdij az elsőnek, 150 frt a másodiknak. Nevezhetni október 10-én. A handicap október 15-én tétetik közzé. Kis bánat 5 frt októ­ber 20-án, déli 12 órakor jelentve. IV. Belföldi vigaszverseny. Egyes fogat. A két napi ügetőverseny valamelyik számában indí­tott, de első «dijat nem nyert belföldi lovak szá­mára. Pálya négyszer körül. Dij 250 frt az elsőnek, 50 frt a másodiknak Tét 10 frt. Nevezés október 10-én, utónevezés eme verseny előtt fél órával, ket­tős téttel a birói páholynál. V. Fiak er-versen Budapesti rendes állomás­helylyel bíró fiakerf'ogatoknak, pálya 3-szor körül. Első dij nyertesek térhátrányt kapnak. Tét 5 frt. Hat indul vágj nincs verseny. I. dij, 50 frt. II. dij, 15 frt. III. dij,'10 frt. IV. dij, 5 frt.'Nevezés októ­ber 10-én * * * Az őszi ügető-versenyekre nevezési határidő, a menn} iben magában a propositióban más intézke­dés nem foglaltatik, f. é. október 10-én déli 12 óra­kor a hivatalos helyiségben Tattersallban záródik. Helyért húzás október 20 án déli 12 órakor. A bécsi ügetőverseny alapszabályai lénye­ges változásoD mentek át. Ezek közül első sorban a 85. §-t emeljük ki. a mely szerint jövőre a bírónak joga van oly esetben, midőn a publikum vagy a kocsis veszélyben látszik forogni, a versenyt csöngetés által félbe szakitani. Egy másik határozat szerint nem szabad eg) szerre két álnév és a saját neve alatt senkinek nevezni. Végül határozatba ment az is, hogy a beat-versenyekben való Vadász- és Verseny-La távozlozásnál csak az illető heathen távoloz­ható valamely ló, nem pedig a következő heatekre, illetőleg az egész versenyre.E változ­tatások mindenesetre nagy fontosságúak s az Ugetőverseny-ügyre nagy lendületet fognak kétségen kivül gyakorolni. Gráczban folyó hő 19-én tartják az őszi ügetőversenyeket. A programm öt számából minket csak a 600 frtos heat-verseny érde­kel, mely egyedül áll nyitva lovaink számára. A táv 2000 meter. — A győztesnek kétszer kell elsőül beérkeznie. Első dij 300 frt, 2-dik dij 200 frt, harmadik dij 100 frt. Tét 15 frt, egész bánat. Távoszlop 200 meter. Nevezési zárlat szeptember 16-dikán esti 5 órakor, a versenyegylet irodájában, Grácz, Friedrichs- gasse 3. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magyar királyi minisztériumtól 50446/1886. á „ Vadász- és Versenylap" t.szerkesztőségének Budapesten. Felkérem a t. szerkesztőséget, bogy a •/. alatt mellékelt „figyelmeztetést" lapjának legközelebb megjelenő bárom egymásutáni számában a hivatalos rovatban közzétenni szíveskedjék. Budapesten, 1886. szeptember 10-éu. A miniszter megbizásából : Lipthay. Figyelmeztetés. Felhívatnak mindama lótenyésztők, kik a jövő fedeztetési idényre az állami mén­telepekből mént bérelni kivannak, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb folyó évi október bó 10-éig akár eme minisztériumnál, akár az illető méntelepparancsnokságnál bejelentsék, minthogy eme határnap után beérkező jelent­kezések figyelembe vehetők nent lesznek. A bérbe kerülő mének számát a fent jelölt, batáridőre e minisztériumnak azért kell bizto­san tudnia, bogv a fedeztetési állomások alakításánál pontosan tájékozhassa magát a sendelkezésre maradó anyag mennyiségére nézve. Végül figyel meztetetnek a bérlő urak, hogy a mennyiben a fenti batáridőig a bérelni kivánt mén egyedisége iránt még nem hatá­roztak volna, ugy ezt tenni legkésőbb deczem­ber hó 31-ig kötelesek, mivel azon túl a bejelentett ménbérlési szándékuk meg nem történtnek fog tekintetni, s mint ilyen a nyilvántartásból töröltetni. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m agy. kir. minisztérium. Hippologikus visszaemlékezések (Folytatás.) Harmincz-negyven év alatt a lovak adjus­tirozása, mely leginkább a ló farkában nyil­vánult, többször változott. A 20-as években rövid fark, az úgynevezett Courteaux divott. Ez farkbordó fajnál röviden ugy éretett el, hogy a fark-izületeknek mintegy fele, gyak­ran két harmada is elvágatott, s az izületet körülfoglaló izom tüzes vaseal szárazra süt­tetett ; mire a sütés következtében képző­dött var leesett, az ízületnek porczogóból álló része is elszáradt, s az egész sebhelyet vastag bőr nőtte be. Farkukat nem bordó lovaknál, a fentebbi mivelet mellett, a far­kat bebuzó két izom inából egy darabka kivágatván, a ló farka vastag szalma-csu­takra mindaddig visszafelé felkötve állt, mig a sebhely, az inak ujabb érintkezése nélkül, be nem gyógyult. (Emplisiren). A kurta farkat ennek ellentéte, a föl­dig érő sűrű, vastag s lehetőleg hullámos szőrű 367 fark és sörény követé. A spanyol ivadékú fajnál mindkettő rendesen természettől meg­volt, de a bol a fark és sörény hullámos voltát előidézni mesterségesen kellett, ez nedvesen 3 ágra font, szárazon felbontott és gondosan átfésült vagy kézzel szétszedett tincsek által éretett el; tuagyobb lóállomány­nál ez aunyi elepecselésbe került, hogy egyéb munkára alkalmatlan rokkant cselé­dek s gyermekek a fark és sörény ápolásá­nál egyebet nem tettek. Ámbár a hosszú fark uton, kivált sáros időben, felköttetett, s a sörény befonva maradt, tisztán tartásuk annyi munkába került, hogy eme szokás, ki­vált használati lovaknál, nemsokára megszűnt s csak csődöröknél tartatott meg. Ezt, az istállóbeli köznyelven seprüfarknak nevezett farkat, kivált a keleti vérrel való keresztezés terjedésével, a sudaras fark követé, mely ugy éretett el, bogy az elébb emiitett eljárás mellett, a végső két-három fark - Ízület el­vágatott (Aprebisiren) ; mig végre a csánk­nál s fokozatosan mindig feljebb majdnem tövig egyenesen elvágott természetes fark lett divatossá. A courteaux-k idejében a lo­vak füleit is meg szokták nyirni (Mausten.) E végre a ló füle, a fül külső vonalai alakjá­nak megfelelő olló forma csiptetőbe szorítta­tott, és éles késsel gyorsan levágatván, a sebhely szintén tüzes vassal szárittatott meg. * * * Minthogy a hámos lóhoz kocsi is jár, vessünk ezekre is egy pillantást. Régente, kivált a 40-es évek előtt, ezekben sokkal keve­sebb változatosság volt. s a rugós, természete­sen csak idomtalan, magas csiga-rugók kö­zött függő kocsiknak, főleg vidéken, 3 faja volt elterjedve. Ezek a négy - üléses nagy utazó kocsi, melynél a Landeau már a 30-as években szerepelt, a félíödeles és 2 vagy 4 üléses Wurst, mely elnevezését a kocsi belse­jét két részre osztó keskeny üléstől vette. Könnyű uri kocsi gyauánt rendesen az úgy­nevezett stájer kocsi használtatott, mely tu­lajdonképen ruganyokon fekvő, vagy függő, támlás üléssel s előbőrrel ellátott idomított könnvű paraszt-szekérnél egyéb nem vala. Minden kocsira annyi láda, ládika és koffer alkalmaztatott a mennyi csak reá fért, s mellette a külön uti bőröndnek „Eettsack­nak" is maradt helye. Hosszab uton sokszor kurta-korcsmában vagy csárdában is meg kellvéu hálni, de minthogy a tisztaság példá­nyai a kisvárosi szállodák sem voltak, a nők s öregebb urak a Bettsackban rendesen ágy­neműt vittek magukkal. A családi nagy utazd kocsikba, kivált azokba, melyeken az inas ülése hátul volt alkalmazva, akár egy kis ház felszerelését el lehetett helyezni. Pakolásra rendelt helyeik a következők voltak: a kocsi tetejét elfödő nagy két lapos koffer, felette az úgynevezett „Hutschachtel", a kocsi mind két ülése alatt egy-egy nagy mély láda, a hátsó inas - ülés alatt 2 nagy koffer, s az ülés mindbárom oldalán egy-egy bőr - táska, a bak alatt 2—3 casette, s a bak mindkét oldalán egy nagy bőrtáska. A nyújtón haj­szelencze csüngött, a nyújtó villa alakú első részéhez pedig, a kocsi-ajtó hátsó része mel­lett, a korbához illesztett horgon lógó nehez kerékkötő láucza vagy szijja volt megerő­sítve. Eme nehéz jármű, kivált rosz útban, nyikorogva, csikorogva haladt, s veszedelmesb helyeken, ha a pocsolyákkal telt lyukak mélységét a leggyakorlottabb kocsis sem itélhete meg, az inas, néha bokán felül érő sárban, gyalog kisérte, támaszul hol jobbról, hol balról jelent meg, vagy a bajlás ellen­súlyozása végett, az egyik vagy másik hág­csóra lépett. Arról, hogy egy nőkkel telt ily bárkában a kíváncsi kutató mit nem talál­hatott volna : szólni sem akarván, csak azt említem fel, hogy az élelmi-kosár reudkivül nagy szerepet viselt. Uri fogatoknál a pipa-zsáknak és uti­fegyvernek külön helye lévén, a nagy sárel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom