Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886
1886-08-19 / 36. szám
Augusztus 19. 1886. Vadász- és Verseny-Lap. 3-29 kedöje, ki nemcsak saját vidékének igényeit s kiváualmait, liauem a távolabb fekvő amaz istállókat is ismerte, a hol jó és csinos lóra vevő, vagy csere mindig akad. Minthogy a katonai pótlovak nagyobb részét is eme vidéki kereskedők szedék össze, s majd mindeu vásáron jelen voltak, arról, hogy kinek milyen lova van, vagy kinek milyen kell, tüzetes tudomásuk levén : megbízóik mindegyikének kívánságát teljesíthették, s a beváló lovat szerény nyereséggel engedték át. — A ldkereskedés emez élénksége amaz előnynyel járt, hogy a kis tenyésztő, liatal lovait vásározás nélkül háznál értékesitheté, a sok lovat koptató uri istálló pedig az ő lejárt vagy megunt lovain csere utján túladhatott. Hogy e mellett az urak s méuesgazdák közötti közvetlen vásár, s a fiatalok közötti csere-bere is élénken folyt, maga a grud nélküli vig társas élet hozta magával. — A négyeseken kivül minden nagyobb istállóban egy pár kettős s egy pouuy fogat állt. Ámbár minden nevezetesb ménesben nagyobb ló is fordult elő, a 16 markos, s ennél magasabb magyarországi lovak vásárra sokkal gyérebben kerültek, mint ma, s legalább tul a Dunán ilyenek nevelésével, talán a kellő jó anyag hiánya miatt, kevés ménesgazda foglalkozott. Régente, a 30-as években, csak a Marich család csőri ménese (Fehér megyében) állott nagy s nehezebb lovakból, de ezek a győri vasárról rendesen Bécsbe ytettek. Később herczeg Esterházy Ozorán (Tolna megyében) spanyol vérű kitűnő ménese mellett, irlandi és york-shire-i kanczákból angol mének után igen nagy, és szép szabású hámos lovakat nevelt. Ezek kelendősége s nagy ára, az oda közelebb eső ménestulajdonosok néhányát arra buzditá, hogy az ozorai irányt kövessek; mely azonban következetesen csak a gróf Zichy-féle lángi ménesben (Fehér megyeben) foiytattatott ; kisebb lótenyésztők közű!, Ozoráról szerzett anyaggal, szép eredményt csak Meszlényi Lajos ért el. Később gróf Zichy Domonkos veszprémi püspök méneséből került sok nagy és jó ló a közönség kezeibe. A nevezett ménesekben azonban korántsem tenyésztetett annyi 16 markos s azon felüli szép szabású nehezebb hámos ló, hogy mindazok, kik nagy fogatokat tartottak, s e/.ek között főleg az ország nyugoti szélén lakók, szükségletüket fedezhették volna, eme faj lónak tehát igen nagy része az alsó-stiriai határszélről hozatott be. Az időben a lótenyésztés ott nagyon virágzó lévén, a pettaui vásárról jobbára )6 markon felüli, igen szép szabású, tüzes szemű, mély és elég menős lovak kerültek hozzánk. Ha a nagy s nehezebb fogatok összeállitása s egyenlő szőrűek, kivált szürkék és sárgák kiegeszitése némi nehézséggel járt is, a 15, és tizenhatodfél markos, vérben kitűnő lovaknak bősége oly nagy vala, hogy a könnyebb apró fogatok összeszedése és változtatása, ugy szólva magától ment ; de az, hogy valaki újonnan felállított fogatot ménesből vegyen, ritkán fordult eló. Emez eladó fogatok inkább vásárra, nevezetesen Győrbe, Fehérvárra, Sopronba és Szt.-Ilonára (Muraközben) szállíttatván, jobbára bécsi, boroszlói, lipcsei, és lengyelországi, a legutóbb jelzett vásáron pedig majduem kizárólag olasz kereskedők által vétettek meg. — Az elébb nevezeit kereskedők helyettük angol szabású hannoveri, porosz, nehezebb cseh és morva, valamint nagyon könnyű, de rendkívül szép és tüzes járású lengyel lovakat hoztak be. Az időben, az általánosan legjobb járóknak elismert lovakat, a Somsich-ok Babócsán (Somogyban), Salamonok Alapon (Fehérben), Hunkárok Bándon (Veszprémben), Döry-e к s gróf Viczay (Tolnában), Horváthok és Latinovits-ok Bácskában, Orczy-ak Pest megyében s Bhédey-ok Várad vidékén tenyészték. — A Wesselényi, Bánffy s erdétyi egyéb kitűnő ménesek lovait nem is említem, mert ezek a felföldre csak elvétve kerültek. Ezeken kivül a többi ménesben s kis tenyésztőknél is annyi volt a kitűnő hámos ló, hogy abban szinre és minőségre válogatni lehetett. Szinre nézve legtöbb volt a szürke, pej és sárga ; fakó és deres ritkábban fordult elő, feketét találni alig lehetett, ezek ménesben csak Inkey Ádámnál Récsén és gróf Zichy Domonkos ménesében voltak honosak, s túl a Dunán gr. Batthyányi Lajos volt talán az egyetlen ur, ki fekete fogaton járt. (Folyt, köv.) VADÁSZAT és LÖVÉSZET Meghívó a .Budai Polgári Lövész-Egyesület" által Budavárának a török uralom alóli felszabadításának 200-dik évfordulója alkalmából rendezendő lövész-ünnepélyességekkel egybekapcsolt nagy öröm- és disz-lövészetre, mely 1880-ik évi szeptember hó 5., 0. és 7-én fog meg-* tartatni. Az ünnepély és lövészet sorrendje : 1880. szeptember hó 5-én vasárnap reggeli 8 órakor a lövészet megkezdése, mely 12 taraczk-lövésseDjeleztetik. A lövészet tart déli 12 óráig, 1 órakor díszebéd katonai zeneelőadás mellett. Délután 2 órakor a lövészet újból megkezdése, mely alkonyatig tart ; — délután 4 órakor nagy katonazene-hangverseny a kerti helyiségekben, este 8 órakor tűzijáték a ló- és jégpálya téren, ezután a díszteremben tánczestély. A diszebédre részvétjegy teritékenkint borral és zenével együtt 2 frt, a 4 órakor tartandó kerti zeneelőadásra, tűzijáték és táuczestélyre bemeneti személydij 1 frt. Családjegy 3 szeméi vre 2 frt, 4 vagy 5 személyre 3 frt. — E bemeneti jegy bárkit feljogosít a lövészet, vagy a társasjátékokban való részvételre. 1886. szeptember hó 6-án, hétfőn reggeli 7 ,órakor a lövészet folytatása déli 12 óráig, ekkor társasebéd, 2 órától alkonyatig lövészet. 1886. szeptember hó 7-én, kedden reggeli 7 órakor a lövészet folytatása déli 12 óráig, szünet alatt ebéd, 1 órától 5 óráig zárlövészet; ezután a lövések osztályozása, és a dijak ünnepélyes kiosztása ; ezután társasvacsora zeneszó mellett. Általános szabályok a lövészetnél : 1. A löbárcza ára a pénztárnál azonnal lefizetendő. 2. A fegyverek belövése a lövészet alatt nem engedtetik meg. 3 A lövész csak ama rendben léphet a lőállásba, a mely rendben fegyvere a fegyvertartón van. 4. A löcsaruokban a dohányzás tilos. 5. A lövést megelőzőleg a bárcza az illető jegyzőnek kézhez adandó ; a lövész feladata lövéseinek helyes feljegyzését ellenőrizni, mert későbbi panaszok figyelembe nem vétetnek. 6. A négy rendes és versenytáblán mindennemű fegyverrel, a mezei czélra csak mezei módon felszerelt, és a „bonvéd" czélra csakis badi fegyverrel lehet lőni. 7. Panaszok a napos lövészmestereknél jelentendök be, kik minden ügyben kellő felvilágosítással szolgálnak. 8. Minden itt fel nem sorolt ügyben az egyesület helyiségében közhírré tett rendszabályok és az egyesületi alapszabályok irányadók. Czéltáblák : 1. Négy rendes czéltábla 200 lépésre állíttatik fel, mély és találó dijakra. 2. Két mezei czéltábla 800 lépésre, csak találó dijakra. 3. Két „Honvéd" czéltábla 400 lépésre, találó dijakra. 4. Egy ipar vagy versenytábla 200 lépésre, 10 körre osztva, melyen csak bárom egymás után történt legjobb lövések számítanak. 5. Egy pisztoly-czéltábla 50 lépésre, 4 körrel, találó dijakra. Dijak : Az összes igen értékes és számos dijak 8 nappal az ünnepély előtt a napi lapok utján közbirré tétetnek, valamint az összes egyesületi helyiségekben megtekintésre sorrendjük szerint kifüggesztetnek, az üuuepélv alkalmával pedig közszemlére kitétetnek. A 200 lépésnyi rendes czéltáblákon a kebelbeli vagy hazai lövész mély lövésekre több dijat, de a czéltáblák mindegyikén egy és ugyanazon lövész cg y találó dijat nyerhet. A verseny czéltáblára tisztelet-dijak köszönettel elfogadtatnak és a napi lapok utján is közzététetnek. A löbárczák : 1. A 200 lépésnyi „rendes" czéltáblákon egy lövés ára 10 kr, melyből 5 kr osztalékra fordittatik; ezen (fehér) löbárczák csak 20 lövésre adatnak ki ; dijakra csak az a lövész tarthat igényt, ki legalább 3 bárczát vált, illetve 60 lövést tesz. 2. A 300 lépésű „mezei" czéltáblán egy lövés ára 5 kr, eme (zöld) löbárczák csak 20 lövésre válthatók, dijat csak az a lövész nyerhet, ki 3 bárczát vált, illetve 60 lövést tesz. 3. A 400 lépésnyi „Honvéd" czéltáblán egy lövés ára 5 kr, eme (vörös) löbárczák csak 20 lövésre adatnak ki, dij csak az a lövészuek nyujiatiK, ki 3 bárczát vesz, és 60 lövést tesz. 4. A 200 lépésű „verseny" czéltáblán (sárga) 3 lövésre szóló bárczák kaphatók, melynek elsője 1 frt, a többi 50 kr, a lövész csak akkor tarthat dijra igényt, ha legalább 5 bárczát saját nevére váltott. 5. A pisztoly czéltáblára (kék) löbárczák 20 lövésre 1 frt dij mellett adatnak ki. Osztalék : A négy rendes czéltáblán a minden bárczán tett (Trefferekre) találó lövésekre esendő osztalék a zárlat után a lövésznek arányosítva fizettetik ki, illetőleg küldetik meg. Töltések a „Honvéd" czéltáblára a pénztárnál 5 krajezárért a tölténytartó visszaadása mellett kaphatók. Kelt Budapesten, a budai polgári lövészegyesület 1886- évi augusztus hó 6-áu tartott igazgató választmányi ülésében. Érczhegyi Ferencz, Lakner János, főlovászmester. egyesületi jegyző. Bécsi galamb-lövész-egylet lövészetei. (Oszi idény.) Első nap. Hétfő, szeptember 6-án. Megnyitó handicap. Tiszteletdíj krb. 200 frt értékben az első és másodiknak. 8 galamb. Tét 30 forint. Második nap. Kedd, szeptember 7-én. Őszi handicap. Tiszteletdíj krb. 400frt értékben az első és másodiknak. 12 galamb. Tét 50 frt. Harmadik nap. Péntek, szeptember 10-én. Szeptemberi handicap. Tiszteletdíj krb. 400 frt értékben az első és másodiknak. 9 galamb. Tét 40 frt. * * * A lövészetek сэак kedvező időben fognak megtartatni. Kétes esetekben a lövészetek megtartása felől felvilágosítást ád Guttera G. a jockey-club versenytitkárságánál d. е. '/г 1 2 órakor. Az igazgatő steward elhalasztja a lövészetet, az esetben, ha
