Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886
1886-07-29 / 33. szám
Junius 10. 1886. vau legkedvezőtlenebb arány, vagyis eyy ménre majdnem J.28 drb kancza esik; ez onnan magyarázható, hogy egyrészt a legelőviszonyok kedvezőtlenek, másrészt oly belterjes gazdálkodást űznek, hogy a lótenyésztés nem látszik indokoltnak, a mennyiben a lovak, illetve kanczák gazdasági munkálatokkal lévén terhelve, mén alá nem bocsáttatnak ; de magyarázható ama körülményből is, hogy sok községben a kanczák csak mindeu második évben fedeztetnek. Az 1884-diki összeírás szerint volt 14,704 mén, mig ellenben 1870-ben azok száma 48958 drbra rúgott ; a mének közt való különbség, mely 34,254 dbot, tüntet föl. onnan ered, hogy mig az 1870-diki összeírásnál a mének létszámába minden mén, tehát a mén-csikó is fölvétetett, az utóbbi összeirásnál a megfelelő rovatban csak is a tenyésztésre tényleg használt mének vétettek föl. Nemzetgazdasági és tenyésztési szempontból nem csekélyebb fontossággal bir a kanczák és csikók száma s az azok közt létező arány, melynek táblázatából az világlik ki, hogy a legkedvezőtlenebb arány a Dunán inneni és Dnnán túli megyékben található: hogy azonban ez arány a Duuán tuli megyékben kedvezőbb színben tűnik föl, mint Dunán innen, holott a-z utóbbi vidéknél, mint előbb láttuk, a mén és kanczák közt való arány sokkal kedvezőbb, az onnan magyarázható, hogy a kancza - anyag, mely mén alá kerül, Dunántúl sokkal jobb (itt csak a községi méneket értve) sokkal tenyészképesebbnek bizonyulnak; mely körülmény a Duuán tuli vidék egyes megyéiben a tenyész-mének használata iránt alkotott szabályrendelet kifolyásának tulajdonitható. A csikók létszáma 1870 óta körülbelül 120000 darabbal nagyobbodott, mi egyrészt a tenyésztés fejlődésére vall, másrészt pedig valószínűvé teszi, hogy idővel a lovak létszáma ama magasságot fogja elérni, melylyel előbb birt. A lóállomány jövedelmezősége megítélésének a szempontjából nagy fontossággal bir amaz aríjny, mely a felnőtt lovak és csikók közt létezik, a mennyiben a csikók fejlődése időszakából s az emiitett arányból Ítélhetjük meg leginkább a lóállomány bau rejlő tőke gyorsabb vagy lassúbb kamatozázát. A következő tablázat ezt az arányt vidékenkint %-okban tünteti ki : Vadász- és Versenv-Lap. 305 Paraszt, középés nagybirtokos Vidéktulajdonában teljes korú llalal csikó teljes korú nem teljes korú I. Dunán innen 75 70 24 3 11. Dunán túl 72- 5 27- 5 III. Tiszán innen 74- 3 25 7 IV. Tiszán túl 69' 5 30- 5 V. Erdély 68- 7 31-93 Országos átlag1 71- 9 28- 1 A csikó-létszám 1870 óta 155730 drbbal szaporodott, mely körülmény bizonyságul szolgál arra, hogy lótenyésztésünk jelentékenyen haladt. A csikó : állomány az egész országban következő : 1 éven alóli, 149,226, 2 éven aluli 127240, 2 éven aluli 112007 s 4 éven aluli 101,259. Mint már fentebb említve volt, az összes lólétszám Magyarországban az utóbbi fölvétel szerint 1.748,859 darabra rúgott, melyhez számitandó a közös hadseregnél és honvédségnél lévő lovak száma, kb. 2000C darab, melyre a felvételnél nem reflektáltatott. Hu az 1.748,859 darabot a területhez viszonyítjuk, megyénkiut és vidékenkint, a táblázatos adatokból az tűnik ki, hogy 1 négyszög kilometerre az országban 6"3 darab ló esik. Érdekes eme számot néhány külföldi állam hasonló adataival összehasonlítani. Ausztriában 1463282,esik 1 • kii. 4 9 Magyarországban 1748859, „ 1 , „ 6'3 Olaszországban 657544, „ 1 „ , 2'2 Francziaországban 2848800, „ 1 „ ,5 4 Nagy-Britániában 1929680. „ 1 „ „61 Fémetországban 3522316, „ 1 „ „65 Oroszországban 16357000, „ 1 „ „ 3 1 Egyesült-Aüamokbanl0357Í88, „ 1 „ „Dl Ez adatokból kitűnik, hogy a lovak számának a területhez való viszonyát illetőleg Magyarország és Németország ez államok sorában legelői áll. Egészen máskép alakul az arány, ba a lovak számát nem a területhez, hanem a népességhez viszonyitjuk. Ezer lakosra esik : Oroszországban 234, Németországban 75, Francziaországban 66, Magyarországban 129 ló. E szerint Magyarország a második helyet foglalja el. Mint már említve volt, az 1884-diki összeírás akként eszközöltetett, hogy egyrészt a kisbirtokos (parasztbirtokos), másrészt a közép- és nagybirtokos tulajdonában levő lóállomány külön-külön kimutatható legyen. A részletes adatok táblázatai szerint Erdélyben a lóállomány legnagyobb százaléka a nagybirtokosok tulajdonában van ; kitűnik továbbá, hogy az egész ország lóállományának 85°/ 0-ka, (vagyis összállomány 1748859 darabból 1485378 db) a kisbirtokosok és csak is 15% (azaz 263481 db) van a nagybirtokosok tulajdonában. Az egész országban a kisbirtokosok tulajdonában levő lóállományból 100 kanczára 2216 db egy éven aluli csikó esik; a közép, és nagybirtokosoknál 24'91 db. Kedvezőbb tehát az arány a közép- és nagybirtokosoknál 12'4 százalékkal. A paraszt-közép- és nagybirtokosok tulajdonában levő lóállomány értéke közötti arány következőleg alakul átlagértékekben, irtokban : Paraszt-birtokosoknál : mún kaueza 198 19 90-66 herélt 77 39 lèves 4613 '.'éves 91 57 AGARÁSZAT és KOPÁSZAT. a versenyt megelőző estén, Szombathelyen, a „Sabaria" szállodában fog megállapittatni. — Mint örömmel értesülünk, Vas megyébeo a vizslaversenyek iránt már is nagyfokú érdeklődés mutatkozik. V I Z I - S P 0 R T. 3éves lèves 94-26 137-44 Közép- és nagybirtokosoknál: mén kancza herélt lèves 2éves 3éves lèves 392 31 161-25 143-75 86-64 164 46 170'74 236 16 Nagyobb tehát a nagybirtokosok tulajdonában levő lovak átlagértéke : ménnél.] 94'12, kanczánál 70 59, heréltnél 66 36, lèves csikónál 40 51. 2évesnél 72 89. 3évesnél 76 47, 4évesnél 98"72. Az összes lóállomány átlagértéke : nagybirtokosoknál 155 92 frt : kisbirtokosoknál 86 frt 39 kr; nagyobb tehát a nagybirtokosoknál 69 frt 53 krral. Az állomány összértéke a kisbirtokosoknál 128331413 frt. a nagybirtokosoknál 41082474 trt. A kisbirtokosok tulajdonában levő lóállomány majdnem batszorta nagyobb, mint a nagybirtokosok tulajdonában levő lóállomány; az érték azonban csak háromszorta nagyobb a közép- és nagybirtokosok lóállományánál. Az idei vizslaversenyek Ebergényi István ur szécsényi és sorok-ujfalui vadászterületein (Vas m.) fognak megtartatni, a tulajdonos ur szives engedelméből. Mindkét terület Szombathely közelében és pedig az előbbi % órai, az utóbbi 1 órai távolságra fekszik és kitűnő kocsi-ut vezet hozzájuk. Az érdeklődők tájékoztatása végett megjegyezzük, hogy a kiszállás és találkozás Szombathelyen lesz, a hol a ,.Szabariá"-ban és „Zöldfá'-ban, a szükséges szobákat kiki előre megrendelheti. Szombathelyről bérkocsikon megy ki a társaság a verseny helyére, a verseny napján ; bérkocsiról mindenki maga gondoskodik. Az indulás Szombathelyről és a verseny kezdete, A „Stefánia-Yacht-Egylet" 1886. évi nagy versenyei. Barátosi Porzsolt Gyula-tói. II. B.-Füreden, julius 26-án. A julius 19-ki „Károlyi-dij" 94 kilométernyi vitorla-versenyét a legérdekesebb küzdelem után maga a dij adományozója gr. Károlyi László vitte el. A mint „Arám", „Vészmadár", „Olyan nincs", „Mignonette" és „Aranyember" a tihanyi szorosan átfutottak, a badacsonyi öbölben váratlanul kedvező szélre találtak s itt már Arám és Mignonette (mind a kettő Károlyi Lászlóé) valamennyivel biztos küzdelemre szállhattak. Arám folyton elől baladott, s legyőzhetetleniil meg is tarthatta volna elsőségét, ba egy birteleu támadt szélroham top-mastját (csúcsárbócz) derékban ketté nem töri. Erre Mignonette óvatos vezetője, gróf Szapáry Károly, lassan előre uyomult, s iparkodott Arám mellé jutni, ez azonban a csonka, de nagyobb vitorlás gyorsasága mellett nem igen sikerült. A finish-nél Arám ért ugyan be julius 19-éu este 8 óra 10 perczkor először, és Mignonette 8 óra 4 p. 52 mpkor ; de miután az utóbbinak Arám 30 perez és 7 mp időtéritményt volt kénytelen adni, az első dijat Mignonette vitte el. Arám mint jó második a Commodore dijat kapta. ж * * Jul ins 21-én a Balatont halászok, molnárok, révészek és kertészek tiz- és pár-evezős versenyeinél : a 800meteres pályán 6 tihanyi dereglye indult, s a kitűzött távot az 1-ső 4 p. 12 mp. a 2-dik 4 p. 25 rap. a 3-dik 4 p. 28 mp. evezte be. El lehet képzelni, hogy a 6 csónakon evezett 60 paraszt a különféle versenyszalagokkal íeldiszitett kormányosaikkal, mily roppant lármát, s a fordulónál mily komikus dulakodást vittek végbe. A párevezős verseny 500 méteres pályáját két nevezés mellgtt ismét egy derék tihanyi balász búzta el. ki mint első 3 p. 55 mpnyi recordot produkált. A 20, 10 és 5 frtos dijakat gr. Zichy Antal, mint a kisebb versenyek juryjének elnöke, mulatságos protestek mellett osztotta ki. * * * Julius 22-én. Egyleti dij. I-ső osztályú hajók számára, 40 kilométernyi távval. Nevezett „Almom" és „Aránk, utóbbi Arámnak 2 perez 47 század-másodpereznyi időte'ritméuyt adott. Start reggeli 9 ó. 2 p. (Lanyha szellő.) Első fordulás a czélzászlók között: Almom d. e. 11 óra 13 perez (hajóvezető a Commondore) ; Arám d. e. 11 óra 31 p. (hajóvezető gr. Károlyi^ László) ; Finish: Almom d. u. 5 óra 23 perez; Arám d. u. 5 óra 31 perez; tehát a dijat Almom, 5 perez 5% 0 0 másodperczczel nyerte el. * * * Julius 23-án Egyleti dij 11-od osztályú hajók száméira, 27 kilométernyi távval. Neveztek : Florida, Mignonette, Sárga rózsa, Aranyember és Királyné. (Mignonette nem indult.) Start reggeli 9 óra. Kedvezőtlen szélcsend.
