Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-07-22 / 32. szám

Vadász- és Verseny-Lap. 300 Julias 18-a'u este Létig neveztek: Arám, tulajdonos és hajó - parancsnok gróf Károlyi László. Vészmadár, tulajdonos és hajó-parancsnok dr. Mihalkovics Tivadar. Olyan nincs, tulajdonos és hajó-parancsnok gr. Esterházy Mihály Commodore. Mignonette, tulajdonos gróf Károlyi László, hajó-parancsnok gr. Szapáry Károly. Aranyember, tulajdonos gr. Esterházy Ferencz, hajó-parancsnok gróf Keglevicii Gyula. Julius 19-én reggel a Zichy Antal gr. elnöklete alatt álló jury (Esterházy Béla gr. és Szarvasy Sándor) constatálta, hogy miud az öt nevező teljes felszereléssel versenykészeu áll; Zichy Aladár gróf, Zichy István gr. és Jaukovics István időmérők, Porzsolt Gyula egyleti titkár, mint a vitorla-versenyek jegyzője, készeu várták a pont 9 órakor t eldördült ágyú-lövést, s az egyidejű zászlóinditási jelt. Miud az 5 vitorlás a club-házzal szemben levert két vörös zászló közti indulási vonalon repülő starttal, kifogástalan tartás mellett, verseuyre kelt. A nap teljes nyári melegével beragyogta e festői képet, s a bájos hölgyközöuség távcsöveinek százai pihentek a, csendes szélben tova sikló csillogó vitorlákon. Vezetett az érdemes Commodore által vezényelt „Olyan nincs", második volt „Vészmadár", 3-ik Miguonette, aztáu „Arám" és „Aranyember"; de már 9 óra 30 perczkor kénytelen volt „Olyan niucs" az első takkolásnál az elsőséget Mignouetteuek áteugedui, s az itt nyert előúyt a tihauyi szoros felé alkalmazott 2-ik takkolásig sikerült is megtartania ; most a legérdekesebb küzdelem állott be; ugy látszott a Balaton legszűkebb kapujáu kedvező szelet uyertek, s egyszerre villámgyorsan Károlyi László gróf kitűnő szerkezetű Arám-ja előre siklott s uem messze a tihauyi szikláktól, d. e. 10 óra 21 perczkor, átvette a vezetést; a többiek a fenti sorrendben iparkodtak a jó szelet felhasználui s erős ellenfelüket legalább túl, a tágas badacsonyi öbölbeu, behozni, a mi, az éu szeréuy véleményem szerint, igeu uehéz küzdelembe keríilend uekik s „Arám" viharedzett parancsnoka, a legnagyobb valósziuüség szerint, el fogja a maga által kitűzött szép dijat, még szebb dicsőségére, ragadui. A versenyzők d. e. 11 óra után mind eltűntek láthatárunk elől s befutottak a tihanyi szorosba, s csak ha kedvező szelet kapnak, lehet hozzájuk szerencsénk . . . majd ugy holuap hajnal felé ! Bon voyage ! s különösen jó étvágyat a fedélzeteken megfőzendő tengerész-vacsorához ! Az érdekes s fárasztó verseny eredményéről s a kétségkívül érdekes közbeeső küzdelmeknek részletéről legközelébb. I R ODA L01 Vadász-naptár. — A vadász-irodalomban egy rég érzett hiányt reménylünk pótolni azzal, bogy a jövő 1887. évre „Vadász-zseb-naptár" alakjában egy a vadászok és erdészekre nézve hasznos kézi-könyvvel lépünk a nyilvánosság elé. Nagy hiány volt szak-irodalmunkban, hogy a majdnem naponta felmerülő elvi kérdések eldöntésére, ugyszóiva egyetlen magyar szakkönyvünk sincsen. — E bajon akarunk segíteni ; s bárha a vadászati szaknak sokféle elágazó kérdéseit a kis zseb-könyvecske egy évfolyamában nem tárgyalhatjuk oly részletességgel, hogy az a tárgyat, egészen felölelhetné; oly választékos tartalmat vettünk lel keretébe mégis, ho»v maga a munka, mint hézagpótló, számos esetben tájékozást és utmutatást fog nyújtani. E közhasznú és sokoldalú ismertetések között lesznek értekezések a vadászat korszerű kérdéseiről ; vadtenyésztés és gondozásról ; miként kell elbánni a lelőtt vaddal ; feltalálhatók lesznek ott a vadászati érdekű törvények, kormányrendeletek és döntvények ; ismertetve lesznek az uj vadász-fegyverek, a lőpor, a töltények ; az eb-tenyésztés és vizslászat némely lényeges kérdései. Majd a Közép-Európában honos vadak, azok életkora, párzása, költés- és lövés-ideje, — továbbá a budapesti fogyasztási adó, viszonfitva egész Európa nagyobb városainak fogyasztási adótételeihez : egy-egy tabellában kimutatva. — Ezt követi egy másik táblázatos kimutatás a vadászati tilalom-időről, tekintettel a különféle vadnemekre az egész magyar-osztrák birodalomban. Végül egy kis rész a vadász-müszótárból, azután a hazai sport-egyletek ismertetése, hasznos tudnivalók s a vadász-konyha. Hogy vadász-naptárunkról tüzetesebb áttekintést nyújtsunk : idejegyezzük annak egész tartalmát. Előszó. Naptári rész. Vadásznaptár és az erdész teendői liavonkint, tekintettel az 1883. évi XX. t.-cz. rendel kezeseire. A vadászat korszerű kérdéseiről : A vadászat nemzetgazdasági fontossága. .— A fogyasztási adó az európai államokban.—Vadkivitelünk 1884-ben. — Amagyar vad. mint a kereskedelem és Közélelmezés egyik kiváló faktora. Vadtenyésztés és gondozás : Általános elvek a vad tenyesztése és óvásáról. — A vadtenyésztés vadaskertekben. — A fáczántenyésztésröl általában. — A fáczán-csibék betegségei és azok gyógyítása. — Útmutatás a foglyok felneveléséről. — Mikor kell a falevelet gyűjteni, hogy jó vadtakarmányny á váljék ? — Az őz-nyalatók elkészítése. — Tapasztalat a váltó-vad körül. — Útmutatás sodrony-keritések felállítására. — A strychnin alkalmazásának egy ujabb módja. Miként kell elbánni a lelőtt vaddal: Hogyan kell a vadat feltörni vagy kizsigerelni? — Miként legczélszerűbb vadhúst szállítani ? — Hogyan kell banni az elejtett s kitömésre szánt vaddal ? Vadászati érdekű törvények es kormányrendeletek, döntvények : A vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. — A fegyver és vadászati-adóról szóló 1833. évi XXIII. t.-cz. — A vadászati törvény végrehajtása tárgyában (belügymin. körrend.). — A fegyver- és vadaszati-adó végrehajtása tárgyában (péiizügymin. körrend.). — Aközségek vadászati jogának bérbeadása tárgyában (belügymin. körrend.). — A vadászbérleti fiktiók megszüntetése tárgyában (min. rend.), — A kopókkal való vadászat tárgyában (min. rend.). — Az elkobzott vadász-fegyverek elárverezese tárgyában (tnin. rend.). — A vadszállitás körül követendő eljárás tárgyában (vasúti felügyelőségi körrend.). — A vadszállitás körüli visszaélések meggátlása tárgyában (ni. kir. posta-igazg. körrend.J. — Fegyver töltények vasúti szállítása tárgyában (min. körrend.). Érv. Magyarországban. — Tölténykészlet vasúti szállításáról (osztr. min rend) Érv. Ausztriában. — Vadkár megtérítések tárgyában (kúriai döntvény). — A vadirtási dijak (tágliák) fedezésének kérdésé. — Vadászati kihágásokból befolyt büntetés-pénzek nem fordíthatók vadirtási díjazásokra. A vadászfegyverekről, lőporról cs tölténykészitésröl : Uj vadász-fegyverek : A Colt-féle ismétlő golyós fegyver. — A Speneer-féie ismétlő sörétes fegyver. — A Bredel-féle puska. — A Pieper-féle mitrailleusecarabin. — U] ismétlő-fegyver. — A damaszk-csövek felmaratásának módja — Miként tisztítandó a beólmosodott puskacső ? — Miként lehet a fegyvercső belsejét a rozsdától megóvni ? — Berozsdásodott csavarok szétv.i lasztása. — A fegyver berozsdásodása ellen. — Fegyvertisztitó szer. A lőporról : Milyen lőport használjunk ? — A barna lőpor előnyei. — Uj lőpor. — ScbuIze-fele fehér lőpor. — A lőgyapotról. A töltényekről: Expansiv vagy explosiv golyó? — A speeial-töltények. — Javított töltények. — Átlátszó sörétfojtás. — Roszul készített töltények. — Milyen nag^ lehet súlyra a töltény ? — Milyen göbecset hasznaljunk nyulvadászatoknál. Ebtenyésztés, vizslászat : Mivel és hogyan tápláljuk ebeinket ? — Kölyök-ebek táplálása. — A tacskók betanítása vidra-vadászatra — Az eb-düh gyógyítása. —- Pasteur és az eb-düb. — A fülrák gyógyítása az ebeknél. — Az eb-rüb és gyógyítási módjai. — Petroleum mint hathatós szer az eb-rüh ellen. Közép-Európában honos vadak, azok életkora, párzás, költés és lövés ideje. (Tabella.) Vadászati tilalom-idő akülönféle vadnem ekre az egész magyar-osztrák birodalomban. (Tab ella.) Egy kis rész a vadászműszótárból. Hazai vadász ós sport-egyletek : Országos magyar vadászati védegylet. — Magyar vizsla-verseny-egyesület. — Budapesti galamb-lövész-egylet. — Vidéki vadász-társulatok. Hasznos tudnivalók : Élővadak beszerzési forrásai. — Kié az elejtett vad, ba többen lőnek rá ? — Czukorrépa mint vaduak kártékony táp. — A foglyok és fáczánok téli etetése. —- A baglyok hasznosságáról. — A vidra-fogásról. — A borzról. — Gyümölcsfák megóvása nyulak rágása ellen. — Fagyás elleni biztos gyógyszer. — Minő vizekben tenyészik legjobban a ponty? — Lehet-e czélozni, ba mindkét szem nyitva va.n ? Vadász-konyha: A nyúlról.— A fenyves-rigóról. — A vadludról. — Szárcsáról. — A siketfajdról. — Vadkacsa-leves. — A zergéről. — Vadgalamb. — A császármadár. — Medvetalp kocsonya . Eme választékos tartalom hinnünk engedi, hogy a vadászügynek jó szolgálatot teszünk ; hinnünk engedi, hogy a magyar vadász-közönség és erdészeink teljes méltatásával fog találkozni ama fáradozásunk, a melylyel e munka kiadása járt. Minélfogva nem habozunk kimondani, hogy a legnagyobb megtiszteltetésnek fogjuk tekinteni, ha törekvéseink támogatásához első sorban is lapunk igen tisztelt olvasói mutatnak példát. A munka, melynek tartalma körülbelől 250—280 sűrűn szedett oldalt fog betolni — f. évi szeptember hó elején jelenik meg és az előfizetők részére még azon hó végéig szétküldetik. Ára : diszes vászonkötésben, a szétküldeni postaköltséggel együtt: 1 frt 20 kr. Megrendelhető a szerkesztőségnél, hova az előfizetési pénzek is küldendők. Hogy a nyomtatandó példány-számok iránt tájékozva lehessünk : tisztelettel kérjük, a megrendelések mielőbbi beküldését. : A szerkesztik. Ugyancsak lapunk kiadásában megjelent „Egy vadász kalandjai Afrikában" czimü, igen érdekes vadászkalandokban gazdag vadászati leirás, mely az elefmtokban, oroszlánok és vadbivalyokban bővelkedő belső vidék tájak festésén kivül, leginkább e vadak vadászati módját és esélyeit tárgyalja, — egy ismert sportsman saját élményei után. A mű kitűnő irályánál és élvezetes tartalmánál fogva igen ajánlható. Ára: fűzve és postai szétküldéssel együtt 60 kr. Megjelent továbbá a „Telivérek" czimü sportregény Capt-Maine Reid után s átolgozva kiadva a „Vadász-Lap" szerkesztője által. A magasabb sport híveinek e mű bizonyára nem egy élvezetes órát képes szerezni, s azért igen ajánlható. Ára : fűzve és postai szétküldéssel 60 kr. Mindegyik mű 150— 160 lapra terjed. fJ^F" A ki a „Vadásznaptárt" s a fenti két művet egyszerre rendeli meg: árkedvezményben részesül, s mind a bárom művet 2 frt beküldése után portomentesen fogja megkapni. . TÁRCZA. Indián képek. Kevés népfaj ment annyi viszontagságon keresztül, s kevés nép lett a föld és arany után szomjazó európaiak által ősi helyeiből kiszorítva s a prairie vagy őserdő vadja gyanánt üldözve, mint az éjszak - amerikai indiánok. Miután Washington, a bátor Delawarok és akkor még számos liarczos felett rendelkező egyéb indián törzsek segítségével Éjszak - Amerika függetlenségét kivivta, a folyvást nyugat felé nyomuló telepitvényesek, e világrész rézszinü őslakóit, vadászterületeikről mind beljebb szorították, a honvédelmi s önfentartási harezok egymást érték, a szenvedély mindkét részről folyvást vadabb lett, s végre amaz embertelen elvből indulva ki, bogy a sajátját védő indián, az európai művelődés haladásának gátja, ezek ellen, minden kitelhető ürügy alatt viselt irtóbáboruvá fajzott el, melynél a boszu, visszatorlás és kegyetlenség karöltve járt. Megesett ugyan, hogy egyes törzsek, az európai művelődés előőrseivel, a vadonban barangoló kalandor „Trapper'-okkal (vadászokkal) szoros baráti viszonyba léptek, velük közösen vadásztak, beleegyeztek, hogy közöttük családot alapítsanak, s hogy bennük e barátságos viszony alapján ellenséges törzsek elleni hü fegyvertársat találtak, de mihelyt a telepitők csoportjai valamelyik vidéket magukénak tekiuték, a két faj közötti jó viszonyt ellenségeskedés váltá fel; a létért vivott tusák újra feléledtek, s mind két részről az embertelenségig terjedő kegyetlenséggel mindaddig lettek folytatva, mig a megtizedelt törzs a vidéket el nem hagyá. Az amerikai e korszakba eső viszonyokat, életmódot, szokásokat és számtalan apró tusát oly éléiükeu senki sem festé, mint Cooper utolsó Mohikánjában, a Bőrharisnyában, a Trapperben, s mindnyájunk által annak idejében mohón olvasott egyéb regényeiben ; később ugyanez irányban Zimmermann ,

Das Goldfieber" i és Hackländer „

Amerikanische Strombilder" czimü életképeiben érdekes olvasmányt nyújtott; de mindez elbeszélések tárgya a prózai kalandor - életből levén merítve, —