Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886
1886-01-21 / 3. szám
22 Vadász és Verseny-Lap. Február 1 1. 1886. tetbe, mert a tapasztalat arra tanit, hogy bizonyos családok ivadékai nehezebben idomíthatok, mig ellenben más családokéi erősebb munkát bírnak és állanak ki. Azután a lábak alkatát és állapotát veszszük figyelembe, melyet semmi körülmények közt nem szabad szem elől tévesztenünk. — Egészséges lábszárakkal biró, habár csak felig fit lovat is mindig biztosabban és jobban kihasználhatunk a versenypályán, mint egy teljesen versenyre kész lovat, melynek lábai fájnak s mely egy rövid galop után már nem futhat. Ily lónál az idomitás gyötrelmes munka eleitől végig s igen sok vesződséggel jár. Török fürdőket, melyek legjobb módul szolgálnának a kondiczió egy nemének elérésére, csak ritkán lehet alkalmazni. Szakembernek a kézzel való tapogatás kellő fölvilágosítást ad a hus szilárdsága felől s általában a ló külseje megközelítőleg helyes ítéletet nyújthat az állat étvágyáról és gyomorállapotáról, mi fődolog a testi jólétre nézve. Oly lovak, melyek luisbau könynyednek látszanak, rendesen puha alkatúak s nagyon nehezen lehet versenyre kész állapotra juttatni. Minden ló, miután a fentebbi módon megvizsgáltatott s fizikai egyedisége szerint lett megítélve, különös bánást kiváu az idomitásuái. Oly lovaknál, melyek munkabíró családból származnak, jóformán semmi nehézséggel nem jár az idomitás. — Csupán rendes munkára van szükségök, lietenkint egyszer egy hosszabb galopra, egy kis izzasztással, a szerint, a mennyi felesleges hust és zsirt hordanak magukon s igen sokat kell őket lépésben jártatni. Oly lovak ellenben, melyeknek lábai megtámadvák, folytonos gondot okoznak az idomárnak s örökös óvatosságot igényelnek. Az ily lovakat a munkánál nagyon megbízható lovászfmval kell lovagoltatni, mert egyetlenegy vigyázatlanul tett galop félbeszakíthatja az előkészítést s az állatot huzamos időre, sőt talán örökre versenyképtelenné teheti. Gyönge szervezetű lovak, ha különben semmi más hibájuk nincs, mégis csaknem ugyanazt az óvatosságot igénylik, mint a gyönge pedálon álló lovak. Nagyon vigyázni kell arra is, hogy a rossz evőknél túlságos munkával az étvágyat el ne rontsuk s egészségüknek, gyomor- és idegszervezetüknek ue ártsunk. A különböző mivoltú lovak a lépésben való mozgást természetesen mindig közösen tehetik. A gyorsmunka mértékét azonban galopban, a galopnál való gyorsaságot s a befutandó távokat, úgyszintén a lovaknál alkalmazandó izzasztó galopot a versenyistálló minden egyedénél külön kell meghatároznunk. Ha gépekkel, nem pedig élő lényekkel volna ügyünk, melyeknél a vér és temperamentum, a kor, a lábak állapotának, valamint az egész testi állapot különbsége figyelembe veendő, akkor az idomitás nagyon könnyű művelet lenne. Az idomitás elmélete főleg azon alapszik, hogy az izmokat és a lélegzést, a tevékenység legmagasabb fokáig fejleszszük, a legnagyobb megfeszítésre képessé tegyük, a mellett minden fölösleges zsirt, ugy külsőleg, mint belsőleg, az egyes testrészekről eltávolítsuk. A lovak idomítása tulajdouképen csak abból áll, hogy munkát adunk nekik. Az idomitás művészete azonban abban rejlik, hogy eltaláljuk a munka menynyiségét s meg tudjuk Ítélni a helyes időmértéket, mely a konditió bizonyos fokához megkívántatik. Általános figyelembe veendő s arkalatos pont mindig az, hogy oly ló, mely tökéletes egészségi álapotban nincs s általában erős testalkattal nem bir, az idomitást nem állhatja ki. Rossz bánás és rossz tápszer miatt elcsigázott lovaknál nemcsak hogy sikert nem érünk el az idomitásban, hanem még ártunk is nekik. Az ily lovakat először testileg tökéletesen helyre kell állítanunk s előbb nem szabad munkára fognunk, mig újra húshoz nem jutnak, tökéletesen vissza nem nyerték egészségüket és eleveuségöket. Tüdőre e's lábakra, melyek minden munkánál szükséges tényezők, mindig kiváló figyelmet kell fori ditanunk, mert ha ezekben kár történik, vége szakad a munkának, idomitásnak. Régebben a lovaknak erős hashajtó labdacsokat adtak be, a mellett nehéz takarók alatt addig izzasztották, mig egy lat bus volt a csontjaikon. Azt tartották, hogy akkor kész tökéletesen a ló a versenyre, ha annyira megszabadult a hústól, hogy a bőr alatt minden izmát észre lehet venni. Ujabb időkben az idomitásnál egészen más módszer jutott érvényre. A ló, megfelelő munka és inkább rövid mint erős galapok által annyira készíttetik elő s annyira szabadittatik meg a fölösleges bustól és belső zsírtól, hogy lehessen bizonyos távolságot mindvégig a legjobb menetben megfutnia, a nélkül hogy az által egykét másodpercznél tovább elveszítse lélekzetét. Ha e ponthoz eljutottunk, akkor csak kevés idő kell ahhoz, hogy a lovat az illető versenyre fitté tehessük. Az elmondottakból kitűnik, hogy alig lehetséges az idomitásra nézve határozott szabályokat megállapítani. Sem a munka mennyiségét nem határozhatjuk meg, sem a pensumot nem jelölhetjük ki, a melynek elvégzése után a lónak lélekzetben kell lennie. Józan ítélet és tapasztalás döntik itt el egyedül a munka mennyiségét, a mennyire a lónak az idomár kezében szüksége van, mig tökéletesen kondiczióba juthat. A szerint aztán az idomitás tartama is uagyon különböző lesz s főleg ama testi állapottól függ, a minőt a ló a muukában mutat, továbbá korától s végre a verseny minőségétől, annak távolságától s a pályától, a melyen tutni fogEgészséges, teljes tevékenységben levő báromévesnél, mely már a rendes munkát végezte, általában félévet elégségesnek tartanak arra, hogy versenykészen mehessen az induló oszlophoz. Persze, vannak lovak, melyek már rövidebb idő alatt is teljesen fitek, de átlag még is kell fél év, mig a ló, erejének és egészségének tetőpontját eléri, sőt némely lovaknál ez is kevésnek mutatkozik. Tény azonban, hogy a versenykész állapotot, mely erős tápszerek és kemény munka eredménye, soha sem lehet tartóssá tenni. Nincs megállapodás a kondiczióban. Vagy emelkedik az, vagy alább száll. — Épp azért az idomitás mestersége abban áll, hogy valamely versenylovat a meghatározott napra készítsük elő s az illető versenyre a lehető legjobb képességgel hozzuk ki a pályára. Az előirt munka az idomitás ideje tartama alatt nem történhetik megállapított előrajz szerint, ma lépésben, holnap galopban, a következő nap izzasztásban stb. — Rendesen bárom időszakra osztjuk azt be s minden időszak közben hashajtó labdacsokat adunk be a lónak s néhány napra, körülbelői egy hétig, nyugalmat engedünk neki. Tudvale vő, hogy valamely ló, mely huzamosabb ideig nem volt munkában, vagy pedig még soha munkába nem vétetett, sok időt igényel, mig a csontok, izomzat, sziv és tüdő, nagy erőfeszítésre képesekké válnak. Ha tehát félévet számítunk az idomitásra megkívántató átlagidőre s ezt bárom időszakra osztjuk be, akkor a munka az első időszakban mérsékelt és lassú legyen, a másodikban kissé gyorsabb s csak a harmadikban sebes és erős, a mint azt s ló által teljesítendő föladat megkívánja. (Folyt, köv.) Körültekintés. Mai számunk hozza a budapesti lóversenyeknek a Magyar Lovaregylet által kiirt versenyföltételeit, melyekből örvendetesen tűnik ki ama nagy lendület, mely versenysportunkban fokozatosan ny il vánúl. Mig 1882-ben a verseny-idény csak kilencz napból állt, már tavaly, a kiállítás évében, tizenhat nap volt s az idén is tizenöt napban lett az megállapítva, melyhez, hogy egy külön-nap is járul,, könnyen megtörténhetik. Átalánosságban a programúi, a tavalyival szemben, változatlanul maradt ; ama nagy itemek, melyek tavaly az őszi meeting alatt először kerültek döntésre, most is föl vannak a programmba véve, de, nagyon természetesen, nem oly nagy dijakkat dotálva mint az országos kiállítás évében. Igen czélszerü ujitás gyanánt említhetjük azt, hogy minden versenynap, — a mezei gazdák versenyét nem is számítva — hat számból áll s e szerint a tizenöt nap programmja összeszn öt számmal gyarapodott. A kiirt kilenczven versenyben első dijakul több mint 130,000 frt lesz nyerhető. A tavaszi meeting második napján futandó Asszonyságok dija 600 cs. aranynyal lett dotálva és igy a monarchiában a legértékesebb verseny lesz, mely urlovas számára nyitva vau. Átalában minden egyes nap programmja oly érdekesen és kiváló tapintattal van összeállítva, hogy minden sports- man örömmel tekinthet az ez évi versenyidény elé. * * * Buzgónak, a gr. Sztáray gr. Hunyady szövetséges istállójának eme gyöngye, a tavaszi nagy haudicupek nevezései közül csupán a Newmarket-Handicapban van képviselve, mely verseny ápril 16-án döutetik el, s melyben több más ellenfél mellett Althorppal, Bendigoval, Craftonnal, Diss-szel, Don Jüannal, továbbá Farewell, Florence, Isobar, King Mouth, Laueret és Plaisanterievel, tehát miud oly lovakkal fog találkozni, melyek kitűnően futottak s elég próbául szolgálnak Buzgónak arra, minő esélye nyilbatik az Ascot Gold Cup és Alexandre Plate fényes dijaira. Az ascoti Gold Cupöt annak idejében Doncaster és Verneuil szintén megnyerték. * * * Az ausztriai Jockey-Club f. bó 29-kén tartja rendes évi közgyűlését, esti 10 órakor, a Club helyiségében. A napirenden lesz a többi közt a Directorium által megváltoztatott Derby-propositió is, a mely szerint 1887ben a győztes lótenyésztőjének járt 2000 frtos tiszteletdíj elesik, a helyett azonban a második ló, az eddigi 2500 frt dij belvett, 3000 frtot kapna, mig a harmadik lónak a tétek és bánatokból 1000 frt lenne biztosítva, holott eddig csupán 200 frtnyi tételét mentette. * * * A Reiter-Club f. hó 12-én tartotta rendes évi közgyűlését bg. Trauttmansdorff K. elnöksége alatt, melyben az évi jelentés fölolvastatván, az tudomásul vétetett. Majd az elnökválasztás történt, közfelkiáltással, bárom év tartamára, ismét bg Traattmansdor/f Károly választatván meg. Választmányi tagokul pedig a következők választattak meg : ifj. gr. Almásy Kálmán, Baltazzi Arisztid ur, gróf Batthyány Elemér, br. Bechtholsheim Antal vezérőrnagy, Beniczky Gábor ur. Bochncr Ödön ur, hg Esterházy Bál, ifj. gr. Kinsley Rudolf, br. Löhneissen Hilbert vezérőrnagy, Jékey N. százados, Mcichl György és Mcichcl Tivadar urak, gr. Széchenyi Kálmán s br. Wesselényi Béla. * 7 * * Az 18Sfí-ban futandó Eclipse Stakcscrt, melyet a saudownparki nyári meeting alatt döntenek el, 48 ló fizetett 60 font bánatpénzt, ezek közt St. Blaise és St. Simon is mi nagyon figyelemreméltó körülmény, mert arra