Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-01-14 / 2. szám

16 Vadász- és Verseny-Lap. fáczán-állomány csak gondos és rendszeres etetés segélyével teleltethető ki szabadban ; de a költségek aránytalanul kisebbek, mint a szelid fáczánosoknál, hol az etetés már a zsenge korban kezdődik s ekkor legköltsége­sebb. Télen, a már kifejlett szárnyas nem igen válogatós és selejtesebb tápszerekkel is megelégszik, kivált ha ez elégséges mennyi­ségben nyujtatik, mert nem csak a fáczá­nok látogatják az etetőket, hanem a nekik szórt magon osztozik nem egy hívatlan ven­dég is. A ki erről meg akar győződni, azt köny­nyen teheti megfigyelés utján. Az erdő és a vidék valamennyi mag­evője fel szokta keresni az ily etetőket, a mostoha időben itt keresve és találva meg­élhetést. Varjuk, szarkák, szajkók, házi- és mezei-verebek, rigók, a czinegék valameny­uyi faja : napi vendégek az ily helyeken. De nemcsak szárnyasok osztoznak az eledelen, hanem egerek, evetek, nyulak s ha török­buza szóratik, még őzek is eleszik a kiszórt magot. S mindezek daczára és ha az etetőt bár­mily bőven szórjak is : а vadfáczánosokra fordított kiadások soha sem fogják elérni a szelid fáczánosok kiadásait. Kövessen itt egy saját tapasztalataimból merített példa : Gr. Bombeles-féle uradalom két vadász­területén — összesen 53 etető helyen — 1884. évi szeptembertől 1885. évi ápril köze­péig kiszór atott : 230 mérő kukoricza II. minőségű à 1-50 — 345 frt, 200 mérő kukoricza III. minőségű à 1.— = 200 frt, 200 mérő rozs és buza rosta-alj à 1.— = 200 frt, 150 mérő éretlen knkoricza-cső à —.40 — 60 frt, Az etetés költségei : 806 frt. Ezzel szemben, s ugyanazon idő alatt beszállittatott 3220 drb fáczán, tenyésztési ezélra fentartatott körülbelől 1600 drb, igy összesen 4820 fáczán lett etetve. Nem szándékom az adott számokból ki­számítani az átlag-árt, melybe egy fáczán etetése került ; tudom, hogy ez úgysem volna teljesen megbízható, mert a tenyésztési ezélra fentartott, úgyszintén a február és márczi­nsban mint tenyész-anyag eladott fáczánok okvetlen többet fogyasztottak a kiszórt mag­vakból, mint a már őszszel teritékre került fáczánok, melyek természetesen rövidebb ideig látogathatták az etetőket. De ha a fent elősorolt kiadásokat, 4800 drb mesterségesen tenyésztett fáczán kiadásá­val összehasonlitanók : óriási különbséget nyer­nénk, eltekintve attól, hogy mily nagy ap­paratust kellene mozgásba hozni ily nagy ál­lomány felneveléséhez, s mennyibe kerülne már az magában. A fentebbiekből látható, hogy a tenyész­tett fápzánok fentartása az, a min a mes­terséges tenyésztés a legtöbb esetben hajótö­rést szenved. De nemcsak a tenyésztéssel járó kiadá­sok okai egyedül, hogy ugy nálunk mint Ausztriában a fáczán-tenyésztés hanyatlani kezdett. Ennek más okai is vannak. Legelőször is hiával vagyunk a jó, gya­korlott fáczántenyésztő vadászoknak, s ke­vés az erdészeti személyzet között az olyan, mint az elmúlt idők amaz erdészei, kik vesz­szővel kezükben személyesen hajtották leg­előre kedvelt madaraikat, s a több százból álló tenyészetüket szerencsésen keresztül tud­ták hozni a nyáron át. A mai kor erdésze ngy az előtanulmányokat, mint a szolgálati teendőket tekintve, legelső sorban erdész s csak azután vadász. A hanyatlás második oka, hogy a mai kor (nagybirtokosai — kiknek legnagyobb része jó vadász is — ama meggyőződésre jutottak, hogy a mesterséges felnevelés által tenyésztett fáczánra a vadászat éppen nem nyújt valami különös élveket, hiszen a va­dászat előtt a fáczángondozással megbízott vadász, a hozzá szokott szárnyasokat akár kézzel is összefogdoshatja, vagy agyonverheti azokat egy bot segélyével is. A vadfáczánosok nagy előnye különö­sen ott, a hol igen kedvezőtlen viszonyokkal találkozunk s feltéve hogy nem követtünk el nagyobb mulasztásokat : azok nagy kitartása. Igaz, hogy a vad-fáczán-állomány a ke­letkezés első éveiben csak lassan szaporodik, de ha a vad-állomány egyszer elért bizonyos fokig, akkor, ha szem előtt tartjuk ama sza­bályokat, melyek annak fejlődéséhez okvetlen szükségesek, biztosan számithatunk a legjobb eredményekre. A „Vadász-Lap" után. A szelid medvék. Erdély éjszaki részén, a Bukovina és Moldova határáig benyúló Ilva, Ratosnya és Bisztra havasokban, a gazdagon termő havasi gyümölcs miatt és amaz okból, hogy senki által nem üldöztetnek, nagyon elszaporodtak a medvék; — mindazonáltal a havasokban legelő juhnyájak és marhacsordák őrei nem sokat tartanak a nymaik közelében tartóz­kodó raedve-családokítól, miután azok nagyon ritka esetben tesznek kárt az ott legelő állatok között. A juhpásztorok elbeszélése szerint a medve a legelésző nyájtól egy dobásnyira leül és ugy hallgatja a furulya bánatos hangját. Megtörténik, hogy a kis pásztorfiu, mi­dőn a tűzre száraz ágat gyűjt, a medvével szembe találkozik, de mert egymást ösmerik, szépen kitérnek egymás elől. A fent leirt havasok nagyob része a bir­tokosság tulajdona lévén, a vadászat abban tilalmaztatik, — az Ilva havas pedig csak­nem egészben a vétsi báró Kemény Kálmán ősi birtoka, melyben a vadászat kiváló tila­lom alatt van-; a havasból lesiető Ilva patak balszélén, fiatal fenyvessel benőtt szikla-falak­kal körülvéve, a báró Kemény családnak gazdatiszti laka emelkedik ki, fehérre meszelt falaival. Mennyi vadászkalandot beszélhetne el a báró családnak legelőször itt lakott gazda­tisztje, a midőn még a rengeteg fenyvesek, a munkások fejsze-vágásaitól mentve, a ma­gok épségökben terjesztették dús lombjaikat bérezen és völgyben le a Maros folyóig ! Ma már országút vonul el 67 klmtr hosszúságban az ős havasnak kiritkitott s elsatnyult szélein ; s ma már az eddigi ódon tiszti-lak, gazdasági épületekkel körülvéve, a kir. postahivatalnak is képes lakást adni. Bármennyire halad a világ a civilizatió utján, egyesek mégis megmaradnak őseiktől öröklött szokásaik mellett; — az Ilva havas medvéin sem változtatott semmit sem a köz­lekedés megnyitása, a nagyban folytatott fa­keresbcdés, a munkásoknak hullámzása, a fejsze-csattogás ; ma is, mint régebb időkben, bejárogatnak a gazdatiszt veteményesébe s a lakházat kürülövedző kősziklán letelepedve, bámulják a nyüzsgő néptömeget. — Az ilvai medve ma holnap háziállattá válik. Közelébb a hajnali órákban az ottani gazdatiszt fegyverét vállára véve, lóháton elindult a havasi szűk ösvényeken, hogy a ki­bérelt legelőkön levő idegen marha-csordá­kat és saját marháit is megtekintse. — Midőn a havas legszűkebb ösvényei egyikén haladna, lova egyszerre visszafordult s az előremenést teljesen megtagadta, — hosszas unszolásra és nagy bajjal reá lehetett birni a lovat a megfordulásra, de előre menni ekkor sem akart, mert három nagy medve állotta útját a szűk ösvényen. A gazdatiszt — bárha sok medvével ta­lálkozott életében — a nem remélt meglepe­tés után nem tudta mihez fogjon, mert ma­ciárra töltött fegyverét nem használhatta, vi­szatérni pedig éppen nem vélte czélszerü­nek, megállott tehát egy helyben s a letele­pedett medvékkel 15 lépésről „farkas-sze­met" nézett. Január 14. 1886. Kevés idő múlva az első medve (való­színűleg a másik kettőnek az anyja) csen­desen, minden rosz indulat tanusitása nélkül, visszafordult és két nagy fia által kisérve, az ösvényen előre indult ; a gazdatiszt is be­állott kísérőnek s a havasi atyafiakat mintegy ezer lépésnyire követte, a hol mindhárman betértek egy közelben lévő patakhoz és annak partjára letelepedve, gyönyörködtek a tőlük nem messze legelésző állatokban, melyeknek egyetlen őre egy 15 éves fiúcska volt. A bisztrai és ratosnyai havasokban lakó medvék sem kártékonyak, legalább az ott nyaraló (ezerekre menő) juh- és marha-állo • mányban nagyon ritkán történik általuk va­lami kár.' A Borszék és Csik megye felé nyúló göde-mesterházi és topliczai havasokban már sokkal vérengzőbb természetű medve-faj la­kik, mert azok tavaszszal és őszszel tetemes kárt okoznak a szabadon járó állatokban, sőt a gyalog ember elől sem térnek ki, ha­nem dörmögve felágaskodnak, mely ismere­tes itteni szokásukkal a favágó embert any­nyira megijesztik, hogy egymagában egy ember ritkán indul el a havasi ösvényeken Es mégis bármilyes szabályosan rende­zett hivatalos hajtóvadászat tartassák, mint a hogy tartatott m. évi junius hónapban is, nem sikerül eme vérszomjas ragadozók kö­zül zsákmányt ejteni. Kőrösy. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány János Ferencit. Szerkesztőtárs Dráveozby Aurél. nyílt t„é r. 100 drb tenyész-fáczán, drbja 5 írtjával kapható Marczaliban, vasnt-állomás Keszt­hely. Megkeresések : Zwerina fővadászhoz Marczaliba intézendők. (3 - 3) Harrierek eladók, a hermanmestetzi 13 V 2 pár­ból álló falka. Nagság 18"—19". A legtöbb e harrierek közül két saiso­non át lett a falkavadászatban begyekorolva. E falka, mely igen szépen van összeállítva s kitűnően vadász, csak osztatlanul s azért ada­tik el, mert az itteni viszonyokhoz egy kissé gyorsak. Ertesitést ad : a hg Kinsky-féle házi iroda ily czinien hozzá intézendő levél nyo­mán : Fürst Kinsky'-scbe Hauskanz­lei in Hermanmestetz. Böhmen. BACHRUCH A. ékszerész Budapesten, Yáczi-utcza 25. sz. ajánlja saját készítmé­nyeit aranyban, ezüst­ben, drágakövekben. Különlegességek : phan­tasie-tárgyak, versenyt és vadász-dijak saját mintázatok és rajzola­tok szerint. Vastőr t ragadozóféléknek, mint medvéknek, farkasoknak, hiu­zoknak, rókáknak, __ I borzoknak, sűn­~ . ^ Sd FS iy пек, hörcsögnek patkánynak stb., szolgál az évek óta legjobb hirben álló, átalán ismert gyára .Adolf ï*ieper Moers (Rajna mellék.) Otkrajczáros levéljegy beküldése után illusztrált árjegyzékkel is szolgál. A 'gyár a német átalános vadászvéd­egylet által arany éremmel lett kitüntetve. 72.86. Hungaria könyvnyomda nyomása, Budapeten, tökör-uteza 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom