Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886
1886-01-14 / 2. szám
16 Vadász- és Verseny-Lap. fáczán-állomány csak gondos és rendszeres etetés segélyével teleltethető ki szabadban ; de a költségek aránytalanul kisebbek, mint a szelid fáczánosoknál, hol az etetés már a zsenge korban kezdődik s ekkor legköltségesebb. Télen, a már kifejlett szárnyas nem igen válogatós és selejtesebb tápszerekkel is megelégszik, kivált ha ez elégséges mennyiségben nyujtatik, mert nem csak a fáczánok látogatják az etetőket, hanem a nekik szórt magon osztozik nem egy hívatlan vendég is. A ki erről meg akar győződni, azt könynyen teheti megfigyelés utján. Az erdő és a vidék valamennyi magevője fel szokta keresni az ily etetőket, a mostoha időben itt keresve és találva megélhetést. Varjuk, szarkák, szajkók, házi- és mezei-verebek, rigók, a czinegék valamenyuyi faja : napi vendégek az ily helyeken. De nemcsak szárnyasok osztoznak az eledelen, hanem egerek, evetek, nyulak s ha törökbuza szóratik, még őzek is eleszik a kiszórt magot. S mindezek daczára és ha az etetőt bármily bőven szórjak is : а vadfáczánosokra fordított kiadások soha sem fogják elérni a szelid fáczánosok kiadásait. Kövessen itt egy saját tapasztalataimból merített példa : Gr. Bombeles-féle uradalom két vadászterületén — összesen 53 etető helyen — 1884. évi szeptembertől 1885. évi ápril közepéig kiszór atott : 230 mérő kukoricza II. minőségű à 1-50 — 345 frt, 200 mérő kukoricza III. minőségű à 1.— = 200 frt, 200 mérő rozs és buza rosta-alj à 1.— = 200 frt, 150 mérő éretlen knkoricza-cső à —.40 — 60 frt, Az etetés költségei : 806 frt. Ezzel szemben, s ugyanazon idő alatt beszállittatott 3220 drb fáczán, tenyésztési ezélra fentartatott körülbelől 1600 drb, igy összesen 4820 fáczán lett etetve. Nem szándékom az adott számokból kiszámítani az átlag-árt, melybe egy fáczán etetése került ; tudom, hogy ez úgysem volna teljesen megbízható, mert a tenyésztési ezélra fentartott, úgyszintén a február és márczinsban mint tenyész-anyag eladott fáczánok okvetlen többet fogyasztottak a kiszórt magvakból, mint a már őszszel teritékre került fáczánok, melyek természetesen rövidebb ideig látogathatták az etetőket. De ha a fent elősorolt kiadásokat, 4800 drb mesterségesen tenyésztett fáczán kiadásával összehasonlitanók : óriási különbséget nyernénk, eltekintve attól, hogy mily nagy apparatust kellene mozgásba hozni ily nagy állomány felneveléséhez, s mennyibe kerülne már az magában. A fentebbiekből látható, hogy a tenyésztett fápzánok fentartása az, a min a mesterséges tenyésztés a legtöbb esetben hajótörést szenved. De nemcsak a tenyésztéssel járó kiadások okai egyedül, hogy ugy nálunk mint Ausztriában a fáczán-tenyésztés hanyatlani kezdett. Ennek más okai is vannak. Legelőször is hiával vagyunk a jó, gyakorlott fáczántenyésztő vadászoknak, s kevés az erdészeti személyzet között az olyan, mint az elmúlt idők amaz erdészei, kik veszszővel kezükben személyesen hajtották legelőre kedvelt madaraikat, s a több százból álló tenyészetüket szerencsésen keresztül tudták hozni a nyáron át. A mai kor erdésze ngy az előtanulmányokat, mint a szolgálati teendőket tekintve, legelső sorban erdész s csak azután vadász. A hanyatlás második oka, hogy a mai kor (nagybirtokosai — kiknek legnagyobb része jó vadász is — ama meggyőződésre jutottak, hogy a mesterséges felnevelés által tenyésztett fáczánra a vadászat éppen nem nyújt valami különös élveket, hiszen a vadászat előtt a fáczángondozással megbízott vadász, a hozzá szokott szárnyasokat akár kézzel is összefogdoshatja, vagy agyonverheti azokat egy bot segélyével is. A vadfáczánosok nagy előnye különösen ott, a hol igen kedvezőtlen viszonyokkal találkozunk s feltéve hogy nem követtünk el nagyobb mulasztásokat : azok nagy kitartása. Igaz, hogy a vad-fáczán-állomány a keletkezés első éveiben csak lassan szaporodik, de ha a vad-állomány egyszer elért bizonyos fokig, akkor, ha szem előtt tartjuk ama szabályokat, melyek annak fejlődéséhez okvetlen szükségesek, biztosan számithatunk a legjobb eredményekre. A „Vadász-Lap" után. A szelid medvék. Erdély éjszaki részén, a Bukovina és Moldova határáig benyúló Ilva, Ratosnya és Bisztra havasokban, a gazdagon termő havasi gyümölcs miatt és amaz okból, hogy senki által nem üldöztetnek, nagyon elszaporodtak a medvék; — mindazonáltal a havasokban legelő juhnyájak és marhacsordák őrei nem sokat tartanak a nymaik közelében tartózkodó raedve-családokítól, miután azok nagyon ritka esetben tesznek kárt az ott legelő állatok között. A juhpásztorok elbeszélése szerint a medve a legelésző nyájtól egy dobásnyira leül és ugy hallgatja a furulya bánatos hangját. Megtörténik, hogy a kis pásztorfiu, midőn a tűzre száraz ágat gyűjt, a medvével szembe találkozik, de mert egymást ösmerik, szépen kitérnek egymás elől. A fent leirt havasok nagyob része a birtokosság tulajdona lévén, a vadászat abban tilalmaztatik, — az Ilva havas pedig csaknem egészben a vétsi báró Kemény Kálmán ősi birtoka, melyben a vadászat kiváló tilalom alatt van-; a havasból lesiető Ilva patak balszélén, fiatal fenyvessel benőtt szikla-falakkal körülvéve, a báró Kemény családnak gazdatiszti laka emelkedik ki, fehérre meszelt falaival. Mennyi vadászkalandot beszélhetne el a báró családnak legelőször itt lakott gazdatisztje, a midőn még a rengeteg fenyvesek, a munkások fejsze-vágásaitól mentve, a magok épségökben terjesztették dús lombjaikat bérezen és völgyben le a Maros folyóig ! Ma már országút vonul el 67 klmtr hosszúságban az ős havasnak kiritkitott s elsatnyult szélein ; s ma már az eddigi ódon tiszti-lak, gazdasági épületekkel körülvéve, a kir. postahivatalnak is képes lakást adni. Bármennyire halad a világ a civilizatió utján, egyesek mégis megmaradnak őseiktől öröklött szokásaik mellett; — az Ilva havas medvéin sem változtatott semmit sem a közlekedés megnyitása, a nagyban folytatott fakeresbcdés, a munkásoknak hullámzása, a fejsze-csattogás ; ma is, mint régebb időkben, bejárogatnak a gazdatiszt veteményesébe s a lakházat kürülövedző kősziklán letelepedve, bámulják a nyüzsgő néptömeget. — Az ilvai medve ma holnap háziállattá válik. Közelébb a hajnali órákban az ottani gazdatiszt fegyverét vállára véve, lóháton elindult a havasi szűk ösvényeken, hogy a kibérelt legelőkön levő idegen marha-csordákat és saját marháit is megtekintse. — Midőn a havas legszűkebb ösvényei egyikén haladna, lova egyszerre visszafordult s az előremenést teljesen megtagadta, — hosszas unszolásra és nagy bajjal reá lehetett birni a lovat a megfordulásra, de előre menni ekkor sem akart, mert három nagy medve állotta útját a szűk ösvényen. A gazdatiszt — bárha sok medvével találkozott életében — a nem remélt meglepetés után nem tudta mihez fogjon, mert maciárra töltött fegyverét nem használhatta, viszatérni pedig éppen nem vélte czélszerünek, megállott tehát egy helyben s a letelepedett medvékkel 15 lépésről „farkas-szemet" nézett. Január 14. 1886. Kevés idő múlva az első medve (valószínűleg a másik kettőnek az anyja) csendesen, minden rosz indulat tanusitása nélkül, visszafordult és két nagy fia által kisérve, az ösvényen előre indult ; a gazdatiszt is beállott kísérőnek s a havasi atyafiakat mintegy ezer lépésnyire követte, a hol mindhárman betértek egy közelben lévő patakhoz és annak partjára letelepedve, gyönyörködtek a tőlük nem messze legelésző állatokban, melyeknek egyetlen őre egy 15 éves fiúcska volt. A bisztrai és ratosnyai havasokban lakó medvék sem kártékonyak, legalább az ott nyaraló (ezerekre menő) juh- és marha-állo • mányban nagyon ritkán történik általuk valami kár.' A Borszék és Csik megye felé nyúló göde-mesterházi és topliczai havasokban már sokkal vérengzőbb természetű medve-faj lakik, mert azok tavaszszal és őszszel tetemes kárt okoznak a szabadon járó állatokban, sőt a gyalog ember elől sem térnek ki, hanem dörmögve felágaskodnak, mely ismeretes itteni szokásukkal a favágó embert anynyira megijesztik, hogy egymagában egy ember ritkán indul el a havasi ösvényeken Es mégis bármilyes szabályosan rendezett hivatalos hajtóvadászat tartassák, mint a hogy tartatott m. évi junius hónapban is, nem sikerül eme vérszomjas ragadozók közül zsákmányt ejteni. Kőrösy. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Sárkány János Ferencit. Szerkesztőtárs Dráveozby Aurél. nyílt t„é r. 100 drb tenyész-fáczán, drbja 5 írtjával kapható Marczaliban, vasnt-állomás Keszthely. Megkeresések : Zwerina fővadászhoz Marczaliba intézendők. (3 - 3) Harrierek eladók, a hermanmestetzi 13 V 2 párból álló falka. Nagság 18"—19". A legtöbb e harrierek közül két saisonon át lett a falkavadászatban begyekorolva. E falka, mely igen szépen van összeállítva s kitűnően vadász, csak osztatlanul s azért adatik el, mert az itteni viszonyokhoz egy kissé gyorsak. Ertesitést ad : a hg Kinsky-féle házi iroda ily czinien hozzá intézendő levél nyomán : Fürst Kinsky'-scbe Hauskanzlei in Hermanmestetz. Böhmen. BACHRUCH A. ékszerész Budapesten, Yáczi-utcza 25. sz. ajánlja saját készítményeit aranyban, ezüstben, drágakövekben. Különlegességek : phantasie-tárgyak, versenyt és vadász-dijak saját mintázatok és rajzolatok szerint. Vastőr t ragadozóféléknek, mint medvéknek, farkasoknak, hiuzoknak, rókáknak, __ I borzoknak, sűn~ . ^ Sd FS iy пек, hörcsögnek patkánynak stb., szolgál az évek óta legjobb hirben álló, átalán ismert gyára .Adolf ï*ieper Moers (Rajna mellék.) Otkrajczáros levéljegy beküldése után illusztrált árjegyzékkel is szolgál. A 'gyár a német átalános vadászvédegylet által arany éremmel lett kitüntetve. 72.86. Hungaria könyvnyomda nyomása, Budapeten, tökör-uteza 5.
