Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-04-01 / 13. szám

Márczius 4. 1886. Vadász- с s Verseny-Lap. 121 ÜGETÓVERSENYEK és TENYÉSZTÉS. Nevezési zárnapok. A budapesti 1887-dik évi Derbyre 1886. május 1-én. A budapesti 1886-dik évi tavaszi versenyek mindkét napjára május 16-án déli 12 óráig. Ügelöversenyek határnapjai : Budapest (tavaszi versenyek) május 30-án és junius 3-án. (Versenyprogramul lapunk 8-dik és 10-dik számaban.) Bécs május 2, 9 és 16-án, junius 14 és 20-án, szeptember 26, 30 és október 3-án. (Versenyprogramm lapunk 2 és 4-dik számában.) Grácz május 23 és szeptember 19-én. (Programmja e lapok 9-dik számában.) Görcz ápril 26 és május 2-án. (Programmja e lapok 12-dik számában.) Majna-Frankfurt junius 3 és 6-án. (Programmja e lapok 12-dik számában.) A 1886- budapesti ügető-Derbyre állva maradtak : Gr. Esterházy Miklós Jelző. Br. Üchtritz Zs. Bastelbinder. Klein Károly, Bécs, Steffi. .Söllinger Kudolf Séraphin. Winkler Adolf, Lincz, Stutzer. Idomitás alatt levő iigetőlovak. Dőry Lajos nr ügetö-lovai Dombováron. Fulerton id sga amer herélt. Yerneyl id fele orosz herélt. Gazsi id pej magyar herélt. Wäschermädl 4é p к ap Strabantzer a Korhány. Aland D. 3é sz к ap Remény a Módi. Bernrieder József urnái Hidvégen a tavalyi nagy államdijra II-diknak beérkezett Murezus kancza febr. 2-áu és Virgoncz márcz. 28-áu csikót (mént v. kanczát?) ellettek, mindkettőnek apja Mat-Cameron, az itteni versenyekről szintén ismeretes amarikai mén. Bernrieder ur az idei tavaszi meetiugre aligha hozhat lovat. ж * * Bécsből figyelmeztetnek, hogy kár volt a budapesti versenyek napjait az idén 8 nappal későbbre (május 30 és jim 3) tenui, mert ez által összeesnek a frankfurti nagy ügető-versenyekkel, melyek junius 3-án és 6-án tartatnak, s igy a bécsi versenyeken pályázott lovak vagy egyik vagy másik meetiugre nem mehetnek. — Összeállítjuk itt a kitűzött napokat és melléje tervezve ujakat, mely szerint azok össze nem esnének : Most van : Lehetne : Bécs május 2, 9 és 16 Bécs május 2, 9 és 16 Bpest május 30, juu. 3 Bpest május 23 és 30 Frankfurt jun. 3 és 6 Frankfurt juu. 3 és 6 ' A baj az, hogy az ügető-versenyek mind vasárnapra vannak téve, s igy egy-egy egész bét lévén egyik és másik versenynap közt: az egész nagyon széthúzódik. A budapestin mindamellett is lehetue igazitni, ha május 23 és 30-ra tétetnének át a napok. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Tanulmányok az országos lókiállitáson. Az 1885. október 5-től 10-ig Budapesten tartott országos lókiálhtás bezárta • után azonnal közöltünk egy jury-tag szakavatott tollából származó érdekes czikksorozatot ; s már akkor kilátásba helyeztük, hogy eme korszakot alkotó kiállítás képét később más oldalról is kellőleg meg fogjuk világíttatni ; mert valóban megérdemli, hogy az abból meríthető tanulságok egy rendszeresen egybeállított részletes és hű leírás által tenyésztőink emlékezetében megörökíttessenek. Ama kedvező helyzetben vagyunk most, hogy ez igéretünknek ama jelentés közlése által lelelhetünk meg, melyet Tané Gusztáv miniszteri oíztálytanácsos a ló kiállításról szerkesztett, s mely az egyetemes kiállításról jelenleg sajtó alá rendezett általános jelentés keretéhen egykét hó mulva meg fog jelenni. Eme leirás szerzője a kiállítás előtt súlyosan megbetegedvén, kénytelen volt a lókiállitái rendezésétől visszalépni, s ugyanez ok miatt a „jury"-ben sem szerepelt. — Igy tehát elfogulatlan szemlélőként szerkeszthette a kiállítás általános leírását, melynek közlését ezennel megkezdjük. A szerkesztőség. I. A fejlődés amaz útjára, melyen Magyarország lótenyésztése két évtized óta rohamosan halad, nevezetes emlékoszlopot állított az 1885. október 5 —10-ig megtartott általános lókiállitás. Ugy a tenyésztő, mint a fogyasztó közönség körében országszerte hangzik máiévek óta az a vélemény, hogy országos lótenyésztésünk ama termelési ág, mely állami önállóságunk visszaszerzése óta összes gazdasági tényezőink között a legnagyobb haladást képes felmutatni. Ez általános nézet jogosultságát és valóságát kétségbevonbatlanul bizonyította a budapesti általános lókiállitás ; egyúttal alkalmat nyújtván tenyésztőinknek nem csak a létező állapot felismerésére: hanem az összehasonlító tanulmányok megtételére, az eddig netalán elkövetett hibák okainak kutatására s ama tenyésztői eljárás megösmerésére és elsajátítására, mely a különböző irányú tenyészdékben sikerre vezetett. Alkalmat nyújtott továbbá a bel- és külföldről telette nagy számban összegyűlt fogyasztó közönségnek : országos lótenyésztésünk termelő képességének felismerésére, a be szerzési források előjegyzésére, sőt részben közvetlen vásárlásra is. Ritkán volt még együtt Európa legtöbb országából annyi tenyésztő, lókedvelő, s egyáltalában lóval foglalatoskodó ember, mint ezen a mi kiállításunkon. A főváros lókedvelő közönsége belevegyült legaristokratikusabbképviselőivel együtt ama tarka nép-gomolyba, mely az ország mindenvidékéről subábau és fövegén árvaleány, hajjal is nagy számban összegyűlt e tárlaton. E mellett tenyésztők es lókedvelők a világ minden részéből, számos külföldi hadsereg képviselői — a legtöbb európai állam lótenyész-intézeteinek egyes közegei, — a bel- és külföldi lókereskedők, - s végre a 7 о szomszédos versenytéren ugyanazon héten rendezett nemzetközi lóversenyek által Budapestre vouzott interuatioualis sport-közönség együttvéve szolgáltatták azt az óriási embertömeget, mely öt napon át folytonosan növekedve hullámzott lókiállitásunkon. S eme nagy közönség legkülönbözőbb elemei egyek voltak az általános ítéletben, mely nem csak szóval fejeztetett ki, de később az egész európai sajtóban is viszhaugzott ; s mely röviden összefoglalva következőleg szólt: 1-ször. Nem volt még Európában lókiállitás, mely sikerültebben rendezve valamely ország egész lótenyésztésének képét oly liiven mutatta ; és 2-szor e kép olyau volt, hogy annak benyomása alatt közérzületté vált ama nyilatkozat, miszerint ma Európában nincs ország, mely állami és nagyobi) magán méneseiben oly nagy. számú és értékű coustaus tenyészanyagot bir ; a kisebb tenyésztők és földmivesek istállóiból pedig annyi és oly jó közönséges használati lovat birna évenkint olyan olcsón előállítani : mint Magyarország. A külföldnek ez elismerése a kiállítás után közvetlenül gyakorlati hasznot is hajtott az ország tenyésztőinek és kereskedőinek, a mennyiben a reá következő négy hónap alatt mintegy 13000 lovat vásárolt a külföld Magyarországon ; mely export a megelőző évek hasonló időszakában előfordult lókivitelt több mint kétszeresen fölülmúlja. Tagadbatlau, hogy lókivitelünk eme nagymérvű fokozásánál je entékeny tényezőként szerepelt a Balkán háború és a Kelet harczi készülődése is; de igen valószinünek tartjuk, bogy éppen lókiál itásunk utalta a keleti hatalmakat arra, miszerint egyedül és kizárólag hazánkat tekintsék ló-beszerzési forrásnak, ж ж ж Meg lehetünk tehát általában elégedve lókiállitásunk sikerével, s főleg a külföld Ítéletével, mely országos lótenyésztésünkre nézve talán túlkedvezőn is hangzik. Kötelességünknek tartjuk azonban ma, midőn lókiállitásunk valóban fényes képének kápráztató hatása alól már felszabadulva, e tárlat képét rövid vonásokkal rajzolni akarjuk, nemcsak a fény-oldalakat emelni ki, hanem az árny-oldalak rövid jelzésétől sem riadni vissza. A lókiállitás előkészítésére és rendezésére már egy évvel elébb külön bizottmány volt kiküldve, melynek élén országos lótenyésztésünk vezetője Kozma Ferencz ministeri tanácsos állott. Az a bizalom, mely tenyésztőink minden rétegéből egyaránt öszpontosul e férfiúban, volt alapforrása az általános lókiállitás sikerének. О intézkedett személyesen az iránt, hogy az állami lótenyész-intézetek tárlata oly mintaszerűvé vált ; az ő felhívására és buzdítására határozta el magát negyven magánméues birtokosa a kiállítással járó koczkázatra és áldozatra, és végre csakis az ő mérvadó befolyásának köszönhető az, hogy a legkiválóbb tenyésztéssel biró huszonkét vármegye lótenyész-bizottmánya többé-kevésbbé oly sikeresen oldotta meg a népies megyei kiállítások czélszerü rendezésével reájuk rótt nagy feladatot. Ily előkészítés folytán jelentetett be öszszesen mintegy ezer ló, mely számból 808 ló a kiállításon tényleg mégis jelent. Az őszes hazai vasutak fél áron szállították a kiállításra szánt lovakat, melyek egy ideiglenes összekötő vasúton, kivétel nélkül egészen az istállókig szállíttattak. A 808 ló 5 nagy deszka-istállóba volt elhelyezve, melyek.közül 4 már a nyáron tartott egyébb állatkiállitások befogadására szolgált, az 5-dik pedig külön e czélra utólag épült. Eme tágas és magas istállók belseje (a nagyértékű lóauyag befogadására) mintaszerűen rendeztetett be. Minden egyes ló tulajdonosának előre jelzett kívánsága szerint, vagy tágas szabad-állásban, vagy rekesz-állásban (box) volt bőséges almon elhelyezve. A felügyeletet éjjel 50 berendelt méneskarbeli katona teljesítette, mert a kocsis és lovász személyzet, valamint a népies kiállításra lovával együtt feljött földmives tenyésztő éjjelre (a tűzveszély elhárítása szempontjából) kivétel nélkül eltávolíttatott az istállóból és a számukra külön épített és berendezett barakkokban bált. Az itatás, jártatás és takarmányozás sorrendje pontosan szabályozva és mintaszerűen foganatosíttatott. A lovak takarmányozása megbízható szolid vállalkozónak volt kiadva, és egészen megfelelő volt. Minden kiállítónak, minden egyes kiállítási közegnek egy nyomtatott lókiál 1 itási szolgálati-szabályzat kézbesittetett, melyből mindenki teljes tájékozást nyert teendői felöl. Az elnök oldala mellett négy csoportbiztos (u. m. Losonczy Gy.. Luczenbacher M, Szily Zsiga és gr. Szapáry Péter) vitte a rendezés és főfelügyelet gondjait oly buzgósággal és odaadással, melyet e helyen épp ugy méltányolnunk kell, miut. báró Splényi rendőr kapitánynak kitűnő működését. Sok nemzetközi és nagy lókiáliitást láttunk már : Bécsben, Hamburgban, Párisban és Angliában, de oly rendet a kiállított lovak és ápoló személyzet ellátásában, oly pontosságot az itatásnál, etetésnél és jártatásnál még sehol sem tapaszt iltunk. Nem kicsiny dolog, hogy 808 lóuak és mintegy 400 lovásznak, kocsisnak és földmives tenyésztőnek ellátása körül alig fordult elő baj vagy panasz, s ba előfordult : az éjjel nappal jelen levő csoport-biztosok által rögtön orvosoltatott. Konstatálva azonban ezzel, hogy a kiállítókról és lovaikról miuden tekintetben jobban gondoskodni már nem is lehetett