Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-03-25 / 12. szám

106 Márczius 25. 1886. 1 várói. Igy a homokosabb részén e nap a lovak canterezhettek is. * * * Tatán, bol márczius 10-ke körül künn trabboltak e's cantereztek, a 15-ke körül ujabban beállt erős havazás miatt ismét megakadt a munka. (Azóta ismét folytattathátik.) * * Az angol sportlapok a „Hunter Impro- vement Society" — irliugtoni lókiállitását illetőleg majdnem egyhangúlag oda nyilatkoznak, hogy e kiállítás által ki lett ugyan mutatva, miszerint egésséges telivér mének alkalmazása mellett s a kellő pénzerővel lehet ucyan mindenki által megszerezhető vadászlovakat nevelni, de a szükséges kanczák tárgyában a helyzet éppen nem változott, holott a fönnemlitett társulatnak leginkább azon kellene lennie, hogy a tenyésztők valahára elismerjék, miszerint az apaló kitűnő volta nem pótolhatja a kancza hiányait. — Már pedig e ponton akadt meg évek óta a kocsi- és vadászlovak tenyésztése. A lord Rosebery-féle bizottság által gyűjtött adatok, a lókereskedők tapasztalatai s a tenyésztő körök véleménye — mind ama tényre mutatnak, hogy nagy részben a hasznavehető kanczák kivitele okozta a hasznos lovak számának elégtelenségét. E körülményt legújabban a most emiitett kiállításra bejelentett vadász kanczák száma igazolja, midőn a legjobb három ló számára kitűzött elég nagy dijak — 25, 15 és 10 font sterling — daczára mindössze csak 10 kancza lett beküldve. És ez már 20 év óta minden angolországi lókiállitásra ugy szokott lenni ; akár hová jött az ember, mindenütt ugyanaz a féltuczat kancza parádézott. El sem lehetne mondani, hányszor kapta meg az első dijat Lady Derwent—

Snowdrift helyett és megfordítva, a mi aztán leginkább az illető bírák kedvétől függött. — Ama bizonyos yorkshirei vén pej kancza mindig és mindenütt a 2-ik dijt kapta; — Captain Barlow szürke sörényű kanczája ritkán maradt dij nélkül ; Jassy telivér sárga, minden dij daczára oly rosszul nézett ki, hogy az ember azt hitte, miszerint inkább a peczérhez mint a kiállításra küldetik. Egy szóval bármerre is ment az ember, mindenütt csak a vadász - kanczák hiányával kellett találkozni. Hányszor láttunk kocsiló-árverések alkalmával nagy, hatalmas, erőscsontu, jóvérű kanczákat, melyekből a külsőségek után Ítélve, terhet biró vadászlovakat lehetett volna nevelni; de ugylátszik, hogy még sem lehettek arra valók, mivel utódaikat sehol sem találjuk. Talán külföldre jutottak, vagy pedig a hintóból kikerülve, valamely cab vagy taliga rúdját húzzák. Annyi bizonyos, hogy ba a kanczák is hasonló gondozásban részesülnének, mint a ménlovak, s ba egyátalában irányukban a tenyésztési czél tartatnék inkább szem előtt, oly hatalmas ménlovak alkalmazása mellett a vadászló tenyésztésének nindinkább előre kellene baladnia. * * * A Parisba utazó ló-kedvelők figyelmébe ajánljuk az ismeretes „

Bon Marche" divatés selyemkereskedő czég istállóit, melyeket az illető lovászmester délutánonkint szívesen megmutat, és alig hiszszük, hogy valaki ennél nagyohbszerü igás és kocsiló-gyüjteményt látott volna. Különféle alkatú és fajú, de leginkább 16 markos lovak láthatók itt, melyek a Parisban nagyobbrészt használatbanlévő fedett waggonettek fogatait képezik. A 145 ló közül vau aztán 20—30 drb tizenhét markos, melyek azonban négy-öt tonnás sulylyal megrakott kétkerekű kocsik elé valók. Az istállókat néhány év óta két ujabb épülettel toldották meg s pedig oly fényes berendezéssel, a minőt a wiudsori és buckiughami palotákban sem látni. Az egész berendezést Mr. Boucicaut. a czég tulajdonosa tervezte. A hat istállóban a lovászmesteren és két groomon kivül hatvan lovász teljesiti a különös gonddal szervezett éjjeli és nappali szolgálatot. Minden egyes ló az első napon reggeli 8 órától délutáni 3-ig, a második napon délutáni 5 órától esti 10 óráig van elfoglalva, de a harmadik napon pihenőt tart. — Mihelyt egy kettős fogat ez istálló előtt megáll, az egyik lovat a kocsis, a másodikat egy lovász veszi át gondozás végett, az etetés előre elkészített adagokban a benső szolgálat dolga lévén. A lovak többnyire Percberouok, normandi és hollandi fajbeliek, ötéves korukban szereztetnek be, s átlag tiz évig maradnak használatban, mi a párisi kövezet minőségét tekintetbe véve, nagyon bosszú idő s csakúgy érhető el, hogy a lovakat kitűnő gondozás s tartás mellett csak fokonkint szoktatják a hosszabb és nehezebb szolgálathoz. A nagy Percberont, mely a legnehezebb kétkerekű kocsit huzza, átlag 2800 frankkal, a közönséges kocsilovak párját pedig 5400 frankkal fizetik ; vannak aztán lovak, melyek felényibe sem kerülnek, de azért mindannyian megérik az értük adott árt, az istállók pedig valóságos minta istállóknak mondhatók. * » * Mr. De Cormette, a franczia állami ménesek igazgatója, kinek kimerítő jelentése az osztrák-magyar lótenyésztésről ezelőtt néhány évvel nagy feltűnést keltett, most ugyan a lótenyésztés tárgyában Németországot bejárván, ebbeli tapasztalait egy Parisban meg jelent könyvben közli a nagy közönséggel. — Az érdekes munkából a következőket emeljük ki. Poroszországban a bárom év előtt teljesített összeirás szerint 2.417.138 ló van s igy 150.000 dbbal több mint 1876-ban. Ezek egy hatodrészét keleti Poroszországban neve lik, hol száznál több állami és magánméues . С tétezik. Egész Németországban — Graditz, Trakehnen és Beberbecken kivül - tizenöt állami méntelep van 2043 ménlóval, melyek 103,898 kanczát fedeztek, s igy egy apalőra átlag 51 kancza jutott. Trakehnen a legrégiebb porosz ménes, tizenkét mértföldnyire az orosz határtól, 1725-ben alapíttatott, és idővel épp ugy miut a magyar állami ménesek kis királysággá nőtte ici magát. Trakehnen területe 10 000 hold s a mostani század elején Mungo, Am- ber, Portland és Colonel Perl nagyhírű apalovak hozattak oda Angliából. Jelenlegi lóál loinánya: 18 ménló, 342 tenyészkancza, 23 négy éves, 353 hároméves, 391 különféle korú csikó, végre a gazdaságban alkalmazott 240 igáslő. A mének közül angol telivérek : Marsworth King Tom után, Friponnier Chevalier d'Industrie után, Rustic és Duke of Edinburgh Stockwell után, Lollypop Souvenir után. Kingdom Kingkraft után és Father Claret D'Estournel után, melyek egyenesen Angliából importáltattak. Telivér kanczák nincsenek, ha bár sokan a félvérek közt nagyon közel állnak kozzájuk. Graditz sokkal kisebb mint Trakehnen — 2900 hold — de ezzel majdnem egykorú (1735-ben alapíttatott). Különös jelentőséggel e ménes csak 20 év óta bir, midőn valamenyi állami telivér kancza Graditzban lett öszpoatositva s az ügykezelés a sportkörökben kiváló birrel biró Lehudorff grófra bízatott. Graditzben félvér kanczák is vannak, melyek nem értékesek ugyan, de azért elég becses anyagot nyújtanak. Angliából a következű telivér kanczák jutottak Graditzba: Brown Duchess Flyiug Dutchman után, Couleur de Rose Stockwell után, - Inspiration Nexvminster Canezon után, — Lady of the Forest, Lord of the Forest

—Dnlcibella után, Miss Roswell Stockwell

—Miss Harriet utáu, Pidcherrima Beadsman

—Formosa után, Scot- tish Queen Blair Atliol

—Edith után és Yorks- hire Bride King Tom — Lady Coventry után. A harmadik állami ménes Beberbeck, Hessen-Nassau tartományban 1866-ig a kasseli választó-fejedelem magántulajdona volt, kinek országát Poroszország anektálta — о о A zordon éghajlat daczára a lótenyésztés itt is szép eredményt mutat. Jelenleg a választó fejedelem kanczái helyett a feloszlott Neustadti ménesből 75 anyaló hozatott ide, s egyátalán az egész ménes tökéletesen uj szervezeten ment keresztül. Ujabban a porosz kormány Chamant-t küldte ide, mely hires ló Lagrauge gróftól vásároltatott meg. — Ezenkívül The Colonel a liverpooli Steeple- chase kétizbeli győztese, Dreadnought és Whitebait működnek mint apalovak. Figyelemre méltó még a braunsebweigi berezeg ménese Harzburgban, hol egyebek közt Brocken a badeni Jubileum-dij nyertese neveltetett. A berezegnek 50 anyakanczája van, melyek közt 20 telivér. — Láttunk még anglo-arabs n о kanczákat is ; ezek angol anyáktól és Mirza arabs telivértől származnak, mely utóbbit IV. György angol király 1820-ban az akkori braunsebweigi berezegnek ajándékozta ; a mén maga egyenesen a Mascati Imam által ajándékoztatott György királynak. — A Harzburgban nevelt lovak leginkább segéd- és о о О vezérkari tisztek által kerestetnek. Mr. De Cormette állítása szerint, a lói versenyek elterjedése óta egész Németországban uj lendületet nyert a lótenyésztés ügye. Az első lóversenyek 1822-ben tartattak meg a mecklenburgi nagyherczegségben s 1883ban már 54 verseny volt Németországban, melyek közül 30 Poroszországban. A kormány részéről nem adatnak dijak kitűnő mének és kanczák számára, mint Francziaországbau, de a hadsereg pótlovazása közvetve bat a lótenyésztőkre. Béke idejében a sereg lóállománya 70.000 drb a lovasságnál, 17000 db tüzérségi és 13.000 szekerészeti ló. A pótlovak évenkinti száma 10.000 darabra rug, melyek tizenöt helyen bevásároltatván, ugyanannyi telepekben tartatnak a szükséglet kiosztásáig. A telepekhez 50.000 hold legelő van csatolva, és az egész szerkezet egy gőzgép rendes járásával működik. Igy aztán nem csuda, hogy a német lovasság lóanyaga oly kitűnő. Végre Mr. De Cormette még megjegyzi, hogy Németország összes lóállománya, mely 1873-ban 3,352.331 drbot mutatott, tiz év alatt, vagyis 1883-ban 3 522,316 drbra rúgván 170,085 drbnyi szaporulatra tett szert. Mindazonáltal a lóbevitel idegen országokból 41000 drbbal haladta tul a kivitelt. * * * A párisi tavaszi versenyek márczius 28-áu kezdődnek. Az első nap futják a 30000 frankos Prix du Cadrant, mely a- franczia sportvilágot egyidő óta élénk érdeklődésben tartja. Reluisant és The Condor újra találkozuak ebben s az öreg Jeuuingsuek vérmes reménye vau, hogy az utóbbi revauehet vehet tavalyi legyőzője fölött Futuak még e versenyben Albany, Barberine, Citrone II., Des- pote, Lapin és Sentinelle, melyeknek azonban kevesebb esélyök nyilik a nagy dijra. Plai- santerie, — mely ellen The Condor-nak tavaly a badeni Jubileums Preisbau a második helylyel kelle megelégednie — nincs e versenyben kötelezve, s igy nem uyilbatik alkalma kortársai fölött való fölényét bebizonyítania. A két nagy angol őszi handicap győztese, mint hírlik, rendkívül ki van fejlődve s egészséges, de erős munkára van