Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-01-01 / 1. szám

1 1. sz. Budapest, 1885 január 1. XXIX. évfolyam. MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. TADÁSZ- és VERSEHT-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A «MAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSENYEGYLETEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 FORINT, FÉLÉVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET). KÜLDENDŐ. Előfizetési felhívás „VADÁSZ- és VERSENY-LAP" XXIX-ik évfolyamára. Egész évre 12 frt. Fél évre G frt. Legfőbb törekvésünk volt, e lapot fokozatosan emelni mind érdekesség mind terjedelmesség tekintetében, s jövőre is oda fog irányulni minden igyekezetünk. A hazai télivér és félvér lótenyésztésnek, lel- és külföldi lóversenyeknek, ügető-versenyeknek mozzanatait egész terjedelemben, a különböző sportágak legfőbb eseményeit pedig rövid vázlatban adandjuk. Ama reményben, bogy igen tisztelt régi személyes ismerős törzsolvasóink, előfizetőink a „Vadász- és Verseny-Lap"-ot becses támoga

+ ukkal továbbra is megtisztelik: a lapot küldeni fogjuk, ha az előfizetési pénz az első hetekben be nem érkeznék is, — mindaddig, nüg az illetők minket a lap további járatásának beszüntetéséről nem értesítenek, anynyit jegyezvén csupán meg, hogy az ily lapbeszüntetésekről legkésőbb január 20-ig tudomással kell bírnunk, — azontúl az illetőket mint előfizetőinket tekintjük. Az előfizetőd, pénzek a szerkesztő Sárkány János Ferenez czimére. Budapest — Nemzeti Casino II. emelet — küldendők. Lapunk „Tárcsáját

u ez évfolyam kezdetétől más helyre teszsziik technikai okokból. Egyúttal figyelmeztetjük a napi kérdést tevő „Memorandum

u ügyében mindazokat, kik e kérdés iránt érdeklődnek, mai tárezánkban „Sylvester-éji idom'

1 felirata ezikkre. TELI VER EK és VERSENYEK. Ménesviszonyaink ötven év előtt és jelenleg. Hogy a lótenyésztést hazánkban mindig kiváló előszeretettel űzték, erről, ha méneskönyvek nem szólnak is, eleget beszélnek a történeti hagyományok, a lezajlott viharos századok fürge és SZÍVÓS huszárparipái, a magyar seregeknek lovassága által gyakran kivívott fényes fegyvertények, melyek mind arról tesznek bizonyságot, hogy a lótenyésztés őseinknek kedves, mondhatni legkedvesebb foglalkozásai közé tartozott. Azonban a szakértelemmel, a századokon át tett megfigyelésből kifolyó tudományos tenyésztés, nálunk is, mint — Angliát kivéve — mindenütt, csak az ujabb kor vívmánya. Nem is az a czélunk, hogy jelenleg hazánk ősrégi lótenyésztéséhez szolgáltassunk felületes vagy talán szájhagyományok után hibás adatokat, hanem hogy rövid áttekintést nyujtsunk ménesviszonyaink felől, ugy. a mint azok tél század előtt álltak és a mint jelenleg állnak. Ötven évvel ezelőtt kileuczven egynehányra rúgott a számbavehető ménesek száma; körülbelül ennyi a kiválóbb hazai magán-méneseink száma jelenleg is — nem számítva az azóta rendszeresen kezelt községi méneseket: — azonban minőség tekintetében mindenféle előnyös jelenségeket látunk hazai lótenyésztésünkben, kiváltképen az utolsó pár évtized óta, hála a kormánynak e téren is örvendetesen tapasztalt áldozatkészségének, irányadó támogatásának s a lótenyésztési bizottmányok buzgólkodásának. Az ötven évvel ezelőtti lótenyésztési viszonyok leírásánál Máttyus N. János királyi udvarnokuak vLótudomány" czimii jeles munkáját veszszük alapul, ki 1824-től 1828-ig az akkori jelesebb méneseket — s részben a már akkor, föloszlatottakat is — gondosan följegyezte. Atveszszük ezt, mint hü tükröt az akkori ménesviszouyok előtüntetésére, helylyel-közzel beszúrt egyéni nézeteivel.*) 1. Esterházy Miklós berezeg ozorai ménese Toluamegyébeu, mintegy 600 tagból való, keleti és angol pályafutó ménektől eredő, nagytermetű, izmos és pompás lófaja majd 120 év óta fennáll; ujabb időkben angol telivér kanczákkal is nemesittetik. 2. Pálffy Antal berezegnek Malaczkán, Detrekő-Váralján Pozsouymegyében levő ménese nemes vérből származik. 3. Hunyady József, gr. lófajára tekintve, bizonyos, hogy ez vérében legnemesb Tereffi, Mouaki, Montedoro, Zaffir, Tajár mének ivadékai által tisztán fentartatik : melyek közül az utolsó, leírhatatlan jeles termete, tetszős szép formája, tehetség és ereje miatt, becsülhetetlen vala. E lófajból, (melv Simongáton Somogy megyében, Készén és Ürményben Nyitramegyében, császári ménekkel, keleti erdélyi vérrel is kevertetve tenyésztetett) nagy hámlovak, de különösen jeles paripák s díjnyertes pályafutók váltak. 4. Viczay gróf ménese, mely Iregeu, Tolnamegyében, fájdalom, még 1836-dik évben feloszlott, e honban legnevezetesebbnek monddathatott; de maga idejében legjelesbnek is becsültetett: igazi magyar fajból származván, legnemesb arab s telivér angol lovakkal ke*) Szerző a bevezetés előtt a kővetkező megjegyzést teszi: „Itt egyéb ezélom nem lehetvén, mint csak olvasóimmal megismertetni mindazon tudtommal e honban létezett s nagyobb részint még fennálló méneseket s nemesvérü lófajokat, ezeknek részletes leírásába nem bocsátkozhatom, minthogy tulajdonosaik időről-időre lófajukat különféle vérrel keverteték." Eme megjegyzésből kilátszik még ama tapogatózás és próbálgatás, mely egyes ménesekben történt s mely a későbbi okszerű tenyésztésnek mintegy előpostája volt. vert párosodás által tufájából kivetkezvén, a legtökéletesebb ló idomát mutatva, legnemesb keleti vér bélyegét viselte, melynek nevezetesebb tenyésztő tagjai valának : Grosvenor világos pej; Griffin stp angol s Marbek arab mének. 5. Széchenyi István gróf csak hat jeles kanczával kezdé telepíteni Nagy-Czenken, Soprony megyében, telivér angol paripa-faj át, melynek nyereg alá legkivált alkalmas s kitűnő ivadéki különféle bel- s külföldi versenyfutások alatt már nevezetes dijakat nyertek ; miáltal a faj rendkívüli jelessége bebizonyulván, nem szükség fejtegetnem azt, hogy a fentnevezett gróf, mint a pesti lóverseny alapitója, e honban a lóügyet már 1828 óta szilárd kitöréssel elősegíteni törekedik. 6. Széchenyi Pál grófnak keleti és angol vérből származott közép-, nagytermetű paripa- s hámfaja jelenleg angol fajidomra változik át Marczaliban, Somogymegyébeu. 7. Károlyi Lajos grófnak angol telivér faja nevezetes Káposztás-Megyeren, Pestmegyében ; Tót-Megyereu pedig, Nyitramegyében, a fentnevezet grófi családnak angol s erdei vérből tenyésztett könnyű hám- s paripafája, egyévtizeddel ezelőtt feloszlattatott 8. Károlyi György gróf angol telivér paripa-fajt tenyésztett Nagy-Károlyban s f'élvérű magyar fajt Szaniszlón, Szatmármegyében, hová a feloszlatott derekegyházi ménes átszállittatván, nemesbittetiü. 9. Festetics Léiszló grófnak arab eredetű ménese, gyakran ezelőtt keleti vérű ménekkel felfrisittetvén, kitűnő és saját testszabásu fajtának tartatott; jeles, tartós s nyereg alá igen alkalmas lovakat szolgáltatott; most már angol vérkeverékből nemzett jeles paripákkal s különös jó hámlovakkal bir Keszthelyen, Zalamegyében. 10. Fechtig N. bárónak eredeti telivér arab mének s Viczay gróf ménesbeli kanczáitól származott lófaja, paripákkal s különös szép hámlovakkal jeleskedett Lengyeltótiban, Somogymegyében; de 1826-dik év körül feloszlattatott s jelenleg Festetics Miklós gróf birtokában van.*) A fentebbieken kivül e honban még kö • vetkező s talán még több előttem ismeretlen ménesek léteznek, — jegyzi ra

eg szerző. *) Somogy meg y ének néhány gazdag birtokosa 1835. év körül társaságba lépvén, a lótenyésztésnek czélszeriibb kezelését s a lóügynek átalános virágzóbb fokra emeltetését tűzték ki törekvésük czéljául, minek ohajtott sikerét napról-napra jobban igazolja a közvélemény. E megyében jelenleg már számos részint teli- s félvérü angol, arab, részint tiszta magyar törzsfaju ménektől eredő 14'/

2 egész 17 maroknyi magas, kitűnő nyerges s hámos lovak találtatnak. Nevezetesebb pártfogói e lónemesbitési társulatnak ; Hunyady János gróf, Festetics Miklós gróf, Fechtig báró, Czindery László, Csapody Pál s többek, kiknek méneseiből már nevezetes egyedek váltak ; átalában a minden évi szeptemberben Hetesen tartatni szokott lóvásáron s versenytéren több száz nemesvérü ló bocsáttatik árúba. M. N. .1. Lapunk mai szama 13 oldal. i