Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-10-01 / 40. szám

Vadász és Verseny-Lap. Október 1. 1885. vitel nyilvánul, a mely mindenesetre még sokszorosan fokozódni fog az állam által importált és a kisbéri ménesbirtokon tenyésztett nori és ardenni fajtájú mének következetes használata folytán. Ezen nori jellegű anyag minőségéről már fentebb az általános csoport leírásánál szállottunk, miután azzal egy istállóban van elhelyezve, Zemplénniegye. Összes lóállománya 31,496. Ezek közül 4 éven felüli kancza 12,434. Fedezett a megyében állami mén 39, e's pedig az idén 1696 kanczát. Képviselve látjuk a középnagyságú 158—163 cm. magas inkább keleti jellegű könnyebb hátas és kocsi lovakat szolgáltató tenyészanyagot. Ezzel befejeztük a Ill-ik csoportnak — vagyis a 22 vármegye népies lókiállitásának rövid jellemzését, de különösen hangsúlyoznunk kell, hogy az egyes megyék lólétszámának ezen jellemzése csupán az ott található lovak többségének minőségére alkalmazható. * * * • / 7 A mint a lókiállitás három főcsoportjának a fentebbiekben foglalt rövid jellemzéséből látható, a kiállítás összes anyaga egy szerves egészet képez, és országos lótenyésztésünk egységes képét mutatja nagy keretben és erős vonásokban. E nagy kép részleteinek tüzetes felösmerhetése, könnyéi áttelvintlietése és komoly tanulméinyozhatéisa végett bocsátjuk közzé jelen katalógust; — éle nem cz értéktelen füzetkére, hanem magéira a kiállításra, a tenyésztői hasznos tanulmányok eme nagy tárházára mutatva mondjuk okulni véiggú tenyésztőinknek: „Itt az ige — hallgassátok !!" Nonius XII. kimúlt. Tekintetes Szerkesztő ur! — A mezőhegyesi állami ménes majd 2 évtizeden át apalova, az itteni normau vér legkitűnőbb és legkorrektebb példánya, a „Nonius" törzs u)abb regenerátora és correctora, ma 2léves korában nagyfokú fuladozás miatt kegyelemből kiirtatott. Daczára, hogy számtalan utódaiban értékes apa-lovakat és tenyészkanczákat Jlmgyott vissza, mégis érzékeny veszteség a normanvér tenyészetében. Született 1865. márczius 29-én Mezőhegyesen, ba volt az LV1I. számú Noniusnak, melynek dédős-apja amaz eredeti NouiuS, melyet 1815. évben a német vértesek Francziaország „La Itossieres* nevű ménesében zsákmányoltak, mely később az egész birodalomban oly előnyösen ismert és kedvelt Nonius törzs megalapítója lett. — Nonius XII. mint apa-ló 17évig szolgált az itteni pepinierieben, ez idő alatt 274 drb csikót (125 mén, 149 kancza) nemzett. Ménesikainak nagy része a-/, egész országban elterjedve, mint orsz. fedező mének a hazai lótenyésztés nagy előnyére szolgálnak. Nagyszámú utódai ugy~urF fogatokban, mint tiszti hátaslovak a hadseregnél keresettek. A mezőhegyesi normán törzs tenyészetében 9 törzsméut, 68 pepimer kanczát és több mint 100 unokát hagyott vissza. 1873-ban a bécsi világkiállítás alkalmával nagy feltűnést keltett és vagy díszoklevéllel tüntettetett ki; 1878-ban a párisi világkiállításban fia, mely jelenleg Nonius XVI. szám alatt törzsmén, részes lett. a nagy arany éremmel kitüntetésben; az idei országos kiállításon az állami ménesek „Norman"-tenyészete képviseletében 8 mén és 2 kancza utóda által fog majd kitűnni. Még kimultával sem szűnik meg az emberiség hasznára lenni, miután csontjai skeletálva a mezőhegyesi csontmuzeumban tanulmány tárgyául lesznek felállítva. Ennyi hasznos szolgálatok után méltó, hogy érdemeit felemlítve, néhány sorban róla megemlékezzünk. Mezőhegyes, ]885. szept. 26. Kis Samu. A szegedi gazdasági egyesület által annak idejében általunk is közölt programm szerint rendezett kerületi jellegű lóversenyek aug. hó 15-én megtartattak. Az idő rendkivül kedvezett a versenyeknek, s részben talán annak is lehet köszönni, bogy ugy a városból, mint a közel vidékről is, roppant közönség gyűlt össze a versenytéren, s nagy érdeklődéssel s tetszésnyilvánítással kisérte az egyes fatamokat. A futamok a következőleg folytak le: I. Futam: Egyleti-dij. Táv 2100 ni. E dijra három nevezés történt, l-nek érkezett be : Wolford Miklós Tündérje (2 p. 45 mp. alatt.) Zsótér Andor Madár-ja 2-dik. Korom Pál Livnó-ja rossz 3-dik. II. Futam: Szeged város dija. Táv 2800 meter. 5 nevezés történt. Wolford József Csinos-a (3 p. 17 mp. alatt) első. Becsei István Ficzkő-ja 2-dik. Széli Gergely Canár-ja rossz 3-dik. Csinos erős küzdelem után bárom hoszszal nyert. III. Futam : Altalános verseny. (Állami dij.) Táv 2800 meter. 7 nevezéssel. Mindjárt a verseny kezdetén Muskó János Kesely nevű lova vezetett, erősen szorittatva Erdélyi János Platinerje által. Kesely azonban a vezetést soha sem adva át, 3 p. 17 mp. alatt ért a czélhoz, második Platiuer, utána harmadik Csáki Imre szentesi lakos lova Kesely. IV. Futam: Szabad verseny. Táv 2100 meter. Két nevezett ló közül, mely mindkettő indult, első lett a 3 perczig tartott versenyben Erdélyi János Höyyös-se. V. Futam: Vigasz-verseny. Táv 1500 m. E versenyben négy ló indult, első lett (1 p. 57 mp. alatt) Dobó Imre Titus-sa, 1 lejjel hátrább Dobó József Jancsi-ja, s harmadiknak Aczél Károly h.-m.-vásárhelyi lakos Szellóje érkezett be. E versenyeknél, melyek a kis tenyésztők buzdítása czéljából rendeztettek, már félreismerhetlenül tapasztaltatott, hogy emiitett egylet által évenkint rendezett lóversenyek alig remélt lendi'iletett idéztek elő a lótenyésztés körül, ngy hogy ma már a tehetősebb szegedi gazdák a versenyek sikerétől buzdittatva, örömmel nevelik és idopiitják lovaikat, mi annál örvendetesebb jelenség, mivel Szeged környékén az utóbbi időkben a lótenyésztés mostoha sorsban részesült, daczára annak, hogy a lótenyésztés feltételei megvannak, s talaja fölöttébb alkalmas, erős és kitartó lovak nevelésére. Lókiállitások és díjazások. Turócz megyében ez évben Pribóczon, augusztus hó 15-én. tartatott meg a lóteny. jutalmak kiosztása. A dijak kiosztásánál szép közönség gyűlt össze, s annak meleg érdeklődése kisérte a bírálatot. A bemutatott anyag valóban meglepő volt, s ugy az ápolás és gondozás, valamint a jó tartás feltűnő jeleit viselte magán. A bíráló bizottságban Rakovszky István elnökölt, ennek elnöklete alatt jelen voltak : Lehoczky Vilmos, Justh Kálmán, Zorkóczy Tivadar, Csepcsányi Ferencz, Beniczky Kálmán, Szenyei László állatorvos, Velics Alajos előadó és a méntelep részéről Dobay Gyula őrnagy, Hering Gyula gyógykovács. Elővezettetett: 21 anyakancza szopós c-ikóval, 3 drb 3éves kancza, 10 drb 2e'ves, 5 darab léves kancza és 7 darab két- és léves méncsikó. — Az anyakancza tulajdonosok közül kitüntetve lett: Ország Ferencz 4, Brauu Mór 4, Kohut Márton 3, br. Prónay Dezső, Bulyánszky, Kracsek Károly, Velics János, Cserni Mihály, Gazdik András, Markovszky Lajos és Folkusházy Gábor 2 — 2 aranynyal. A két és bároméves kanczák tulajdonosai közül: Konczek Károly 3, Duborecz György 3, Újhelyi Gusztáv 2, Vladár Károly 2, Országb József, Piskó Mihály és Ferienesik György pedig egy-egy aranynyal jutalmaztattak. Egy látogatás a chrjänawoji cs. orosz államménesben. (Vége.) 2. Az angol ménes. Az orosz lótenyésztés bámulóinak és pártolóinak is be kell ismerniök, hogy az angol telivértenyésztés s ezzel kapcsolatban a félvértenyésztés is, ez északi hideg országban nagyon rossz lábon áll. E miatt azonban az oroszoknak nem igen lehet szemrehányást tenni. Az ország északi részében az éghajlat a, versenysport kellő fejlesztésére egyáltalában nem alkalmas, s az úgyszólván a hiú törekvések közé tartozik. E szerint hiányzik a jó angol telivér és félvér tenyésztés egyik alaposzlopa. Ezenkívül azonban az angol tenyésztés csekély virágzásának egyik főoka abban keresendő, hogy az orosz lótenyésztőknek vajmi csekély része becsüli az angol vért, sőt nem is óhajtják azt meghonosítani. Legtöbben azt állítják, hogy egész Oroszországban a SZÍVÓS, ügyes és kevésbbé kényes természetű lovakra van szükség. E tulajdonságokat pedig az angol vértől általában, különösen a telivértől határozottan elvitatják. Annálfogva ez utóbbiakat csak nagyon gyéren látjuk képviselve s többnyire nagyon szánandó minőségben. Gyakran nyilt alkalmam e megfigyelést tenni ama kis versenyekben, melyek Krasnoe -Seloban, Zarskoje-Seloban sat. tartatnak. Maga az idomitás is nagyon hiányos. A lovak vagy nagyon kövéren vagy tulidomitva jelennek meg az oszlopnál. Tökéletes kivételt képez azonban minden eddig mondottaktól a chrjänawoji államménes. Ha már az ottani angol lóanyag korábbi időkben is a legjobb volt Oroszországban, mindamellett is a ménes mostani szép fölvirágzását a császári ház miniszterének s valamennyi ménes legfőbb parancsnokának : Woronzow-Daskow grófnak s a ménes kitűnő parancsnokának: Ilovaisky ezredesnek köszönhetni. A most ott látható anyag bátran mérkőzhetik a continens legjobb méneseinek telivéranyagával. Eme szép lendület egyébiránt a legiftóbbi időkből "származik s ama nagy reformok, melyeket Chrjänawojban életbe léptettek, a közelebbi kor vívmányai. 1884-ben bocsátotta először a ménes tenyésztme'nyeit versenypályára ; Angliából kitűnő ménesmestert, idomárt és jockeyt szerződtettek. Mindeme reformok gyümölcseit kétségkívül rövid idő innlva aratni is fogják; azonban, sajnos, e kénesre és tenyésztésére is nagyon akadályozólag bat az égalj mostohasága minden jelentékenyebb fejlődés tekintetében. Az ott alkalmazott angol idomár minden tekiutetben elkövet minden lehetségest; de miképen követelhetnők azt, hogy a lovakat „fit" láthassuk az oszlopnál megjelenni, ba egyszer ápril hóban (abban az időben, mikor én Chrjänawojban voltam) minden hó és fagy alatt fekszik s a lovak ebben az időben még a szalmaágyon kénytelenek végezni a munkájokat! Nagyon akadályozó körülniéuynek tekinthető az is, hogy Chrjänawoj az egyetlenegy ménes, a hol most okszerüleg, európai modorban idomitauak; ha tehát a chrjänowoji lovak versenyen megjelennek, kétségkívül minden más lovat játszva nyernek meg, ugy a vér mint az idomítás előnyénél fogva s a ménes igy soha sem nyerhet va-