Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-03-05 / 10. szám

MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. VADÁSZ- ÉslERSENf-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. Á A «MAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSENYEGYLE­TEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK J HIVATALOS KÖZLÖNYE. WúWfáro.üib ELOFIZETES: EGÉSZ ÉVRE 12 forint, FÉLÉVRE 6 forint a SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET). KÜLDENDŐ. 10. SZ. Budapest, 1885- márczius 5. XXIX. évfolyam. HIVATALOS. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter IV. ad 11661. sz. A „Vadász- és Verseny-Lap" t. szerkesztő­ségének Budapesten. Felkérem Szerkesztő urat alábbi sorok szives közléséré. Azon alkalommal a midőn Soest Ottó ezredes és kisbéri magy. kir. állami ménes-parancsnoknak egészségi szempontból kérvényezett nyugdíjaztatá­sát 0 Felsége engedélyezte s őt a vezérőrnagyi rang adományozásával kitüntetni méltóztatott, a föld­mivelés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. miniszter, nevezett tábornoknak a magyar lótenyész-intézetek érdekében tett bosszas és eredmén.ydus működéseért elismerését következő sorokban fejezte ki : „A csász. és kir. közös hadügyminisz­térium f. évi február hó 24-én kelt 750 sz. átiratával arról értesített, hogy ő csász. és apóst. kir. Felsége Méltóságodnak egészségi állapota miatt benyújtott- kérvéuye követ­keztében Méltóságodnak nyugalomba leendő helyeztetését legkegyelmesebben elrendelni és egyúttal fejedelmi legmagasabb kegyével Méltóságodat vezérőrnagyi czimmel kitün­tetni méltóztatott. Midőu ő csász. és apóst. kir. Felségének, Uram és Királyomnak, — Méltóságod érde­meit méltán kitüntető eme legfelsőbb ke­gyelméről örömmel értesülök, másrészt, mint 0 Felségének földmivelésiigyi magy. minisz­tere, benső fájdalommal veszem tudomásul Méltóságodnak eddigi ügykörétől leendő tá­vozását és megválását. Eddigi, mindig buzgón, mindig szakér­telemmel, a férfiú sziv kötelességérzetével s az ügy bő szeretetével oly hosszú ideig szolgált működési körétől midőn Méltóságod búcsút vesz, nekem legelsőbben lett köte­lességem az ország és a magyar kormány képviseletében leghálásabb köszönetemet s legőszintébb elismerésemet jelenteni ki Mél­tóságod előtt. A mikor ezt teszem, meggyőződésem sugallatával nemcsak ama hervadatlan érde­mekre gondolok, melyeket Méltóságod ma­gának mint a kisbéri magy. kir. állami ménes parancsnoka a vezetésére bizott ménes világhírűvé tételével elvitázbatlanul meg­szerzett, hanem gondolok egyúttal Méltósá­god azon erényeire, férfias jellemére s maga­tartására, a melylyel a válság nehéz napjaiban az állami lótenyészintézetek átvételekor, a magy. kir. földmivelési minisztériumnak az ügyek kormányzata vezetésének megkezdését oly le'uyegesen megkönnyítette. Fentebb kifejezett elismerésemet és kö­szönetemet ismételve, biztositani merészel­hetem Méltóságodat, mikép e kijelentésem az ország nézetét és háláját visszabangozza." Eme nyugalmaztatás következtében üre­sedésbe jött kisbéri ménesparancsnoki állo­másra Ö Felsége a földmivelés-, ipar- s kereskedelmi m. kir. minisztérium ajánlatára Kolozsvári Jenő századost a kisbéri m. kir. állami ménes vezetésével ideiglenesen meg­bízott parancsnokot nevezte ki. Budapest, 1885. február 28-án. A miniszter megbízásából: Mádat). Elnevezés. Mr. Prince pej ménje elletett 1882-ben ap Ver­neuil any Dahlia' (O. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 17.) Dandy nevet nyert. Budapest, 1885. márczius 2-án. A „Magyar Lovaregylet" versenytitkársága. Masjon. TELIVÉREK és VERSENYEK. Lóverseny-napok 1885-ben. Budapest: május 3, 5, 7, 10, 12, 14, 17. augusztus 20. október 4, 6, 8, 11, 13, 15, 18. Pozsony : ápril 28. Bécs: ápril 6, 12, 16, 19, 23, 26. május 1, 17, 19, 21, 25, 28, 31. „ junius 2, 7. „ szeptember 6, 8, 10, 13, 15, 17, 20. A budapesti 1885. évi lóversenyek teljes pro­grannnja lapunk 5-dik számában. Az angolországi egész évi versenynapokat lásd lapunk 4-ik számában. Körültekintés. Az alcadály-verseny és Urlovas-sport ügyé­ben tetemes reformok készülnek. A bécsi Jockey-club kezdeményezésére a különböző lovar-egyletek, Reiterclub és más testületek delegatusai néhány nap múlva Bécsben jön­nek össze. A „Magyar Lovaregylet" is kikül­dött egy hármas tagu bizottságot (ifjabb gr. Almásy Kálmán, báró Bánffy György és Harkányi János), hogy az ott ez ügyben szándéklott reformokról tudomást véve — véleményezésökkel együtt a „Magyar Lovar­egylet" választmányi gyűlésének referálhas­sanak. — Mint hallottuk, a bécsi körökben szándék lenne — a gát- és akadály-verse­nyeket elkülöníteni a sikverseny-meetingek­től, s intézésökre egy külön testületet ala­kitni, vagy legalább egy külön intézőséget mint Angliában a National-Hunt-Comittee, vagy Poroszországban a charlottenburgi aka­dályverseny-testület. — A bécsi nem szán­de'koznék egyelőre külön pályát nyitni, — de külön verseny-napokat szándékoznék nyitni a freudenaui pályán, s ha lehet a budapestin is; a napi jövedelmek (a kezelési és hasz­nálási költségek levonásával) az uj testületé maradna, s a tagok évi járulékaival együtt — a versenyek dotatiójára fordíttatnék. — Nem tudjuk biztosan mennyi a való e ter­vekből, melyek különféleképp variálnak. Egy másik versio szerint -— a nagy akadályver­senyek mint eddig, úgy ezután is maradná­nak a Jockeyclubok rendezte meetingekben, — de az uj testület csak kezdők számára rendezne ily versenyeket miut az alábbiak­ban érintve van. * _ * „Hogyan állunk lovainkkal az akadály­pályákon ?" . . . Körülbelül ily értelmű és igen érdekes fejtegetést találunk a bécsi „Sport" legújabb számában — mi valószí­nűleg az ottani iráuyadó személyiségek egyi­kétől sugalmaztatott, s melyből azt lehet, gyanítani, mit különben a czikk iránya mindjárt eleinte kimond, hogy a bécsi in­téző-köröknek szándékában van az akadály­verseny-pálya dijait a külföldi lovaknak ismét kinyitni. — A külföldi akadály-versenylovak kizárása az ausztriai s mondhatni a magyar­országi dijak nagyobb részéből ezelőtt mint­egy 6—8 évvel történt, circa abban az idő­ben, midőn a Victoria kancza s több mások famozus győzelmei kezdődtek . . . Okada­toltatott e szabály akkor azzal az érveléssel — hogy az angliai steeplerek beeresztése folytán a hazai tenyésztésű, s a sikverseny­pályákról kimustrált lovak kihasználása az akadály-pályákon — lehetővé tétessék. Ot-hat évi tapasztalatok azonban, ugy látszik, azt a benyomást tették, bogy e sza­bály folytán ama nagy-stylü akadályverse­nyek, miket azelőtt láttunk a monarchia pályáin — egészen eltűntek, s bogy a ki­mustrált sikverseny-auyag nem elég jónak és nem elég számosnak mutatkozott a kül­földiek pótlására. Valósziuti tehát, hogy a készülő-félben lévő bécsi verseny-proposi­tiókbau olyas valami czéloztatik, bogy a külföldiek ismét pályázhassanak, s e szándék ellen Íratott a nevezett czikk*); — mely ama nézet ellenében azt akarja bebizonyítani, hogy akadály-verseny lovaink minősége évről évre javul, minek legjobb bizonyságául idézi, hogy ez anyagból kerültek ki: az öreg Wal­lenrod mellett Kaiser, Munkás, Carbol, Ped­ritta, Tittle Tattle, Himmelblau, Runzen­bruder a gátverseny-pályákra, s bogy a bárom utóbbi még az akadályversenyek ben is egyik győzelmet a másik után aratta. Ezzel — úgymond a nevezett lap — con­statálva van, hogy akadályverseny-lovaink anyaga évről-évre javul — habár nem is szükséges erre Derby-győzteseket nevelni. — A másik kérdés, t. i, a mennyiség, sza­porulatára nézve, nem ily kedvező; —reméli azonban a „Sport", hogy ennek is nyitját találjuk majd a propositiók oly átalakítása folytán, — bogy a dijak osztályoztassanak; nagy dijakra és sok kisebbekre, s hogy ez utóbbiakban a már kitűnőknek bizonyultak, *) Volt ily szándék, de mint éppen értesülünk elejtetett, s az akadályversenyekre nézve is irány­adó lesz továbbra is, bogy Franeziaország kivéte­lével nyitva lesz minden continentalis lónak — mint, a sikversenyekben. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom