Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-02-26 / 9. szám

Február 12. 1885. 87 feltűnt, de a gyakori tudakozásokra mindig azzal válaszoltak, hogy a kísérletek alkal­mával megverlek. Az istálló nem igen szá­mított rá a /Two year old Biennialban", mely alkalommal csakis Lonely-ben biztak, Luminaryt számban sem tartván. Mily nagy volt azonban meglepetésük, midőn a meg­vetett csikó a starttól kezdve a finisb-ig Child of the Mistot bárom lioszszal elhagy­ván, elsőnek erkezett be a kedvencz, Lonely, pedig csakis a harmadik helyre tudott ver­gődni ! Eme kitűnő performance után Stock­bridgeban a Hurstbourne Stakest hozta haza, a July Stakesben pedig iszonyú gyorsaságú versenyben Meltont egy fejhosszal letorkolta. Ügyetlen patkolás következtében megsántult, de azért — elég rosszul — nemsokára a sandowni National Breeder Stakes-ben kel­lett futnia, mely alkalommal most emiitett lábbaja miatt Royal Hampton legyőzte, ki­nek azonfelül még 6 fontot is kellett en­gednie. A goodwoodi Molecomb-Stakest haza hozta, de Levvesben a talaj keménysége miatt Risingham és Cora ellenében komolyan nem is vehetett részt a versenyben. Ez volt utolsó fellépése, s azt hiszszük, a Two Tbousandban mint valami megifjodott óriás fog fellépni. A mult évben azt mondták róla, bogy a Rehecca csikónál kevesebbet ér, erről pedig, hogy Paradox-sí nem vetekedbetik. Ez meg­lehet ugyan, de külseje után Ítélve, sokkal többet mutat mint istállótársa. Yajjon jobb e Paradoxnál, azt ez idő szerint még nyilt kér­désnek kell tekintenünk. Paradox a Middle Park Plate előtt oly nagyszerű tríalt állt ki Whipper-in és Rebecca-val, hogy West­minster berezeg még a verseny előtt 6000 fontot adott érte, oly kötelezettséggel, mi­szerint amaz esetre, ba a ló a kétéves Derbyben győztes lenne, még 2000 fontot fizet rá. — Habár az emberek ily körül­mények közt Paradox által egészen el is voltak ragadtatva, valósággal valami csodát még sem látunk benne. Nagyon hasonlít Isonomybez, és e két lóról nem lehet egye­bet mondani, mint bogy nagyon hasznavehető kinézésük van. — Idomárjának nagyon meg­gyült eleinte a baja Paradox csülkeivel, me­lyek görbéknek látszottak, de utóbb kitűnt, hogy nincs hiba bennük. Szerintük több bajt okozhatna a csikó kissé lapos első lá­bainak egy száraz tavaszi időjárás. Első futamában Paradox nagyon ügyet­lenül viselte magát; nem birta ki a pace-t s Xaintrailles elejétől végig előtte járt, mire aztán egy negyed mértföldnyire a nyerő ponttól Melton (mely a most nevezett két lónak 7 fontot engedett) sebes futásban előre törtetve, canterben győzött, Paradox pedig Royal Hamptonnal Xaintrailles mögött bolt versenyt futott. Másképen viselte magát a Dewhurst Plateben, midőn Cora és Xain­trailles voltak legerősebb ellenfelei. De ez utóbbi a versenynapján erősen köhögött és a Birdcageben valóságos szappanbabban je­lent meg, ngy, bogy a futama komolyan számba nem volt vehető, mig Paradox ele­jétől végig mint nyertes haladt a pályán. — Mindamellett tulajdonképpen csakis Corát győzte le, és esélyei a Two Thousandra s a Derbyre mindenesetre „cumm grano salis" veendők. Mindent összevéve tehát a tavalyi formák után ítélve: Luminary, Paradox, Langweil vagy Xaintrailles fognak a Two Tbousand­ban győzni, s habár a Kingsclerc istálló pártfogói csakis Paradox mellett lelkesülnek, mi részünkről jobban bizunk Luminary vagy Langwellben. * * * A £ évi márczius 3-án és 4-én Lon­donban az Agricultural Hall helyiségeiben megtartandó telivér ménlovak kiállítása rend­kivül érdekesnek Ígérkezik, leginkább azért, mart a farmerek ama panaszán akarnak segitni, melyet nemrég e lapokban megem­lítettünk, hogy vadászlovak tenyésztésére al­kalmas telivér apalovak hiányában vannak, majd meglátjuk •— lesz-e elég mén. Az osztályozó bizottságban, illetőleg juryben, Angolország legliiresebb lótenyésztői fognak részt venni s alig találtunk egy ne­vet. a lajstromban, mely a turfon kiváló hanggal ne birna. Á kiállítandó mének két osztályt képe­zenduek. Az elsőbe sorozandók a vadász apa­lovaknak való telivérek, melyek előbb méne­sekben még nem működtek. (Itt az első dij ezüst érem és 50 font sterling; második dij ezüst érem és 25 font. Ezenkívül még bárom ezüst érem áll a jury rendelkezésére oly lovak számára, melyek különben figye­lemre méltók.) A második osztály vadászlovak tenyész­tésére alkalmas s tizenhat évnél nem idősb telivér mének, melyek az előbbeni években ménesekben nem működtek. (Itt lesz egy dij arany érem és 100 font sterling; két dij egyenként ezüst érem és 50 font: két dij egyenként ezüst érem és 25 font. Ezen­kívül még bárom ezüst érem áll a jury rendelkezésére.) Eme dijak magánosok ado­mányaibél a kormány közbenjárása nélkül gyűjtetvén, remélhető, bogy a telivér ménlo­vak tulajdonosai kiválóbb állataikat bizonyára beküldendik. A kiállítás főczélja: a vadász­és félvél lovak tenyésztése. Minthogy a lóte­nyésztés Angliában évek óta alább szállt, a szükséglet fedezésére külföldről kellett lova­kat importálni, melyek az angol faj tulaj­donságaival nem birnak. — E bajon csakis olyformán lehet segíteni, ba a tenyésztők olcsón erős és egészséges ménlovakhoz küld­hetik kanczáikat, középszerű és gyenge apa­lovak pedig végképpen mellőztetnek. * * * A „Field" legutóbbi számában élénk színekkel ecseteli a lótartás czimén felszámí­tott költségeket, melyeket a dologban járatlan egyének fizetni kénytelenek. Egyúttal fel­emlittetnek mindazok a visszaélések, melyek megrögzött előítéletek nyomán számtalan magánistállóban az illetők nagy kárára még mindig fennállnak. A mily kegyetlen és a józan ész felfo­gásával ellentétben álló szokás, hogy vadász­lovak majdnem mindenütt a vadászati nap reggelén nagyon kevés vagy éppen semmi vizet nem kapnak, ugy szintén helytelení­tendő a magános boxok használása és alkal­mazása. Az elkülönített box nem egyébb, mint valami czella, melyben a ló 24 ' óra lefo­lyása alatt (ba csak meg nem nyergelik) egész egyedül magára van hagyatva. Már pedig mindenki tudhatná, liogy a ló a társas állatok közé tartozik, vagyis, hogy még az ős vadonban is soha sem szokott egyedül, hanem mindig többek társaságában tartóz­kodni. Ha mint valami vadállatot a boxnak nevezett kalitkában vagy ketreezben tartjuk, a ló minden verébtől megijed, mely mellette a bokorból fölröppen, s végképpen megbo­londul, ba más ló ügetve elébe ér. Sok idomár azt állítja, bogy a lovak nem pihennek eleget, ba egymást láthatják, de ez csakis puszta feltevés, melyet indokolni nagyon bajos lenne. Ellenkezőleg minden oda mutat, bogy a ló magában sehol sem szeret lenni. A hires devonsbirei steeple­chaser Barumite tulajdonosai egészen más­kép fogták fel annak idomitását. Ugyanis naponta néhány éráig a lovat egy öreg ember kézen vezette mindenféle dülő és mezei uta­kon lépésben. Helylyel-közzel leülvén, pipára gyújtott s a különben oly szeszélyes természetű te­livér mén nyugodtan bevárta, mig vezetője pihenőjét bevégezni jónak találta. Nem akar­juk az idomítás eme nemét criterion gya­nánt felállítani, de annyi bizonyos, hogy a lé, melv útjában oly sokféle tárgygyal és emberrel találkozott, nagyon csendes lett és e futamok alkalmával nem igen ijedt meg valamitől, miként ezt az illető tulajdonosok nagy kárára sok „ crack" az elbatározó pil­lanatban tenni szokta. Urlovasok traioingje Urlovasok idomitására vonatkozólag a berlini „Sporn" igen szakavatott czikket kö­zölt legközelébb, melyet lényegében, érdekes tartalmánál fogva átveszünk. Urlovasok idomítása — ugy mond czikk­irő — sokkal nagyobb fontossággal bir, mint azt igen sokan hiszik. Azonban senki sem kételkedik e tétel ([helyessége fölött, hogy több verseny vész el a lovasnak training­biánya, semmint a lónak rossz kondreziója miatt. Mindenelőtt megjegyezi czikkiré, hogy itt csak oly urak idomitásáról van szó, kik­nek súlya az átlagos urlovassulyt (60 — 65 kilo) meg nem haladja. Koránt sem javasolja a 80 és több kilo sulylyal biró uraknak, hogy gyógyszerek alkalmazása vagy erőltetett ido­mítás által apaszszák le magokat a ver­senyteherig. Hiszen már oly sok szomorú példáját lehetett látni a parforce-idomitás : nak, mely az egészség tönkretételét s némely esetben sorvadás folytán bekövetkezett balált is idézett elő. Szándékom, — irja értekező — inkább oda irányul, hogy fiatalabb urlo­vasainknak megjelöljem az utat, a melyen, nem gyöngülő testi erővel, huzamosabb ideig lovagolhatnak könnyű teherrel s élvezhetik a versenypályán való lovaglás gyönyörét. Hogy a helyes életmód s a testtel való szak­szerű bánás e tekintetben nagyon sokat tehet, láthatjuk naponkint jockeyinknál, kik leg­többnyire agg korukig megőrzik könnyű terhüket, a nélkül, hogy konstitucziójok a miatt szenvedne. Az urlovasok terheinél ugyanaz a viszony áll fenn, mint a jockey­kénál, értve itt csupán az akadályversenye­ket. E szerint párhuzamot lehet köztök vonni, annyival inkább, mert Fred Archer bebizo­nyította, mikép egy jé jockeyuak nem szük­séges, hogy törpe termettel bírjon. Az angolországi sikversenyeknél e szá­zad elején nagy hiányát érezték a könnyű jockeyknak s abból az időből egy angol érte­kezés behatólag tárgyalja, illetőleg bírálja az öregebb és fiatalabb jockeyk közt való viszonyt. Helyesen emeli ki értekező ama haladást, melyet a századok folytán annyiben elér­tek, a mennyiben a báromévesek nagy ver­senyeinek terhei lassankint annyira fölemel­tettek. hogy több idősb jockey lovagolhatott azokban, anélkül hogy idomitásuk miatt egészségüket koczkáztatták. Nem tekintve azt, hogy már a humanitás szempontjából is, az öregebb jockeyuak, ki gyakran család­apa is, a nagyon fiatal jockeyvel szemben előnyt kellene adni, amannak támogatására szolgál főleg nagyobb tapasztalása és ama körülmény, hogy többnyire jobban lovagol s nagyobb testi erővel rendelkezik, tehát, inkább képes a lóból, alkalmas pillanatban, kivenni mind azt, a mi abban rejlik. Mennél magasabb a teher-skála, annál tovább maradhat meg a jockey a hivatása mellett s nem kénytelen helyet engedni a félig képzett, tapasztalatlan lovászfiúnak. A skála szerinti urlovaglásnál a teher bizony • nyal eléggé nagy; azonban a liandicapek­ben gyakran érezbetui hiányát a gyakorlott, könnyű urlovasnak s némely handicap csak azért vesz el, hogy egy még kevéssé tapasz­talt lovasnak kis teherrel egy még fiatal lovon kell lovagolnia, hol egy idősebb lovas routinejének és ügyességének kellene érvé­nyesülnie, hogy a 3 és 4-éves ló első leczké­jét nyerhesse. Azonkivül, a tiszt, mai nap­ság nem veheti igénybe a jockey-dresst mint hajdan, hanem egyenruhában kell lovagolnia, mely körülmény miatt három-négy kiloval **

Next

/
Oldalképek
Tartalom