Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-01-01 / 1. szám

Vadász- és Verseny-Lap. Zdenko-Gidran, számos vadászlovagláson, három Yonszalék-vadászaton lovagoltatott. Igen jó és kitartó vadászié, biztos és jó ugró, egy tulheves ugrásnál megsérült bal első csődjében bevágás folytán, és ennek következtében sokáig kímélni kellett. Northstar 111. számos vadászlovagláson, három vonszalék-vadászaton és öt falkavadászaton lovagoltatott. Kitűnő vadászló, remek ugró, kitartó vágtató, soha beteg nem volt, a többi lovak felett kimagasló elsőrendű vadászié. Nonius XXIV., sok vadászlovagláson, két vonszalék-vadászaton és három falkavadászaton lovagoltatott. — Egy jó, használható ló; ugrási kedve és képessége csekély, nem igen gyors, a vadász idény vége felé igen javult és azután igen használható lett. Tápió. Már a legcsekélyebb munka alatt ismétetlen megsántult, miért is a vadászidény alatt használható egyáltalán nem volt és Bécsben maradt vissza. Amaty I., sok vadászlovagláson, két vonszalékvadászaton és három falkavadászaton lovagoltatott. Jó ló, jó vágtató, ugráshoz kevés bátorság, az idény vége felé megjavult. Használható vadászié. A bábolnai ménesből : Jussvf, számos vadászlovagláson, három vonszalékvadászaton és három falkavadászaton lovagoltatott. Igen jó és biztos ugró, kitartó vágtató, igen gyors és ügyes, a talaj nehézségeinek legyőzésében, egy vadászat alkalmával posványba jutott és in-gyuladást kapott. Amurath JBairaetar, számos vadászlovagláson, három vonszalékvadászaton és négy falkavadászaton lovagoltatott, kiváló jó ló könnyű teher alá, biztos és bátor ugró, igen gyors és kitartó, soha beteg nem volt. A fogarasi ménesből: Pluto, számos vadászlovagláson, három vonszalék- és öt falkavadászaton lovagoltatott. Kitűnő, kitartó vadászló, biztos és remek ugró, ügyes a talaj nehézségeinek legyőzésében, igen kellemes véralkatú, soha beteg nem volt, kitűnő evő. Elsőrangú vadászló. Favory, számos vadászlovagláson, két vonszalék- és három falkavadászaton lovagoltatott. Igen jó, igen használható vadászló, igen ügyes a legnehezebb talajban, egy erős ugrás alkalmával bal első szárnycsontján megsérült és ennek következtében kiméltetett. A kisbéri ménesből: Bois-Poussel, számos vadászlovagláson, három vonszalék- és öt falkavadászaton lovagoltatott. Az összes kanczák felett kimagasló kitűnő ló, kiváló vágtató, merész és remek ugró, bámulatosan gyors, kitartó és ügyes a legnehezebb talajban. Első rangú vadászló. Furioso, számos vadászlovagláson, két vonszalék- és négy falkavadászaton lovagoltatott. Kitűnő jó ló, kiváló vágtató, jó ugró, igen jó evő, igen használható. Budapest, 1884. deczember 30-án. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium lótenyésztési osztályától. A hadsereg uj csikó-telepe. Közöltük ez év elején, hogy a hadügyminisztérium még ez idén egy harmadik csikótelepet szándékozik alapítani a lovasság részére. Felhivattak az erre vállalkozni óhajtó földbirtokosok, ajánlataik benyújtására, s e felhívásnak volt is eredménye, a mennyiben az ország számos vidékéről mintegy 40 földbirtokos által ajánlatok tétettek részint a csikóknak saját gazdaságukban és felelősségükre való felnevelésére, részint pedig a birtokoknak vagy csak a szükséges csikólegelőknek és istállóknak átengedésére. Hosszas helyszíni szemlék és alkudozások eredményekint jelenthetjük, hogy legközelebb megtörtént a választás olyképen, hogy a Meszlényi-féle daádi birtokot vette bérbe a hadügyminisztérium, s ott saját gazdaság mellett katonai csikótelep (Remonten Depót) szerveztetik, melybe 400 hároméves csikó lesz évenkint beállítva, s azután 1—1V

S óvi jó tartás után, kellő állapotban, az egyes lovas-ezredekhez beosztva. Ilyenformán most már három csikótelepe van a hadseregnek. Az egyik Stiriában Piber-en 300 csikóra, a második Erdélyben Besztercze mellett Bilakon 400 csikóra, s most legújabban a Fehérmegyében Tolnamegye szélén Ozorához közel fekvő Daád-oii szintén 400 csikóra. Az a felmerült terv elejtetett, mely szerint egyes gazdák vállalták volna el saját gazdaságukban az átadott csikók felnevelését, o o 1 s ugy látszik arra határozta el magát a katonai kormányzat, hogy csupán önálló katonai telepeket le'tesit saját regieben. — Hányat még ez után ? Ezt a jövő tapasztalatai fogják megmutatni; ugy halljuk azonban, hogy jövő évben minden esetre még egy ily telepet fognak szervezni az ország felső vidékén. Ama katonai körök, melyekben a telepek eszméjét kiválóan pártolják, még 7 ily telep szervezését pengetik a jövő évekre. Többször volt már alkalmunk ama felfogásunk kijelentésére, hogy a hadsereg lószükségletének czélszerü beszerzésére, legbiztosabb eszköznek a pót-ló-árak jelentékeny felemelését tartjuk, karöltve a tenyésztőktől való közvetlen bevásárlás lehető kiterjesztésével. Ily utou, 400 forint remoute-ár mellett, a porosz mintára szervezett csikótelepek — nézetünk szerint — feleslegesekké válnának; mert meggyőződésünk, hogy eme telepekben még jóval drágább lesz a pótlovak felnevelése. — Nem tagadjuk azonban, sőt nagyon is belátjuk, hogy tisztán a tenyésztők szempontjából, hasznosnak kell jelezni a csikótelepek intézményét, mert a tenyésztő jól jár, ha csikaját már 2 7

2— 3 éves korában 250—325 forintért a katonasághoz eladhatja. Megelégedéssel constatáljuk, hogy a teljes korú (4—8 éves) remonták ára is felemeltetett átlag 350 forintra, a delegatiókban legutóbb tárgyalt hadügyminiszteri budget szerint. Habár ez árt még mintegy 50 forinttal emelendőnek tartjuk, mégis nagy haladás ez, mert igen közel mult idő az, melyben 200—250 forint volt a remondák átlagára ! Ha ily ár mellett a jövő évben minden tenyésztőnek alkalom adatik arra, hogy eladó lovát vagy csikaját, minden közvetítő nélkül, egyenesen bemutathassa s esetleg eladhassa a pótlovazási commissionak, akkor igazán elmondhatjuk, hogy nagy haladás történt e téren; s hogy ez irányban sok év óta folytatott küzdelmünk kezdi megteremni gyümölcseit ugy a hadsereg, mint az országos lótenyésztés érdekében. + Még valami a honvéd lovassághoz. Tekintetes Szerkesztő ur ! Engedje hogy e néhány sor világot láthasson becses lapjában. Az ezekben foglalt észrevételek Lits Gyula urnák a Vadász- és Versenylap decz. 18-iki számában megjelent czikkében mondottakra vonatkoznak. A m. k. honvédlovasságról az 1869 — 1874. évi időközben bármit mondjanak is, elhiszem; — nem mondok ellent, ha azt mondják is, hogy majdnem minden rossz volt; ez időszakban rossz lehetett minden, mert a kezdet nehézségeivel kellett küzdeni, de mert a századparancsnokok túlságosan önállóak voltak; felügyelet alig volt, egyöntetűség tehát nem lehetett; a hol jó volt a századparancsnok, ott jó volt a század is, a hol pedig tájékozatlan volt, ott a század rossz volt. , Hogy azonban 1874-től kezdve, a mikor a 40 lovas század egy dandárnokot kapott, ki főfelügyelője lett a honvédlovasságnak, sikerült volna még a legrosszabb századparancsnoknak is századját annyira elrontani s annál a fegyelmet annyira meglazulni hagyni, hogy 60°/

o nyomott hátú lova lett volna, azt határozottan tagadom*), mert eme dandárnok és felügyelő éber figyelme kiterjed mindenre, s a 40 lovasszázad épp ugy kezében van, mint a legjobb schwadronyosnak a 4 szakasza. Azt hiszem, egy honvéd századparancsnoknak sem leend kifogása az ellen, ha Osbaldiston, Nemo stb. kritikusok bármelyike is megnézi a század összes lovainak hátát a gyakorlatok utolsó napján, hogy meggyőződhessék arryl, miszerint nem 60°/o» de 4% sincs a nyeregtörte lovak száma.**) A keretrendszer hogy jó, világos példa reá az 1874 óta elért s még a külföldiek által is elismert eredmény; hogy szükséges, annak nemzetgazdászati okai vannak, mert olcsóbb s mert kevesebb időre vonja el a munkáskezeket a földmunka, ipar stb. teendőitől. A keretrendszer a jövő rendszere, annyi lovasságot, mint a mennyire szükség van: sem mi, sem más állam nem lesz képes a keretrendszer életbeléptetése nélkül fenntartani. El fogjuk érni azt az időt, hogy-a közös hadsereg lovasságát is a keretrendszer alapján fogják szaporítani, hisz elérték ama katonák, kik a mult század alkonyát s a jelen század hajnalát látták, hogy a ezopfot eltörülték, (már mint a frizura kellékét). A vállalkozó rendszer még akkor is a legolcsóbb lenne, ha csakugyan annyi ló menne is tönkre a vállalkozóknál, mint a mennyit Lits Gyula ur sejtet. Hogy közvetlen a tenyésztőktől venni a lovat jobb, s hogy e módon az árnak megfelelőbb lovakat lehet kapni, mint a szállítóktól véve — azt a honvédlovasságnak magas és legmagasabb rangú tisztjei is tudják, miután több ezred van már, a hol közvetlen a tenyésztőktől vásárolnak, ez ezredeknek vannak a legjobb lovai, ilyen a többek között a debreczeni és a kecskeméti ezred is. Közeledik az idő, hol minden lovat közvetlen a tenyésztőktől fognak venni; hogy ez eddig nem történt, nem a honvédlovasság egy magas rangú tagja az oka; nincs a honvédlovasság magas rangú tisztjei között egy sem, ki a közvetlen vételt ellenezné, láthatja bárki abból, hogy a m. kir. 6-dik honvédhuszár ezred deczember hó elején pótlószükségletét Komárommegyében közvetlen a tenyésztőktől eszközölt vásárlás által fedezte, minden néven nevezendő közvetítő kizárásával, és ezen pótlovazásnál elejétől végig mint szemlélő jelen volt a honvédlovasság legmagasabb rangú egyik tisztje, s látható örömmel szemlélte az eredményt, nem hogy ellenezte volna a közvetlen bevásárlást. A vállalkozási rendszer jó; — hogy jobb *) Hiszen ezt Lits Gyula ur sem mondta, sőt ellenkezőleg éppen ő állította Osbaldiston ellenében (persze feleslegesen, mert bizonyára Osbaldiston csak 60/,,-ob akart írni) bogy 1874-ben az Alcsutkra menetelésnél nem volt 60, csak 12 nyeregtöréses ló. Ezt az igazság kedvéért és azért jegyezzük meg, nehogy felesleges szóváltást idézzen elő. Szerk. **) Valószínű, mert a magyar nyereg-szerszám mellett (értve a 4-rét takarót alatta) csak igen nyugtalan ülés mellett (alvás nyeregben stb.) volna az lehetséges ; csak a tüzérség és szekerészeinél használt német nyergeknél fordulhat elő a nyéregtörés nagyobb számban — mint ezt saját tapasztalatból \ tudjuk. Szerk.