Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-02-12 / 7. szám

Február 12. 1885. 63 A Two Thousandban még miudig Paradox a főkedvencz kire 7-et adnak 3 ellen, utána Xaintrailles, Luminary és Child of the Mist következnek, 6:1 és 10:1 fogadásokkal. A Derbyben Paradox 13:2, Melton pedig 9:1 fogadásokkal vannak jelezve. * * * Az újév első betei világos tanúságot tesznek ama közmondás belyes voltáról, bogy az angol időjárás leginkább különféle példányokból áll. Igy január 14-én bámulatos meglepetések vártak reánk, mert aznap délelőtt 11 órakor a fagy határozottan engedő félben volt, ugy, bogy Sir B Cunard rókakopó tálkájának fixture-ja Houghtbon-on-tbe-Hillben minden kétségen kívülinek mutatkozott. De azért 12 órakor az idő hirtelen megváltozott, mi azonban nem akadályozta meg a falka elindulását Shangton Holt felé, hol csakugyan Capt. Hunt vezetése alatt a maroknyi mezőny, rövid de érdekes run után, a kedvezőtlen idő miatt szétoszlott. A Quorn, Cottesmore és Husbauds-Bosworth falkák néhány napig, vagyis január 16. 17 és 19-én, vadásztak ugyan, de a beállott kemény fagyok 22-én a Sir B. Cunard-féle falka meetjét megakadályozták. * A nagy nemzetközi galamblövészeti meeting Monacoban január 16-én és 17-én, daczára a fejedelmi bőkezűséggel kiállított dijak és az igazgatóság által legújabban életbe léptetett javításoknak, nem valami különös fénynyel ment véghez, mi némi tekintetben a rendkivül zordon időjárásnak is tulajdonítható. A Grand Prix du Casino-t (értékes műtárgy és 20000 frank) M. de Doclodot vitte haza, ki 12 galambot hiba nélkül ejtett el, 26 illetőleg 27 meter távolságra. Az érdekes barczban 56 többé-kevésbbé ügyes lövész vett részt. A kedvencz, mr. Cessfield, kire roppant fogadások tétettek, az első öt galamb közül egyet elhibázván, csakis a második dijra aspirált, melyet aztán signor Danio elől hat sikerült lövés után el is vitt. — A Prix de Monte Carlo (5000 franc és műtárgy) Captain Shelleynak jutott 9 sikerült lövéssel. Nevezetes, hogy Shelley az előtte való napon a Grand Prix de Casinoban aránylag nagyon rosszul lőtt, mivel 12 galamb közül csak ötöt tudott elejteni, mr. Dorlodot pedig a második nagy dijnál éppen csak egy galambot talált. Az igaz, hogy a Prix de Monte Carlonál a lövészek bandicapezve voltak s igy Mr. Dorlodotnak, mint a Casino-dij nyerőjének, 29 % meter távolság jutott, mig Captain Shelley a győztes, 26 meterről lőtte 9 galambját. De azért mégis feltűnt, hogy aránylag oly csekély távkülönbség mellett a lövészek majdnem végképen zavarba jutottak. A „Field"-ben nagyon melegen ajánlják hölgyek számára a mr. Busvine (London 4. Brook-Street) által készített lovagló ruhákat, melyeknek szoknyája, esés alkalmával, a nyeregben meg nem akadhatván, az eddigelé mindenkor oly veszélyes hurczoltatást lehetetlenné teszi. * * * A londoni vadpiacz legújabban jegyzett árai arról tesznek tanúságot, hogy nálunk Magyarországon a Kánaán földjén, a vad sokkal drágább, mint Angliában. Ugyanis Londonban január 22-én s igy a karácsonyi ünnepek után, midőn a vadászatok nagyobb része már lejárt, 1 drb fáczán ára 3—4 shilling, fogoly 1 shilling, császármadár 1 shilling, szalonka 1 shilling, vadre'eze 1 shilling. — Nagyon érdekes lenne tudni, mi lehet emez olcsóság oka a roppant fogyasztási adó daczára, melyet a londoni kereskedők fizetnek ! Statisztika. I. Távolsági arányok 1884-ben a magyar-osztrák és angliai gyepeken. a) Ausztriában és Magyarországon. hÍíDJ T«rseny? 800 mót. és azonfelül de 1200-on alul37) 1200 „ , „ 1600-on „ 36) '

á 1600 meter 39i 1600 meteren felül de 3200-on alul 53)100 3200 m. és ezenfelül de 4800-on alul 8) Összesen : 173 b) Angliában 800 meter — 1000 meter, de 1200-nál kevesb 765) . „ 1200 „ , 1600 „ 248) 1600 meter 333) 1600-nál több de 3200-on alul 191 / 3200 meter és 4800-nál kevesebb 66) 602 4800 meter és 6400-nál kevesb 8Í 6400 meter 4/ Összesen: 1615 Egy kevés összehasonlítás a fentebbi tételek közt nyilván mutatja, hogy nálunk a hosszabb távolságok (az az: 1600 meter és ezen felül) aránylag még sokkal számosabbak mint Angliában. Tekintve azt, hogy a versenyek eredeti hazájában, másfél százados tapasztalat után jutottak a mostani rendszerhez, feltehető, hogy ez a belyesb ; — a rövid versenyek (hol elejétől kezdve teljes erejéből kell menni a lónak) sokkal helyesb mértéket adnak a képességről — mint a bosszú versenyek, hol eleinte többnyire csak lassú galoppban mennek, s hol gyakran csak a jockey ügyes lovaglása — nyeri meg a a versenyt. Nézzük már most, bogy a pénzbeli dotatióknál — minő arány létezik Angliáoan s nálunk az ifjabb és idősb lovakra nézve. II, A verseny-dijak aránylagos szétosztása a távolságok szerint 1884-l)en. a) A bécsi, budapesti„ prágai, sopronyi és debreczeni gyepeken. 800 metertől 1200 meterig 37,750 frt £ Eladóverseuyre 10000 = 47750 1200-tól 1600 meterig ' 39700 frt Eladóversenyre 7200 = 46900 1600-től 2400 meterig 66100 frt Eladóversenyre 12900 = 79000 2400 metertől 3200-ig ' 70905 frt Eladóversenyre 1000 = 71905 3200 meter és ezenfelül 17100 frt Eladóversenyre 200

0 — 19100 Összesen: "264705 Ez összegekbe nincsenek betudva a tételek és bánatok, valamint a második és harmadik lovak nyereményei. A fentebbiek összebasonlitása mutatja, hogy nálunk a 3éves és idősb lovaknak szóló 1600 méteres és azon felüli távolságokra adott összegek aránylag kétszer annyiak, mint a rövidebb távolságii versenyeké, mi azt mutatja, hogy nálunk a versenyzés fősulya nem a kétévesek futamaira, hanem a 3évesek és idősebbekére van fektetve. Egészen ellenkezők tehát az angliai „uzus"-sal, mint alább még részletesbben látni fogjuk. b) Angliában. 1884-ről nem adhatunk részletes kimutatást, mert a „Racing Calendar"-ben csak annyi van röviden, bogy a nyereme'nyek összege volt Angliában 381857 font Skócziában 7916 font Irlandba

n 10447 fon

t Összesen! 400220 font Ellenben van az 1883-ik évről oly részletes kimutatás - melyben a mienkhez hasonlag kitüntettetik, hogy mily távolságokra minő összegek voltak kiirva. És pedig: 1000 m.-ig de 1200 m. kev. 75609 Eladóversenyre 45225=120834 1200 m. de 1600-nál kevesb 27631 Eladóversenyre 6607= 34238 1600 m. de 2400-nál kevesb 60582 Eladóversenyre 13964= 74547 2400 m. de 3200-nál kevesb 21011 Eladóversenyre 245= 21256 3200 és több távolságra ' 16112 _ Eladóversenyre 1590= 17702 Összesen: 268577 Ez összegből adatott: 2évesek versenyére 85316 font Handicapekre 125981 font. Ez összegekben nem voltak betudva a 2-dik és 3-dik lovak pénzei, valamint a magánfogadási versenyek. Ha már most a 2évesek versenyére és a handicapekre adott összegeket összeadjuk (85316+-125981 — 211297 font) és ezt az összes dijjakból (268577 font) levonjuk: marad a kor-teher alatti versenyekre 57280 font; az az: alig % rész. * * * A monarchiabeli 5 versenygyepen dijakra adott s fentebb említett 264,705 írtból 2évesek dijaira adatott 68450 frt; handicapekre (levonva a gát- és akadály-kandi capeket) 63800 frt, összesen mintegy" 132000 forint. Ha már most az összes dijakból ezt és a gát- és akadály-versenyek dijait (mintegy 60000 frt) levonjuk (összesen mintegy 192000 frt): marad a korteher alatti versenyekre mintegy 74000 frt; azaz kitűnik, hogy nálunk az összes dijaknak több mint 1/

i-eA része, Angliában azonban az összes dijaknak csak Y

5-öd része adatik korteher alatti versenyekre. Egy szakember nézetei a versenylovaglásról és idomitásról. 1. Mennél inkább fit valamely ló, annál inkább gyorsítani kell vele a tempót. 2. Ha valamely lónak a szivében kételkedünk, akkor ugorjunk el azzal az indulásnál s a meddig csak lehet, ne engedjük át a vezetést. 3. Ha valamely ló nagyon elszalad, igyekezzünk azt mérséklettel visszatartani; őrizkednünk kell azonban a ló szájának rángatásától, mivel ez a rendes lélekzetvételt nebeziti, a galopból kihozza s a temperamentumot rontja. Ily lovakat lassankint kell lecsöndesíteni törekednünk, mi azonban többnyire csaknem mindig a megközelítőleg leggyorsabb menetnemnél sikerül. 4 Fiatal és gyakorlatlan lovakkal soha sem szabad nagyon hirtelen az indulásnál elrohannunk, mert ennek, rendesen, az a következése, hogy előre kifutják magokat s a pályának már háromnegyedénél mindent, kiadnak magokból. Ily lovakkal a par,

et sem szabad elébb csinálni, mig a galopba teljesen belé nem jöttek; de akkor aztán haladjunk is velők oly gyorsan, a mint csak lehet. Ezáltal legkönnyebben elejét vehetni a korán mutatkozó idegességnek, mely a lóból sokkal többet vesz ki, sem mint gondolnók. 5. Mihelyt a versenyben a táv bétnyolczadát baladtuk s nem érezzük magunkat eléggé biztosaknak, annak megítélésében, . . ° mennyi képesség rejlik még a lóban, őrizkednünk kell attól, bogy a fiuisbt, haszon nélkül, széppé tenni törekedjünk, hanem inkább iparkodjunk a vezető lovakkal tartani s egy sorban haladni velők, szilárdan tartva a ló fejét s aztán kíséreljük meg, a többi lovat megelőzni, e közben azonban szépen nyugton ülve. Ha meggyőződtünk, bogy a ló magától is a végsőig megfeszíti erejét, hagyjuk ezt, hogy önmaga vivja ki barczát; ba azonban lomhán fut vagy a további futáshoz nem mutat kedvet, vegyük a kantárszárat erősen megvonva a balkézbe, adjunk **