Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-02-12 / 7. szám

60 Vadász- és Verseny-Lap^ Február 12. 1885. kanczák több éven át a báróknak saját fal­kájok után lovngoltattak. A fedezés, egy a kincstártól bérbe vett mén által eszközöltetik, és a sikernek leg­szebb bizonyitéka az, hogy a kincstár az egyéves méncsikókat majdnem kivétel nélkül mind megvásárolja, ugyszinte a bilachi csi­kótelep részére is évenkint vásárlások tör­ténnek. Az egyévesek jelenlegi létszáma 14 drb, mind Nonius XII. után, kitűnő, szép és jó anyag; a két- és báromévesek a bárónak egy távolabb eső birtokán vannak télen át elhe­lyezve; létszámuk 20 darab, és azok is igen jók és szépek. Az 1885-dik fedezési idényre, egy, a nagy-körösi méntelepnél levő Gidran—Ama­thi X. lett a báró által kibérelve, mely mű­ködését itten már február bó 10-én meg­kezdte; négy darab anyakancza Zsibóra, br. Wesselényi Bélához küldetett fedezésre. 19. Báró Bánffy Ádám angol telivér és félvér ménese Válaszúton. A ménest a század elején br. Bánffy György alapította a hires Dániel-, Esterházy- s Wesselényi stb. méne­sekből szerzett kanczákból. E ménesben csak a legjobbaknak talált, jó alkatú kanczák alkal­maztatnak s a folyvást hitelesen vezetett méneskönyvek alapján 7—8 generation át is felvihetők némely kanczák. - Van Válasz­úton ujabb időben egy kisebb számú telivér­törzs is versenylovak tenyésztésére, melyről e lapokban az utóbbi években már többször volt szó. A régi hires válaszuti ménesnek nagy kárára volt. hogy az ötvenes évek dere­kán a kanczaanyag egy nagy része eladatott Milos szerb fejedelemnek, ki azzal Ljubicsewo­ban megalapította az első szerbiai állami ménest, melyben még ma is minden jó ló eredete válaszuti vérre vezethető vissza. A hatvanas években sokat ártott eme ménesben Niklas angol telivérmén, mely e törzs tiszta csontjaiba becsempészte a hibá­kat. Ujabban azonban ismét szép lendületet vett e ménes jelenlegi urának gondos és észszerű vezetése alatt. Tenyészirány a fél­vér-ménesnél : a nemes angol félvór-fajta fentartása, többnyire angol telivér s részben magas vérű angol félvér mének használata által. Az anyakanczák száma 20—30 drb közt változik; jellegök a magas vérű angol félvér lóé; alkalmasak közép és könnyű teher alá, mint vadászlovak és paripák s mint hintós és kocsilovak. Nagyságuk 165 —170 cntin. Apalovakul újabb időben az államtól bérelt mének használtatnak. Legutóbb egy félvér fekete Vh-gilius használtatott, jelen­leg pedig Indian-Star és Allbrook telivér­mének állanának a ménes rendelkezésére, miután e két jó telivérmén a válaszuti fe­deztetési állomáson az erdélyrészi telivér- és félvértenyésztők használatába bocsáttatott. Eladásra e kanczák után nevelt csikók éven­kint részben mint belovagolt hátas lovak, részint^ 2-ősben és 4-esben behajtva kerül­nek. Áruk darabonkint 400 1200 frt közt váltakozik. A csikók 4éves korukban kerül­nek betanítás alá. 20. Br. Bánffy Dezső ménese, Apa-Nagy ­faluban. E ménes a jelenlegi tulajdonos ál­tal alapíttatott 1 866-ban s az eredeti tenyész­anyag részben atyjának régi borsai méneséből került, nagyobbára azonban ismeretlen szár­mazású, belföldi szürke hámos kanczákból alakíttatott, melyek tehetségei ki lettek pró­bálva. E tenyészanyag fölhasználásánál, a tenyészirány: kitartó és sebes jukkerek s e tekintetből apalovakul kizárólag mezőbegyesi Schagya mének használtatnak. — Az anya­kanczák állandó száma 16, melyek jellege a mezőhegyesi keresztezés által előidézett átaláuos közép-nagyságú erdélyi ló-jelleg ; alkalmasak mint könnyű, gyors hámos lo­vak s esetleg hátas lovak. Nagyságuk 156— 160 cm. Eladásra csakis a tulajdonos szük­ségletén felüli felesleg kerül, mely szabad­kézből 4éves korban, betanítás előtt 250— 400 frtig megállapított árban történik. 21. Br. Bánffy Ernő angol félvér-ménese a leolozs-borsai uradalomban. A ménes te­nyésztése a tulajdonos vezetése alatt áll. Alapította a század elején br. Bánffy Fer., a tulajdonos nagyatyja ; ujabb felfrisitést nyert e ménes báró Bánffy Dániel által 1830—1840 években, a gr. Esterházy obrá­csai, a gr. Teleki sárpataki s a br. Wesse­lényi zsibói méneseiből vett kanczákból, to­vábbá a br. és gr. Bánffy urak válaszuti és bonezbidai méneseiből vett anyagból. A mos­tani tenyészanyagot is nagyobbára a fent­emlitett kanczák ivadékai képezik, többnyire angol félvér állami mének után. Ezek között különösen a nagy és öblös Macbeth kanczák tűnnek fel carrossier formájuk által. Te­nyészirány : az erősebb angol félvér faj fen­tartása. Áz anyakanczák száma 10. Álkal­masak mint közép- és magas hintós lovak; nagyságuk 165—175 cm. Eladásra csak a szükségen felüli felesleg kerül s 4éves kor­ban 350—600 írton kelnek el. 22. Gr. Bánffy György angol félvér mé­nese Bonczhidán. E ménes még a mult szá­zadban alapittatottt, elébb erdélyi spanyol vér-keresztezéssel . utóbb (e század 20-as éveiben) angol telivér keresztezéssel tenyész­tettek. Egy évtized előtt a kissé túlfinomo­dott csontozat erősitése végett az államtól bérelt Confidence nevű nagy és nehéz nor­folki mén alkalmaztatott, négy éven át, a mé­nesben, de talán túlságosan gorombán és nem egyformán örökítvén, most ismét egy Fóthról vett telivér, Alert-ivadék, fedez a mé­nesben. Ha e ménesnek jeles szakértelmű és buzgósága tulajdonosa megfelelő apalovat nyer, ugy e ménesnek nagy jövőt jóslunk. Tenyészirány: nemes angol félvér-fajú, czél­szerűen használható, erősebb kocsi- és hátas lovak nevelése. Az anyakanczák száma 20 — 25 közt váltakozik. Összes létszám 80 —100. Magasság 160 — 170 entm. Törzskönyvek e század eleje óta pontosan vezettetnek. Lovak a tulajdonos szükségletének aránya szerint kerülnek eladásra négyéves korban s áruk 400—1000 írtig váltakozik. 23. Benlcő Gyula angol féilvér ménese Szilágy-Szegen. Alapíttatott Benkö Elek ál­tal 1819-ben székely kanczákból. melyek a Kis-Dobón felállított ménes törzsét képezték. 1857-ben Szilágy-Szegre tétetett át, liol 1872­ben Benkö Gyula vette át s azóta a tenyész­tés a tulajdonos saját vezetése alatt áll. A 10 auyakanczából álló kis ménes jellege az erdélyi könnyebb angol félvér; alkalmasak kocsi- és hátas lovakúl. Nagyságuk 160— 165 cmeter. Törzskönyv pontosan vezettetik. Eladás szabad kézből történik. 24. Gróf Bethlen Gergely angol félvér­ménese Apa-Nagyfaluban. E ménes tenyész­tése a tulajdonos személyes vezetése alatt áll, ki azt 1881-ben alapította. Tenyészirány: könnyebb kocsi- és hátas-lovak nevelése. Az anyaállatok jelenlegi létszáma 6. Jellegök: arányos testalkat, kitűnő egészség s gyors baladási képesség. Törzskönyv a ménesről pontosan vezettetik s évenkint 4—5 darab 300—500 forintnyi áron adatik el. 25. Gr. Breuner Ágoston norfolki mé­nese Zselizen: A tenyésztés Kainersdorffer Frigyes ménesmester vezetése alatt áll s alapittatott 1856-ban. Az eredeti tenyész­anyag Angliából szereztetett be, és pedig „Entreprise" nevű eredeti norfolki mén, valamint több eredeti norfolki kancza, szinre nézve mind vörös-deresek. Eme tiszta nor­folk i anyaghoz azután lassan-lassan hasonló jellegű bel- és külföldi különböző fajtájú, nehéz- testalkatú, de elég jó járású, többnyire veres-deres kanczák vásároltattak össze, me­lyek mind eleintén az emiitett Entreprise ménnel párosittatváu, gyakran igen értékes nehéz hintóslovakat adtak, de nem ritkán csak igás lovaknak alkalmas ivadékot is. A zselizi lovak az utóbbi évtized alatt divatba jöttek, s gyakran igen magas árakon is érté­kesíttettek; de nem mondható e ménes még ma sem megállapodott jellegűnek. Jelenleg egy Punch nevű állami mén (szintén nor­folki jellegű) használtatik a ménesben. Te­nyészirány : nehezebb hintós ló s egyszers­mind gazdasági igásló Jelenlegi létszáma az anyaállatoknak 23 norfolki és 42 muraközi, melyek jellege vörös-deres szin, erős testal­kat 16 markos magassággal, 4éves érettségi kor, nehéz hintós lovak és nagy munkabíró képesség. Törzskönyv pontosan, vérleszárma­zás és tulajdonságok szerint vezettetik. Az 1882-iki budapesti lóvásáron és kiállításon a 2-dik dijat nyerte. Évenkint kb. 20 darab kerül eladásra; mének 2000 frt, heréltek és kanczák átlagára 800 frt. 26- Legcnyei Bodnár Péter angol félvér ménese Nagy-Szalánczon. E ménes tenyész­tője a tulajdonos, ki azt 1879-ben alapította a Forgácb István gróf uagyszaláuczi uradal­mából vásárolt kanczákból. Tenyészirány az angol félvér fenntartása. A ménes létszáma 30 drb; ebből 10 drb angol félvér anya­kancza, melyek a nagyszalánczi uradalomból ideiglenesen kikölcsönzött Palmerston, Ama­ranthus és Derby angol telivérekkel fedez­tetnek. A csikók télen-nyáron rideg tenyész­tés alatt állnak s e körülmény folytán erős testalkatúak és SZÍVÓS természetűek. A mé­nesből rendesen 4-ed fű korban fogatnak ki s félévi istállózás után íb 1!^—16 marok ma­gasságot érnek el. Kanczacsikók, a létszám emelése tekintetéből, egyelőre nem adatnak el, a heréltek azonban eladatnak s 4—500 frton kelnek el. Kiállításon e ménes még bemutatva nem volt. 27. Gróf Csekonics Endre angol-arab félvérménese a zsombolyai uradalomban. E ménes tenyésztése a tulajdonos felügyelete mellett, az uradalmi tisztség által vezette­tik. Alapittatott gr. Csekonics János által 1826-ban a Jaukovics István-féle terezováczi méneséből szerzett 12 drb anyakancza és egy „ Mustafa" nevű arab ménnel, mely törzs 1828-ban gróf Károlyi István régibb fajából származó 12 drb auyakanczával és egy angol telivérménuel szaporittatott. A kanczák különböző időszakban több angol telivér és félvér kanczákkal párosittattak, me­lyekhez, izmosabb testalkat elérhetése czél­jából, herczeg Trauttmansdorft' bisebof-seinitzi méneséből egy kitűnő félvér-mén szerezte­tett be. 1880-tól végre a félvér-kanczák a fehérvári állami ménteleptöl bérelt Furioso, a teli vér kanczak pedig Mezőbegyesen Tápió, Bajnok és Bíbor ménekkel fedeztettek. Te­nyésztési irány: kocsi- és nyerges lovak nevelése, valamint apaállatok előállítása. Je­lenlegi létszám 88 drb, melyek közül 28 anyakancza. Jellegök: 15—17 markos ma­gasság s igen szép járás s testbordozás. Törzskönyv a ménesről szabályszerűen vezet­tetik. 28. Gróf Csekonics Endre igás-lóménese a zsombolyai uradalomban. E ménes tenyész­tését a tulajdonos felülőrködése és utasítása szerint az uradalmi tisztség vezeti. Alapít­tatott a 70 -es évek elején. A tenyészanyag a Muraközből vétetett és pedig mintegy 10 darab nehezebb és szebb igás kancza, melyek fedeztetésére rendesen a verseczi vagy fehér­vári méntelepről bérelnek alkalmas félvér mént. Tenyészirány : kizárólag igáslovak ne­velése. A tenyészállatok létszáma jellenleg 25-—50 közt váltakozik. Az évenkint szár­mazott csikók száma 16—20, s az összes ménesbeli csikók állománya 70 drb, melyek 4éves korukban soroztainak az igás lovak közé. Törzskönyv a ménesről szabályszerűen vezettetik. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom