Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-12-17 / 52. szám

537 akkor egy Pomp ej us nevű lippiczai származású i mén is érkezett. 1859-ben egy arabs félvér ! Asslán családbeli mén vétetett Bábolnán, 1861-ben pedig Syglavi lippiczai apaló lett beszerezve; ezek mellett azonban mindenkor voltak bérelt állami mének is használva. 1870-ben az egész ménes a jelenlegi tulajdonos br. Redl Lajos által vissza lett helyezve Rasztinára és azóta a gróf Almásy-féle kétegyházi ménesből már néhány apaló több teuye'szkanczával lett beszerezve. 1881 óta pedig egy Exact nevű angol félvér mén használtatik. Jelenleg áll a rasztinai ménes 16 darab anyából, azonkívül minden 4éves kanczacsikó egyszeri elles után használat alá jön és a legjobb alkatásúak és legjobb tehetsógüek két évi kipróbálás után mint tenyészanyag visszahelyeztetnek a ménesbe. A lovak magassága 160—170 ctm. közt változik és a könnyebb kocsis ló fajhoz (jucker) tartoznak. A fölös számú lovak belovagolva, de leginkább hámba tanítva eladatnak. Aruk darabonkint 400 írttól 800 frtig váltakozik. Törzskönyv a régibb időkből nem maradt fenn, csupán egyes feljegyzések találhatók, melyek némi világot vetnek a ménes múltjára. A ménest az uradalmi igazgató,-Neszmirák Ferencz kasznár, a tulajdonos jóváhagyása mellett, nagy buzgalommal és szakértelemmel vezeti. A báró Red) Bélának osztályrészül jutott 20 anyakancza 2 évig Ráfnán volt, 1859-ben pedig a ménes Kelebiára tétetett át s 1880-ig Hullosy Ödön tiszttartó vezetése alatt állott, mely évben a jelenlegi ménesmester Bányafy Frigyes vette át annak kezelését. 1856-tól mai napig a következő mének használtattak Kelebián : 1856—1866. Mirza arabs félvér Urniényi méneséből. 1866—1870. Mister saját nevelésű arabs félvér. 1870—1878. Koheil saját nevelésű arabs félvér, fia egy gr. Festetics-féle Koheilan nevű arabs félvér ménnek. 1879. Abugress I. bérelt állami mén, arabs félvér. 1880. Abugress VI. bérált állami mén arabs félvér. 1881—1884. Furioso gr. Festetics Tassilo méneséből, arabs félvér. 1884—1885. Ozmán Pascha arabs félvér állami mén. A kelebiai lovak az arabs tipuszt hiven megőrizték ; rendkivüli szivósság mellett mint ügetők ritka gyorsaságot s a legmagasabb korig tiszta, csontbibáktól ment lábakat mutatnak. Az 1882-ki pesti lókiállitáson egy kelebiai ló nyerte a hátas lovakra kitűzött 3. dijat, egy ezüst serleget. A feles számú lovak betanitva adatnak el 400 írttól 1000 frtig darabonkint; 1882-ben és 1884-ben az állam is vett Kelebián méneket, 1883-bau pedig gr. Krazsinsky ménese részére adatott el egy 3éves mén 1000 írtért. A fiatal kanczák kipróbálás után 6éves korukban kerülnek fedezés alá, — a lovak magassága 160—170 ctm. közt változik. 77. Gr. Széchenyi Ferencz angol félvérménese a tarnóczai uradalomban, Somogymegyében. E ménest a mostani tulajdonos édes atyja, gr. Széchenyi Pál, a század elején alapította Marczaliban, részint bel-, részint külföldi tenyésztésű, gondosan megválasztott kanczákból. Az alapító halála után a ménes az örökösök közt felosztatván, a Ferencz grófot illető rész 1860-ban Tarnóczára helyeztetett át. Ez időtől fogva a tarnóczai ménes kizárólag a tulajdonos személyes vezetése alatt áll. A mostani tenyészanyag, az eredeti ménesből átvett törzskauczák ivadékain kivül, időnkint vásárolt belföldön tenyésztett i és kipróbált jó félvér kanczákból áll. Te| nyészirány : a nemes angol félvér faj fentartása, tekintettel arra, hogy mennél erősebb alkatú, izmos ivadékok neveltessenek, s ehhez képest az anyakanczák angol félvér mének által fedeztetnek. A vér fentartására való figyelemből minden 5—6 évi időközben angol telivér mént használnak a fedezésnél. — Az anyakanczák száma 10 —12. A lovak jellege : a magyar vérű, angol faj kellékének felel meg ; gyors ügetők, jó paripák, kocsiban ugy mint nyereg alatt egyaránt kitartók. Nagyságuk 160—170 ctmtr. Törzskönyvet a ménesről I860 óta gondosan vezetnek. A lovak feleslege csak is a betöltött 4 éves kor után adatik el, nyereg alá vagy kocsiba betanitva 300—1000 forintig terjedő áron. A tarnóczai uradalomban, a nemes angol félvér fajú lovak mellett, ugyancsak a tulajdonos személyes vezetése mellett, egyszersmind nehéz (pinzgaui és murakereszturi) fajú lovak is tenyésztetnek, melyek a ménesnek külön osztályát képezik. Ez osztály belföldön tenyésztett és vásárolt kipróbált tehetségű pinzgaui és murakereszturi faj keresztezésébői származott nehéz kanczákból 1874-ben alapíttatott, mely kanczák ide áttétetvén, a nehéz lovak osztályának törzsét képezik. A tulajdonosnak e ménes alapításával az volt a czélja, bogy a gazdasági munkálatokra erősebb és szivósabb igavonó állatokat nevelvén, nemes félvér angol fajú lovait, — melyek nem ily czélra tenyésztetnek — kímélje. E czélt máris szép siker koronázta, a mennyiben az egész gazdaságban e nehéz fajú lovak alkalmaztatnak, a tulajdonos nagy megelégedésére. — Az anyakanczák száma 8 —10 drb s a ménes ez osztályánál külön törzskönyv vezettetik. Eladásra eddig csak pár ló került (700 frton), minthogy eddig az ivadékok a tu 1 aj d on os «a*ja t U a sz u aiaíáVk, ,ukaimaz,i,abuak. 78. Gr. Széchenyi Imre és Dénes közös ménese Csókonyán. A ménes tenyésztését az uradalmi tiszttartóság vezeti. Alapittatott a 40-es években gr. Széchenyi Lajos által s törzsét Czindery s lipiczai faj keresztezése képezte. Tenyészirány : lehetőleg egyesíteni a hintó- és paripa - lovak tulajdonságait, SZÍVÓS természetét, a szép járást és természetes egyensúlyt. Az anyaállatok létszáma 25—30 drb, s a ménes jellege: 4 év érettségi kor, kitűnő egészségi állapot, 15' 2" magasság, erős csont, mély test, feltűnő járás, fej és nyakhordozás, kemény, SZÍVÓS, tüzes természet. Törzskönyv pontosan vezettetik. Az éveukint szabad kézből való eladásokra, melyek a Kaposvárott a megyei gazdasá<rí egylet által rendezett vásárokon eszközöltetnék, 4—5 db 3—4 éves apamén, 5 — 6 fiatal s 2—3 öreg tenyészkancza bocsáttatik, melyek 5-600 frt átlagáron kelnek el. Ugyanitt a tulajdonosoknak közös Percberon-ménesük is van, mely 1861-ben alapittatott s tenyésztését szintén az uradalmi tiszttartóság vezeti. — Az eredeti törzset a ménesnek fraucziaországi, muraközi és karinthiai beszerzett állatok keresztezése képezi. Tenyésziráuy: erős és gyors munkás lovak nevelése. A tenyészkanczák mintegy 35—40 darabból állnak s jellegük: 15' 2" átlagos nagyság, 3 év érettségi kor, kitűnő egészségi állapot,°jó ügetö-képesség, szivósság, erő és sebességgel párosulva, szóval nemesebb gazdasági lovak. Törzskönyv a ménesről gondosan vezettetik, mely kitüntetésekben is részesült; 1879-ben a székesfehérvári orsz. kiállításon 6é szürke kanczái arany érmet, 3éves és 7éves szürke ménlovai pedig ezüst érmeket nyertek, Leugyel-Tótiban és NagyAtádon pedig dicsérő oklevelet. Évenkint kézből vagy Kaposvárott árlejtésen történő eladásokra 3—4 drb mén s 4—5 fiatalabb és öregebb kancza kerül, melyeknek átlagára 4—500 frt. 79. Gr. Sztáray Antal angol-arab félvérménese a nagymihályi uradalomban, Zemplén megyében. E ménes csak a 60-as évek derekán, a jelenlegi tulajdonos által, alapittatott s azóta folyvást rendes törzskönyv vezettetik róla. — A ménes többnyire keleti fajú kanczákból állt, melyek vagy alkatuk vagy a használatban tapasztalt jóravalóságuk folytán fedeztettek. Mint első mén Hailan nevű arab mén kaszuáltatott, melynek kitűnő szívóssága s más hasznos tulajdonai — a mik máig is fölhasználhatók ivadékaikban — nem lettek eléggé fölhasználva s több kancza állami mének által fedeztetett. 1866-től 73-ig a ménes több telivér és félvér kanczával szaporittatott, melyek közül megemlitendők az akkoriban feloszlatott báró Bethmann-féle bosztoviczai ménesből származottak. Fedező mén akkor 2 évig egy telivér ÁWs-ivadék volt. 1869-ben King of Kars, ap Major Williams a Agnes, Irish Birdcatcher után, mely igen jó eredménynyel működött s a különböző anyag daczára is jelleget oltott a ménesbe. 1875-ben King of Kars fia Laborcz félvér mén használtatott, mely bár apja jellegét eléggé örökítette, — tartván a visszaeséstől, — 1876-ban Rothschild telivér mén (ap My das any Cleila) béreltetett s 1880-ig használtatott. Hatása a ménesre üdvösnek bizonyult, a mennyiben utódai mind erös, hibátlan csontúak, aczélos izom és innal vannak megáldva, kitűnő járásnak és jó ügetők. 1881-ben Atlas II telivér béreltetett ki, mely két évig használtatott. Ivadékai egészen rá ütöttek, eléggé testesek és szép reményre jogositók. A ménes főczélja: nehezebb teher alá való vadászlovakat nevelni. Ez, a 16 darab ejső osztályú auyakanczából eléggé sikerült. Általában a kancza-anyagból mindaddig egy sem használtatik nevelésre, mig részint mint vadászló, részint mint kocsiló, tehetségeinek próbáit ki nem állotta ; kivételt e szabály alól csak ama, származásra és vérre kitűnő kanczák képeznek, melyek 4 éves korukban a ménesben fedeztetnek és csak az 5-dik év betöltése után, a csikó elválasztásakor jönnek használatba. Hogy azonban az anyakauczaanyag között a nemes vér erös testalkatban mennél egyenlőbb módon terjesztessék, megvette a tulajdonos, br. Trautenberg Frigyestől, a Krawaren telivér mént, melynek ivadékai a moóri ménesben kitűnőknek bizonyultak. Az anyakancza állomány 30 darabon felül van. A tulajdonos szükséglete fedezésén túl a lovak szabad kézből adatnak el és pedig részint a mének 1 éves korukban az államnak 250—300 forinton, részint mint fölállított kocsilovak vagy vadászlovak, melyek árai természetesen különbözők 350—1500 frtig. A ménesben Rothschild ivadékai a hátsó bal-czombanS bélyeggel vannak ellátva. Atlas II óta ugyanez a jegy kisebb alakban a derék baloldalán a nyereg alatt van sütve. Eme ménes, ritka buzgalmú és szakértelmű tulajdonosának vezetése alatt igen szép jövőnek indult s ma is már egyes oly neliéz súly alá való vadászlovak kerülnek ki belőle, melyek az országban párjukat ritkítják. Főbaja ma még a kiegyenlítettség hiánya, melyen azonban az angol vér hivatva lesz segíteni. (Folyt, köv.) ÜGETŐVERSENYEK és TENYÉSZTÉS. A Lótenyésztési társulat igazgatóságában változás állott be. Pulay Kornél ur már régebben lemondott a vezérigazgatóságról, s addig is, mig a márcziusi közgyűlés ez ügyben határoz: gr. Esterházy Miklós maga végzi a vezérigazgató teendőit; a titkári és pénztári tisztet pedig Richter K. ur vette át.