Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-02-05 / 6. szám

- - N«v MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. VADASZ- és VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A cMAGY. LOVAREGYLET», A VIDÉKI VERSENYEGYLETEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. rt'iiWj'anuiit |<- ELŐFIZETÉS: EGÉSZ ÉVRE 12 FORINT, FÉLÉVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. 6. sz. Budapest, 1885- február 5. XXIX. évfolyam. TELIYÉREK és VERSENYEK. Lóverseny-napok 1885-ben. Budapest: május 3, 5, 7, 10, 12, 14, 17. „ augusztus 20. „ október 4, 6, 8, 11, 13, 15, 18 Pozsony : ápril 28. Bécs: ápril 6, 12, 16, 19. 23, 26. május 1, 17, 19, 21. 25, 28, 31. „ június 2, 7. szeptember 6. 8. 10, 13, 15, 17, 20. * * * A budapesti 1885. évi lóversenyek teljes programmja lapunk 5-dik szániában. Az angolországi versenynapokat lásd lapunk 4-ik számában. A keszthelyi ménesről lapunk mult számában mondottaknak részint helyreigazításául, részint kiegészitéseiil álljanak még itt a következők. . A keszthelyi telivér ménes nem 1870-ben, hanem csak 1884 elején jött oda*), s a jelenlegi telivér kancza állomány nem 14. hanem 20 darabból, sőt ezen felül áll: — a normális állomány jövőre 20 darabban állapíttatott meg. — Tévesen mondatott, mintha a félvér ménes Perdóczou és Fenéken nagyobb részt feloszlattatott volna a tavalyi árverésen; holott csak (az uj birtokos által) kimustrált anyag adatott el. — Nem hogy beszüntetni akarná gróf Festetics Tassilo e derék félvér ménest, sőt szaporítja. Röviden, gr. Festetics Tassilo ő mltsga ' o o keszthelyi uradalmában következőleg -ill a lótenyésztés: A keszthely-fenéki pusztán 20—22 anyakanczából álló telivér állomány; eme kanczák többnyire a kisbéri törzsmének által fedeztetnek, s ivadékaik a verseny-pályára idomíttatnak; az idén 14 telivér-kancza küldetett Kisbérre; a többi 7 a perdóczi mének által fedeztetik. A félvér ménes Perdóczon, melynek anyakancza állománya 40 db volt midőn a gróf átvette, mostanáig már 60 anyakanczára sznporittatott fel, s ez igy is marad. — Hogy mily magas vérnek leendnek ezek a félvér kanczák ivadékai, onnan gyaníthatjuk, hogy fedező menekül két Stockwell-inén (Lanschütz és Eberhard), aztán egy Szegfű nevű félvér mén működnek, valamint egy eredeti Norfolk-ügetőmén: Stepping,stone. Nagy ujitás lesz az is, hogy az igáskanczák, melyek eddig soha sem fedeztettek, ezentúl a gróf rendeletére — fedeztetni fognak; ezek száma mintegy 70-re rug, s nagyobb részüknél fedező ménül egy Suffolk mén szolgál, melyről lapunk mult számában emiitettük, hogy a gróf az idén hozta Angliából. Hogy Berzenczén marad-e ezentúl valami tenyész-anyag — nem tudjuk. Mint látjuk *) A megelőző ezikk t. irója alkalmasint megtévedt abban, bogy a ménes jelenlegi tulajdonosának azelőtt is volt telívérménese és idomitó pályája, esakhogy az nem Keszthelyen, hanem Berzenczén áílt. a fenéki pasztán, Ferdóczon és az igás szekerekben közel 150 darab részint telivér, részint félvér anyakanczával fog a lótenyésztés virágozni. Ménesviszonyaink 50 év előtt s jelenleg. (Folytatás.) ] 0. A kisbéri m. kir. állami félvér-ménes. Kisbérnek félvér-méuese, épugy, mint telivérménese, 1854-ben alapíttatott. A telivértörzs jelenleg 9 teli vérménből és 30 teli vér kanczából áll, s a telivércsikók, évenként 18—24 darab, májusban egyéves korukban átlag 2400 forinton adatnak el. A félvér-törzs jelenleg 118 anyakanczából áll, mely kanczák legnagyobb részénél már több generatióban van képviselve az angol telivér. E szerint e félvér-törzs, vérben magasan álló, értékes, elegáns uri fogatokba való hámos, valamint általában könnyebb és közép suly alá való vadász- és tiszti lovakat szolgáltat. Nem ritka azonban a kisbéri ménesnek oly ivadéka is, mely nehéz suly alá való vadász lónak is teljesen bevált."— Az e törzsből nevelt mének többnyire Fehér-, Komárom-, Somogy-, Tolna-, Zala-, Békés- és Borsodmegyékben bocsáttatnak a tenyésztők rendelkezésére. Kisbér félvér lovai átlag 167 ctm. magasak, de kivételkép 178 ctm. magasságúak is vannak. A vemhességi arány, 10 évi átlagot véve, 72 száztóli. A félvér ménesből tenyészméneket nem adnak el, de a tenyésztésre alkalmas 3

1/, éves mének (átlag 25—30 drb) az állami méntelepeknek adatnak át. A saját tenyésztésre fenn nem tartott számfeletti kanczák s az egyéb okoknál fogva a ménesből kis.orolt lovak 4 V

4 eves korukban, minden év szeptember végén vagy október elején, árverés utján adatnak el, mig a tenyésztésre legalkalmasabb, legkiválóbb kanczák mindig a tulajdon ménes kiegészítésére tartatnak vissza. Az eladott 4

1 3 éves félvér lovak átlagára 800 és 900 frt közt váltakozik. A ménes fenállása óta pontosan vezetik a törzskönyvet, A ménes dijakat nyert 1866-ban a mödlingi országos gazdasági kiállításon : egy állami és egy tiszteletdijat (ezüst érmeket); az 1873-diki bécsi világkiállításon 4 dijat egyes kiállított lovakért; 1878-ban pedig a párisi világkiállításon nagy arany érmet. A telivér- és félvér ménesen kívül vau Kisbérnek még igás-lótenyésztése is 1870. óta. E ménesnek, az eredetileg fölhasznált pinzgaai, stíriai és perrhe\-on-tenyészamjagja és keresztezései, 1882-ben, és 1883-ban, pót-beszerzésekkel lett kibővítve, főleg Stiriából, Salzburgból és Belgiumból, honnan 2 év előtt 2 ardennes-i mén szereztetett be, mely most kizárólag használtatik. A tenyészirány : erős gazdasági igáslovak előállítása. Az auyakanczák száma jelenleg 30. E tenyésztésből eladás csak kivételesen történik, mivelhogy a mének országos tenyésztési czélokra a Muraközbe, továbbá Vasmegye és Sopronmegye nyugati részébe küldetnek, a kanczák egyelőre a ménes állományának kiegészítésére szolgálnak. A kinőtt állatok vásári értéke átlag 600 frt. 11. Bábolnai m.kir. állam-ménes. E ménes jelenlegi létszáma 462. Alapíttatott 1789-ben, keleti származású, többnyire magyar, erdélyi és beszarábiai kanczákkal, melyek mindjárt eleinte szintén keleti jellegű ménekkel fedeztettek. 1816-tól kezdve mai napig e ménesben folyvást csak arab telivér és félvér tenyésztetik. E czélra keletről több mint -20 izben hoztak be eredeti arab tenyészanyagot, úgyhogy e ménes fenállása óta mai napig, a behozott eredeti kauezákon kivül, összesen 76 eredeti arab mén használtatott a keleti törzs megalapítására. A ménesben jelenleg 26 arab telivér és 100 arab félvér kancza van, melyekre Jussaf El Hedad, Feriz-bég és Padisah nevű telivér arab, továbbá Zarif', Siglavy és Shagya nevű félvér mének használtatnak apalovakul. E ménesben hazánk fentartja az Európában mindinkább ritkuló tiszta keleti vérű tenyésztést, melyre az országnak annál nagyobb szüksége van, miután a nép kezében levő teuyészanyag túlnyomó része keleti származású s emez an3

rag, a tapasztalás szerint, a nem éppen dús legelőkkel és szélsőségekre hajló égaljjal biró vidékeken legbiztosabban javítható a homegen származású arab fajú ménekkel. Az arab telivér-tenyésztés azonban, csupán a törzs fentartása végett, mintegy 15 telivér kanczára szorittatik s a többi telivérkancza félvér ménekkel fedeztetik, mert a ménes cze'lja, keleti jellegű, de nagyobb testalkatú, több tömeggel biró arab félvér lovak előállítása. E pillanatban az arab telivértenyésztés, jó eredeti mén hiányában, a legszűkebb korlátok közé van szorítva, mely hiányon uj eredeti arab mének importja lesz hivatva segíteni. — A bábolnai arab félvér magassága átlag 158 ctm., mi azonban 156—165 ctm. közt váltakozik. A Bábolnán nevelt mének nagyobi) része Pest-, Csongrád-, Csanád-, Békés-, Biliar-, Arad-, Szabolcs-, .Jász-, Hajdú-, és Baranyamegyékben s Erdély sik részeiben alkalmaztatok. — A vemhességi arány Bábolnán felesre kedvező s némely évben 80—82-re is rug. 12, Mezőhegyest m.kir. államménes. E ménes, melynek területe (16,000 liectár) a legnagyobb valamennyi állami ménesé közt, 1780-ben alapíttatott. Eredetileg magyar, erdélyi, beszarábiai, lengyel. ínecklenhurgi s számos más származású kanczákat osztottak e ménesbe. E szerint kezdetben nein vér szerint, hanem többnyire a katonai használatban mutatott képesség szerint válogatták Mezőhegyesre a tenyészanyagot. Évtizedeken át szabad ménesekben tenyésztetvén e különböző vegyületíi kanczák : arab, spanyol, erdélyi, moldvai, magyar, lipiczai, holsteini, mecklenburgi és normán származású mének-