Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-10-01 / 40. szám

412 Vadász- és Verseny-Lap. Szeptember 24- 1885. kiállítását, valamint néhány angol telivér versenyparipát és tenyészauyagot. A III. sz. istálló különféle fajtájú és termetű méneseink gyűjteményes kiállítását tárja elénk. Ezen két utóbbi istállóban összesen 33 ménes 256 lóval van képviselve, és pedig a következő ménesek, u. m.: 1. Gróf Andrássy Gyula tőke-terebesi ménese^ ... „_ — — 6 lóval. 2. Gr. Breuner Ágost zelizi ménese 16 „ 3. Herczeg Coburg Fülöp vacsi ménese.-- --- --- --- —- --- 4 „ 4. Csibás Antal Kalocsa melletti drágszéli ménese ... ... ... 10 „ CT . . 5. Debreczen városa menese... ... 19 „ 6. Gróf Festetich Tasziló perdóczi ménese... .... ... ... ... ... ... 6 „ 7. Fáy József ecsédi ménese._. ... 3 „ 8. Jankovich Elemér terezováczi ménese... ... ... ... ... ... ... 8 „ 9. Gr. KárolyiGyuladebrői ménese 13 „ 10. Lónyay Gábor deregnyői „ 6 „ 11. Majlátb József perbenyiki „ 7 „ 12 Herczeg Metternich Sándorné bajnai ménese... ... ... ... ... 8 13. Natez Chwalibogovszky császtkóczi ménese ... ... ... ... ... 2 „ 14. Pfeifer Károly és Felix visnyevczei ménese ... ... ... ... ... 8 „ 15. Pöschl Ferencz bálványosi ménese ... ... 5 „ 16. Báró Redl Béla kelebiai ménese 5 „ 17. Gr. Stubenberg József székelyhídi ménese ... ... ... ... ... 6 „ 18. Leidenfrost László uj-barsi ménese ... — ... ... — 12 „ 19. Gróf Szápáry Gyula taskonyi ménese... ... ... ... ... 7 „ 20. Tholnay Regináid folyfalvi ménese ... ... ... ... ... ... ... 4 „ 21. Gr. Wenekheim Rudolf dobozi ménese... ... ... ... ... ... ... 16 „ 22. Gr. Wenekheim Frigyes ó-kigyósi ménese... ... ... ... 7 „ 23. Vojnicb Sándor szabadkai ménese ... ... ... ... ._. 6 „ 24- Gr. Zichy Nándor duna-adonyi ménese... ... ... 14 „ 25. Zirczi apátság előszállási ménese 19 „ 26. Gr. Dessewffy Alajos királytelki ménese... ... ... ... ... ... ... 6 „ 27. Herczeg Thurn-Taxis écskai ménese... ... ... ... 11 „ 28. Esztergomi érsekség bajcsi ménese 3 29. Gr. Zichy Jenő sz -iváni ménese 9 „ 30- Gr. Larisch Henrik salza-karvini ménese... ... ... ... ... ... ... 4 „ 31. Vojnich Lukács szabadkai ménese 3 „ 32. Vojnicb Jakab roglaticzai ménese ... ... ... ... ... 3 „ 33. Klobusiczky János zetényi ménese 4 „ Magyarországban összesen mintegy 100 oly magan méDes létezik, mely a „ménes" nevet a benne tenyésztett nemesebb és constansabb vérnél fogva valóban megérdemli. Tehát harmad része van képviselve szám szerint, de minőség szerint — kevés kivétellel — méneseink legjavát fogjuk e tárlaton képviselve látni. II. csoport. Alt alános lólciállitása ama kisebb tenyésztőknek, kik néhány kancza titán nem ménesben, hanem gazdaságilag tenyésztenek. Ide soroltattak egyes lótulajdonosoknak nem saját nevelésű lovai is. Eme csoport a legkisebb, amennyiben csupán száztíz lovat foglal magában. Képviselve vannak azonban benne a legkülönbözőbb fajták és keresztezések, kezdve az angol telivér lótól egészen a nehéz nyugoti vérű nóri, ardeuni, Suffolk és clydesdalei munkás fajtáig. Megjegyzendő, hogy eme csoportban szerepel nehácy ménes is, melynek tulajdonosa nem kívánta igénybe venni jogát a collectiv ménesbeli kiállításon, hanem egyes lovakkal itt képviselteti ménesét. Külön alosztályát képezi eme csoportnak a nyugati nóri jellegű nehéz igás lovak osztálya, melybe negyvennégy ló van sorolva: még pedig részint magyarországi uradalmak, részint bel- és külföldi kisebb tenyésztők istállóiból. Hogy eme nálunk még kellőleg nem méltatott, de tenyészeti viszonyainknál fogva egyes uradalmakban és nagyobb gazdaságokban, valamint vidéki jellegként csupán a Muraközben, továbbá Vas és Sopron megyék nyugati járásaiban roppant haszonnal tenyészthető nóri jellegű nehezebb munkás lófajta mily gazdasági értéket képvisel, azt e kiállításon is szemlélhetjük, de egészen csak akkor méltányolhatjuk, ha eme különben lomha és nem vonzó külsejű lovat gazdasági gépek vagy roppantul megterhelt szekerek előtt mimkábau látjuk. A nóri vér nemesebb, könnyebb fajtával keverve majdnem kivétel nélkül használhatlan korcsokat ád, de homogén vérrel tepyésztve s megfelelő természeti és gazdasági viszonyok között megbecsülhetleu, s jelenleg világszerte aránylag legdrágábban fizetett munkás lovat ád. Bizonyítja ezt az általános csoport mellett egyöntetűség kedvéért ugyanazon istállóban elhelyezett zalamegyei, muraközi és muramelléki népies collectiv kiállítás huszonnégy lova. A Muraközben ugyanis öt év óta csupán nóri jellegű (pinezgaui, percberon félvér és ardenui) állami és magán mének alkalmaztatnak apalovakként; minek eredménye az, bogy a muraközi földmives tenyésztő, ki azelőtt a sokkal nemesebb és jobbvérü, de nóri kanczáira nem alkalmas angol, arab, nonius és norfolki apalovak után származott éves csikait legfeljebb 80—100 írtért adta el, most a nóri mének után származó választott csikait öt-hat hónapos korukban 150—200 sőt egyes esetekben még drágábban is eladhatja. III. Csoport. A lótenyészkizottmányok által rendezett megyei collectiv kiállítások csoportja. Eme csoportban huszonkét vármegye lótenyésztése van képviselve összesen háromszáz nyolezvan lóval, mely szám egytől-egyig csupán földmives tenyésztők istállóiból került ki. A megyei collectiv kiállítások rendezésének főczélja az volt, hogy az országnak kiválóbb tenyésztéssel biró vidékei különböző jellegük szerint jó példányokkal képviselve legyenek e tárlaton ; mely e szerint hivatva vau az országos lótenyésztésnek oly nagyszabású és hű képét mutatni, a minő még soha sehol egy keretben nem volt. A legkülönbözőbb tényezők ügybuzgó s összevágó közreműködésére és jelentékeuy anyagi áldozatokra volt szükség, hogy emez a maga uemében uj és páratlan csoportos kiállítás tényleg megalkottassék ; de szükség volt reá azért, hogy ugy magunk is megösmerjük, valamint a külföldi közönséggel is megismertessük országos lótenyésztésünk jelen állapotát, s ezzel töi-ekedjünk arra, hogy lovaink jobb értékesítésének mérveit szaporítsuk. Az országos lótenyésztés ügye ugyanis nemcsak bonvédelmi szempontból felette fontos nálunk, hanem a magyar mezőgazdaságnak jelenleg egyik legjelentékenyebb és legjövedelmezőbb tényezőjét képezi. Az ország lólétszámának, valamint a csikónevelési viszonyoknak jellemzésére itt közlünk néhány összehasonlító adatot, mely az utóbbi 15 év alatt történt változásokra világot vetvén, bizonyára némi érdekkel fog birni. Magyarország lóálloniánya az 1884-ik évi áliatösszeirás szerint. (Horvát és Szlavonország kivételével.) Mén Teljes korú kancza Herélt Egy, két és bárom éves csikó Ehhez a katonaságnál. Tehát összes állomány . 14,704 661,393 583,030 489,732 1.748,359 20,000 darab 1.768,859 darab Az 1870-iki áliatösszeirás szerint pedig volt: Mén . 48,958 darab Kancza 769,118 „ Herélt 675,778 „ Csikó 333.998 , 1.827,852 darai, volt tehát 1870-ben több (a katona lovak nélkül) 70,793 drbbal Megjegyzendő, hogy az 1870-iki számításban a mének rovata alá minden mén, tehát a méncsikók is, mig ellenben 1884-ben csak is a teljes korú mének tartoznak. Kiemelendő, hogy annak daczára, hogy 1870 óta a lóállomány 70.793 drbbal fogyott, a csikók száma aránytalanul nagyobb mint volt 1870-ben, t. i. 1870-ben 333,998 és méncsikók 34,000. egészben 307,998 drb. 1884-ben pedig 489,732 darab, tehát 1884-ben több 121,734 darab. Ezen egy összehasonlító adat is kétségtelenül bizonyítja, hogy a lovak értékesítése nagyobbodott és a lótenyésztés erős mérvben halad. A teljes korú kanczák létszáma viszonyítva a csikókhoz. Az egész országban 100 kanczára esik 22 3 csikó. És pedig : Dunáninnen 18-5 darab Dunántúl 19 6 „ Tiszánjnnen 215 „ Tiszántúl 260 „ Erdély 27 3 „ A lovak létszáma viszonyítva a területtel. • Egy • kilométerre esik 6 3 ló. Összehasonlítva a külföldi államok lóállományával a következő adatokat nyerjük • drb lő esik • klm.-re Magyarország . 1.768,858 6 3 Ausztria . . . 1 463.282 49 Olaszország . . 657,544 2 2 Francziaország . 2.848,800 5'4 N.-Brittánia . . 1.989,680 6 1 Németország . . 3 522,316 6 5 Oroszország . . 16904,000 31 A lovak száma viszonyítva a népességhez 1000 lakosra esik: Magyarországban 129 darab Ausztriában 66 „ Olaszországban 24 „ Fraucziaországban 77 „ Nagy-Brittániábau 85 „ Németországban 75 * Oroszországban 234 „ Kisbirtokosok tulajdonában van 1.485,378 darab, vagyis 85%, nagybirtokosok tulajdonában 263.481 darab, 15%. Eme lólétszámból mintegy 300,000 anyakancza használtatik tenyésztésre, s e czélra 2300 állami mén s mintegy 1200 bizottságilag licentiált községi és magán mén áll a tenyésztők rendelkezésére. Az állami mének által az utóbbi időkben majdnem 100,000 kancza fedeztetett évenkint, s igy mintegy 200,000 kancza községi és magán mének által fedeztetik. Ha mégis e kiállításon azt látjuk, hogy az egyes vidékekről a lótenyész-bizottmányok által ' kiválasztott és felküldött jobb minőségű lovak és csikók túlnyomó része állami ménektől származik, mig a községi és magán mének jó ivadékai csak eltörpülő kisebbséget képeznek: akkor a kiállítás maradandó becsű eredményeként — minden egyébtől eltekintve — már csak ama közérzülettó váló meggyőződést fogjuk tekiuthetni: miszerint az állami lótenyészintézetek feutar-