Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-01-01 / 1. szám

Január 1. 1885 68- Csernovicä Péter urnák Aradmegyé­ben, Máesa helységben teli s félvérü 50 drb angol paripa-, anyakancza és csikói 1843-ban árverés alá bocsáttattak. 69. Néhai Hengelmüllernek nevezetes >zámu kevert fajtája, Meggyesen, Aradme­gyében, feloszlott 1832-ben. 70. Acäel Jáms urnáik angol fajú mé­nese Gurbán , Aradmegyében, nevezetessé válik. 71. Aczél József urnák eredeti magyar közönséges lófaja már nemesb vérrel jeles­kedik. Borosjenőn, Aradmegyében, hol angol faj is tenyésztetik. 72. Kelemen rokonoknak erdélyi vérből származó faja Biharmegyében, Szerepen. 73. Haller N. grófnak erdélyi könnyű hámfaja Gezden, Biharmegyében. 74. Anclrássy Károly gróf özvegyének, néhai Csáky gróf püspök feloszlott ménesé­ből eredő fajtája Terebesen, Zemplénme­gyében. 75. Barkóezy János bárónak keleti és angol telivérrel kevert ménese Ungmegyében. 76. Semsey Lajos s néhai Jéb testvérek angol telivérrel kevert nemes keleti vérű, jeles hám- és paripa-faja Balmaz-Ujváro­son, Szabolcsmegyében, nemesbitve gyara­podik. 77. Csekonics János urnák mezőhegyesi cs. ménektől eredett nevezetes faja jelenleg keleti s angol telivér lovakkal nemesbittetik, Haczfeldeu, Torontál megyében. 78. Fechtig N. bárónak tiszta arab te­livér ménese kitünőleg jeleskedik Lúgos kö­rűi. Krassómegyében. 79. Königsegg gróf keleti s angol vér­rel kevert hámfaja, Boros-Sebesen, Aradme­gyében. 80. Néhai Sí mony i ezredesnek középszerű nagy hámfaja Vadászon, Aradmegyében, fel­oszlott. 81. Csáky gróf püspöknek erdélyi vérrel kevert magyar fajtája, Bereg-Böszörményben, Biharmegyében, feloszlott. 82. Tisza Lajos urnák keleti vérrel ne­mésbitett magyar faja Geszten, Biharinegyé­ben. gyarapodik. 83. Iiliédey Ferencz grófnak erdélyi mé­nekkel kevert faja, Nagyvárad körül, fel­oszlott. 84 Blaskovics Bertalan urnák keleti vérből származott magyar törzsménese Ki­rályhegyesen, Csanádmegyében. 85. Hóch-Mcző- Vásárhely községének Oson g­rádmegyében mintegy ] 6 kisebb ménesekre feloszló magyar tőfaja gyarapodik. 86. Szeged város körül több birtokosnak kisebb szánni magyar véríf, kitartó, vérszemfi paripafaja nemesből. 87. Pejachevieh Péter grófnak erdélyi, Hunyady s Viczay grófok ] olajából eredt je­les paripa- s hámfaja most angol telivérrel kevertetvén, nevezetes fajjá változott Rumán, Szerémmegy ében. 88. Pejachevieh Anted grófnak keleti s erdélyi vérből származott könnyű hája- s paripafaja Rétfalun, Verőczén, Verőczeme­gyében, feloszlott. 89. Jankovich Izidor umak könnyű pa­ripa- s hámfaja Daruvárott, Pozsegamegyében. 90. Bogidics N. urnák mezőhegyesi mén­től származott saját tartómánybeli faja, Ire­gen. Bzerémmegyében. 91. Adamovies rokonoknak Tényen, Cse­pinben, Pejachevieh Péter grófnak tulajdon tartományfajával kevert ménese sok kitűnő lóval bir. 92. Az 1-ső es. kir. katonai mezőhegyesi fömagsereg Csanádmegyében, a fentebb elő­soroltakon kivűl nagy figyelemre méltó, mely egy ideig keveretlen tiszta faj (Reinzucht) maradt, azonban sebesebb szaporítás végett több moldvai csődörrel párosittatván, növen­dékei. a ménes többi tagjával magasságra nem egyeztek meg, noha igen jelesekké s az erdélyi fajhoz hasonlókká váltanak. Hogy azonban nagyobb termetre növesztethesse­nek: I[alias. Ineitato spanyol, s Spalü per­zsa ménekkel megkevertetett eleinte a mé­nes, mely korcs párosítás által jeles s nagy hámlovak származhattak, ha növendék ménéi a nehéz lovasság alá tartományonként czél­zott tenyésztésre nem rendeltettek volna el. Nevezetesebb tő-mének a következők : Gene­ralissimo, Otelló. Ineitato, Majestoso, Hallas, Sauvage, Arabs, Viczay, Montedoro növen­dékei, melyek anyalovakkal különtartatván, soha sem korcsosittattak meg. A mult év­tizedben (a harminczas években) Hardegg Henrik gróf lovassági tábornagy igen czél­szerüen választott angol telivérü tagokkal a termeti nagyságot átalánosan oly fokra emelte, hogy 17 markon felüli magas lovak legrendesb s legszebb testarányban is pom­pás — s a hadsereg minden osztályához illő hám- s nyerges lovak találtatnak. 93. A Il-ik rs. kir. katonai ménes Bá­bolnán Komárommegyében vau, mely ámbár (mint a mezőhegyesi) nemes s telivér arab lovakból áll,- csak oly lovakat szolgáltat a hadsereghez, melyek tenyészlovaknak nem alkalmasak. A bábolnai ménesben a legdrá­gább telivér arab lovak párosittatnak, hogy a következő fajzás ideje alatt vérkeveredés (Kreutzuug) különsége észrevétethessék, mely oknál fogva a jelesb növendékek több kato­nai ménes közé osztatnak be. Ennyi az, a mit Máttyus a húszas évek­ben összeirt a Magyarországban létezett mé­nesekről ; azonban ez adatait csak 1845-ben bocsátván sajtó alá. mint az illető ménesek­nél feljegyezve látjuk, a körülbelül másfél tizednyi időszak alatt a bemutatott sorozat­ból igen sok feloszlott, ugv, hogy az addig fenn­maradt ménesek számát csak 68-ra lehet tenni. A hazai ménesek aztán nem is gyara­podtak sem mennyiség sem minőség tekin­tetében egész az ötvenes, illetőleg hatvanas Q . , évekig, a midőn ujabb és szép lendületet nyert hazai lótenyésztésünk, melyről legkö­zelebb emlékezünk meg. (Folyt, köv.) Gyepérdekűek. A „Magyar Locaregglct" legközelebb mult gyűlésén, melyről lapunk mult számá­ban már egyetinást közöltünk, elfelejtettük megemlíteni, hogy a 30 tagból álló választ­mány rest it uálásakor ama 3-adrész (azaz tiz tag) melyen a sor volt a kilépésre, a köz­gyűlés által ismét megválasztott; maradtak tehát ugyanazon tagok és pedig: Andrássy Aladár gr. Csekonics Eiidre gr. Dessevvfíy Aurél gr. Festetics Pál gr. Festetics Tassilo gr. Forgách László gr. Thurn-T axis Egon hg. Üchtritz Zsigmond br. Wenckheim Rudolf gr. Béla gr. Eme tiz választm. tag működése az 1885. 1886. és 1887-ik évekre terjed ki. Ugyané gyűlésben a kétévesek pályá­jának meghosszabbításáról lemondott az Egy­let, illetőleg annak tervezője gr. B. E., miu­tán ez nagyon költséges lenne (kb. 14000 frtba kerülne az Arena-ut- áttétele és a szükséges telek megszerzése) s mégis csak mintegy 120 meterrel hosszabbitaná ki az egyenes pályát. (.lövő számunkban a hiv. jegyzőkönyvi kivonatok utján bővebben). T * * Igen érdekes és részletes kimutatast köz­lünk lapunk más helyén ama (az idén meddő) félvér anyakanczákról, melyek a, magyar kir. állami ménesekből a bécsi Eqnitatióba adat­tak, miszerint képességük többféleképp ki­próbáltassák, mi a holitsi falkavadászatokon meg is történt; — a jászberényi honvéd­tiszti equitatió is kapott ily kanczákat ki­próbálásra ; — kitűnik ebből hogy országos lótenyésztési ügyünk főgondozója mily nagy súlyt fektet a félvér tenyészanyagnak mint­egy versenyalaku kipróbálására; már a mult évben is közöltünk egy hasonló czikket. mint próbálták ki hámban — több napon át, 30—35 kilométernyi 9ebes ügetésben ama kanczákat, melyeket Kozma Ferencz ő méltósága — szép és correkt alkatuk foly­tán a jövő számára tenye'sz-kanczáknak je­lölt, ki.' Körültekintés. Az uj esztendő szokatlanul lágyan kö­szönt be, s ennek folytán versenylovaink folyvást künn mozoghatnak az idomító pá­lyák homokos részein. így a friss levegő beszivása folytán fiatalabbjaik a legjobb fej­lődésben vannak, s nyergelés és kantározás­hoz szoktattak. — Az évről évre nagyobbodó versenydijak ösztönzése alatt a telivér-anyag is mindinkább szaporodik. Legjobban kitet­szik ez a versenyistállók listáiból, melyek jóval hosszabbak mint az előbbi években, s melyek közül alább Mr. Hatton idomárét, e szorgalmas és iparkodó fiatal emberét közöl­jük, ki tavaly Kisbabát. Metal listet, Két­helyt, Kontot stb. oly kitűnő conditióbaíi hozta ki a versenyekre. Az idén nem keve­sebb mint 35 ló áll istállójában; oly szám, minő még soha sem volt a megyeri nyilvá­nos idomító intézet pályáin A lovak név­sorát és származását alább közöljük. Meg­említjük itt egyúttal, hogy e majorság, — melyet gr. Károlyi István, később gr. Károlyi Sándor ő exejaik szívességéből a „Magyar Lovaregylet' 1 több mint 20 évig birt, s benne nyilvános idomárt tartót,t, uj évtől kezdve visszaszáll a tulajdonos rendel­kezésébe, kitől azt Hatton idomár 15 évre haszonbérbe vette. * * * Anglia állása versenyügyekben. Megjelent az angol verseny-évkönyv 1884-re. (The Ra- cing Calendar) s midőn azt a karácsonyi ünnepek alatt átforgattuk volna, feltárult előttünk az a roppant gazdagság, mit ott a legnemesb ló tenyésztésének ösztönzésére kiadhatnak. Futott odaát (egész N.-Britanniában) 2é 840, 3éves 572, 4é 294, 5é és idősb 276, összesen 1982 ló. Megjegyzendő, hogy ebbe nincsenek betudva a gát- és akadályverseny­ben futott lovak. A futamok száma 1615 volt, tehát ugyan­ennyi dij volt elnyerendő, és igy kevés híján majd mindenik lónak jutott egy dij. A nyeremények összege (bele nem tudva a magán fogadások és tétverseny dijakat, mi mintegy 1550 fontra rúgott) volt: Angliában 381857 Bkócziában 7916 lrlandban 10447 Összesen: 4ÖÖ220 Tout Hogy mennyire szaporodnak a dijak még mindig, mutatja az, hogy 1874-beu (tehát ezelőtt 10 évvel) a „Racing Calendar- kimutatása szerint, Angliában csak 306958 font volt a nyeremények összege ; tehát majdnem 80000 fonttal kevesebb mint az idén; — Bkócziában és lrlandban alig vál­tozott, akkor is annyi volt mint most. — (Természetesen mert a testvér-országok áta­lános jólétben sem gyarapodtak.) A mi már a futamok különböző távol­ságait illeti, erre nézve csak 1879-től, tehát 6 évről van kimutatás, s ebből az tetszik ki, hogy a 2évesek futamai (5—7 furlongnyi távolság) mintegy 100-al megkevesbbedtek: ellenben a mértföldes versenyek száma (a 3évesek distancziája) fokonkint ugyanannyi­val szaporodott. (Az előbbiek kb. 870-ről 765-re estek le, a mértföldes versenyek pedig 233-ról fokonkint 333-ra emelkedtek.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom