Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885
1885-08-27 / 35. szám
'358 III. Jliizall-illj. Egyfogatú. Magyarországban 1881-ben I 'llotett ÓH nevűit, magyar honpolgár lovának, Kétszer nyerni háromból. Pálya Ö-síOJ' «8rlll, 'l'út 100 frt, folo bánat. 1-ső ilij 2000 frank, 2-clik «00, 8-dik 800 frank. JJr. Ü oh tri ti Zsigmond 4(5 p m Danii 8:187, Hutsohenreiter 1 Pulay Kornél 4(5 )> k Violetta Jolin 0 Latino'vics Albin 4á sz m Bumse» Maok Phee 0 Gr. Esterházy Mikid» 4á p m Kohely János feltart. (Bánat ugy ldért. Daiui folyvást vezötve szép stylbei) nyert; Violetta ón Ramses, gnlopozás miatt távoloztattuk, — N igy u második beatben egyedül indult Darai, hogy nyertes lehessen. — Totalisateur: 5:6. IV. Eladó-verseny. Egyfogatú. Négyszer körül a pálya. Nyertes 1000 frton eladd j kövesebbért tárelőny, többárt tárhátrány. Tát 20 frt. I'llső dij 700 frank, második dij 200 frank, 8-dik 100 frank. KI obiwiusky János id sz or hl Slavny 25 motor tárelőny 4:57 Richard 1 Kelet kapitány id or p in l'rtiseliock. Az indnIdponttdl. John 2 Petisehock a térközt csakhamar kiegyenlítve vezetett egész u harmadik fordulóig, hol Slawny fölnyomulva, szép versenyben nyert. — Totalisateur: 5:7. V. Ylguszvorseny. Egyfogatú, holf. lónak, moly a két versenynap valamelyikán indult, de első dijat nem nyert. I'álya háromszor körül, Tét 20 frt. 1-ső dij '500 frk, 2-dik 800 frk, 8-dik 100 frk. Lfitinovics Alliin id sz k Kamii 4:00 Muuk Plife 1 llnrawitzka ág. 5á p k Lola Juck 2 Luzui Gy. öé sga k Rigó Tulajd. 8 llj. Osévy l.njos id i k Vilma Richard 0 Bernrieder J. id sp k I'irgonet llj. lteriirieder fölt. Fanni fojyyast .vezetve tetszés szerint nyert, Lola jó második, Virgonca indulás előtt,megsáitdulvns tartatott fel, — Total.: 5:8. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A lókiállitnsruj moly október hó 5-től ] (i-ig tart: nagy küldöttségokot várnak Europa minden részéből. Az orosz császári ménesek parancsnokait is várják. Ezekre és Miklós nligro nagy benyomást tettek 1878-bnn n párisi kiállításon pepiniorjeink A kocsilovak tenyésztéséről és fölneveléséről. (Vége.) Nagytó ni verseny. Nagy távolságii versenyben a szükséges kitartáson kivül a lónak „szívre és erélyre" is múlhatatlan szüksége van, mert e sajátságok nélkül nőm log sikereket arathatni, s ha özek hiányzanak, ne is kötelezzük ily versenyekre. llogy vájjon valamely ló bir-e eme lényeges tulajdonokkal, könnyen megtudhatjuk, lm u bi mit, sem törődik azzal, ha egy másik bí eléje vág s mindaddig megmarad ligetesében, mig a remény utolsó szikrája tart, Oly ló azonban, mely elveszti bátorságát, mihelyt valamelyik versenytársa mellette elhalad s galoplm vág föl avagy a nyugtalanságnak egyéb jeleit mutatja, minden szívóssága mellett is nagyon csekély oredinénynyel fogja versenyét végezni. A verseny napján. Ha a verseny napja elkövetkezik, akkor a lónak, az előtte való este, miután a rendes znb-adngot s legtölobb 1 — 2 font, szénát megetottüuk vele s a szokottnál valamivel kevesebb vizet adtunk neki, szájkosarat alkalmazunk rá, nehogy n széna hiányát ívlomszalmával pótolja ki, mit, különösen jó étvágyú lovaknál gyakran tapasztalhatni. A verseny reggelén két liter zabot, 1 font szénát s legfeljebb ugyanennyi vizet adunk, mert mikorra a versenytérre lép, minden vizét nbsorbenluia kell. A verseny napján n lovat többnyire csak lépésben járatjuk; lm azonban nagyon erős és eleven s talán ugráudozási hajlamot is taVadiísz- és Verseny-Lap. nusit, ez esetben lehet 5 —tí kilometer távra rövid ügetésben ereszteni meg. Déli etetéskor 1 —1'/ 4 liter zabot s egy font szénát adunk neki; hu-nagyobb adagokban rószesitenők, ez csak hátrányos hutással lenne rá, a mennyiben az állat lólelczot,vételét uebezitené. Ilii a ló első versenyén útosett s ekkor kielégítő conditiót mutatott s ama gyorsaságáról meggyőzött minket, a melyet tőle méltányosan megvárhattunk: a közelebbi versenyre való előkészítés már egyszerűbb. A munkát kevesebbre kell szabnunk, nehogy ellenkező esetben a gyorsaságú csökkenjen. A fődolog, a mire minden törekvésünknek irányulni kell, lmgy a lovat jó versenyconditióban megtarthassuk, mi leginkább az által érhető el, ba az egyik versenytől a másik versenyig való időköz alatt számos rövid spurts-ot (Spritzer) a legnagyobb gyorsasággal tétetünk vele, mi által a lónak önbizalmát csuk is fokozni fogjuk. Az. eddig elmondottuk által a legléuyegesbekro nézve iparkodtunk némi tájékozást és támaszpontot szolgáltatni az okszerű kuutároziísru,elővezetésre, szerszámba betanításra s versenyre idomitásra nézve, Nem volt czéIunlc a versenyre idomítás apró részleteibe bocsátkozni s inkább azt tűztük ki magunk elé föladatul, hogy kezdő tenyésztőinknek némi ujjmutatássni szolgáljunk, juikép kell bánnunk a használati lóval, hu azt versenyczélru is sikerrel akarjuk alkalmazni. A ki lovait kizárólag a versenypályára akarja idomítani, unnak nem ajánlhatjuk eléggé tanulmányozás végett Silberer Viktor és Ernst György uruk ily cziiűü munkáját; „l)as Training tics Traberpferdes" — vagy pedig azt, hogy lovát valamely előnyösen ismert idomárra bizza. Végül megjegyezhetjük még, hogy ugy a longe-olásnál, mint a szerszámban való oktatásnál s a versenypályára idoinitásnál, a mondottaktól némi eltérések is mutatkozhatnak, a ló származása, vérvegyüléko ós fejlődési foka szerint, a mennyiben nemesebb, magasabb vérű, SZÍVÓS es jól kifejlődött lovak nagyobb erőfeszítésre képesek a munkában, mint az ellenkező tulajdonokkal bíró lovak. Ez szolgai mértékül a tápbíltutásnál is, melynek a viszonyokhoz képest bővebbnek vagy szűkebbnek kell lennie. A fog- és szőrváltozási időszakot som szabad Ügyeimen kivül hagynunk s a munkát is ebhez képest kell beosztanunk, mivelhogy olyankor a lovak kissé puhábbak ós érzékenyebbek. P .... r. Jutalomdijosztások. Abanj-toriw megyében az állami lótenyésztési jutalomdijosztá folyó bó 25-én és 27-én Forrón és Tonnán történt, mely két bolyon összesen HO arany lett kiosztva. Részt vettek a közgazdasági előadón és az állami bizottságon kivül a gazdasági egylet elnöke és szolgabíró. Az eredmény főleg az első helyen, hol a Hernád-völgy lótenyésztése lett bemutatva (47 szebbnél szebb csikó) — nagyon kielégítő volt és a lótenyésztés folytonos emelkedését konstatáló. A gazdasági egylet által hosszabb időre kibérelt osikólegelő, mely 330—150 csikónak kitűnő legelőt biztosit, szintén nagyban hozzá fog járulni a lótenyésztésnek a megyében előmozdításához. A miniszterin»! eme rsikólegelőrc 400 forint államsegélyt adott, mi által az egylet képesítve lett még a nyár folytán a legelőn egy fedett aklot, épiteni, mely a csikóknak a hűvös éjszakákon és esős idő járásban is oltalmat biztosit. Nagy-Kanizsa. Az eleve hirdetett lótenyésztési jutalomdíj osztása Zala megye területének nagy részéről u gazda-közönséget ismételtén NagyAugusztus 27. 1885. Kanizsa városaim vonzotta, ama helyre, hova a lovak kiállítása hirdetve lőu. A jutalom kiosztásával, mint számos előző években, ugy ezúttal is báró Puthiányí Géza ur, mint a megyei gazdasági egyesület lótenyésztő bizottságának elnöke, bízatott meg, a ki a bíráló bizottságot következőleg alakította meg. Elnök : br. Putbiúnyi Géza, Kurczag Béla, Karczag István, Dorvarics Imre, Dervarics János, Baranyai Ödön, Kovács János, az állami méntelep részéről; Durman ezredes, Scbwarcz Gyula főorvos, a város részéről : Vngiior Károly helyettesített polgármester, Maar Nándor városi állatorvos, Fürst Simon állami állatorvos. Elnök a jelenvolt nagy közönség és a tenyész gazda közönséghez a jutalom kiosztás érdemében néhány buzdító szót intézvén, a kiállítást megnyitottunk jelentvén ki, a bírálat kezdetét vette. Elővezettetett 53 drb anyakancza szopós csikóval, 15 drb ,'léves kanczacsikó és 2 drb 2évos méncsikó. Az elővezetett anyakanczák közül jutalmazandőnak találtatott 12 drb, a .'leveseknél 7 drb, összesen 19 drb; arany díszoklevéllel 5 drb, ezüst díszoklevéllel 3 drb, miután tulajdonosok az arany jutalomról lemondottak, igy ez okmánynyal voltak kitünteteudők, még pedig : Karczak Béla és István 5 anyakancza után arany díszoklevéllel, Baranyai Odüu 2 drb kancza után 1. drb ezüst díszoklevéllel, Ebenspuuger Leó ur szinte ezüst diszokirattal: jutalmaztattuk Fatér György Söjtöröu, 8 drl) arany, Vajda Pál Tormásról 6 drb arany, Lujzer Lajos Vöczkönd 5 darab arany, Kroznár János Szepetnek 4 drb arany, Molnár István Tormás 4 drb, Tóth József Tormás 3 drb, Gál István Tormás 3 darab, Varga József Tormás 3 drb, Krezmár István Szepetnek 2 darab, Benézik Ferencz NagyKanizsa 1 drl), Sommer Miksa N.-Kanizsa 1 db. A .'téresek után Kováts Sándor Söjtör 2 drb csikó után 7 drb, Fatér György Söjtör sziato 2 drb után 7 drb, Háry József Nem.-Apáti 3 drb, Kreznár István Szopotnek 2 darab, Kelo Péter Tormás l drb. Az elővezetett anyagra nézve általánosan megjügyeztotett, hogy gazda-közönségünk nem a legnagyobb gondot /ordítja a fedeztetésre alkalmazandó mén megválasztásában, igen sok gazda elesett a csikókon észlelt helytelen keresztezés miatt, mert a könnyít anyakanczák vari fajta ménnel fedeztettek, igy a nyert sarj e miatt jutalmazandó nem volt, de sole helyütt a tnrtatlanság is észleltetett, a mi a jelen évi takarmány-hiányban leli megoldását. Hogy pedig a keresztezés miatt is a hiány minél előbb elonyészszék, kívánatos volna a vidékekre szétküldendő mének megválasztásánál u fő súlyt ama vidék anyukaueztíiboz mérten szétosztani, mint a hova a mének irányítva vannak, valamint a magánosoknak engedélyezendő méneknél szintén ez volna irányadó, és az elővezetett, de alkalmatlan mének vagy nyomban, vagy bizonyos batáridőben leendő kimetszetésü elintéztetnék. Kanizsa, 1885. augusztus 9. Kováts János. Alsó-Feli érinegye. Alsó-Fehérmegyében, Nngy-Enyeden ma tartatott meg Alsó-Fehérmogyére vonatkozólag a minden harmadévben a nmélt. földia.ipar- és keresk. minisztérium által rendeztetni szokott lovakra vonatkozó jutaloiudijosztiís, a lótenyésztési bizottsági elnök, Szalánczy Lörincz elnöklete alatt. A jutulomdijosztásra igen számosan jelentkeztek, sok tenjősztőés pedig Alsó-Fobérmegye büszkeségére mind megyebeli tenyésztők pályáztak állatjaikkal az aranyokért. Nem történt az a kalamitás, mint csuk ezolőtt (3, sőt 3 évvol is történt, hogy Kisküküllő, sőt Maros-Tovda megyebeli tenyésztők kaparták el az órtékesobb jutalomdijakat.