Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-01-15 / 3. szám

Január 22. 1885. Ha ezek szerint fontolóra veszszük, liogy ez irányzatot szem elől nem tévesztve, a hiva­tott közegek részéről az utóbbi évtizedben minden törekvés oda irányult, mikép az állam által fölállitott tenyésznének minősége a tenyésztők szükségletéhez képest időről-időre javuljon, — ugy hogy mai napság az ország­ban már oly ménállomány létezik, mely a legszigorúbb követelményeknek is megfelel s ezenkivül a további javítás, ernyedetlen törekvés folytán biztos kilátásban áll, — senki sem vonhatja kétségbe, hogy a tenyész­tőknek minden lehetőség meg van adva arra, bogy ugy a saját vagyoni gyarapodásuk, mint az általános jólét érdekében tenyészanyagukat javíthassák. Ama körülmény folytán, hogy ezelőtt körülbelül tiz évvel a rendelkezésre álló mé­nek nagyobb része a jelenlegi igényeknek meg nem feleltek s annálfogva jó anya­kaucza-állomány megteremtésére nem hat­hattak közre, — és mivel a tenyésztők ré­széről a tenyészviszonyok még nagyon rossz lábon álltak, önként következik, hogy a te­nyésztők nagyobb részének immár oda kell törekednie, mikép kanczaanyagát, a most már kedvezővé vált viszonyok közt javítsa, számot vetve a lóvásárok követelményeivel, nehogy a szomszéd államok tenyésztői által túlszárnyaltassék s ez által saját romlását idézze elő. Úgyde, mikép érhető el a kaucza-állo­mány javítása, ha a legjobb ménektől szár­mazott csikók csaknem mind eladatnak s az országból kivitetnek ? Ily körülmények közt mikép lehetséges sikeres és a jelen kor kívá­nalmainak megfelelő tenye'szanyagra fzert tenni ? A feleletet e kérdésre mindenki könnyen eltalálhatja. Ha ellenben a legjobb kanczacsikók a tenyésztés czéljából visszatartatnak s ezek­ből újra tovább tenyésztenek, rövid idő alatt oly sikeres fajtára tehetnek szert a tenyész­tők, mely minden idegen befolyástól bizto­sivá lenne, ugy hogy idővel a szükséges mé­neket magok is előállíthatnák. Hiszen minden tenyésztő beláthatja azt, hogy e czél elérésében semmi lehetetlenség nincs, sőt ellenkezőleg nagyon könnyen ke­resztülvihető az ; mert ha minden tenyésztő, minden három-négy évben csupán egy jó kanczacsikót nevel elismert jóságú mén után, akkor tökéletesen fedezi tenyészsziikségletét, miközben még mindig ama helyzetben van, hogy csikait eladhatja s jövedelmezővé teszi gazdaságát. Ha aztán még időről-időre egy­i'gy méncsikót okszerű módon harmadfél éves koráig nevel, akkor azt, ha a kívánalmak­nak megfelel, igen jól eladhatja az államnak s szép hasznot láthat belőle. Minden okszerűen eljáró tenyésztő és jó mezőgazdának oda kell törekednie, hogy istállójában legalább is egy jó anyakanczája legyen s iparkodnia, hogy ettől jó ivadékot tartson meg tenyészanyagul. De, mit is nevezhetünk jó tenyészkan­czánakk Eme fontos kérdésre, nagyon röviden azt feleljük, hogy jó anyakancza az, mely­nek nemcsak öröklött hibája nincs, hanem alakilag is megfelel a tenyésztés czéljának és főleg, legalább is két vagy három nem­zedéken keresztül ugyanazt a származási jel­leget igazolja, ez által az átörökítés sikeres voltát bizonyítva be. Egy jó tenyészkancza törzsvagyonát képezi a gazdaságnak, melyen az okos gazda nem fog túladni mindaddig, mig jobb tenyészivadék által nem biztosítja magát. Reméljük, hogy valahára nálunk is ér­vényre emelkedik eme, minden lótenyésztő országban elismert alapelv, mert a nélkül lótenyésztésünk, a rendkivül kedvező viszo­nyok mellett sem nyerhet ohajtott lendüle­tet, mi annál sajuosabb volna, mert az ok­Vad ász- é s Verseny-Lap. szerű lótenyésztés nálunk a mezőgazdaság­nak egyik legjövedelmezőbb ágát képezheti. VADÁSZAT és LÖVÉSZET. Király ő felsége meghagyta, hogy jövőre minden a gödöllői udvari vadászatokon el­ejtett fővad a budapesti jótékony-intézetek­nek küldessék el. Mult hó 16-án is 6 szar­vas küldetett ennek folytán a budapesti főpolgármesteri hivatalhoz, melyek a sze­gények háza s az árvák intézetei közt osz­tattak meg. * * Gróf Hunyady Imre vadászterületein a mult deczember havában tartott fáczánvadá­szatok alkalmával három nap alatt 1614 f'áczán került teritékre. Ezenkívül 89 nyul és 32 fogoly ejtetett el. * * * Hardegg-Hamoncourt grófnő egy Lud­wigstorff báró által rendezett nyul vadásza­ton 95 nyulat ejtett el. Az egész teríték e vadnemből 1600 darabra rúgott. * * * Egy tisza-roffi vadász a mult hóban a Tisza közelében nyúlra vadászván, egyszerre öt vidrát pillantott meg, melyek közül hár­mat két lövésre el is ejtett. * * A fekete szinii szarvasok, mint az „Alig. Sp. Zg." írja, a mult évben nagy számban fordultak elő, még oly területeken is, a hol eddig az ily ritka szinváltozatot a fővad­álloiuáuynál nem észlelhették. Az illető tu­dositó maga is látott egy tizennégyágast, melyet egészen feketének lehetett mondani s még két szarvastehenet szintén sötét fe­ketét, a minő szinváltozat inkább a dám­vadaknál szokott néha mutatkozni. * * * Gr. Hunyady Imre ő méltósága ürményi és tarnóczi uradalmaiban 1884. folytán lőtt vadak : Hasznos vad : Ürmény-Keszi Szarkaállás Tarnácz Összesen Mezei nyul 576 645 358 1579 Túzok — — 1 1 Fáczáu 1152 714 — 1866 Fogoly 3291 1001 886 5178 Fürj 30 3 — 35 Erdei szalonka 1 1 — 2 Vadkacsa 26, — — 26 Összesen: 5076 2364 1245 8687 Kártékony vad: Róka 4' 3 — 7 Nyest 1 — — 1 Kutya 45 23 33 101 Görény 64 22 3 89 Mepyét 83 83 21 187 Házi macska 19 30 16 65 Sündisznó 46 21 6 73 Sas — 1 — 1 Vércse 26 39 11 76 Kánya 31 7 3 41 Sólyom 35 71 9 115 Éji bagoly 23 27 5 55 Szarka 79 65 30 174 Varjú 86 172 210 468 Összesen: 542 564 347 1453 Ürmény, 1885. január 9-éu. Pausar József, fővadász. A monte-carloi galamblövészet nagyon kedvező auspicium ok alatt kezdődött. A néző­tér, a ring s a lövészek állványa czélszerü és kényelmes változásokon mentek keresz­tül. A tulajdonosok az idén nagyon bőkezű programmot adtak ki, a mennyiben műtár­gyak helyett, most készpénz-dijak vannak kitűzve. — Deczember 16-án pompás időben kezdődött meg a lövöldözés, melyben a Ca­serta lierczegen kiviil — ki tavaly a leg­27: nagyobb dijakat nyerte — Finnie, Day, Ken­nedy Sateliffe és egyéb galamblövész celeb­ritások vettek részt. A leghíresebb lövő Mr. Joseph Lafona, ki tavaly az idény közepén három napon egymásután 66 galambot lőtt 31 yardnyi távolságra s igy még a hires Carver-en is túltett, 31 éves korában sorva­dásban meghalt. — Eddigelé a Poule d'Essai-n kivül Mr. Day és Caserta herczeg vitték el a legszebb dijakat. A Póule Réglementaire­ben Mr. Day, 36 galamb közül, 34-et talált. ATHLETIKA és TESTGYARORLATOK. Az 1884-ben tartott athletikai-versenyek győztesei. Az elmúlt évben az athletikai-versenyek, melyekhez részben a vitorlásversenyek is so­rozandók, jelentékenyen nagyobb számmal voltak mint 1883-ban. Az elért eredmények között azonban alig-alig kerül olyan, amely a külföld hasonló versenyeinek eredményé­vel összehasonlítva „kitűnő". Ilyenek: a Károlyi László gróf és Zicliy Antal gróf ál­tal vezetett „Mementó* 4 tonnás yawl győ­zelme julius 19-ikén Balatonfüreden, 10 km. (közép széllel) 2 óra 32 perez alatt; a Yo)mg Richard ur által vezetett „Nameless" győzelme julius 19-én Balatonfüreden, 5 kméter (közép széllel) 1 ó. 51 p. 30 mp. alatt; Szekrényessy K. bajnok távuszása Tihany és Balatonfüred kö­zött, 5 kim. 250 méter hosszú pálya (csak 12 5 foknyi vizben) 1 óra 32 perez 17 másod­percz alatt, amely úszás mostanig ily hosszú pályán az egész világon a legjobb eredmény ;*) továbbá, ugyanannak tav-szandoliuozása Ba­latonfüredről Siófokra, a megyei térkép sze­rint, 2'5 mértföld, 1 óra 47 perez 26 má­sodperce alatt; és annak győzelme a nagy akadályversenyuszásban Balatonfüreden. 600 méter hosszú pálya 5 nehéz akadálylyal, 11 perez 56 másodpercz alatt. Kitűnő Nyiry István ur eredménye is, aki ugyanezen ver­senyben csak 2 másodperczel később érke­zett, mint második, czélhoz. Rendkivül sajnos, hogy a pontos, meg­bízható időmérésre a versenyrendező-bizott­ságok nem fordítottak elég nagy figyel­met ; dicsérendő kivételt képeznek a Bala­tonfüreden rendezett fontos versenyek, me­lyeknek adatai föltétlenül megbízhatók. Az elősorolt versenyeken kivül számos magánversenyt, illetőleg számos, nem egé­szen sportszerűen rendezett mérkőzést tar­tottak : Köves-Iiállán, Csougrádon, Sándoron (Bács-megye), Budapesten a „M. A. C." he­lyiségében. ugyanitt a „Nemzeti-Torna-Egy­let" csarnokában, Magyar-Ovárott, Váczon. Bródban (Szlavónia), Baján. Velenczén (az ottani tó jegén), Szegeden, Török-Kanizsán es Szabadkán. Ezeknek eredményeiről nem birván meg­bízható számadatokat; sem pedig nem tekint­hetvén ezeket „valódi sport-versenyek"-nek: csupán fölemlitésökre szorítkozunk. Egyút­tal megjegyezzük, hogy ezeken kitűntek : Vermes Lajos, Vermes Nándor, Bittó Aurél, Arnold Róbert és Kajlinger Mihály. Amaz evező-versenyek közül, melyeket „csapatok" nyertek, természetesen, csakis a legfonto­sabbakat emiitjük meg. Némely kimutatott versenyeredmény tá­volról sem megbizható-volta kitűnik a kö­vetkezőből is : Kiusky Nusi gróf: május 12-ikéu sik- , verseny, táv 100 méter 13 mp. alatt. Sándor Ákos ur: május 28-ikán sikver­seny, táv 150 méter 14 mp. alatt Ifj. Makk József ur: október 20-ikáu sikverseny, táv 100 méter 13 mp. alatt. Tehát Sándor Ákos ur óriási fölénynyel Urna a másik két nevezett athle'ta fölött; *) Hozzá kell tenni: állóvízben. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom