Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-04-30 / 18. szám

Márczius 26. 188 5. A „Wiener Atlil.-Chib" helyisége IV. Rainer­passe 13. Különösen súlyokat emelnek. — Stöhr Ferencz ICO kgr. egy kézzel emel fel fejfölé — 50 kgrm. mit 30-szor. E klubból került ki Jagendorfer is, ki jelenleg professionalista. Erősen dolgoznak. — A bécsi tornaegyletek között nincsen összetartás. — Tisztelettel Vermes L. VIZI-SPORT. Kilátás az idei budapesti regattára. Tavaly elég nagy fába vágták íejszéjöket hazai csónakegyleteink néhánya: nemzetközi versenyszámokkal megrakott evezős-regattát rendeztek a fővárosban — a bécsiek számára. Ugyanis, a verseny-evezés terén, noha az előbb bonosult meg a magyar fővárosban, mint az osztrák uralkodói székhelyen, az oszt­rákok, s ezeknek élén a bécsiek, oly nagy mérvben fölötte állanak összes hazai erőink­nek, hogy, például, tavaly a magyar evező­sök még csak tekintetbe sem juthattak a bécsiekkel szemben a budapesti evezős-regat­tán. Hogy mi ennek, részünkről okvetetlenül sajnálandó oka, nem most akarjuk fejtegetni, tárgyalni. A tavaly szenvedett leveretés arra birta az idei budapesti-evezős-regatta-verseny ren­dező bizottságot, hogy a versenysorozat szá­mai közül csak a szkiff-verseny tartsa meg nemzetközi-jellegét; (ez, tekintettel a ^avaly kihirdetett verseny-föltételekre, okvetlenül szükséges volt) mig a többi versenyszám kizárólag hazai erők számára álljon nyitva. Mig tavaly egyedül a „Nemzeti-Hajós­Egylet"-nek"volt négyevezős „legjobb" (igy nevezhetjük a gerincznélküli versenyhajót) versenyhajója, melylyel a „Pirat" bécsi csó­nakegylet kitűnő négyes-csapatja ellen a győ­zelem minden kilátása nélkül szállott sikra: az idén már a „Pozsonyi-Hajós-Egylet", az őszszel alakult „Neptun" budapesti hajósegy­let és a „Hunnia" budapesti csónakegylet is birnak ily versenyhajóval; a „Nerazeti­Hajós-Egylet" pedig, megvásárolván a „Pirat" bécsi csónakegylet „Wien-Berlin" nevű „leg­jobb" versenyhajóját, most két ily verseny­hajó fölött rendelkezik. A „Hunnia" közvet­lenül Angliában vette ama versenyhajóját az ottani Clasper angol czégtől; a „Neptun" pedig James W.-tól szerezte be magáét. Igy négy honi hajósegylet rendelkezik ily verseny­hajó fölött; sőt a „Nemzeti-Hajós-Egylet" kettőt is állithat (akár saját tagjai közül, akár egyik vidéki-csónakegylet tagjaiból alakított csapattal) az indulóponthoz. Reméljük, ha a regatta e számában nem indul is mind ez az öt négyevezős-hajó, legalább négyben az em­lített négy egylet csapatai versenyezni fog­nak egymással ama dicsőségért: ez idő sze­rint Magyarország legjobb négyes-evezős-csa­patja lenni. A mit az egyletek versenyre készülő tag­jaitól eddig láttunk, (igen későn indult meg az idény !) vajmi kevés ; ámde mind az itteni három nevezett csónakegylet, mint a pozso­nyiak jelöltjeinek erejét, gyakorlottságát, te­hetségét s hajóját mérlegelvén, a győzelem pálmája a „Neptun" csapatjának ölébe fog esni; persze! ha különféle „lia"-k nem kö­vetkeznek be. A másik négyes-verseny „outrigger-gig"­ek számára lőn kitűzve; a hajó legkisebb szélessége 73 centimeter. E föltét kemé­nyen sújtja a pozsonyiakat; mert noha két „outrigger-gig"-jök van, egyikkel sem szabad versenyezniük, mivel az keskenyebb 73 centi­meternél; a másik pedig jóval szélesebb lévén, a győzelemre való kilátás rendkívül kétséges lesz a derék csónakegylet tagjaira nézve, ha e hátrányuk daczára emiitett hajójukat nem csak nevezik e számra, hanem abban in­dulnak is. Miután ily hajója mind a „Nem­zeti-Hajós-Egylet "-nek, mind a „Hunnia"­nak, mind pedig a „Neptun"-nak van, leg­Vadász- és Verseny-Lap. alább is hármas-mezőny remélhető. Esetleg, a győriek talán szereznek magoknak ily ver­senyhajót a nevezési-határidőig. A versenysorozat következő száma kor­mányos nélküli „pair-oar"-ok („outrigger­gig") versenye. A hajó legkisebb szélessége 56 ctmr. A „Neptun" gyönyörű „pair-oar" versenyhajója, csak 47 centimeternyi széles­sége miatt, ki van zárva e versenyből; s igy abban, remélhetőleg, a pozsonyiak, a győ­riek, a „Hunnia" tagjai és a „Nemzeti-Ha­jós-Egylet" csapatja fognak egymással ver­senyezni. A klinker-szkiff versenyre négy hajós­egyletünk nevezhet; rendelkezvén mind a versenyföltételeknek megfelelő hajóyal, mind alkalmas evezőssel. A szkiffben jól eveznek Mihálkovics Tivadar (győri), Mossóczy (po­zsonyi), Pálföldy Lajos és Kubilc Béla (a „ Hunnia"-tol).l'Wt/i Arthur (pozsonyi), Mészá­ros Ferencz és Fogarassy Mihály (a „Nem­zeti-Hajós-Egylet"-től) s ifjabb Ádám Károly (a „ Neptun"-tói); a régibb szkullisztákra : Beákra és Oherollyra nem számithatunk, hogy neveznek. A regatta egyedüli versenyszámát, mi­ként már czikkünk elején emiitettük, a „leg­jobb" hajók számára kitűzött szkiff-verseny képezi; dija a „Nemzeti-Hajós-Egylet" által adott „ezüst-vándorserleg", amelyet a tavalyi budapesti regattán Hintermann Henrik ur vitt győzelme dijául haza. Noha Hintermann tavaly nálunk győztesként besikló szkiffjéta „Nemzeti-Hajós-Egylet" egyik tagja mindjárt a verseny után megvette, s igy az illetőnek alkalom kínálkozik egy már győztesként be­evezett hajóban indulni a szép versenydijért; ha a jelenlegi budapesti bajnok, Hintermann Henrik ur, e czimét s az „ezüst-vándorser­leg" birtoklását meg akarja védelmezni: nem int a győzelem pálmája föntebb elősorolt szkullisztáink egyikének sem. Ámde azért reméljük, hogy közülök egy-kettő, talán Mé­száros Ferencz ur és Feith Arthur ui-, (a kiváló vizisportsman-család méltó tagja) még sem hagyják minden küzdelem nélkül ismét Bécsbe vándorolni a honi versenydijak leg­becsesebbikét. Ámde ha ez evezős-regatta versenyso­rozatának számaival és az azokra remélhető nevezésekkel meg vagyunk elégedve, távol­ról sem állithatjuk ezt a versenynapot ille­tőleg, a mely ismét nagyon későre, junius 20-ikára lőn kitűzve. Valóban érthetetlen, miért tűzte ki a regatta-reDdező-bizottság ily későre a verseny napját! Hogy nálunk, viszonylag, szerfölött későn kezdenek az eve­zősök idomitásukhoz, az elég nagy hiba; de e bajon nem . ugy kellene segíteni, hogy a versenynapot junius második felének csaknem közepére tűzik ki, hanem azáltal, hogy fog­janak az urak előbb evezőt kezökbe. Az, hogy a bécsi evezős-regatta az idén junius 14-ikén lesz megtartva, nem indokolja, miszerint a budapestit junius 20-ikára irják ki. Nálunk, mint telivér arisztokratikus haj­lamokkal biró nemzetnél, csupán ama sport­nem virul és lesz nagyobb mérvben is nép­szerű, a mely iránt arisztokracziánk érdeklő­dik. Már pedig ne reméljék a regatta-ren­dező-bizottság tisztelt tagjai, hogy a tavasz legutolsó napján arisztrokracziánk tagjai (ki­vált a hölgyek!) még mindig Budapestnek akkor nem éppen kellemes légkörében tartóz­kodjanak — a kiállítás daczára. A legutolsó tavaszi napon arisztrokracziánk tagjai épugy távol lesznek a fővárostól az idén, a mint tavaly távol voltak ; s ugy — ha csak néhány kiállitó és a kiállítás megtekintésére junius közepén a fővárosba rándult vidéki (vajmi kevesen lesznek!) nem szaporítják jelenteke­nyen az idei evezős-regatta közönségét, az bizony époly kevéssé lesz látogatott, mint a tavalyi volt: kiváltkép, ha ugyanott tűzeti 183 . ki a regatta-rendező-bizottság a versenypá­lyát, a hol a tavalyi volt. Hogy a regatta-rendező-bizotság az idén sem vett föl a versenysorozatba oly számo­kat is, melyek ugyan nem „kifogástalanul sportszerűek", azonban nálunk rendkívül népszerűek (értjük: a szandolin-versenyeket s a molnárok, révészek, hajósok-versenyét), abból azt következtetjük, miszerint sportün­nepélyének általános népszerűsítésére nem tö­rekszik. Pedig a viszonyokhoz való alkalmaz­kodás a siker leghatalmasabb tényezői közé tartozik. A kik láttuk, mily óriási általános érdeklődés mellett tartattak meg fővárosunk­ban az első regatták, (kezdetben a „Kis-Mar­git-Sziget" farka és a lánczbid között, ké­sőbb pedig a „Margit-Sziget" teljes árnyékot nyújtó balpartja mellett) melyekben a mol­nárok, révészek, hajósok-versenye a nagy-kö­zönség részéről a legnagyobb érdeklődéssel várt versenyszám volt, bizony szomorúan vo­nunk párhuzamot amaz és mostani evezös-re­gattáink külső sikere között. Valóban, a kiirt vizisportünnepély mitsem veszített volna sportszerű jellegéből, ha az említett verseny­számokkal ki lett volna bővítve. A „Magyar­Lovar-Egylet", a mely társadalmi szempont­ból tekintve, honunk legelőkelőbb egylete, époly kevéssé alázza le magát az által, hogy földművelők számára is tűz ki (az idén s a jövőben szaporítva) lóversenyeket, mint az ügető-versenyeket rendező társaság, a mely bérkocsis számára is kinyitja versenypályájá­nak kapuját. A „Balaton-Egylet" sportszakosztálya és a „Stefánia-Vitorlázó-Egylet" már kezdet­től fogva követték a „Magyar-Lovar-Egylet" jó példáját, és hogy ezt tették, valóban nem volt és nincs okuk megbánni. Ugyanigy cse­lekesznek a vidéki sportegyletek, ha sport­ünnepélyt tartanak. Egyedül a budapesti eve­zős-regatta-rendező-bizottság nem simul a viszonyokhoz, nem alkalmazza azt, a mi az általános siker egyik főtényezője. Persze! ma már ez sem biztosítaná a teljes külső sikert; mert az a totalisator föl­állítása nélkül valóban nem köszönt be. IRODALOM. Az orszgos kiállítás számára Posner Károly Lajos mindenkor tevékeny czége képes útmutatót adott ki, mely egyúttal a főváros minden tudni- és látnivalóját lelki­ismeretes pontossággal ismerteti, valamint bő felvilágositást ad mindenről, a mi az idegen közelebbi tájékozására mulhatatlanúl szüksé­ges. A miivecske kellemesen, vonzóan, magyar és német nyelven van megirva, szerkesztette pedig Br. Zilahy Pál ismert fővárosi hír­lapíró, kinek neve elég biztosítékot nyújt a könyv kitűnő voltáról. A szöveg közé sok kép van nyomtatva, melyek Budapest monu­mentális épületeit és távlati képeit képezik. Magasabb érdeket nyer még a kalauz azál­tal is, hogy a főváros és kiállítás terve világos szinnyomatban van hozzácsatolva. Az útmutató Posner Károly Lajos gyárában készült és elegáns, ízléses vászonkötésében diszére válik a hazai iparnak. A potom ár, — a könyv csak 40 kraj­czárba kerül — «valamint a célszerű zseb­kiadás, mely még üres lapokat is tartalmaz, bizonyára még növeli a müvecske haszua­vehetőségét. Ez utmutató nélkülözhetetlen vademecu­mát képezi mind az idegennek, mind pedig a hazainak, mert enélkül közelebbi tájékoz­tatás a fővárosban és a kiállításban csaknem lehetetlen. Kapható az utmutató a főváros és a vidék összes könyv-, mű- és papirkeres­kedéseiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom