Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885
1885-04-02 / 14. szám
Ápr ilis 16 . 1885. hető volna e czélra, és pedig első sorban a Kisbéri dijak czimén eddig is akadályversenyekre engedélyezett subventió. Az akadályverseny-meetingek megtarthatására vonatkozólag is lehetne expedienst találni, nehogy ezek összeütközésbe jöjjenek a sikverseny-meetingekkel és ezáltal ez utóbbiak eredményét csorbítsák. Márczius hó második felében Bécsben két napon vadász- és akadályversenylovak részére lehetséges volna jó programmot összeállítani ; és ha az idő csak némileg kedvező, mit ez időtájban már feltételezni lehet, nézőközönség nem fog hiányozni; mert tudjuk, hogy a hosszú pausa után mennyire vágyódik már a publikum ilyenkor versenyt látni; az áprilisi sikversenyek pedig nem igen szenvednének még eme meeting befolyása alatt, mely jóformán csak az előizét adná meg a megnyíló rendes versenyidénynek. Ápril vége felé a bécsi lovaregylettől kieszközlendő volna egy vagy két nap Pozsony részére, hol eddig is főleg akadályversenyek képezték a vonzó erőt, és csekély reclammal a bécsi és pesti publicmnot is el lehetne csalni eme kies fekvésű pálya látogatására. Igaz ugyan, hogy junius második telében sokszor már a kemény pálya veszélyezteti a lovak pedaleját, de megtörténik ez néba május végén is; aztán remény van, hogy a bécsi pálya vízvezetéki munkálatainak rövid idő múlva leendő befejezése után, ezen nehézségen is segíteni lehet. Semmi aggályoni sincs az iránt, hogy néző közönség fog hiányozni ez időpontban egy két-három napi bécsi meetingen, mert ismerjük egyrészt a bécsi nagy közönség érdeklődését a versenyek iránt; és pedig eme nagy közönség júniusban még jobbadán Bécsben van, másrészt pedig junius ama hónapok közé sorolható, melyekben Bécsben a legnagyobb idegen-forgalom észleltetik évek óta és az idegenek szintén nagy contingenst szolgáltatnak a versenylátogatók számának szaporításához. A pesti pályán október hó végén vagy november elején lehetne egy két-három napos meetiuget rendezni, mert időviszonyaink rendszerint olyanok, hogy a versenyek sikere nem lenne koczkáztatva a saison előrehaladottsága által; másrészt pedig itt vannak akkor egybegyűlve az összes vadászistállók lovai is, melyek részére naponkint két dijat kellene kitűzni. Meggyőződésein, hogy eme meeting ugy a nézőközönség részéről, valamint az istállótulajdonosok által a legnagyobb pártfogásban részesittetuék. A legnagyobb kérdés az, vájjon vannak-e elegendő számú lovaiuk arra, hogy ily nagyobb szabású meetingeken kilátásunk lehessen érdekes versenyeket láthatni ? Ha áttekintjük a mult évi versenynaptárt és az idei training-listákat, ugy eme kérdésre határozottan „nem 1 1-mel kell felelnünk. — De kíséreljük meg és helyezzük kilátásba a jövő idényre a fentebbiek értelmében kitűzendő versenyeket és biztos vagyok arról, hogy egy jó csomó lassúbb hároméves és négyéves sikversenyló lesz már öszszel idomár kezében, oly czélból, hogy gát- és akadályversenyekre előkészítést nyerjen ; kéthárom év múlva pedig ugy quautitásra, mint qualitásra nézve is oly anyaggal fogunk rendelkezni, mely arányban ál land a sikpályán mérkőző anyaggal. Luczenbacher Miklós. (Folyt, köv.) JJ^"" Külmunka-társainkat. s mindazokat, kik lapunkat közleményeikkel felkeresik: kérjük, hogy küldeményeiket ugy intézzék, miszerint nagyobb terjedelmű kéziratok kedden estig, táviratok pedig legkésőbb szerdán dódig beérkezhessenek, —- különben a következő számra kell azokat hagyni. Szerk. Vadász- és Verseny-Lap. Ménesviszonyaink 50 év előtt s jelenleg. (Folytatág.) 59. A lévai uradalmi főbérnökség lótenyésztése Léván. E ménest Leideufrost László főbérlő és igazgató alapította 1874-ben s ugyancsak az ő vezetése alatt áll jelenleg is. Tenyésztési irány a nehezebb hintós lovak nevelése lévén, apa-állatokul az állami méntelepekből bérelt mének alkalmaztattak és pedig eddig Nonius és Revolver mének. Az anyaállatok mostani létszáma 60 drb, melyek közül az 1883-diki bécsi kiállításon résztvett kanczák diszjutalmat nyertek. Évenkint a szabad kézből történő eladásokra 8 drb 3éves mén kerül, darabonkint 100 frtnyi hozzávetőleges áron. — Tenyészkanczákat e ménesből nem adnak el. 60. Schaumburgi Lippe herrzeg ménese Dárdán, Baranyamegyében. A ménes tenyésztése Mackensen Károly uradalmi főigazgatónak vezetése alatt áll, ki a ménest 1871beu újra szervezte s e czélból a tenyésztési anyagot Németországból a „Cellei" ménesből importálta. Mének és kanczák tiszta angol félvérek. Utóbbiak anyaga immár a tulajdon tenyésztésből kerül ki, mig a mének minden 4—5 évben a „Cellei" angol félvér-ménesből hozatnak be. Az anyakanczák száma 22 darab. Jellegök átalában a szdid természet, kellő véralkattal. A tenyésztés alapelve vonó munkára alkalmas állatok nevelése, azonban vannak nyereg alá s hintóba alkalmasak is köztük. Nagyságuk 160—170 cm. közt váltakozik. A ménes fennállása óta törzskönyvet pontosan vezetnek. Minthogy az uradalomban tulajdon kezelés alatt levő nagy gazdaságok az igás fogatok pótlására nagy mennyiségű lovakat vettek igénybe, eladások még nem igen történtek. Egy mént 1881-ben a székesfehérvári országos méntelep részére vett meg a kormány. 61. Ily Metternich Bikhárciné ménese PGyarmaton, Komárom megyében. E ménest 1804-ben gr. Sándor Yincze alapitotta, a magyar alföldön egy 250 darabból álló vad ménes megvásárlása által. A kanczák időnkint különféle fajokkal pótoltattak u. m. angol, mecklenburgi, normán, stájer, muraközi stb., nemkülönben több hazai ménesből valókkal, melyek közül legkitűnőbbnek bizonyultak az üreghi Yiczay-féle ménesből szerzett kanczák. Apaméneklil erdélyi, arab, stájer, angol telivér és félvér méneket alkalmaztak. A ménes tenyésztését jelenleg Dávid Alajos központi jószágigazgató vezeti. A tenyészirány : hintós és munkás lovak tenyésztése az urasági és gazdasági fogatokba. Az anyakanczák jelenlegi száma 10 darab angol félvér, melyek többnyire már az urasági fogatokban használtattak s 22 drb munkás kancza, melyek muraközi és stájer kanczáknak angol fajjal való keresztezéséből eredtek. Gyors és kitartó hintós- s erős, győzős igáslovakat tenyésztenek e ménesben. Nagyságuk 164—174 cm. közt változik. Rendszeres törzskönyvet 1837 óta vezetnek. Eladásra csak a fölösleges félvér csikók kerülnek 600—-1200 frt közt változó árakon; a munkás csikókat gazdasági czélokra alkalmazzák, a legjobb kanczákat tenyésztési czélból a p.-gyarmathi ménesbe sorozzák. 62. Gróf Mittrovsky Vladimir angol félvér-ménese Puszta-TIalásztelken, Békésmegyében. E ménest a tulajdonos gróf 1852-ben alapitotta s a tenyésztés az uradalmi felügyelőség vezetése alatt áll. Eleinte, huszonnégy éven át, Kondoroson volt a ménes elhelyezve s 1876-ban tétetett át a balászteleki pusztára. Az eredeti törzset leginkább angol félvér kanczákból állították össze s mai napig nemcsak ezeknek az ivadékaiból tartatik fenn, hanem évenkint egy-két, a használatban jónak bizonyult kauczával is pótoltatik s ezek közt angol telivérekkel és fólvérekkel, irlandi importáltakkal s pár 133 orosz ügetővel. Az anyakanczák állománya 20 darab. Tenyészirány : angol félvér nevelése, hátas és hintós lovak. Fedezésre leginkább angol telivér mének használtattak ; 1868 ót,i azonban, a kisebb kanczákat állami ménekkel is fedeztették; ezek közt volt 2 Nonius (normán faj) s egy Furiozo (angol félvér) ; a nagyobb kanczákat pedig 1871-től 1877-ig egy kisbéri származású angol telivér mén (Buccaneer-ivadék) fedezte. 1878-tól-1882-ig kizárólag egy mezőhegyesi félvér: Chieftain (apja angol, anyja Gidran arab) fedezett s igy a jelenlegi csikó-állomány ettől ered. — 1883-ban egy fekete orosz ügető mén (16 3 markos) szereztetett be, mely tavaly 17 kanczát fedezett. A csikók negyedfél éves korukban állíttatnak föl s először mind belovagoltatnak, majd a fogatba szántak hámba fogatnak s 4 éves korukban a tulajdonos gróf sokolvitzi istállóiba — Morvaországba — szállíttatnak, hol a feleslegesek Kb. 6-800 forintnyi átlagáron adatnak el darabonkint. A kifejlett lovak nagysága 15—17 marok közt váltakozik. Törzskönyvet a ménes fenállása óta folyvást vezetnek. 63. A pannonhalmi főapátság fiissi ménese a komárommegyei Csallóközben. Alapittatott 1802-ben a szt. Benedek-rend visszaállításakor, kipróbált tehetségű s jól alkotott erdélyi kanczákból, melyek a füssi Ronka pusztán felállított ménes törzsét képezték. 1846-tól 1863-ig a fedezést részint a gr. Hunyady József ürményi arab méneséből beszerzett, részint a pannonhalmi főapátság ölbői méneséből áthelyezett mének által eszközölték. A jelenlegi tenyészanyagot saját nevelésű s tenyésztésre kifogástalanul alkalmas kanczák képezik. A ménes kezelése jelenleg Eibel Antal főapátsági számtartó vezetése alatt áll. 1864. évtől mostanig a fedezést a következő mének teljesitették : 1. Shagya, Appel Gusztáv salgócskai méneséből beszerzett arab félvér mén (1863-tól 1870 végéig). 2. Flinkland erős alkatú félvér angol inén, (mely 1870—1875-ig a füssi anyakanczák felét íedezte), s Nonius, mezőhegyesi normandi fajú Nonius apától s Holló-Toscanello ivadékú ölbői anyától származott és a pannonhalmi főapátság ölbői ménesében nevelt erős alkatú mén, (mely a füssi anyakanczák felerészét fedezte 1871 — 1876-ban). 3. Achil Aga, Olbön tenyésztett arab mén 1875-től 1881 végéig. — 4. Gidrán XXXIV. számú Gidran mezőbegyesi félvér arab apától s Bendes angol-arab előszáilási anyától származott s onnan beszerzett mén fedezett 1881 — 1882-ben. Az anyakanczák jelenlegi száma 28 darab, melyek jellege átalában magyar vérű angol-arab. Alkalmasak közép vagy könnyű teher alá, mint hintós, igás vagy hátas lovak. Nagyságuk 160—175 centimeter. Törzskönyv 1864 óta pontosan vezettetik. Eladásra csak is a felesleg kerül, szabad kézből, 4éves korban részint betanított, részint nyers állapotban, darabonkint 300 - 800 frtnyi változó áron. 64. A pannonhalmi főapátság ölbői ménese Komárommegyében. E ménest a főapátság 1816-ban alapitotta magyaríaju anyakanczákból, melyek az Esterházyak mátyusházyi méneséből szerzett magyar vérű „Deli" mén által fedeztettek. Majd a lángi ménesből vett magyar vérű „Szarcas u, később az ozoraiból vásárolt, állítólag arab fajú „Maraipo", aztán a Bábolnáról szerzett, valószínűleg spanyol „ Toscanello u, végre egy magánzótól vett „Lengyel" mén használtattak fedezésre s czélszerü gondozás mellett a ménes fölvirágzott; 1830-tól az ötvenes évek elejéig azonban a túlságosan takarékos kezelés és beltenyésztés alkalmazása mellett az előhaladás megakadt. Csak 1857-ben vett ujabb lendületet a ménes, midőn a kincstári méntelepek fölállítása alkalmával egy normandi Nonius az ölbői Lengyel-fajú Holló kanczával fedez-
